Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Családi pótlék. A magyar gyerek kevesebbet ér, mint az osztrák?!
No menu items!

Családi pótlék. A magyar gyerek kevesebbet ér, mint az osztrák?!

A menekültkérdés mellett most a külföldi gyerekek után fizetett családi pótlék a téma Nyugat-Európában. A szigorítások az uniós polgárokat, így minket is érintenek. Ausztria már döntött (hátrányunkra). A németek, dánok, hollandok és írek még vitatkoznak. Brüsszel szerint sérül az uniós jog. Az Európai Bíróságé lehet az utolsó szó.

Az osztrákok a tettek mezejére léptek

Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyerekei után kifizetett családi pótlékot. Az országban dolgozó szülők kelet-közép- és dél-kelet- európai tagállamokban bejelentett gyerekei a támogatás 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők pedig a teljes támogatás 75 százalékát kapják.

Az osztrák kormányt nem érdekli, hogy az EU szerint az intézkedés sérti az uniós jogot: az Európai Bizottság január végén kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az Európai Bíróság előtt.

Az osztrák példa ragadós lehet. A német politika is gondolkozik az indexáláson. Elsősorban a legkisebb kormánypárt, a bajorországi keresztényszocialista CSU forszírozza a témát, amely a menekültüggyel tavaly koalíciós válságot okozott. Merkel csak egy összeurópai megoldásban partner. Dánia, Hollandia és Írország támogatja az elképzelést.

Az osztrákok már megvágták a pótlékot

Nagyok a különbségek

A családi pótlék összege Ausztriában életkorától függően gyerekenként 115 és 210, Németországban 205 és 235 euró között mozog. A csúcstartó Luxemburgban 795, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás minimális összege. Mindegyik jóval meghaladja a bolgár állam által juttatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót és a nálunk fizetett 12.200 – 25.900 forintot (38 – 80 eurót).

Csalások Németországban

A németeknél dél-kelet-európai bűnszervezetek nemlétező gyerekek után kasszíroznak családi pótlékot. Országos szinten elenyésző az esetek száma. A csalás néhány városra korlátozódik, ahol nagy problémát jelent a segély fizetéséért felelős önkormányzatoknak. A gócpont a Ruhr-vidéki Duisburg. A város nehezen dolgozza fel az acélipar leépülését. Több negyedben a lakások negyven százaléka üresen áll.

A bűnszervezetek a nyugati jóllét és az olcsó lakások ígéretével bolgárokat és románokat csábítanak a városba. Tucatjával zsúfolják őket romos lakásokba. Munkaszerződést és születési anyakönyvi kivonatot hamisítanak. Előbbit azért, mert családtámogatás csak a bejelentett munkaviszonnyal rendelkezőknek jár. Utóbbit, hogy a nemlétező gyerekek után családtámogatást igényeljenek. A pénz a bűnbandák zsebébe vándorol.

Számháború

2018-ban 37 milliárd euró családi pótlékot fizetett a német állam. Az összeg évek óta emelkedik. Az ellenkező híresztelések dacára, nem a csalások miatt. A valódi okok: (1) egyre többen dolgoznak Németországban, (2) egyre több gyerek is születik, (3) a támogatás a növekvő számú menekülteknek is jár.

A csalások kiszűrésére évente több mint ötmilliót költ az német állam

A 37-ből 7,6 milliárdot kaptak a külföldiek. A nem Németországban élő gyerekek után 370 milliót, az összkiadás mindössze egy százalékát (!) utalták át nekik.

Észak- Rajna-Vesztfália tartományban, ahová a Ruhr-vidék is tartozik, nyomozócsoport alakult. Mindössze 40 esetben állapítottak meg csalást. A kár nem érte el a 400 ezer eurót. Ennek ellenére szövetségi szinten is nyomozócsoportok alakulnak és az ország mind a 14 családtámogatások folyósításért felelős hivatalában 2 munkatárs kizárólag a csalások kiszűrésével fog foglalkozni. Mindez 5,2 millió eurójába kerül a német államnak.

A számok nem igazolják, hogy a románok csalni jönnének Németországba. Foglalkoztatási rátájuk a németekéhez hasonló: 60, illetve 61 százalék.

Érvek és ellenérvek. Hol az igazság?

„Miért kell az osztrákoknak egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést politikusok Bécsben és Nyugat-Európa-szerte. Az ellenoldali  válasz: mert a családi pótlék nem segély, hanem a járulékokat fizetőket megillető juttatás, kvázi szja-visszatérítés a gyereknevelés társadalmi hasznosságára és költségeire tekintettel.

Marianne Thyssen: “Azonos munkáért azonos juttatásokat”

Más érveik is vannak. A statisztikák szerint a csalások száma elenyésző. Ezzel szemben az a tipikus, hogy a német agráriumban román szezonmunkások dolgoznak, az időseket sok lengyel ápolja és a turisztikai idényben magyarok tevékenykednek szép számmal az osztrák vendéglátásban. A gazdaság nem működne nélkülük. Rövidebb időt töltenek Németországban, illetve Ausztriában, ezért gyerekeiket nem viszik magukkal. Viszont adót és járulékot fizetnek, éppen úgy mint a németek, ezért ugyan olyan juttatásokra jogosultak, mint helyi kollégáik.

Amennyiben az otthon maradt gyerek után nem járna a pénz, valószínűleg sok szezonmunkás gyerekkel menne nyugatra. „Ez jobban tetszene a támogatás megvonása mellett érvelőknek?” – teszik fel a költői kérdést az osztrák döntés, és német tervek ellenzői.

„Ha már fizetünk, legalább a gyerek lakóhelyének és így a megélhetési költségek figyelembevételével tegyük!” – mondják az indexálás hívei.

Brüsszel szerint ez sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát és az azonos munkáért azonos bér elvét. Utóbbiból a Bizottság szociális biztosa, Marianne Thyssen azt vezeti le, hogy azonos adó- és járulékfizetés esetén azonos állami juttatások járnak.

Az ellenvélemény szerint az azonos elbánás elve nem követeli meg az összeg szerinti egyenlőséget. Belefér, hogy azonos módon, tehát a tényleges megélhetési költségek figyelembevételével határozzák meg a támogatás összegét.

Mi a különbség?

Az érvelést követve a spanyolországi Alicantéban élő németnek kevesebb nyugdíj járna, mint a müncheni társának, akkor is, ha ugyan annyi járulékot fizettek a munkában töltött éveik alatt – replikázik az ellentábor.

Meg kell jegyezni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A briteknek a népszavazás előtt felajánlotta az indexálás lehetőségét.

Egy friss ítélet

Néhány napja, első ízben az Európai Bíróság ítélkezett családi-pótlék kérdésben. Egy Írországban élő férfiről munkahelye elvesztése után a munkanélküli segély mellett családi pótlékot is igényelt. Az ír hatóságok megtagadták a két gyerek után járó havi 130 euró kifizetését, mert (1) a gyerekek Romániában élnek, (2) a férfi már nem áll munkaviszonyban. Luxemburgban kimondták, hogy (1) a támogatás a gyerek lakhelyétől függetlenül jár és (2) a munkanélküli külföldieket is megilleti, amennyiben korábban volt munkaviszonyuk a tagállamban, ahol a támogatást igényelték.

Ez megfelel a német gyakorlatnak. A munkanélküli-, vagy ennek kifutása után rendszeres szociális segélyben részesülők is kapnak családi pótlékot, ha volt már németországi munkaviszonyuk.

Politikai kritika csak az AfD-től érkezett: „A luxemburgi bíráknak nem lenne joguk beleszólni abba, hogy egy tagállam kinek, milyen feltételekkel ad szociális juttatásokat.”

Az ítéletben nem esett szó az indexálásról. Ki kell várni, ameddig a bíróság az Ausztria ellen folyó eljárásban is döntést hoz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

Orbán új minisztere: az önellátó gazdaság a fenntartható felzárkózás alapja

A jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak, ez a fenntartható felzárkózás alapja - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a képviselők többsége támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.

Európai szintű létesítménygazdálkodási unikummal jelentkezett a LEO

Európai szinten is egyedülálló szakmai kiadványt jelentetett meg a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége.

Vidéken kezdi az elbocsátásokat a Tungsram

A Tungsram öt telephelyéről körülbelül 1600 embert bocsát el szakaszosan, az első hullám július elejére várható. Elsőként Kisvárda és Hajdúböszörmény érintett, ezt követi Nagykanizsa és Zalaegerszeg, az ősszel pedig Budapest.

Hírek

Vidéken kezdi az elbocsátásokat a Tungsram

A Tungsram öt telephelyéről körülbelül 1600 embert bocsát el szakaszosan, az első hullám július elejére várható. Elsőként Kisvárda és Hajdúböszörmény érintett, ezt követi Nagykanizsa és Zalaegerszeg, az ősszel pedig Budapest.

Elcsábult a pénz láttán: hotelszéfet fosztott ki egy budapesti karbantartó

Kifosztott egy hotelszéfet egy karbantartó Budapesten: a belvárosi szálloda alkalmazottja a gyanú szerint mintegy 11 millió forint értékű pénzt lopott el egy vendégtől - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Már csak két nap maradt – fontos tudnivalók az szja-bevallásról

Már csak két nap van hátra az szja-bevallás határidejéig, május 20-ig - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Máltán alapít új légitársaságot a Wizz Air

A Wizz Air máltai leányvállalatot alapít - közölte a légitársaság.

Eggyel több minisztérium lesz az új kormányban – itt a hivatalos lista

Az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ötödik Orbán-kormányban tizenegy tárca működik majd.

Nagyot erősödött a forint a kedvező GDP-adatra

Nagyot erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: a déli órákra az euró 386,99, a dollár 367,64, a svájci frank pedig 369,16 forintra csökkent.

Végleg kivonul a McDonald’s Oroszországból

A McDonald's gyorsétterem-lánc több mint három évtized után elhagyja Oroszországot és egy helyi vevőnek adja el éttermei teljes portfólióját - számolt be a McDonald's bejelentését idézve több sajtóorgánum és hírügynökség.

Miniszterelnöknek választotta Orbánt az Országgyűlés

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn.

Gazdaság

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

MNB: folytatódik a monetáris szigor, határozott kamatemelések jönnek

Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelési szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferencián.

Nagyot erősödött a forint a kedvező GDP-adatra

Nagyot erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: a déli órákra az euró 386,99, a dollár 367,64, a svájci frank pedig 369,16 forintra csökkent.

Kamatemelés. Egyhangúlag döntött az MNB monetáris tanácsa

Egyhangúlag, 8 szavazattal döntött a monetáris tanács áprilisi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamat 5,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 8,40 százalékra, az egynapos betét kamatának 5,40 százalékra emeléséről - olvasható az ülés rövidített jegyzőkönyvében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom