Fontosabb a profit, mint az utasok biztonsága? Teszi fel a kérdést a népszerű német lap. A tradicionális légitársaságok nagyrészt törölték járataikat a múlt héti, Európán végigsöprő orkán miatt. A fapados gépek többsége azonban felszállt.
A felhők fölött mindig holdfényes az éjszaka
„Farkasszemet néztem a halállal” – kezdődik Maike Lechmann a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) hétvégi számában olvasható megrázó történet. Sokáig fogja kísérteni, amit a Ryanair Berlin-Brüsszel járatán átélt. Lechmann asszony gyakran repül, de még sosem került orkánba. Nem érti, hogy a Ryanair a legitársaságok többségéhez hasonlóan, miért nem törölte a járatait.
A becsekkolásnál rossz érzése volt, de a fedélzeten megnyugtatták a kapitány szavai: „Az idő nem kedvez a repülésnek, remélem ennek ellenére kellemesen fognak utazni.” „Ha olyan rossz lenne a helyzet, biztosan nem szállnánk fel” – gondolta. A felszállás utáni nyugodt repülés és az ablakon keresztül beragyogó Hold megerősítette ebben.
Már a leszállásra készülve csökkentette magasságát a gép, amikor hirtelen egy légáramlat dobta meg. Néhány pillanat múlva újabbak, még erősebbek jöttek. „Úgy remegtek a gép szárnyai, hogy azt hittem leszakadnak.” A tomboló vihar lehetetlenné tette a leszállást. A gép 20 percig kőrözött a brüsszeli reptér felett az ítéletidőben. Voltak, akik sikítoztak, mások fal fehér arccal, kővé dermedten ültek a helyükön. „Biztosra vettem, hogy lezuhanunk” – mondja az 50-es éveiben járó asszony.
Közel fél óra után a pilóta sikertelen kísérletet tett a leszállással. Át kellett startolnia. A legveszélyesebb manőver a légiközlekedésben. „Felhőtlen ég, ragyogó Hold, de tomboló vihar. Síri csend a gépen. Szürreális volt.” A csendet a kapitány törte meg: „A landolást meg kellett szakítani, egy másik repülőtéren fogunk leszállni.” Egy örökké valóságnak tűnő órával később Kölnben szerencsésen földre tette a gépet. „Elképzelhetetlen megkönnyebbülés volt” – meséli Maike Lechmann.
„Volt, aki nevetett, volt, aki sírt örömében. Tapsoltunk, éljeneztünk.”
Lechmann asszony lány ezalatt a brüsszeli reptéren várta a gép érkezését. „Amikor a kijelző ‘delayde’-ről ’cancelled’-re váltott, a legrosszabbra gondoltam” – emlékszik vissza. Ő se fogja egyhamar elfelejteni ezt az estét.
Ki felel az utasok biztonságáért?
Miért szállt fel a Ryanair gépe, amikor a hagyományos légitársaságok többsége törölte a járatait? „Minden előírást betartottunk. Az utasok és a gép személyzete egyetlen pillanatig sem volt veszélyben” – nyilatkozta az ír fapados szóvivője az FAZ megkeresésére.
A Ryanair első állítása objektíven igazolható és helytálló. A brüsszeli irányítótorony 54 km/h-s szélről és 80 km/h körüli széllökésekről tájékoztatta a pilótát.
A légiközlekedési szabályok szerint ilyen körülmények között még megkísérelhető a felszállás.
Öt körülmény határozza meg, hogy a rossz időjárási viszonyok ellenére repülhet-e egy gép: a szélerősségre vonatkozó nemzetközi légiközlekedési előírások; a gép gyártó által megadott terhelhetőségi értékei; a földi kiszolgálók döntése arról, hogy elvégezhető-e a gép felkészítése, illetve az, hogy felszállásra alkalmas-e a repülőtér; a légiirányítás kiadja-e a felszállási engedélyt; a pilóta döntése.
Legtöbb esetben mégis a légitársaságok határoznak. A Brussels Airlines a vihar hírére törölte minden a 38 esti járatát Brüsszelből, holott a fent felsorolt 5 feltétel alapján felszállhattak volna.
„Nem tudtuk, hogy lehetséges lesz-e repülni, és el az akartuk kerülni, hogy az utasainknak órákat kelljen várakozniuk, vagy akár egész éjszakára a reptéren ragadjanak” – nyilatkozta a társaság szóvivője.
„Viharos időben nagyobb követési távolságot kell tartani fel és leszállásnál. Meg akartuk akadályozni, hogy a vihar ellenére menetrendszerűen, és a környező repterek lezárása miatt váratlanul érkező gépek landolásai miatt torlódás alakuljon ki” – magyarázta tovább a törlések okait.
A kapitány felel a gépéért!
Bár a legtöbb esetben a légitársaság határoz a törlésről és a pilóta döntése csak egy az öt körülmény közül, amelyek meghatározzák, hogy rossz időben repül-e egy gép, mégis ő mondja ki a végső szót. ”Tapasztalatuk, mentalitásuk, bátorságuk alapján határoznak” – mondta az FAZ kérdésére a német pilótaszakszervezet, a Cockpit szóvivője, Moritz Bürger. Tapasztalata szerint viharban a kapitányok többség akkor is a felszállás ellen dönt, ha a másik négy körülmény alapján még lehetséges lenne a repülés.
A profit dönt?
A pilóták döntését a légitársaságok belső iránymutatásai is befolyásolják. Bürger azt mondja, a tradicionális cégek, mint a Lufthansa, a biztonságot állítják előtérbe. A költségekre nagyon ügyelő fapadosok viszont arra ösztönzik a pilótáikat, hogy menjenek el a gép és a saját limitjükig.
„Minél bizonytalanabb a pilóta állása, például határozott idejű, rövidtávú munkaszerződése van, annál valószínűbb, hogy a légitársaság iránymutatását követve reszkíroz” – véli Bürger.
Feltételezhető, hogy a fapadosok többségénél a járattörlések okozta plusz kiadások nagy szerepet játszanak az iránymutatások elkészítésénél. Ez különösen igaz lehet, a még a low-cost cégek között is extrém költséghatékony hírében álló Ryanair-re. Maike Lehmann 30 eurót fizetett a jegyért. Ha időjárási körülmények hiúsítják meg a repülést, a társaságnak nem kell ugyan kártérítést fizetni, de a vételár visszajár. E mellett további költségek is felmerülhetnek, például a reptéren ragad utasok elszállásolása. Ráadásul az esetleges átfoglalások miatt túltelítődnek a gépek és a kiesések okán felborulnak a feszített menetrendek, a gépek és a személyzet percre kikalkulált beosztása.
Kérdés, hogy egy rémálommá vált utazással nem veszít-e többet a társaság, mint a törléssel. A kismama, aki úgy kikészült, hogy a kiszállásnál elsősegélyben kellett részesíteni, biztos nem fogja a társaság jó hírét kelteni. A Ryanair anyagilag is jobban járt volna, ha az ominózus gép a földön marad. A kölni kényszerleszállás, az utasok eljuttatása Brüsszelbe biztos, hogy veszteségessé tette a járatot.