Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A GVH elnöke szerint a megállapodás nagyobb hasznot is hozhat, mint a...
No menu items!

A GVH elnöke szerint a megállapodás nagyobb hasznot is hozhat, mint a bírság

A nemzeti versenyhatóság alapvető célja a versenykultúra fejlesztése és a fogyasztói jólét növelése. Vannak olyan esetek, amikor a megállapodások és a cégek vállalásai megfelelőbbek, mint a bírság. Az ilyen megállapodásoknak és vállalásoknak akkor van előnye a bírságkiszabással szemben, ha azok közvetlenül, jelentős pozitív hozadékkal járnak az adott piacon tapasztalható versenyhelyzet, a fogyasztók összessége vagy a fogyasztók egy megkárosított csoportja számára, illetve kellő elrettentő erőt jelentenek a jövőbeli hasonló jogsértések megakadályozása szempontjából – fejtette ki AzÜzletnek adott exkluzív interjújában Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke. 

Milyennek tartja a magyarországi cégek működési és versenymorálját? Mennyiben hozott ebben változást, hogy a Gazdasági Versenyhivatal, a GVH alapvetően nem a direkt bírságolásra, hanem – miként az például az eMag és számos más eljárás esetében történt – a fogyasztók kártalanítására törekszik. Mennyire partnerek ebben a cégek?

R.CS.: A hazai versenykultúra évről-évre fejlődik. A jogsértés kimondásának és a bírság kiszabásnak van a legnagyobb elrettentő hatása a vállalkozások számára. A GVH célja a versenytorzító és fogyasztókat megtévesztő gyakorlatok lehető legszélesebb körű feltárása és felszámolása, ugyanakkor a bírságok mellett a GVH Versenytanácsának másféle eszközök is rendelkezésére állnak. Arra törekszünk, hogy az eljárásaink során olyan intézkedéseket kényszerítsünk ki, amelyek a fogyasztók számára a legelőnyösebbek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalkozások egyértelműen partnerek azokban a megoldásokban, melyekkel a fogyasztók közvetlen előnyökhöz, elsősorban pénzügyi kártalanításhoz, kompenzációhoz juthatnak. A 2023 során lezárt eljárások eredményeként összesen mintegy 250 millió forintos közvetlen kompenzációt vállaltak a cégek a megkárosított fogyasztók javára. Ezeknek a kötelezettség vállalásoknak jelentős pozitív hozadéka van a fogyasztók számára, hisz a bírságokkal szemben ez a pénz közvetlenül a károsultakhoz jut el. A GVH és a vállalkozások közötti ilyen típusú együttműködéseknek egyértelmű pozitív hatása van a cégek versenyjogi megfelelésére és a magyar piacon megfigyelhető versenykultúrára. A nemzeti versenyhatóság alapvető célja a versenykultúra fejlesztése és a fogyasztói jólét növelése, ezért is törekszünk a cégekkel való együttműködésre. Ha ez valamiért, például az jogsértés súlya és kiterjedtsége vagy az együttműködés hiánya miatt nem lehetséges, akkor természetesen keményen bírságol a Versenytanács, amely 2023-ban is több mint 2,2 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

Mi az a terület és mi az a pont, amikor a megállapodás helyett a bírság kap teret, és mi történik a beérkezett pénzzel? 

R.CS.: Amennyiben olyan súlyú a jogsértés, amely esetén a jogszabály kizárja a szankciót, akkor a bírság sem marad el. A beérkezett bírságok minden esetben közcélokat szolgálnak, azaz a központi költségvetésbe kerülnek egy elkülönített bírság számlára. Tehát a GVH nem ebből működik. A versenyhatóság éves működési költségvetését az Országgyűlés biztosítja, alkotmányos feladatának eleget téve. Az én felelősségem pedig az, hogy takarékosan gazdálkodjunk és hatékonyan használjuk fel a forrásokat. Ez utóbbit két évente mérjük visszamenőleg 5 évre. A legutóbbi mérés alapján elmondhatom, hogy ha csak a GVH ügyeinek töredékével számolunk, akkor is másfélszer nagyobb jóléti hasznot hajtunk, mint amiből a GVH működik évente. Vannak olyan esetek, amikor a megállapodások és a cégek vállalásai megfelelőbbek, mint a bírság kiszabása. Az ilyen megállapodásoknak és vállalásoknak ugyanis akkor van előnye a bírságkiszabással szemben, ha azok közvetlenül, jelentős pozitív hozadékkal járnak az adott piacon tapasztalható versenyhelyzet, a fogyasztók összessége vagy a fogyasztók egy megkárosított csoportja számára, illetve kellő elrettentő erőt jelentenek a jövőbeli hasonló jogsértések megakadályozása szempontjából. Itt olyan egyszerű dolgokra kell elsősorban gondolni, hogy a vállalkozás azonnal beszünteti a versenykorlátozó tevékenységét, vagy jóvátételt fizet azon fogyasztóknak, akik a kérdéses gyakorlat miatt anyagi hátrányt szenvedtek. A Gazdasági Versenyhivatal alapvetőn nyitott az együttműködésre minden olyan vállalkozással, amely jóhiszeműen és érdemi módon keresi ezt a lehetőséget, és amely valóban törekszik a jogkövető magatartásra és a vállalásai pontos betartására, amelyet utólag a hatóság ellenőriz. 

A GVH 2024-re több, nagy horderejű feladatot kapott a törvényalkotótól. Mennyire tudott erre szakmailag, szervezetileg felkészülni?       

R.CS.: Az utóbbi három évben folyamatosan bővülnek a GVH jogkörei és feladatai. Így volt ez 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és így lesz 2024-ben is. Óriási megbecsülésként és egyben lehetőségként tekintünk arra, ha a jogalkotó újabb feladatokkal bíz meg bennünket a szolgálatunkban. Az új feladatokra mind szakmailag, mind szervezetileg felkészültünk, és a tapasztalt kollégáim készek bármilyen feladat elvégzésére, a legjobb tudásunk szerint. Mindenki számíthat az együttműködésünkre, tanácsainkra minden olyan esetben, ami a magyar emberek érdekeit szolgálja. Van, hogy a fejszét vesszük elő és van, hogy a pásztorbotot, de bármilyen eszközzel is lépünk fel a tiszta verseny érdekében, azt a magyar emberek védelmében tesszük.

Mit jelent a gyakorlatban, hogy a GVH látja el a külföldi támogatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat, tartja ezen a téren a kapcsolatot az Európai Bizottsággal? A GVH mennyire hatékonyan tud eljárni akkor, ha azt tapasztalja, hogy egy külföldi állam által támogatott cég jelentős terjeszkedésbe, felvásárlásokba kezd Magyarországon?

R.CS.: A nemzeti szuverenitás védelme ugyanúgy alapfeltétele a demokratikus közéletnek, mint a tiszta verseny az egészséges és fejlődő gazdasági környezetnek. A kérdéses rendelet alkalmazása ehhez ad eszközöket, például a közbeszerzések területén vagy az összefonódások előzetes bejelentése esetén abban az esetben, ha az uniós piacot torzító külföldi állami támogatásokkal kapcsolatban merülnek fel aggályok. Az Európai Unió belső piacán évtizedek óta él az állami támogatási szabályokkal kapcsolatos alapvetés, miszerint a tagállamok által a vállalkozásoknak nyújtott, a versenyt torzító állami támogatások főszabály szerint tilosak. A belső piac ugyanakkor egészen a közelmúltig védtelen volt a harmadik országokból, azaz az Unión kívülről – például az Egyesült Államokból vagy Kínából – érkező állami támogatásokkal szemben. A kérdéses rendelet célja ezen hiányosság kezelése: egyenlő versenyfeltételek biztosítása a belső piacon a külföldi támogatások okozta torzulások korrekciója által. A rendelet hatálya gazdasági ágazattól függetlenül kiterjed a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi magán- és közvállalkozásra, amennyiben azok külföldi támogatásban részesülnek. A nemzeti versenyhatóságok, így a GVH is az uniós piacot torzító külföldi állami támogatások esetében, az Európai Bizottság megkeresésére célzott vizsgálatokat indíthatnak.

Szintén a GVH hatáskörét is érinti majd a február 17-én hatályba lépő, a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló Európai Uniós DSA-rendelethez kötődően, a Magyarországon letelepedett vagy az ország területére irányuló internetes közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások illegális és online tevékenységének a megakadályozása. Mit jelent ez a gyakorlatban, és egy kis piac versenyhatósága mennyire tud hatékonyan fellépni ebben a témában, vagy mennyire képesek összefogni az európai piac szereplői a globális cégek online jogsértései ellen?

R.CS.: Kicsi a bors, de erős. A joggyakorlatunk önmagáért beszél, a GVH önmagában is képes hatékonyan fellépni bármelyik vállalkozással szemben, akár a globális nagy technológiai cégekkel szemben is. Az elmúlt években számos esetben jó gyakorlatát mutattuk ennek. A nemzeti versenyhatóság szakembereinek nagy tapasztalata van az ilyen ügyekben. Megreguláztunk számos nagy technológiai óriást, tavaly pedig az egyik eljárásunk eredményeként jelentős vállalásokra kényszerült a TikTok is. Jelenleg vizsgálódunk a Vibernél és a Microsoftnál is. A február közepétől élesedő új szabályozás adta felhatalmazás mindenképpen erősíteni fogja a magyar versenyhivatalt abban, hogy kellő autoritással és erővel tudjon fellépni az említett cégekkel szemben. További munícióként szolgál az a tény, hogy egy Európai Uniós tagállam versenyhatósága vagyunk. Számos esetben volt már rá példa, hogy több európai versenyhivatal egységesen, koordináltan lépett fel egy olyan céggel szemben, amely kontinensszerte piactorzító gyakorlattal élt.

Hozhat-e valamilyen változást ez a magyar emberek közösségimédia- és internethasználatában, amikor egyértelmű, hogy a globális cégek továbbra is szinte azt csinálnak, amit akarnak, és alapvetően az olyan méretű országok tudnak hatékony bírságolást alkalmazni, mint ahogy azt a Facebook és a Google esetében Franciaország tette?

R.CS.: Alapvetően nem egy ország méretén múlik egy konkrét ügyben a bírság mértéke, hanem például a jogsértésen és más tényezőkön. Több ízben is bizonyítottuk már, hogy a legnagyobb globális technológiai cégek sem cselekedhetnek hazánkban kényük, kedvük szerint. Bár – alapvetően a cégek ottani nagyobb forgalmából következően – valóban nagyobb bírságokat szoktak egyes, nagy európai versenyhatóságok kiszabni, de a hazai versenytörvény a GVH kezébe is erős eszközöket ad. Például a Booking.com-ra kiszabott 2,5 milliárd forintos bírság európai léptékkel is jelentős szankciónak számított, mivel a Versenytanácsnak joga volt az előző lezárt üzleti év csoportszintű árbevételét alapul venni. Mindemellett, nem csak a bírságok mértékével képes hatékonyan fellépni a nemzeti versenyhatóság, hisz számos eljárásunk a cégek önkéntes vállalásaival zárult. Ilyen eljárás volt a tavaly novemberben lezárt, az imént említett TikTok ügy is, melyben végül olyan önként vállalt intézkedésekre kötelezte a GVH a kínai tulajdonú óriáscéget, melyeknek globális hatásai is lehetnek.

Milyen témákban érzékelhetjük majd azt, hogy a március 1-jétől érvényes törvény értelmében a GVH versenytanácsa elrendelheti egy elektronikus adat – például egy honlap – hozzáférhetetlenné tételét, ha az a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges? 

R.CS.: Alapvetően bármilyen ágazatban lehetősége nyílik majd a versenyhivatalnak arra, hogy amennyiben szükségesnek látja, alkalmazza ezt az eszközt. Talán leggyakrabban mégis az online kereskedelem lehet majd az a terület, ahol a legtöbb hasznot nyújtja majd a GVH új eszköze. Éltünk már hasonló gyakorlattal, például 2022 őszén, a kettő Elf Bar termékeket forgalmazó, szlovák webáruházakkal szemben folytatott eljárásainkban elrendeltük már webáruházak ideiglenes lekapcsolását. A rendelkezés tapasztalata az volt, hogy míg az egyik vállalkozás eleget tett a nemzeti versenyhatóság intézkedésének, a másik azonban ezt nem tette meg önkéntesen, így a GVH-nak végrehajtást kellett elrendelnie. A március elsejétől hatályosuló szabályozás ezen a területen fog további hatékony eszközt biztosítani a Versenyhivatal számára. Szoros együttműködésben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal képesek leszünk elérhetetlenné tenni a súlyosan kártékony honlapokat. 

2023-ban a GVH egyik legnagyobb dobása az online Árfigyelő rendszer létrehozása és működtetése volt. Megítélése szerint az Árfigyelő mennyire váltotta be a reményeket, mennyire járult hozzá a piaci verseny élénkítéséhez? 

R.CS: A GVH által működtetett online Árfigyelő nem csodafegyver, de kétségtelenül olyan eszköz, ami segítette az infláció letörését, a magyar fogyasztókra, a magyar családokra nehezedő terhek enyhítését. A rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy a július 1-jei indulása óta, a kezdetben megfigyelt 62 termékkategória több mint 80%-ban csökkentek az átlagárak, átlagosan mintegy 6%-al. A KSH adatai szerint 2023 decemberében már 4,8 százalékra zuhant az éves alapon mért havi élelmiszer-infláció, ami 2021 szeptembere óta, tehát 27 hónapja nem volt ilyen alacsony. Ebben – a kormányzati és egyéb intézkedések mellett – nagy szerepe volt az Árfigyelőnek is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ilyen, nem klasszikus hatósági eszközökkel is segíthessük a magyar családokat, a magyar fogyasztókat. Az online Árfigyelővel a fogyasztók időt és pénzt spórolhatnak. A GVH 2024-ben is működteti a rendszert, a nemzetgazdasági miniszter döntésének köszönhetően pedig további 16 termékkategóriával bővült január 13-tól. 

A nemzeti versenyhatóság 2024-ben a jogszerűtlen magatartások megelőzésére és az edukációra helyezve a hangsúlyt, elindítja a Magyar Compliance Akadémiát. Milyen gyakorlati haszon várható ettől a lépéstől?  

R.CS.: Személy szerint is nagyon hiszek a preventív megelőzésben és az együttműködésben. A 2023-as év sok nehézséggel járt a magyar emberek és a vállalkozások számára is. Az infláció elleni küzdelemben nagy jelentősége volt a tisztességes verseny védelmének. Meggyőződésem, hogy 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve lesz, így idén is fontos szerepe lesz a verseny védelmének. A fair verseny megőrzéséhez kívánunk hozzájárulni idén is a Magyar Compliance Akadémia elindításával, mely egy beszélgetés-sorozat a gazdaság szereplőivel a jogszerűtlen magatartások megelőzésére és az edukációra helyezve a hangsúlyt. A rendezvénysorozat segítségével a piaci szereplők elsőkézből szerezhetnek iránymutatást és segítséget ahhoz, hogy milyen gyakorlatokkal tudják továbbfejleszteni jogkövető magatartásukat. A jogsértő tevékenységek felkutatása és kigyomlálása rendkívül fontos, de még annál is jobb, ha a tevékenység megelőzésre kerül a kellő edukáció és iránymutatás révén. Ahogy 2023-ban a verseny védelme révén minden erőnkkel támogattunk az infláció letörését, úgy 2024-ben a gazdasági növekedés beindításában is lehet számítani a nemzeti versenyhatóságra.

2023 októberében elsőként a kelet-közép-európai régióból, Elnök Urat beválasztották a Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) irányító testületébe (SG). A megtiszteltetésen túl milyen szakmai előnyökkel járhat ez?

R.CS.: A megválasztás természetesen rendkívüli megtiszteltetés, de nem elsősorban nekem, hanem Magyarország és a Gazdasági Versenyhivatal szakemberei számára. Elismerésként szolgál a nemzeti versenyhatóság elmúlt években végzett munkájának, s azt is reprezentálja, hogy Magyarországon magas szinten van a piaci verseny, és ennek elősegítése érdekében olyan gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek nemzetközi térben is figyelemreméltóak. A GVH nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi együttműködésre, amelynek fókusza a tudásmegosztás. Törekszünk arra, hogy megismerjük és a munkánk során alkalmazzuk a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, illetve széles körben megosszuk a tapasztalatainkat, jó hírét vigyük a magyar versenyjognak és Magyarországnak szerte a világban. A választott tagsággal új lehetőségek nyílnak előttem, hogy képviseljem hazánk érdekeit, hírét vigyem a magyar versenyjog és versenypolitika legnagyobb érdemeinek, és hogy megosszam a GVH legfontosabb tapasztalatait, miközben még mélyebb belátást kaphatok más országok tapasztalataiba és gyakorlataiba.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Heti makronaptár – Külkereskedelmi, turisztikai adatokat közöl a KSH

A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi forgalomról, a turisztikai szálláshelyek forgalmáról, az ipari termelői árakról és a szolgáltatások külkereskedelméről közöl adatokat.

BÉT – Növekvő forgalom mellett emelkedett a BUX a héten

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt péntekihez képest 757,89 pontos, vagyis 1,11 százalékos emelkedéssel 68 846,13 ponton zárta a hetet

Versenyképes vállalkozások segítik a fejlődő kistérségeket

A hazai mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül, ennek ékes bizonyítékai a Kiskun Expon kiállító vállalkozások, melyek megmutatják  a magyar vidék erejét és versenyképességét

Nagy István: a vidék a magyar gazdaság megújításának hajtóereje

Magyarország kormánya a vidék gazdasági erejére hajtóerőként tekint a magyar gazdaság megújításában.

Hírek

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...