Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Az USA a csúcsprocesszorok kínai exportjának blokkolásával próbálja megtartani technológiai előnyét
No menu items!

Az USA a csúcsprocesszorok kínai exportjának blokkolásával próbálja megtartani technológiai előnyét

A félvezetők az USA és Kína közötti intenzív rivalizálás egyik leghevesebb csataterévé váltak. Illusztráció: Bigstock

Kínának egyre meredekebb utat kell megtennie, hogy megelőzze az Egyesült Államokat és szövetségeseit a félvezetők terén, mivel Washington egyre több lépést tesz Peking korlátozására, így kiterjesztve a chipgyártás feletti uralmát.

A múlt héten Washington korlátozta a mesterséges intelligencia alkalmazásokban és szuperszámítógépekben használt Nvidia és AMD fejlett grafikus processzorok (GPU-k) Kínába történő értékesítését.

A lépés azt követően történt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium a múlt hónapban bejelentette a következő generációs chipek gyártásához használt elektronikus tervezési automatizálási (EDA) szoftverek Kínába irányuló exportjának tilalmát.

Eközben Washington arra ösztönözte kelet-ázsiai partnereit – Tajvant, Dél-Koreát és Japánt -, hogy hozzanak létre a “Chip 4” ipari szövetséget, hogy elszigeteljék Kínát a nemzetközi technológiai ökoszisztémától, és a CHIPS-törvény elfogadásával megerősítette a hazai ipar fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, 52 milliárd dollárnyi támogatást nyújtva az USA területén chipeket gyártó cégeknek.

Az USA megpróbálja megerősíteni központi szerepét a világ félvezető-ökoszisztémájában, és biztosítani, hogy Kína ne tudja előállítani a legmodernebb chipeket” – mondta Chris Miller, a hamarosan megjelenő Chip War: The Fight for the World’s Most Critical Technology című könyv szerzője az Al Jazeerának.

“A félvezetők feletti ellenőrzés nemcsak a világgazdaság jövőjét fogja alakítani a felhőalapú számítástechnikától az autonóm vezetésig, hanem a katonai hatalom szempontjából is alapvető fontosságúak.”

A félvezetők az USA és Kína közötti intenzív rivalizálás egyik leghevesebb csataterévé váltak. Azon túl, hogy a chipek a modern gazdaság éltető elemei, amelyek az iPhone-tól a vadászrepülőgépekig mindent működtetnek, a jövő technológiai áttöréseinek felszabadításában is kulcsfontosságúnak tekintik őket, ami azt jelenti, hogy a holnap globális erőegyensúlya a ma kifejlesztett, ostyavékony chipeken múlhat.

Kína, más nagy gazdaságokhoz hasonlóan, nagymértékben támaszkodik a tajvani félvezetőgyártásra – amely a csúcskategóriás chipek globális kínálatának több mint 90 százalékát adja -, de az utóbbi időben jelentős lépéseket tett hazai iparának fejlesztése terén.

Júliusban a TechInsights kutatói arról számoltak be, hogy a kínai nemzeti bajnok Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) valószínűleg képes volt 7 nanométeres (nm-es) chipek gyártására, ami nagy előrelépést jelentett, miután évekig küzdöttek a 14 nm-es node-on túli fejlődésért. A félvezetőket jellemzően a tranzisztorkapuk hossza alapján hasonlítják össze, a kisebb kapu általában nagyobb feldolgozási teljesítménynek felel meg.

A Peking által támogatott SMIC most növeli a kapacitását, és egy negyedik üzemet tervez az északi Tiencsin városában.

Ez egy hatalmas áttörés” – mondta Dylan Patel, iparági elemző és a SemiAnalysis hírlevél szerzője az Al Jazeerának. “Hiányzik belőle néhány funkció, de ez egy teljesen működőképes node“- tette hozzá.

“Ez az első igazi jele annak, hogy áttörtek egy állítólag leküzdhetetlen akadályt. Most már csak fokozatosan kell javítaniuk a tervezést, és növelniük kell a gyártást a nagyobb értékű chipek előállítására.”

Kínát azóta akadályozták a fejlett chipek gyártásához szükséges legújabb berendezések – extrém ultraibolya (EUV) litográfiai gépek – beszerzésében, hogy a vezető holland gyártó ASML-től az Amszterdamra gyakorolt amerikai nyomást követően megtagadták a kiviteli engedélyt.

A kínai cégek azonban továbbra is használhatják a kevésbé hatékony mély ultraibolya (DUV) litográfiai gépeket, amelyek nagyobb hullámhosszú sugarakkal rendelkeznek, és amelyeket általában a kevésbé fejlett chipek mintáinak maratására használnak, a csúcskategóriás félvezetők gyártásához.

Bár Washington jelezte, hogy tervezi a chipgyártó berendezésekre vonatkozó tilalom kiterjesztését, Kína felhalmozza az ASML DUV litográfiai gépeit, csak tavaly 81 gépet vásárolt fel.

“A SMIC gyárthat 7 nm-es eljárást DUV-val, talán tömegesen is gyárthat, de ettől még nem lesz költséghatékony” – mondta Ray Yang, a tajvani Ipari Technológiai Kutatóintézet tanácsadó igazgatója az Al Jazeerának.

A hozamráta nagyon alacsony, ezért ez nem egy költségoptimalizált megoldás a fejlett processzorok számára, és a 7 nm-nél bármi más egyszerűen lehetetlen” – emelte ki.

Yang szerint a SMIC állami támogatásának köszönhetően megengedheti magának, hogy kevésbé jövedelmező eljárásokat használjon a fejlett chipek előállításához.

Most, hogy a Huawei nem használhat külföldi chipeket, Kína erősen támaszkodik a SMIC-re a sürgősen szükséges chipek esetében, valószínűleg különleges, nem kereskedelmi célokra” – mondta.

E nem kereskedelmi célú felhasználások közé tartoznak a Kína növekvő hadserege számára szánt fejlett fegyverek.

A Huawei, Kína egyik legnagyobb technológiai óriása és a kínai hadsereg közötti kapcsolatok régóta aggasztják Washingtont, ami abban csúcsosodott ki, hogy a Trump-kormányzat 2019-ben felvette a vállalatot a szankcionált cégek “entitáslistájára“.

Hszi Csin-ping kínai elnök alatt a magánszektor technológiai áttöréseinek kihasználása a kínai védelmi ágazat megerősítése érdekében nemzeti prioritássá vált, a katonai-polgári fúziós stratégia az iparpolitika egyik pillérévé vált.

A chipek kulcsfontosságúak az intelligens fegyverek számára. Ez az egyik oka annak, hogy sok politikai döntéshozó annyira aggódik a kínai félvezetőipar fejlődése miatt” – mondta Douglas Fuller, a hongkongi City University of Hong Kong technológiai fejlesztési szakértője az Al Jazeerának.

Bár Kínának vélhetően még mindig nincs meg a technológiája a 7 nm alatti chipek gyártásához, az olyan cégek, mint az SMIC és a Shanghai Micro Electronics Equipment Co. versenyt futnak a saját, hazai gépek kifejlesztéséért, hogy kitörjenek a holtpontról.

Ugyanakkor a kínai cégek továbbra is tervezhetnek 7 nm-nél kisebb chipeket is, még ha egyelőre nem is feltétlenül tudják gyártani őket.

Tavaly az Alibaba bemutatta Kína egyik legfejlettebb tervét, a Yitian 710-et – egy 5 nm-es szerverchipet, amelyet különböző internet-of-things (IoT) alkalmazásokhoz építettek.

Ennek ellenére a washingtoni legújabb korlátozások a következő generációs – 5 nm alatti – chipek tervezési fázisát is megnehezítik.

A következő generációs chipek várhatóan a feltörekvő gate-all-around (GAA) kialakításon alapulnak majd, amelyet széles körben megoldásnak tekintenek a chipek végtelenül kicsire zsugorodásának fizikai korlátaira.

A tilalom ma hatással van Kína csővezetékére, de a következő években nem fogja érinteni a termékeiket és a bevételeiket, mivel a GAA csak a 2 nm-es és az alatti node-okra vonatkozik, amelyek még nem érkeztek meg” – mondta Patel, hozzátéve, hogy a 2 nm-es node-ok a következő évtizedekben a világ vezető chipgyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) termelésének felét tehetik ki.

Nehéz lesz Kínának megkerülni ezeket az EDA-szállítókat” – mondta Patel. “A Cadence (az egyik vezető amerikai EDA-szállító) azonban vegyesvállalatokkal rendelkezik Kínában, és tervezési programjait az amerikai ügyfelekhez képest kedvezményesen kínálja az országban. Így Kína némi befolyással bírhat az ottani cégre, és nyomást gyakorolhat rájuk” – tette hozzá.

Yang szerint Kína mindent meg fog tenni a szükséges litográfiai berendezések beszerzése érdekében, ha megakadályozzák, hogy a szabadpiacon vásároljon.

“Ez magában foglalhatja a fordított mérnöki munkát, a szellemi tulajdonjogok ellopását, vagy külföldi cégek stratégiai felvásárlását, ami a múltban már sokszor megtörtént más kritikus technológiák esetében”

Kína a szilíciumot helyettesítő alternatív anyagokba, például a szénbe fektetett erőforrásokkal is áttörést szeretne elérni. Peking a szénszálak, a grafén, a szilíciumkarbid és más szénalapú kompozitok kutatását is beemelte a 14. ötéves tervébe.

Ez a jövő potenciális technológiája, de még nem bizonyított a méretekben” – mondta Patel. “Egy szupergyors chipet el lehet készíteni egy laboratóriumban, de gazdaságilag megvalósítható modellben megvalósítani már egy teljesen más történet” – emelte ki.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Januárban csökkentek a globális élelmiszerárak

Csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest - jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Kormányszóvivő: nincs kibúvó az árstopszabályok alól

Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől - mondta sajtótájékoztatóján Budapesten a kormányszóvivő.

A zöld hidrogén helyett lehet, hogy a rózsaszín lesz a nyerő?

Az elmúlt években Elon Musktól Ursula von der Leyenig számos nagynevű személyiség beszélt arról, hogy a hidrogén milyen szerepet játszhat - vagy nem játszhat - a bolygó fenntarthatóbb jövő felé való elmozdulásában. És bár a legnagyobb felhajtás a zöld hidrogén körül van, az atomenergiával előállított rózsaszín hidrogénnek is hatalmas szerepe lehet a jövőben.

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hírek

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Új felsővezetőket választottak a Vodafone élére

A Vodafone Magyarország Zrt. igazgatósága Blénessy Lászlót, a 4iG csoport üzleti folyamataiért felelős általános vezérigazgató-helyettesét választotta meg új vezérigazgatónak, és változott a vezérigazgató-helyettesek személye is a nemrég felvásárolt telekommunikációs cégnél - közölte a 4iG távközlési és informatikai vállalat.

Műszakiztató kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval

Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kazah olaj jöhet a Barátság vezetéken

A Transznyefyt készen áll arra, hogy februárban megkezdje 20 ezer tonna kazah olaj tranzitját Németországba a Barátság vezetéken keresztül - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a vállalatra hivatkozva.

Pénteken nagyot csökken a gázolaj ára – olcsóbb lesz a benzin is

Péntektől a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz alacsonyabb, így várhatóan a kiskereskedelmi árak is hasonló mértékben csökkennek.

Lezárult a Vodafone felvásárlása, a magyar állam is tulajdont szerzett

Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Nehezen indul a síszezon, de nagy veszélyeket rejt

Az elmúlt napok havazása lendületet adhat a nehezen induló síszezonnak. De már az idei év eddigi menete is megszívlelendő tanulságokkal szolgál a tekintetben, hogy a külföldi utazás megkezdése előtt nem elég csak arra figyelnünk: legyen valamilyen utasbiztosításunk. Annak tartalmával, limitjeivel is tisztában kell lennünk, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Február első napjától olcsóbb lesz a gázolaj

Február 1-jén, szerdán a gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 10 forinttal csökken, ami hatással lehet majd a kutakon megjelenő árakra is. A benzin árában nem lesz változás.

Gazdaság

Magyarországra is befutott a hitelkártya alternatívája – minden előnyével és hátrányával

Néhány éve indult el a "vásárolj most, fizess később", azaz Buy Now Pay Later (BNPL) pénzügyi szolgáltatás az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ma már több mint 30 országban, többek között Magyarországon is van ilyen fizetési lehetőség a piacon - hívta fel a figyelmet a Deloitte könyvvizsgáló.

Változások jönnek a lakásbiztosítási piacon

A kormány február 1-jei ülésén elfogadta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) javaslatát és a lakásbiztosítások szabályozásának átalakításáról döntött, a vonatkozó jogszabály a Magyar Közlönyben kihirdetésre került - közölte a tárca.

Zöld lámpát kapott az OTP – piacvezető lesz Szlovéniában

Az OTP Bank megkapta a Nova KBM szlovén pénzintézet megvásárlásának lezárásához szükséges utolsó engedélyt a helyi versenyvédelmi hatóságtól - közölte a magyar bankcsoport.

Hatalmas a tolongás a kormány új hitelprogramja körül

A kereskedelmi bankok kivétel nélkül részt akarnak venni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban (BGH). A Gazdaságfejlesztési Minisztérium alig egy hete bejelentett programja még el sem indult, de már sorban állnak a cégek az olcsó hitelért - írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom