Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Államháztartás. 326 milliárddal nőtt a hiány áprilisban
No menu items!

Államháztartás. 326 milliárddal nőtt a hiány áprilisban

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban, ezzel a négyhavi deficit 2635,6 milliárd forintra nőtt, ami a 3152,7 milliárd forintos éves előirányzat 83,6 százaléka – közölte a Pénzügyminisztérium.

Januárban 151,3 milliárd forintos többlettel, februárban 1585 milliárd forint, márciusban 875,7 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt a központi alrendszer.

A központi alrendszer első négyhavi 2635,6 milliárd forintos hiánya több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak, 152,5 százalékkal magasabb annál. Ezen belül a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet mutattak. A központi költségvetés deficitje éppen háromszorosa lett a tavalyi 890 milliárd forintnak, a tb-alapok hiánya viszont mindössze 13,4 százaléka a tavalyi 139,1 milliárd forintos összegnek.

A központi alrendszer bevételei 9824,6 milliárd forintot tettek ki április végéig, 1950,8 milliárd forinttal, 24,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A kiadások 12 460,2 milliárd forintot értek el, ami 3542,8 milliárd forinttal, 39,7 százalékkal több a tavalyinál.

A Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója kiemelte, hogy a nyugellátásokra fordított 1679,6 milliárd forint kiadás 25,3 százalékkal meghaladta a tavalyi 1340,4 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra fordított 709,1 milliárd forint pedig 23,3 százalékkal több a tavalyi 575,3 milliárd forintnál.

Április végéig az általános forgalmi adóból 2244,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 475,0 milliárd forinttal, 26,8 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első négy hónapjában 377,8 milliárd forintot tett ki, mindössze 1,2 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál, ami 0,3 százalékos növekedésnek felel meg.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első négy hónapjában 440,6 milliárd forint volt, ami a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adóvisszatérítés együttes hatása következtében 452,6 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél, azaz a felét sem érte el.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron április végéig 286,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami a 2363,3 milliárd forintos törvényi előirányzat 12,1 százalékát teszi ki, de 86,4 százalékkal meghaladja a tavalyi 153,5 milliárd forintot. Az uniós programok kiadásai április végéig 1593,9 milliárd forintot értek el, ami 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 53,1 százalékos teljesítését jelenti, míg tavaly ilyenkor az időarányosnak megfelelő 33,3 százalékos teljesüléssel 743,4 milliárd forinton állt ez a tétel. Az idén felmerült kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a Széchenyi 2020 programjai adták – tette hozzá a PM jelentése.

A társadalombiztosítási alapok bevételei 2879,5 milliárd forintra rúgtak, a tavalyi 2209,9 milliárd forinttal szemben, ami 30,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nyugdíjalapba 1248,2 milliárd forint folyt be a szociális hozzájárulási adó és járulékok révén, ami 13,7 százalékkal haladta meg a tavalyi 1097,9 milliárd forintot, míg a költségvetési támogatás 134,5 százalékkal 430,1 milliárd forintra nőtt az előző évi 183,4 milliárd forintról.

Az év első négyhavi nyugdíjkiadásai 1679,6 milliárd forintban teljesültek, ami 339,2 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait.

Az egészségkassza bevételei több mint 30 százalékkal, 279 milliárd forinttal 1198,2 milliárd forintra nőttek, amiből 686,1 milliárd forint származott a szociális adóból és járulékokból 15,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában, míg a költségvetési hozzájárulás 412,1 milliárd forintja 72,0 százalékkal több a tavalyi 239,6 milliárdnál.

A költségvetési szervek kiadásai az év első négy hónapjában 2324,9 milliárd forintot tettek ki, 4,8 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 1437,4 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, ami 18 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjaihoz mérve, és ebben benne van a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatás is – derül ki a tájékoztatóból.

A költségvetés nettó kamatkiadása a tavalyi 191,9 milliárd forintról 318,3 milliárd forintra nőtt április végéig.

A központi költségvetés adóssága a múlt év végétől 2182,2 milliárd forinttal nőtt, és április végén 42 879,2 milliárd forinton állt. A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 1639,1 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás pedig 265,6 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 201,3 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója kiemelte: a háború okozta kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben meg kell őrizni Magyarország stabilitását, ezért a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A Pénzügyminisztérium számításai szerint 4,3 százalékos gazdasági növekedés, a GDP 76,1 százalékára javuló államadósság és 4,9 százalékos költségvetési hiány várható az idei évre.

A következő négy évben továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány – hangsúlyozza a PM.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.