Kezdőlap Mozaik Családi pótlék. A magyar gyerek kevesebbet ér, mint az osztrák?!
No menu items!

Családi pótlék. A magyar gyerek kevesebbet ér, mint az osztrák?!

A menekültkérdés mellett most a külföldi gyerekek után fizetett családi pótlék a téma Nyugat-Európában. A szigorítások az uniós polgárokat, így minket is érintenek. Ausztria már döntött (hátrányunkra). A németek, dánok, hollandok és írek még vitatkoznak. Brüsszel szerint sérül az uniós jog. Az Európai Bíróságé lehet az utolsó szó.

Az osztrákok a tettek mezejére léptek

Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyerekei után kifizetett családi pótlékot. Az országban dolgozó szülők kelet-közép- és dél-kelet- európai tagállamokban bejelentett gyerekei a támogatás 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők pedig a teljes támogatás 75 százalékát kapják.

Az osztrák kormányt nem érdekli, hogy az EU szerint az intézkedés sérti az uniós jogot: az Európai Bizottság január végén kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az Európai Bíróság előtt.

Az osztrák példa ragadós lehet. A német politika is gondolkozik az indexáláson. Elsősorban a legkisebb kormánypárt, a bajorországi keresztényszocialista CSU forszírozza a témát, amely a menekültüggyel tavaly koalíciós válságot okozott. Merkel csak egy összeurópai megoldásban partner. Dánia, Hollandia és Írország támogatja az elképzelést.

Az osztrákok már megvágták a pótlékot

Nagyok a különbségek

A családi pótlék összege Ausztriában életkorától függően gyerekenként 115 és 210, Németországban 205 és 235 euró között mozog. A csúcstartó Luxemburgban 795, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás minimális összege. Mindegyik jóval meghaladja a bolgár állam által juttatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót és a nálunk fizetett 12.200 – 25.900 forintot (38 – 80 eurót).

Csalások Németországban

A németeknél dél-kelet-európai bűnszervezetek nemlétező gyerekek után kasszíroznak családi pótlékot. Országos szinten elenyésző az esetek száma. A csalás néhány városra korlátozódik, ahol nagy problémát jelent a segély fizetéséért felelős önkormányzatoknak. A gócpont a Ruhr-vidéki Duisburg. A város nehezen dolgozza fel az acélipar leépülését. Több negyedben a lakások negyven százaléka üresen áll.

A bűnszervezetek a nyugati jóllét és az olcsó lakások ígéretével bolgárokat és románokat csábítanak a városba. Tucatjával zsúfolják őket romos lakásokba. Munkaszerződést és születési anyakönyvi kivonatot hamisítanak. Előbbit azért, mert családtámogatás csak a bejelentett munkaviszonnyal rendelkezőknek jár. Utóbbit, hogy a nemlétező gyerekek után családtámogatást igényeljenek. A pénz a bűnbandák zsebébe vándorol.

Számháború

2018-ban 37 milliárd euró családi pótlékot fizetett a német állam. Az összeg évek óta emelkedik. Az ellenkező híresztelések dacára, nem a csalások miatt. A valódi okok: (1) egyre többen dolgoznak Németországban, (2) egyre több gyerek is születik, (3) a támogatás a növekvő számú menekülteknek is jár.

A csalások kiszűrésére évente több mint ötmilliót költ az német állam

A 37-ből 7,6 milliárdot kaptak a külföldiek. A nem Németországban élő gyerekek után 370 milliót, az összkiadás mindössze egy százalékát (!) utalták át nekik.

Észak- Rajna-Vesztfália tartományban, ahová a Ruhr-vidék is tartozik, nyomozócsoport alakult. Mindössze 40 esetben állapítottak meg csalást. A kár nem érte el a 400 ezer eurót. Ennek ellenére szövetségi szinten is nyomozócsoportok alakulnak és az ország mind a 14 családtámogatások folyósításért felelős hivatalában 2 munkatárs kizárólag a csalások kiszűrésével fog foglalkozni. Mindez 5,2 millió eurójába kerül a német államnak.

A számok nem igazolják, hogy a románok csalni jönnének Németországba. Foglalkoztatási rátájuk a németekéhez hasonló: 60, illetve 61 százalék.

Érvek és ellenérvek. Hol az igazság?

„Miért kell az osztrákoknak egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést politikusok Bécsben és Nyugat-Európa-szerte. Az ellenoldali  válasz: mert a családi pótlék nem segély, hanem a járulékokat fizetőket megillető juttatás, kvázi szja-visszatérítés a gyereknevelés társadalmi hasznosságára és költségeire tekintettel.

Marianne Thyssen: “Azonos munkáért azonos juttatásokat”

Más érveik is vannak. A statisztikák szerint a csalások száma elenyésző. Ezzel szemben az a tipikus, hogy a német agráriumban román szezonmunkások dolgoznak, az időseket sok lengyel ápolja és a turisztikai idényben magyarok tevékenykednek szép számmal az osztrák vendéglátásban. A gazdaság nem működne nélkülük. Rövidebb időt töltenek Németországban, illetve Ausztriában, ezért gyerekeiket nem viszik magukkal. Viszont adót és járulékot fizetnek, éppen úgy mint a németek, ezért ugyan olyan juttatásokra jogosultak, mint helyi kollégáik.

Amennyiben az otthon maradt gyerek után nem járna a pénz, valószínűleg sok szezonmunkás gyerekkel menne nyugatra. „Ez jobban tetszene a támogatás megvonása mellett érvelőknek?” – teszik fel a költői kérdést az osztrák döntés, és német tervek ellenzői.

„Ha már fizetünk, legalább a gyerek lakóhelyének és így a megélhetési költségek figyelembevételével tegyük!” – mondják az indexálás hívei.

Brüsszel szerint ez sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát és az azonos munkáért azonos bér elvét. Utóbbiból a Bizottság szociális biztosa, Marianne Thyssen azt vezeti le, hogy azonos adó- és járulékfizetés esetén azonos állami juttatások járnak.

Az ellenvélemény szerint az azonos elbánás elve nem követeli meg az összeg szerinti egyenlőséget. Belefér, hogy azonos módon, tehát a tényleges megélhetési költségek figyelembevételével határozzák meg a támogatás összegét.

Mi a különbség?

Az érvelést követve a spanyolországi Alicantéban élő németnek kevesebb nyugdíj járna, mint a müncheni társának, akkor is, ha ugyan annyi járulékot fizettek a munkában töltött éveik alatt – replikázik az ellentábor.

Meg kell jegyezni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A briteknek a népszavazás előtt felajánlotta az indexálás lehetőségét.

Egy friss ítélet

Néhány napja, első ízben az Európai Bíróság ítélkezett családi-pótlék kérdésben. Egy Írországban élő férfiről munkahelye elvesztése után a munkanélküli segély mellett családi pótlékot is igényelt. Az ír hatóságok megtagadták a két gyerek után járó havi 130 euró kifizetését, mert (1) a gyerekek Romániában élnek, (2) a férfi már nem áll munkaviszonyban. Luxemburgban kimondták, hogy (1) a támogatás a gyerek lakhelyétől függetlenül jár és (2) a munkanélküli külföldieket is megilleti, amennyiben korábban volt munkaviszonyuk a tagállamban, ahol a támogatást igényelték.

Ez megfelel a német gyakorlatnak. A munkanélküli-, vagy ennek kifutása után rendszeres szociális segélyben részesülők is kapnak családi pótlékot, ha volt már németországi munkaviszonyuk.

Politikai kritika csak az AfD-től érkezett: „A luxemburgi bíráknak nem lenne joguk beleszólni abba, hogy egy tagállam kinek, milyen feltételekkel ad szociális juttatásokat.”

Az ítéletben nem esett szó az indexálásról. Ki kell várni, ameddig a bíróság az Ausztria ellen folyó eljárásban is döntést hoz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szlovénia: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában

Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon. A főbb indexek valószínűleg veszteséggel fejezik be a hetet.

Vitézy: állami projekt lesz a 2-es metró és a HÉV-ek összekötése

Állami beruházásként valósul meg a 2-es metró és a gödöllői, csömöri HÉV-ek összekötése, illetve a hévvonalak felújítása - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója.

Nagyot drágult a földgáz

Jelentős drágulás után ismét 800 dollár fölé emelkedett a földgáz ezer köbméterenkénti ára a szabadpiaci kereskedésben.

Hírek

Szlovénia: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában

Nagyot drágult a földgáz

Jelentős drágulás után ismét 800 dollár fölé emelkedett a földgáz ezer köbméterenkénti ára a szabadpiaci kereskedésben.

37 év után ért partot egy palackposta – hatezer kilométerre a feladóktól

Japán középiskolások dobták az óceánba 37 éve azt a vizespalackot, amely most hatezer kilométerrel távolabb, Hawaiin sodródott partra júniusban.

Áramfogyasztás. Ötéves csúcs dőlt meg júliusban

Ötéves csúcsra emelkedett júliusban a hazai bruttó villamosenergia-fogyasztás: 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Kőbánya – letartóztatás. Hegyekben állt a tiltott potencianövelő

Közel egymillió darab illegális gyógyszert találtak egy kőbányai raktárban. A potencianövelő tabletták összértéke meghaladja a 760 millió forintot - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Aranybánya nyílhat a Börzsönyben

Sok száz év után ismét nemesfémbánya nyílhat a Börzsönyben - tudta meg a Világgazdaság.

1600 Celsius fok. Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

Pardubicei lelet. Csehország a sörfőzés európai őshazája?

A mai Csehország területén főzhettek legrégebben sört gyógynövényekből. Ennek bizonyítékát találták meg régészek abban a bronzedényben, amelyet 2017-ben fedeztek fel a kelet-csehországi Pardubice mellett.

Gazdaság

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.

Hitelkártya és folyószámlahitel – Módosítás. A moratórium a kamatszintre is kihat

A moratóriumban részt vevő hitelkártya és folyószámla hiteleknél e termékek jóval magasabb kamatával szemben alacsonyabb, legfeljebb valamivel 13 százalék feletti kamatot kell alkalmazniuk a bankoknak az elszámolásnál - mondta el a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

Moratórium után. A bankoknál vizsgálódik az MNB

A jegybank tizenhat pénzügyi intézménynél vizsgálja, hogy azok hogyan módosítják a törlesztési moratórium lejárta után az érintett hitelszerződések futamidejét.

Törlesztési moratórium – novembertől csak a rászorulóknak

A törlesztési moratórium novembertől jövő év június 30-ig már csak a rászorulóknak lesz igénybe vehető - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom