Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Az európaiak az egészségügyre fordítanák a legtöbb helyreállítási pénzt
No menu items!

Az európaiak az egészségügyre fordítanák a legtöbb helyreállítási pénzt

Illusztráció: Bigstock

Az európaiak az egészségügy, az energiaellátás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, valamint a foglalkoztatás területeire fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből – derült ki az Európai Bizottság Eurobarométer-felméréséből.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére a 2020 májusában létrehozott, Next Generation EU nevű európai uniós helyreállítási alap fő eleme.

A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) számolt be arról, hogy tisztában van az országukra vonatkozó helyreállítási tervvel, amely támogatná a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást. A válaszadók egyharmada (33 százalék) látott, hallott vagy olvasott valamit a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról. A magyar válaszadók az uniós átlagot meghaladva, 54 százalékos arányban hallottak hazájuk helyreállítási tervéről, és 24 százalékos azok aránya, akik tájékozódtak a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról.

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 57 százaléka szerint az alapból az egészségügyet kell kiemelt támogatásban részesíteni. Az uniós válaszadók 48 százaléka az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, 37 százalékuk pedig a foglalkoztatás és jobb munkakörülmények javítására fordítana többet az uniós forrásból. A megkérdezettek 23 százaléka továbbá az oktatást, 12 százaléka pedig a digitalizáció előmozdítását támogatná a helyreállítási alapból.

A magyar válaszadók az uniós átlagot jóval meghaladva (69 százalék) fordítanának helyreállítási forrásokat az egészségügy helyzetének javítására, 40 százalékuk támogatná az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelését, és 32 százalékuk támogatná az oktatást.

Az uniós válaszadók 66 százaléka, a magyar megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy a helyreállítási alap pozitív hatással lesz a jövő generációi számára. Uniós átlagban 61 százalék, a magyar megkérdezettek 63 százaléka szerint a forrásfelhasználás a gazdasági növekedéshez és több munkahely teremtéséhez fog vezetni. A megkérdezettek uniós szinten 35 százalékban, Magyarországon 37 százalékban gondolják úgy, hogy a helyreállítási eszköz pozitív hatással lesz személyes vagy szakmai helyzetükre, míg a többség – az uniós válaszadók 58 százaléka, a magyar megkérdezettek 52 százaléka – arra számít, hogy a forrásnak nem, vagy nem igazán lesz hatása személyes vagy szakmai helyzetére.

A felmérés azt mutatja, hogy uniós átlagban a válaszadók 64 százaléka, a magyar válaszadók 65 százaléka szerint az uniós források tagállamok részére történő kifizetését a várt eredmények elérésétől kell függővé tenni. Uniós átlagban 22 százalékos, a magyar válaszadók körében 27 százalékos azok aránya, akik szerint az uniós források tagállamoknak történő kifizetését nem szabad a várt eredmények elérésétől függővé tenni.

A felmérésből végezetül kiderült az is, hogy az Európai Bizottság 2022 májusában bemutatott, az orosz energiától való nagyobb függetlenség elérésére létrehozott REPowerEU nevű tervét a megkérdezettek 75, a magyar válaszadók 76 százaléka tartja jónak, míg uniós átlagban 10, Magyarországon 11 százalékban ítélik rossznak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Körhintacsalással tüntettek el milliárdokat, húsz évet is kaphatnak

Az unióból beszerzett prémium kategóriás mobilokkal üzletelt az a bűnszervezet, amelyre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csaptak le a közelmúltban: a nyomozók húsz embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás megalapozott gyanúja miatt.

Átalakul a hulladékgazdálkodás Magyarországon július elsejétől

Számos feladat hárul az érintett vállalkozásokra a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló közelmúltban megjelent rendelet szerint - hívta fel a figyelmet az EY.

Német kutatóintézet: nem lehet kizárni egy európai bankválság lehetőségét

Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy németországi vagy európai bankválsággá fajulnak az utóbbi hetek bankcsődjei - emelte ki az egyik legtekintélyesebb német kutatóintézet, a berlini DIW vezetője egy friss nyilatkozatában.

LEO-elnök: a létesítménygazdálkodók vonzó karrierpályát kínálnak  

Mivel a létesítménygazdálkodás többféle szakmát egyesít, kifejezetten vonzó életpályát képes nyújtani a jövő generációjának – állítja Vágó László, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) közelmúltban megválasztott elnöke. Aki szerint a Covid okozta pandémiához kötődő egészségügyi kihívások és az energiahordozók árának többszörös emelkedése is azt mutatja, hogy a korábbinál nagyobb szükség van a létesítménygazdálkodók az épülettulajdonosok közötti szorosabb együttműködésre.  

Hírek

Körhintacsalással tüntettek el milliárdokat, húsz évet is kaphatnak

Az unióból beszerzett prémium kategóriás mobilokkal üzletelt az a bűnszervezet, amelyre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csaptak le a közelmúltban: a nyomozók húsz embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás megalapozott gyanúja miatt.

Moszkvába megy a kínai elnök, a háború kitörése óta először

Hszi Csin-ping kínai elnök március 20. és 22. között Oroszországba látogat - jelentette be a kínai külügyminisztérium.

Budapest is top 50-es a Time magazin turisztikai listáján

Budapest is szerepel az amerikai Time magazin World's Greatest Places 2023 (A világ legnagyszerűbb helyei 2023) című, 50 turisztikai desztinációt kiemelő összeállításában.

Közbeszerzési kartellt tárt fel a GVH dunai hajóscégek között

A Gazdasági Versenyhivatal feltárta, hogy négy vállalkozás kartellbe szerveződve próbálta elnyerni a BKV menetrendszerinti hajójáratainak üzemeltetését.

Rendhagyó változás a kutakon: mindkét üzemanyag olcsóbb lesz szombattól

Ezen a héten - rendhagyó módon - nem pénteken, hanem szombaton változnak a hazai üzemanyagárak: a benzin beszerzési ára bruttó 4 forinttal csökken, a gázolajért pedig bruttó 8 forinttal fizetnek majd kevesebbet a kutak.

Már csak két hétig igényelhető a 40 ezer forintos bölcsődei támogatás

Március végéig igényelhető a 40 ezer forintos bölcsődei támogatás - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Újra lehet pályázni az ingyenes uniós vasúti bérletekre

Újabb 35 ezer ingyenes vasúti bérletre pályázhatnak a 18 éves európai fiatalok a következő DiscoverEU nevű pályázat keretében - közölte az Európai Bizottság.

Újra 400 forint felett az euró és a svájci frank

Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest szerda estére a reggeli szintekhez képest.

Gazdaság

MNB: nagy különbségek voltak a nyugdíjpénztári hozamok között 2022-ben

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál plusz 8,5 és mínusz 14,5 százalék között szóródtak az éves nettó hozamok tavaly, az egész évet tekintve 2022-ben az átlagos nettó hozam mínusz 6,8 százalék volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Egybillió forintnál is többet költöttek el a magyarok külföldön

Visszatért a magyarok külföldi utazási kedve: tavaly az előző évinél harmadával többször, 18 millió alkalommal utaztak el. Ez még elmarad a járvány előtti számtól, de költésben már így is csúcsot döntöttünk a gyenge forint miatt – derül ki Bank360.hu elemzéséből. A legtöbbet Ausztriában hagytunk, de Németországban is több mint 121 milliárd forintot.

Újra a Revolut kockázataira figyelmeztet az MNB

Az MNB a hazai ügyfelek védelmében szorgalmazza, hogy a Revolut Bank itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel és kellő tőkeerővel, a magyar jegybank felügyelete alá tartozó intézményként végezze tevékenységét - erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank.

OTP: a külföldi leánybankok húzták fel az eredményt

A külföldi leányvállalatok nagyrészt kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak a csoportnak, így mindössze 24 százalékkal - 347 milliárd forintra - esett vissza az adózott eredmény tavaly az egy évvel korábbihoz viszonyítva - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport tavalyi jelentését ismertetve.