A vártnál valamivel gyorsabb fellendülés várható Európában, mivel a gazdasági tevékenység már az első negyedévben meghaladta a várakozásokat, a második negyedévben pedig felgyorsult a járványügyi korlátozások feloldása – közölte az Európai Bizottság nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a nyári időközi gazdasági előrejelzés szerint az Európai Unió és az euróövezet gazdasága az idén 4,8 százalékkal, 2022-ben pedig 4,5 százalékkal fog bővülni.
A tavasszal közzétett előző előrejelzéshez viszonyítva az idei évre az unióban 0,6 százalékkal, az euróövezetben 0,5 százalékkal nagyobb növekedést várnak, míg 2022-re mindkét területen kis mértékben, 0,1 százalékkal javították a prognózist – közölte az uniós biztos.
Az előrejelzések szerint a reál-GDP 2021 utolsó negyedévében mind az EU-ban, mind az euróövezetben visszatér a válság előtti szintre. Az euróövezet esetében ez egy negyedévvel előbb következik be a tavaszi előrejelzésben vártnál.
Elmondta: a növekedés várhatóan erősödni fog, mivel az év első negyedévében a gazdasági tevékenység meghaladta a várakozásokat, illetve azért, mert a koronavírus megfékezését célzó stratégia és a védőoltások beadása terén elért előrelépés az új fertőzések és kórházi kezelések számának csökkenéséhez vezetett.
A növekedés fő mozgatórugói nagy valószínűséggel a magánfogyasztás és a beruházások lesznek, amit a gazdasági tevékenységgel párhuzamosan várhatóan átalakuló foglalkoztatás is segít majd.
Az EU fő kereskedelmi partnereinek erőteljes növekedése jótékony hatással lesz az uniós áruexportra, míg a szolgáltatásexportot továbbra is visszavetik majd a nemzetközi turizmust gátló még meglévő korlátozások.
Paolo Gentiloni szerint a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap előreláthatólag jelentős mértékben hozzájárul majd a növekedéshez. Az uniós pénzügyi eszköz által generált teljes vagyon az előrejelzés távlatában az EU 2019-es reál-GDP-jének 1,2 százaléka körül valószínűsíthető.
Az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzés az uniós bizottság szintén felfelé módosította. Az emelkedő energia- és nyersanyagárak, egyes alkotórészek és nyersanyagok hiánya, valamint az erőteljes belföldi és külföldi kereslet várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol a fogyasztói árakra még ebben az évben. 2022-ben ez a nyomás valószínűleg fokozatosan mérséklődni fog, amint a termelés útjában álló akadályok elhárulnak, és a kereslet és a kínálat közelít egymáshoz.
Az előrejelzések szerint az infláció az idén átlagosan 2,2 százalék, 2022-ben pedig 1,6 százalék lesz az unión belül. Az euróövezetben 2021-ben 1,9 százalékos, 2022-ben pedig 1,4 százalékos infláció valószínűsíthető.
Az infláció az előre jelzettnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósabbak, és az árnyomást nagyobb mértékben hárítják át a fogyasztói árakba – közölte jelentésében az Európai Bizottság.
A nyári gazdasági előrejelzés Magyarországra vonatkozó bekezdésében azt közölte: a magyar gazdaság koronavírus-járvány utáni fellendülése a második negyedévben valamelyest megtorpant, részben az ellátási lánc autóipart érintő tartós zavarai miatt. A prognózis szerint a fellendülés az év második felében tovább folytatódik, amit az üzleti és fogyasztói bizalom közelmúltbeli javulása eredményez.
Az uniós bizottság szerint a magyar GDP az idén 6,3 százalékkal, 2022-ben 5 százalékkal nő, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb a brüsszeli testület májusi értékelésében közölt adatoknál.
Azt is közölték, hogy a magasabb üzemanyagárak és a közelmúltbeli jövedékiadó emelések hatására a HICP-infláció 2021 májusában 5,3 százalék volt. A bizottsági előrejelzés az év végéig 4,4 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos inflációt prognosztizál, előbbi 0,4 százalékponttal, utóbbi 0,1 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi, májusban közzétett tavaszi előrejelzésben szereplő adat.
A jelentés szerint az első negyedévében a szezonálisan kiigazított foglalkoztatás 1,1 százalékkal maradt a járvány előtti szint alatt. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikák egyelőre nem utalnak az aggregált munkaerő-kereslet erőteljes élénkülésére. A havi adatok szintén enyhe lassulást jeleznek a magánszektorbeli bérnövekedéssel kapcsolatban az idei év első negyedévében.
