Kezdőlap Világgazdaság Állampapír: a piacok éheznek rá, a bankok drogként függenek tőle
No menu items!

Állampapír: a piacok éheznek rá, a bankok drogként függenek tőle

Az állampapír a legnépszerűbb befektetési forma. A megtakarítóknak biztos befektetés, a kormányoknak pedig költekezés lehetőségét adja. A kölcsönös függőség azonban könnyen pénzügyi válsághoz vezet, ahogy 2008-ban.

Az állampapír évtizedek óta népszerű

A fejlett országokban évek óta negatív az állampapírhozam. „A piacok mégis ki vannak éhezve rájuk” – fogalmazott az elismert francia elemző, Benjamin Lemoine.

Az európai országok az 1970-es évek óta elárasztják adósságjegyeikkel a piacokat. Akkoriban az olajár növekedés miatt a kicsi és fejletlen olajországok jóval kevesebbet importáltak és költöttek fejlesztésekre, mint amennyi dollárbevételük volt. A nyugat ezt a nyereséget akarta felszívni állampapíreladással. Az amerikai befektetők és az olajsejkek nevében vásárló Wall Street-i befektetési házak előnyben részesítették az európai adósságjegyeket, hogy megkerüljék a New Deal idejéből származó szigorú regulációt: a hazai befektetéseik meghatározott százalékáért negatív kamatú amerikai állampapírokat kellett venniük, az egyéb befektetésekből származó nyereség után pedig adót kellett fizetniük.

Benjamin Lemoine

Az európai kormányok felismerték, hogy magas kamatot kínálva hamar leépíthetik az egyre növekvő államadósságot. A taktikát ellesték a fejlődő országok is, ahol jobb esetben az iparfejlesztésre, rosszabban a diktátorok kiadásainak finanszírozására költötték bevételeket.

Az állampapírpiac felpörgésének hatására jelentősen nőtt a pénzpiacok volumene. A harmadik világ pedig a semmiből számottevő pénzügyi flaszter lett: 1970 és 1980 között 3,8 milliárd dollárról 128-ra nőtt a pénzügyi befektetések értéke. Európában is dübörgött az eladósodás: Franciaországban például 1985-ben került piacra az első, ma ismert formájú államkötvény. Ekkor 233 milliárd euróra, a GDP 30,7 százalékára rúgott az államadósság. Napjainkban 2650 milliárd euró, az éves gazdasági teljesítmény 116,4 százaléka.

Az elszabadult államadósságról kevésbé a túlzott kormányzati kiadások, mint a befektetést kereső megtakarítók tehetnek” – állt elő az 1980-as években új elmélettel Ben Bernanke, aki a 2000-es évek elején a FED elnöke lett.

Mindenki profitál?

A tehetős nyugati befektetők duplán profitáltak: az 1980-as években divatba jött az adócsökkentés, ezért nőttek a jövedelmek, amiből – magas kamatfelárért – az állam által az adócsökkentés miatti bevételkiesés ellensúlyozására kibocsájtott adóságjegyeket vettek.

Az állampapírpiac felpörgése kedvező hatással volt a tőzsdékre. A befektetők inkább vesznek kockázatos részvényeket, ha a nyugati államok biztos állampapírjaival tudják ellensúlyozni ezeket a portfoliójukban.

„A bankok drogként függenek az állampapíroktól”

Az állampapírok vulumenének növekedése lehetővé tette, hogy a bankok egyre inkább napi hitelekkel biztosítsák a kiadásaik fedezetét, például a lejáró betétek kifizetését és a hitelkihelyezést. A rövidtávú hitelek olcsóbbak, ha a bank fedezetül állampapírt tud kínálni az aktíváiból. Ez az úgynevezett repo-ügylet.

A bankok jövedelmezősége szempontjából döntő, mekkora a kamatkülönbség a kihelyezett és az ennek finanszírozására felvett hitelek kamatai között. Európában 2020-ban a repo-ügyletek 92 százaléka mögött a kontinens országainak állampapírjai álltak, mert biztos fedezetnek számítanak, ezért a bankoknak alacsony kamattal tudnak a tehrükre hitelt felvenni.

Ben Bernanke

A bankok drogként függenek az állampapíroktól” – írta le a jelenséget Ben Bernanke. “Függők” az államok is. A legtöbb országban a GDP 100 százaléka körüli adósság csak a pénzintézetek folyamatos állampapírvásárlásaival refinanszírozható.

A 2000-es évek elején úgy felpörgött a gazdaság és ezzel a bankok hitelkihelyezései, hogy nem volt annyi jó hitelminősítésű állampapír, amennyit fedezetül kellett volna kínálniuk a hitelfelvételeiknél. Az amerikai jegybank nem akarta, hogy ez fékezze a hitelkihelyezéseket, ezért a FED kezességet vállat a bankok pénzpiaci hitelfelvételeiért. A pénzintézetek még többet és egyre felelőtlenebbül hiteleztek, ami 2008-ban az USA-ban ingatlanpiaci válsághoz, majd világgazdasági krízishez vezetett.

Állampapírból sosem elég

A válság következtében bizalmatlanság uralkodott el a pénzpiacokon. Csak a stabil és gazdag országok adósságjegyei számítottak biztos befektetésnek. Mindenki ezekből akart: például a németek és az osztrákok adósságjegyek kamat történelmi mélypontra, majd a negatív tartományba süllyedt. Egyidejűleg a válsággal küzdő államok papírjait, például a spanyolokat és az olaszokat, csak finanszírozhatatlanul magas kamatfelárral lehetett eladni. Ezért az Európai Központi Bank (EBK) beavatkozott.

Egyrészt előírta, hogy az eurózóna minden tagjának állampapírját azonos értékű fedezetként kell elfogadni a repo-ügyletek során.

Másrészt megszabta, hogy a bankok befektetései meghatározott százalékának ’nagybiztonságúnak’ kell lenniük, aminek szinte csak az állampapír felelt meg.

Harmadrészt az EBK pénzpiaci állampapírvásárlásba kezdett, hogy nyomja a kamatokat és könnyítse a déli országok adósságfinanszírozását. Ezzel de facto megvalósult a de jure tiltott jegybanki államadósságfinanszírozás, amely a COVID-krízissel sosem látott mértéket öltött.

Ezek az előírások és jegybanki intervenciók máig meghatározzák az európai pénzpiacot. Így nem meglepő, hogy továbbra is az állampapírok a legeladottabb pénzpiaci termékek.

Petrus Szabolcs 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Indul az autómosás szezonja: Nanotechnológiával hódít az autómosás Ubere

Beköszöntött a jó idő, ezzel pedig indul az autómosás...

Gazdaságos megoldás egyszerűsíti az áruszállítást

Ahhoz, hogy egy termék eljusson A-ból B pontba, az...

KF: új elektromos köztisztasági járművek állnak szolgálatba

Hat új elektromos köztisztasági célgép áll szolgálatba Budapesten -...

Kamatdöntés – Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris...

Hírek

Az EU lépni akar, hogy az embercsempészek ne reptessék a migránsokat

Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy visszaszorítsa a fuvarozás egyre növekvő, bűnözői hálózatok általi visszaélésszerű használatát az EU-ba irányuló irreguláris migráció elősegítésére.

Földrengés volt Horvátország magyar határhoz közeli részén

Földrengés volt kedd hajnalban, 4.14 órakor Horvátországban 3,3-as magnitúdóval, Eszék közelében, a magyar határtól 10 kilométerre - közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.

Elindult Az Év Felelős Foglalkoztatója pályázat

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg évek óta nagysikerű Az év felelős foglalkoztatója díj pályázatát az OFA Nonprofit Kft. - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Új elnöke lesz a Központi Statisztikai Hivatalnak

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke június 11-től Kincses Áron lesz, aki Vukovich Gabriella helyét veszi át - közölte a hivatal.

Váltott gondoskodás az újfajta családmodell

A váltott gondoskodás sokáig ismeretlen fogalom volt hazánkban, annak ellenére, hogy a szülők különválása következtében számos gyermeket érint az a kérdés, hogy ebben a helyzetben mi a legjobb megoldás. Nemzetközi szinten az 1970-es évek óta egyre több országban van jelen ez a fajta családmodell, 2022. január óta pedig hazánkban is jogszabály teszi már lehetővé a váltott gondoskodást bírói döntés esetén is. Mivel ettől függetlenül még kevéssé ismert nálunk ez a gyermeknevelési modell, a napokban kifejezetten a témában rendezett Figyeljetek Rám! elnevezésű konferencián számos hazai szakember beszélt a modellről és az eddigi hazai tapasztalatokról.

Ebben a Ryanair is egyetért a magyar döntéshozókkal

A Ryanair üdvözli a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely megsemmisítette a magyar fogyasztóvédelmi hatóság által 2022 augusztusában kiszabott 763 ezer eurós bírságot, amelyet a Ryanair azért kapott, mert a magyar kormány által kivetett extraprofitadót áthárította az utasokra - közölte a légitársaság.

A SPAR megmutatta az első akciós fecskéket

Kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy június 1. és szeptember 30. között húsz termékcsoportban, heti szinten 10%-os engedményt nyújtó akciót vezessenek be. A SPAR Magyarország azonban komplex akciós stratégiájának keretein belül ennél többet kínál: számos árucikk esetében 10-40 százalékos árkedvezményt biztosít, a SPAR ÁRSTOP Extra Promóció keretein belül pedig 300 termék árát rögzíti május 31. és július 31. között - közölte az áruházlánc.

Új vezérigazgatója lesz júliustól a magyar Penny-nek

Mathias Mentrop lesz a Penny Magyarország vezérigazgatója július 1-jétől, aki a csehországi hálózat operatív igazgatója jelenleg - közölte a diszkontáruházlánc.

Gazdaság

Kamatdöntés – Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa május végi ülésén az alapkamat 13,0 százalékon tartásáról, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábának...

Ezek a megtakarítások úszhatják meg az új 13%-os adót

Mivel az szja-törvény szerint nem minősül kamatjövedelemnek a legalább 10 évig tartott nyugdíjcélú megtakarítások hozama, nem csak a 15 százalékos kamatadó, hanem a szerda éjjel rendeletben bevezetett 13%-os szocho-t sem kell megfizetni például a nyugdíjcélú megtakarítások után - értelmezi a GRANTIS a szociális hozzájárulási adó (szocho) eltérő alkalmazásáról szóló rendeletet.

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

A szaktárca reagált a Magyar Bankszövetség kritikáira

Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a Magyar Bankszövetség sajtóközleményére reagálva, amelyben többek között a "versenysemleges szabályozást" kérte számon.