A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is – tették hozzá.
Kiemelték: az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.
A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.
A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – tették hozzá.
A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét – szögezi le a közlemény. Ugyanakkor megjegyzik: 2020 második negyedévében a GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben. A vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi Inflációs jelentésben kerül sor. A sikeres egészségügyi védekezés változatlanul a gazdasági növekedés helyreállításának alapja – hangsúlyozta a tanács.
A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést.
A tanács szerint a makrogazdasági adatokat az idén jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedéves adatokban érvényesültek leginkább. Az áprilisi mélypontot követően májusban elkezdődött a gazdasági kilábalás. A gazdasági aktivitás érdemi javulása főként a júniusi adatokban tükröződött.
A gazdaság második félévi V-alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.
A tanács megállapítása szerint 2020 júliusában az infláció a vártnál magasabb, 3,8 százalék, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalék volt.
Az árak gyorsabb emelkedéséhez a gazdaság újraindulásának fázisában jelentősen hozzájárult az aggregált kereslet és kínálat szerkezetének eltolódása. Egyes részpiacokon a koncentráltan megugró kereslet, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat lassú helyreállása volt megfigyelhető. Az indirekt adók változásának hatása további 0,4 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez. Az üzemanyag- és élelmiszerárak alakulása emelte az infláció változékonyságát, miközben a statisztikai jellegű tényezők a szokásosnál nagyobb mérési bizonytalanságot okoznak.
A jegybanki várakozás szerint a fogyasztóiár-index a következő hónapokban jelenlegi szintje közelében alakul, majd a gazdasági élet normál működésének helyreállásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. Az előrejelzési horizonton egyre erősebben megjelennek a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai.
A gazdasági védekezés emelkedő költségeinek és az adóalapok mérséklődésének hatására a költségvetés első féléves hiánya a féléves GDP 5,9 százaléka volt. A visszaeső GDP és a magasabb finanszírozási igény miatt az államadósság-ráta a GDP 71,9 százalékára emelkedett, a gazdasági növekedés helyreállásával 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek – áll a tanács indoklásában.
A forint a kedvezőbb pénzpiaci hangulatban az időszak nagy részében a régiós devizákkal együtt erősödött az euróval szemben. A júliusi kamatdöntést követően a hosszú hozamok és a hozamfelárak is csökkentek, azonban az elmúlt hetekben a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésének hatása a hazai hozamok alakulásában is megjelent – írták.
Az MNB a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal sikeresen stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön.
