Hirdetés
Kezdőlap Hírek Az ombudsman a védettségi igazolványt nem kifogásolja, de felülvizsgálatot is javasol
No menu items!

Az ombudsman a védettségi igazolványt nem kifogásolja, de felülvizsgálatot is javasol

A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények – állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki az igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését javasolta.

Az ombudsman hivatala az MTI-vel közölte: néhány nap alatt több mint nyolcszáz panaszt kaptak a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban.

Kozma Ákos ezeket áttekintve a jogi szabályozás alkotmányossági szempontú értékelése mellett javaslatokkal fordult a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset vezető belügyminiszterhez és az emberi erőforrások miniszteréhez.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az alapvető jogok biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 elleni védőoltás ugyan Magyarországon nem kötelező, de a jogi szabályozás a minél szélesebb körű oltásra ösztönöz. Ez az ösztönzés mindaddig nem kifogásolható alkotmányossági szempontból, ameddig elvben a teljes beoltható lakosságnak elegendő vakcina rendelkezésre áll, azaz az érintettek saját döntésén múlik a vakcina felvétele, illetve, amíg nem alapvető jogok gyakorlását vagy alapvető szükségletek kielégítését kötik a védettség igazolásához.

A jelenlegi szabályozás a szabadidő aktív eltöltését szolgáló programon – például sport- és kulturális rendezvényen nézőként, vendéglátóüzlet belső terében, szálláshelyen vendégként – tartózkodást köti védettségi igazolványhoz. Járvány esetén pedig nem észszerűtlen a sokak együttes jelenlétét lehetővé tévő fakultatív szolgáltatások igénybevételét olyan feltételhez kötni, amely figyelembe veszi a fertőzés kockázatát – írták.

Az ombudsman szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára nyitva álló szabadidős tevékenységekből a védettnek nem tekinthetők járványvédelmi okból történő kizárása alapjogi szempontból nem kifogásolható. A kormány feladata és felelőssége, hogy ha az egyes szabadidős létesítmények látogatását védettségi igazolványhoz köti, akkor az igazolvány kiállítására akkor kerüljön sor, amikor már kialakult a védettség.
Előfordulhat, hogy azok, akik kizárólag “pragmatikus okokból”, a védettségi igazolvány megszerzése érdekében igénylik a védőoltást, nem adatják be a második oltást, ezért az alapvető jogok biztosa a védettségi igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését és felülvizsgálatát javasolta.

Kiemelte, a védettségi igazolvány érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy a valószínűsíthetően fennálló védettségi időszakra terjedjen ki, ezért a kormánynak a veszélyhelyzet alatt folyamatosan vizsgálnia kell, szükséges-e az erre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa fontosnak tartja továbbá, hogy azok esetében, akik egészségi kockázatok miatt nem kaphatnak védőoltást, egyes jogosultságok védettségi igazolványhoz kötése ne járjon alapvető jogaik korlátozásával.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is: a jogegyenlőség sérelmét veti fel, ha a szabályozás a külföldön beoltottak részére nem biztosít azonos jogokat a Magyarországon ugyanolyan engedélyezett vakcinával beoltottakhoz képest. Ezért javasolta, a jogalkotó tekintse át, milyen módon biztosítható, hogy a külföldön beoltottak gyakorolhassák azokat a jogokat, amelyekre az azonos típusú, Covid-19 elleni védőoltás feljogosít – áll a közleményben.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

Az egyik futárcéggel erősít a másik

Az előző év azonos időszakához képest az elmúlt 1 évben a SAMEDAY 115 százalékos növekedést tapasztalt a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok számában.

Eljött amire a divatérzékenyek vártak Pesten

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.