Hirdetés
Kezdőlap Mozaik A Z irodalom: átalakította az orosz kultúrát Putyin ukrajnai háborúja
No menu items!

A Z irodalom: átalakította az orosz kultúrát Putyin ukrajnai háborúja

Wikipedia Vaszilij Vasziljevics Verescsagin festménye Fotó: Wikipedia

Ahogy az ilyen helyeken lenni szokott, amíg a Kreml jól tartja a háborút támogató művészeket, addig Oroszországban a másként gondolkodók elleni fellépés miatt a másként gondolkodó művészek távoztak.

Mielőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én Ukrajna teljes körű inváziójára utasította csapatait, Andrej Muravjev, ismertebb nevén a DazBastaDraw művész elsősorban hobbiból rajzolt magának vázlatokat és képregényeket, és nem volt különösebb vágya, hogy nyilvánosságra hozza őket. Most a moszkvai “különleges katonai műveletet” (SMO) támogató hazafias műveit mutatja be több mint 16 000 Telegram-előfizetőjének. “Megpróbálom a műveimben tükrözni a hozzáállásomat vagy a reakciómat bizonyos jelenségekre vagy eseményekre” – mondta az Al Jazeerának telefonon. Hozzátéve: “a mi ügyünk igazságos. A győzelem a miénk lesz. Őszintén hiszem, hogy az SMO-nak már sokkal korábban el kellett volna kezdődnie. A rajzaim az érzelmeimet tükrözik. Amikor valami viccesnek találok valamit, szeretném, ha a közönség velem együtt örülne, és fordítva”.

A művészetre és a kultúrára már a legkorábbi barlangrajzok óta hatással van a háborúskodás. A 19. századi festő, Vaszilij Verescsagin A háború apoteózisa című vászna heves vitákat váltott ki Oroszország Közép-Ázsia meghódításáról. Az elmúlt két évben a Kreml lelkesen támogatta a militarista szemléletet, többek között a művészeti világban is.

Júliusban a Goszuszlugi, egy digitális platform, amelyre minden orosz állampolgárnak szüksége van a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, több tízmillió felhasználójának e-mailben küldött egy összeállítást hazafias Z-költeményekből, amelyek a háborúpárti érzelmeket szimbolizáló betűről kapták a nevüket.

Az e-mailben Anna Revjakina donyecki születésű költőnő versrészlete szerepelt: “Mit fognak később mondani rólunk? Éltünk, harcoltunk/Harcoltunk, hogy ne legyen többé háború”.

Eközben a popsztár Sámán elismerten tehetséges abban, hogy az elesett katonák előtt tisztelgő Vstanem (Emelkedjünk fel) című dalával Putyin gyűlésein fel tudja lázítani a tömeget, amiért államilag támogatott fellépésekben bővelkedik, többek között a megszállt területeken is. Habár DazBastaDraw karrierje még nem emelkedett ilyen magasságokba, elismeri, hogy igazodik a hivatalos érdekekhez. “Hogy megérkezik egy fekete autó, és hivatalos öltönyös emberek szállnak ki belőle egy bőröndnyi készpénzzel, mondván: ‘Művész elvtárs, nagyszerű vagy. Tetszik nekünk, amit csinálsz. Fogd ezt, és soha nem fogsz hiányt szenvedni”. Sajnos nem, ez valószínűleg csak a filmekben történik meg” – mondta. “De komolyan, többször kaptam már megrendelést kormányközeli szervezetektől, többnyire a médiától. Van tapasztalatom a bűnüldöző szervekkel való együttműködésben. Azt hiszem, elégedettek voltunk egymással és az együttműködésünk eredményeivel.”

Szeptemberben a kormány 1,6 milliárd rubelt (mintegy 17 millió dollárt) osztott ki egy hazafias és háborúpárti projekteket támogató pályázat nyerteseinek. A nyertesek között volt egy detektívsorozat egy fiatal mérnökről, aki a megszállt Zaporizzsjai Atomerőműbe utazik és szabotőrökkel száll szembe, valamint egy film Alekszandr Zaharcsenko néhai donyecki lázadóvezérről.

Az ilyen munkák népszerűsítése azonban nem mindig találkozott fogékony közönséggel. Igaz, tavaly a The Witness című film, amely egy belga hegedűművészről szól, aki az Ukrajna “nácimentesítésére” irányuló “különleges művelet” kellős közepén köt ki, bombaként robbant a kasszáknál. Felix Sandalov, az Egyenesen előre című kiadó szerkesztője szerint azonban a háborúpárti médiára nincs akkora étvágy, mint amekkorát a Z betű mindenütt jelenléte az orosz társadalomban sugallna.

“Az önjelölt konzervatív orosz írószövetség, a Február 24-i Szövetség nemrég kiadott manifesztumából ítélve a Z-költők és Z-írók még mindig elégedetlenek a társadalomban elfoglalt helyükkel, és továbbra is panaszkodnak a háborút elítélő, sikeresebb írók kiváltságaira” – mondta Sandalov. “Ezeket a kijelentéseket egy csipetnyi sóval kell venni, de az nyilvánvaló, hogy a kulturális fogyasztás szempontjából az orosz olvasók nem nagyon lelkesednek a Z-irodalomért. Jelentősen megnőtt a kódolt nyelvezet és a közvetett üzenetek használata. Ezt jelzi például a Harmadik Birodalom bukásáról és arról szóló irodalom növekvő népszerűsége, hogy a németek hogyan birkóztak meg a bűntudattal a második világháború után, valamint a híres diktátorok haláláról szóló könyvek, és így tovább”.

Ugyanakkor “Oroszországban most már minden többé-kevésbé közvetlenül kapcsolódik a háborúhoz” – mondta Szandalov társszerkesztője, Alekszandr Gorbacsov. “Putyin ideológiája és propagandája úgy lett felújítva, hogy folyamatosan a háborús narratívát tolja. Alig van olyan téma, amelyet ez ne érintene”.

Bár nem kifejezetten háborúpárti, a Leningrád nevű népszerű rockzenekar első dala, amelyet a teljes körű invázió kezdete óta adott ki, a No Entry címet viselte, amely az orosz állampolgárokkal való bánásmódot Európában az 1940-es évek Németországában élő zsidókhoz hasonlította. Az együttes később kiadott egy számot, amelyben a Rostec állami fegyvergyártó céget dicsőítette.

A Leningráddal ellentétben a DDT rockegyüttes és frontembere, Jurij Sevcsuk nyíltan kiállt az invázió ellen. Shevchuk az 1980-as évekbeli afganisztáni háború óta következetesen pacifista. 2022-ben kihallgatták, a háborús cenzúratörvények alapján pénzbírsággal sújtották, és több koncertjét is törölték a hangadó álláspontja miatt.

“Ami a cenzúrát illeti, elég csak megnézni a Putyin által nemrég aláírt törvényeket” – mondta Gorbacsov. “[Az] LMBTQ [közösség] mostantól “szélsőséges szervezetnek” minősül. Még egy meleg házibuli is rendőrségi razzia veszélyének van kitéve” – mondta. “A független újságírás és a blogolás tilos. Börtönbe kerülhetsz már azért is, ha egy háborút háborúnak nevezel, és nem ‘különleges katonai műveletnek’. A történelem is problémás. Bárki, aki bele mer mélyedni a II. világháború bonyolultságába és a Szovjetunió abban játszott szerepébe, azt kockáztatja, hogy bűnözővé válik”.”

Hozzátette, hogy a nők jogai és a feminizmus “veszélyes témák” Oroszországban, akárcsak a posztkoloniális tanulmányok.

“Az Oroszország részét képező különböző területek és nemzetek történelméről és jogairól való gondolkodás az orosz állam integritását fenyegető veszélynek minősülhet – és ismét bűntett. És így tovább. És senki sem tudja, hogy holnap mit fognak ellenszenvezni”.

Míg sok művész és alkotó Oroszországban marad, mások fojtogatónak találták az ilyen légkört, és külföldre menekültek, mint például az ünnepelt film- és színházi rendező, Kirill Szerebrennikov és a rapper Morgenshtern.

De nem fogadták őket teljesen szívesen odakint.

Tavaly egy irodalmi vitafórumot, amelyet száműzött orosz szerzők részvételével tartottak volna New Yorkban, az ukrán résztvevők nyomására lemondtak, aminek következtében Mása Gessen újságíró lemondott a PEN irodalmi társaság kuratóriumi tagságáról. Az újságírónő azzal is vitát váltott ki, hogy azon kevés orosz liberálisok egyike, aki zsidóként párhuzamot vont Izrael gázai hadjárata és a holokauszt között.

Az Egyenes Előre kiadó azért jött létre, hogy ennek a száműzött kultúrának hangot adjon. “Ez olyan anyag, amelyet Oroszországban a cenzúra miatt nem lehet kiadni” – mondta Szandalov. “Mostanában gyakori, hogy még a nyomdák is megtagadják valami ellenkező értelmű dolog kinyomtatását, a könyvtárak és könyvesboltok pedig csendben megszabadulnak a betiltott szerzők könyveitől. Végülis mi a szólásszabadság támogatása és az igaz történetek elmondása mellett állunk ki, amelyek megváltoztathatják az emberek gondolkodását”.”

Az orosz kulturális export azonban nem teljesen kiközösített. Tavaly a Szovjetunió alkonyán tizenéves utcai bandákról szóló orosz krimisorozat, A fiú szava, valamint a hozzá készült filmzene mind Oroszországban, mind Ukrajnában sikert aratott annak ellenére, hogy olyan politikusok, mint Petro Porosenko volt elnök, minden orosz dolog bojkottálására szólították fel a nézőket.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Sikeres volt a zöldenergiáról szóló online konzultáció

Mint írták, a világban gyors energetikai fejlődés, komoly fordulat zajlik, ami újabb ipari forradalomnak is hívható.

Figyelem! – Hétfőig kell a negyedéves áfát bevallani

Jelentős adminisztrációs könnyítés továbbá, hogy a bevallást az eÁFA-rendszerben benyújtóknak nem kell az összesítő nyilatkozaton is adatot szolgáltatni, azaz mentesülnek az áfabevallás M lapja kitöltése alól.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Made in America nagy bajban van – az ok hasonlít a magyarországihoz

A német Külkereskedelmi Kamara (AHK) legutóbbi felmérésében az USA-ban működő német vállalatok a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a legfőbb kockázatként.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.