Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz
No menu items!

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

Miközben az amerikai kormány a “buy American” (vásárolj amerikait) témára összpontosít, a szakképzett munkaerő hiánya lassítja a termelés bővülését. Jó irányt mutathat a német vállalatok példája, akik a szükség idején egy jól bevált megoldáshoz fordulnak.

A szakképzett munkaerő hiánya lassítja az üzleti beruházásokat az USA-ban. Az amerikai kormány magas támogatásokkal csábítja a vállalatokat, például az inflációcsökkentő törvényen keresztül. A beruházási projektek azonban a munkaerőhiány miatt késnek. A TSMC és a Samsung félvezetőgyártó vállalatok ezért egy évvel elhalasztották a tömeggyártást új amerikai üzemeikben. “Nehezebbé vált az üzemünkhöz szükséges szakképzett munkaerő megtalálása” – mondja a BMW. “A műszaki jellegű pozíciók esetében nehéz lehet olyan jelentkezőket találni, akik megfelelnek bizonyos készségeknek és követelményeknek” – mondja a VW USA-beli szóvivője.

A Handelsblatt tudósítása szerint a repülési szakértők szintén a szakképzett munkaerő hiányát okolják a Boeing repülőgépgyárnál kialakult válságért. “Véleményem szerint a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kockázatot az amerikai ipari fellendülésre” – mondja Christoph Schemionek, a BDI és a DIHK német ipari szövetségek washingtoni képviselője.

Mit ér a támogatás ember nélkül

Az amerikai kereskedelmi kamara adatai szerint márciusban 8,8 millió munkahely volt betöltetlen Amerikában. A 2020-as év közepén ez még csak 5,6 millió munkahely volt. A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként. A vállalatok ilyenkor önsegélyhez folyamodnak, és bevált módszerekre támaszkodnak: a Németországból származó duális képzési rendszerre. Az autóipari beszállító ZF például, amely tíz évvel ezelőtt érezte először a személyzeti problémák hatásait az akkor új sebességváltó üzemben, saját képzési központot működtet Amerikában. A Mercedes, a BMW, a VW, az Evonik és a BASF is hasonlóan jár el.

Chritoph Schemionek szívesen beszél az ABC-képletről, amely a vállalatok beruházási döntéseinek középpontjában áll: munkaerő, föld és tőke. “A Föld és a tőke kellőképpen rendelkezésre áll az USA-ban, de hiányzik az A, a munkaerő”.  Ami érinti például a jövő fontos iparágait is. Vegyük például a chipipart: Joe Biden amerikai elnök egy támogatási offenzívával vissza akarja terelni a globális félvezetőgyártást az USA-ba. A világszerte előállított chipeknek csak mintegy tíz százalékát gyártják az Egyesült Államokban.

A 2022-ben elfogadott Chip-törvény összesen 52 milliárd dollárt biztosít a félvezetőipar számára, ebből 39 milliárd dollárt közvetlen támogatás formájában, a fennmaradó összeget pedig kutatásra és fejlesztésre fordítják. A felajánlás kedvező fogadtatásra talált. A világon sehol máshol nem épül jelenleg annyi új chipgyár, mint az Egyesült Államokban.

A Félvezetőipari Szövetség (SIA) azonban úgy véli, hogy a felzárkózási verseny veszélyben van: “Sajnos az USA-ban hiány van képzett munkaerőből” – figyelmeztet az iparági szövetség. Amelynek előrejelzése szerint az évtized végéig 115 ezer új munkahely jön létre az amerikai chipiparban. A SIA becslései szerint azonban a gyártók jelenleg nem tudják betölteni ezeknek az állásoknak több mint a felét, mert nincsenek megfelelő jelentkezők. A technikusok ugyanolyan hiánycikkek, mint a mérnökök és a tudósok. Az iparág jelenleg 345 000 embert foglalkoztat az USA-ban.

Kétségbeesett munkaerő keresés

A világ legnagyobb chipgyártója, a TSMC ezért 500 technikust akar Tajvanról az USÁ-ba repíteni, hogy amerikai munkásokat képezzenek ki. A Biden-kormányzat a maga részéről 50 millió dollárt különített el a TSMC-nek nyújtott támogatások jelenlegi hullámában – ez egy 6,6 milliárd dolláros részlet – csak a munkavállalók képzésére.

Mivel a növekvő kormányzati és magánberuházások általában fokozták a szakképzett munkaerőért folyó versenyt, Bonnie Tully, az Evonik német speciális vegyipari vállalat amerikai vezetője úgy látja a munkaerőpiaci helyzet egyelőre feszült marad. “A vállalatok kétségbeesetten keresik a képzett munkaerőt” – jegyzi meg Gabi Hegan, a YER toborzója, aki elsősorban német vállalatokra specializálódott. Egyes projekteket azért halasztottak el, mert a vállalatok nem találják a szükséges munkaerőt. A szakértők több tényezőt is felelőssé tesznek a munkaerőhiányért.

  1. ok: Az oktatási rendszer

A német vállalatok gondolkodás- és munkamódszere általában a duális oktatási rendszer logikájára épül – mondja Fabian Brandt, az Oliver Wyman tanácsadó cég autóipari szakértője, aki német vállalatokat kísér az USA-ba. A német rendszer nem a képzetlen munkaerőre, hanem a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalókra épül. “Ez az USA-ban nincs szisztematikusan biztosítva”. Mivel az USA-ban nincsenek tanulószerződéses gyakorlati képzések, a vállalatok számára nehéz felmérni, hogy az emberek mire képesek, mondta Gabi Hegan a YER-től: “A német vállalatok elsősorban mechatronikai mérnököket, szerelőket és más műszaki szakmákat keresnek”. Ezekből pedig túl kevés van.

Egy német autóipari beszállító amerikai ügyvezető igazgatójának története, aki névtelen kíván maradni, jól mutatja, hogy mennyire komoly az oktatási probléma. Cége egy főiskolai tanárnak adta át a tervrajzot és az anyagot, hogy a diákok összeszerelhessenek egy gépalkatrészt. “De aztán a professzor felhívott minket, és közölte, hogy alkatrészek hiányoznak” – számol be az ügyvezető. De egyetlen alkatrész sem hiányzott. “A főiskolai professzor egyszerűen nem tudta megoldani azt a feladatot, amit a németországi tanoncok a vizsgán megoldanak”.

  1. ok: Az elöregedő munkaerő

Tilman Bender washingtoni munkaerő-toborzó közel 30 éve segít német vállalatoknak amerikai szakembereket találni. Ügyfelei között több ismert autóipari beszállító is szerepel. “Nagyon nagymértékben elöregedő munkaerőt találunk az USA-ban, minden szinten, a vezetéstől a helyi termelésig” – mondja Bender. “Szinte minden vállalatnak rendkívüli problémái vannak a pozíciók megfelelő betöltésével”.

A McKinsey tanácsadó cég szerint az USA-ban a sok iparágban a dolgozók egyharmada 55 évnél idősebb. Ez kihívást jelent például a félvezetőipar számára is, mert ahogy Ondrej Burkacky, a McKinsey szakértője mondja: “A chipiparban a következő években sok alkalmazott fog nyugdíjba vonulni”.

  1. ok: Csökkenő rugalmasság

A munkakultúra is mélyrehatóan megváltozott. Korábban az USA-ban gyakori volt, hogy az alkalmazottak a következő legjobb ajánlatra munkahelyet váltottak. Ez a rugalmasság jelentősen csökkent – jegyzi meg Bender. “Az amerikaiak kevésbé hajlandóak egy új munkahelyért költözni, mint korábban”. Ma már általában egy háztartás mindkét tagja dolgozik. Ha egyikük új munkát kezd egy másik városban, a másiknak fel kellene mondani, de az amerikaiak már a korábbiaknál kevésbé hajlandók elköltözni egy új munkahely miatt.

A gyermekgondozás költségei is nagyon magasak: “Ha elköltözünk, teljesen új megoldásokat kell találnunk. Ez energiába és pénzbe kerül” – mondja Bender. Egyre nagyobb a vonakodás, hogy az emberek a gyerekeiket kivegyék a középiskolából, különösen a 40 és 50 év közötti keresett vezetők körében.

A Biden-kormányzat felismerte a problémát. A kormányzati támogatásban részesülő félvezetőgyártóknak például garantálniuk kell egy vállalati napközi otthont amiben az is közrejátszott, hogy a Covid járvány idején több mint négymillió nő esett ki az amerikai munkaerőpiacról, részben a gyermekgondozási válság miatt.

  1. ok: A népszerűtlen ipar

Minden intézkedés ellenére túl kevés amerikait vonzott a hagyományos ipar. “Németországban a legtöbb munkavállaló még mindig az iparban akar dolgozni” – mondja Brandt az Oliver Wymantól: “Az USA-ban ez már nem így van”.

“Az USA-ban az a probléma, hogy a fiatalok tudnak és akarnak főiskolára járni” – magyarázza Morten Rasmussen. Ő az orvostechnológiai specialistának, a B. Braunnak az alelnöke, és a Lehigh Valley-i iTEC konzorcium elnöke. A kamara támogatásával több német és amerikai vállalat fogott össze, hogy konzorciumként helyi embereket képezzenek ki. A vonzerő hiányáért maga az amerikai ipar is felelős. Vegyük például a Boeinget. Az amerikai repülőgépgyártó 20 éven át külső cégeknek szervezte ki a munkát, és engedményeket követelt a szakszervezetektől – írták nemrég a Leeham News szakinformációs szolgálat szakértői. Eközben a vállalat fizetései a Washington környéki régióban már nem versenyképesek. Az ebből eredő szakképzett munkaerőhiány a mély válság egyik oka.

“A gyártás már nem a bányászatot és a szénport, hanem egyre inkább high-tech-et jelenti” – mondja egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő: “A gyártás szexi, ezt világossá kell tennünk a munkavállalók következő generációja számára”.

  1. ok: Bevándorlási politika

A hiány kezelésére az amerikai kormány enyhíteni akarja a bevándorlási korlátozásokat – különösen a mesterséges intelligencia fejlesztők esetében. Biden azonban nem érte el célját, hogy nagyszabású bevándorlási reformot hajtson végre, amely célzottabban toborozná a szakképzett munkaerőt, és felgyorsítaná a korábban illegális bevándorlók munkavállalási vízumát. Ehhez jelenleg túl feszült a politikai légkör az USA-ban. A jelenlegi választási kampány tovább súlyosbítja ezt a helyzetet.

A vállalatoknak ezért egyelőre továbbra is meg kell békélniük a helyzettel. “Egyszerűen nincs elég munkaerő” – mondja Schemionek, a BDI és a DIHK képviselője. Az USA-ban beruházó vállalatok még több üzletet köthetnek és még több megrendelést fogadhatnak el. “De kénytelenek visszautasítani őket, mert egyszerűen nincs meg a kapacitásuk a további termeléshez”.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európai Számvevőszék: az EU beruházásai a mesterséges intelligencia terén elmaradnak a világelsők mögött

Az Európai Bizottságnak pedig többet kell tennie azért, hogy az MI-vonatkozású, uniós finanszírozású kutatási projektek eredményei teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerüljenek, illetve más módon hasznosuljanak

NAV: online is kérhető igazolás az adóazonosító jelről

Az adóazonosító jelről általában azért kérnek igazolást a NAV-tól, mert az adókártya megrongálódik vagy elvész, illetve névváltozás miatt új kártyára van szükség.

Központban a vidéki kistelepülések fejlesztése

A kedden átadott 4,2 kilométer hosszú út jelentős segítséget nyújt a területen gazdálkodók, termelők számára területeik megközelítésében, mindezeken túl pedig közvetlen kapcsolatot teremt Jászfelsőszentgyörgy és a 32-es számú főút között.

Több tízezer külhoni gazdálkodót segít a Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat

Az egységesítés által még eredményesebben hívhatók le a nemzeti, vagy EU-s pályázati források, továbbá jobban kivitelezhető az egyes agrárágazatok szerinti felosztás és segítségnyújtás
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...