Az európai gazdaság 0,3%-os növekedéssel az első negyedévben életjeleket mutat, köszönhetően annak, hogy az infláció és az energiagondok enyhülnek.
Európa gazdasága az év elején kissé felélénkült, a január-márciusi negyedévben 0,3%-os növekedést regisztrált 2023 utolsó három hónapjához képest, mivel a fogyasztókra nehezedő inflációs terhek enyhültek, és a stagnáló német gazdaság, a kontinens legnagyobbja szerény életjeleket kezdett mutatni.
Az AP információi szerint a 20 országot magában foglaló euróövezet 2022 harmadik negyedéve óta a legerősebb teljesítményt érte el, és javított a 2023 utolsó két negyedévében mért 0,1%-os zsugorodáson – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat napokban közzétett hivatalos adataiból. Korábban a gazdaságot a fogyasztói vásárlóerőt megcsappantó magas infláció, valamint az energiaárak megugrása hátráltatta, amely azzal függött össze, hogy Oroszország leállította a földgázszállítások nagy részét.
Ezek az ellenszelek az energiaárak csökkenésével és az áprilisi 2,4%-os inflációval enyhültek. Az Európai Központi Bank rekordmagas kamatlábai azonban, amelyek célja az infláció visszaszorítása, újabb akadályt jelentettek, mivel megemelték a vállalkozások és a fogyasztók hitelköltségeit. Az infláció viszont már nincs olyan messze az Európai Központi Bank által kitűzött 2%-os céltól, ami olyan spekulációkhoz vezetett, hogy az euróövezet központi bankja júniusban csökkentheti irányadó kamatlábát a jelenlegi rekordmagas, 4%-os szintről.
A jó hírek közé tartozik az is, hogy a német gazdaság – amelynek gazdasági lassúsága folyamatos vitát váltott ki arról, hogyan lehetne a növekedés útjára állítani – az év első három hónapjában 0,2%-kal bővült. De miközben a fellendülés örvendetes, nem valószínű, hogy megszűnnek azok a Németországot sújtó hosszú távú problémák, mint amilyen a túlzott bürokrácia, a szakképzett munkaerő hiánya, az olyan infrastruktúrába való elégtelen beruházások, mint a vasúti hálózatok és a nagysebességű internet, valamint a digitális technológia késedelmes bevezetése az üzleti életben és a kormányzatban. “Németország jól ismert strukturális gyengeségei nem tűnnek el egyik napról a másikra, és korlátozni fogják az idei fellendülés ütemét” – mondta Carsten Brzeski, az ING bank makro-szakértője.
Franciaország, az euróövezet második legnagyobb gazdasága 0,2%-os növekedést ért el, míg Spanyolország 0,7%-os növekedéssel az élmezőnybe tartozott. Az eurózóna teljes mutatóját felfelé tolta Írország 1,1%-os növekedése, amelynek kedvező gazdasági statisztikája viszont az ott székhellyel rendelkező multinacionális vállalatoknak köszönhető.
Érsek M. Zoltán
