Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Csődeljárás? – Így mentem meg a cégem

Csődeljárás? – Így mentem meg a cégem

A „csőd” és a „csődeljárás” a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben, amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági céljai mellett, és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

A félreértés alapja

Csődeljárásról elsősorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Sajnálatosan Magyarországon – vélhetően a piacgazdasági létforma lényegesen kisebb hagyománya miatt –, ha egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a piaci helyzet jobbra fordulásában (vagy egyéb más csodában) bízva a „lyukakat tömködi be” és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetőek.

Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb, vagy utóbb mégis utoléri. Az is ritka lépés, hogy az adós a tartozásai átütemezését kéri, pedig ez a hitelezők részéről – az adóhivatallal az élen – önmagában is nagyra értékelt lépés lenne. Így a rendszerszintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék természetesen nincsen lehetőség. Holott ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga.

dr. Pajor Dávid

Van ugyanis lehetőség arra, hogy a gazdaságtalan és irracionális működést átalakítsa az adós, és ennek elősegítésére levegővételhez juttassák a hitelezők. A tartozás megfizetésére haladék is kapható, esetlegesen még annak bizonyos részét el is engedhetik – abban bízva, hogy legalább egy kisebb részét egyáltalán megkapjanak belátható időn belül.

„Mert tudják, hogy egy felszámolási eljárás során – amely több évig is elhúzódik– a biztosított hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőkön túl nem sokan számíthatnak érdemi megtérülésre. Ezt a lehetőséget nevezik csődeljárásnak.” – magyarázza dr. Pajor Dávid.

Mi is a csődeljárás?

A csődeljárás lényege, hogy a fizetési nehézséggel küzdő, akár fizetésképtelen helyzetben lévő adós a bírósági előterjesztéstől számított egy munkanapon belül fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem rendelhető el felszámolás, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság. (A fizetésképtelenséget megállapító első fokú, nem jogerős határozat meghozatala esetén viszont már nem terjeszthető elő csődvédelem iránti kérelem).

A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság élére vagyonfelügyelőt rendelnek ki, aki a képviseleti jogot gyakorolja a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kell az adós társaságnak az említett rendszer szintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítania, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Olyan gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatják követelésük megtérülését.

Mennyi időt lehet így nyerni?

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők – hitelezői osztályonkénti – fele hozzájárul.

A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye.

„Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik – ezek halasztására és részletfizetésére külön megállapodás alapján van lehetőség (amely nem a csődeljárás rendelkezésein alapul)” – ismerteti az ügyvéd.

Fény az alagútban?

Az adósnak a kilábalásra vonatkozó tervet a hitelezőkkel a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia.

A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki a gyakorlatban afelett őrködik, hogy az adós vagyona a hitelezők kárára ne kerüljön csökkentésre. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt – a hitelezők által támasztott követelmények alapján – lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Van kiút, nem a csődeljárás a legrosszabb lehetőség

Önmagában azonban világos, hogy ennyi idő alatt nem lehet egy teljes koncepcióváltást és annak alapján a hitelezők által is elfogadható, megfelelően alátámasztott gazdálkodási tervet készíteni. Ezen már korábban is el kell kezdeni dolgozni, azonban a gazdasági tervek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az előkészületek ne valósítsanak meg csődbűncselekményt, annak is a „csalárd bukás” változatát.

Látható tehát, hogy a csődeljárás jogintézménye olyan módon került kialakításra, hogy amennyiben a hitelezők többségét az adós meg tudja győzni gazdálkodása profitábilissá tételének lehetőségéről, abban az esetben egy reális ajánlat elfogadása a lehető legkönnyebb legyen. „

Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményességére, a csődeljárás áthidaló lehetőséget nyújt a gazdaságtalan működésről rentábilis üzleti struktúrára váltásra.” – zárja az ügyvéd.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az eddig véltnél régebb óta létezik vagyoni egyenlőtlenség

Az eddig véltnél régebben léteztek komoly vagyoni egyenlőtlenségek - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport egy 6600 éves lengyelországi temetkezési hely leletei alapján.

Vírus következmények – a luxuscikkek és a betevő falat hiánya

A COVID hónapokra határozott meg Európa mindennapjait. A gazdaság mesterséges kómában tartása, az élet korlátozása, kijárási tilalom. Lezárt határok, kikötők, bezárt üzletek, piacok és éttermek - akadozó áruszállítás. És persze néhány más abszurditás, amit európai lapokból Petrus Szabolcs munkatársunk idéz.

Új eszközt vett sok szülő a digitális oktatás miatt – felmérés

A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz, sokuk kiegészítőt is vásárolt.

Lángokban áll Kis-Amazónia – Tűzvész sorozat

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.

Hírek

Lángokban áll Kis-Amazónia – Tűzvész sorozat

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.

Életveszélyes a Szügyben vonattal ütköző autós sérülése, a gyereket megfigyelik

Életveszélyes sérüléseket szenvedett az a férfi, aki hétfőn autójával vonat elé hajtott a Nógrád megyei Szügyben; kórházba vitték a vele utazó gyereket is - közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs szervezője.

Koronavírus – figyelmeztetető jel. Nő a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben

A tünetes fertőzések növekedését jelzi, hogy Budapesten és Debrecenben is enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben.

Környezeti vészhelyzet Mauritiuson a zátonyra futott teherhajó miatt

Ökológiai vészhelyzetet hirdetett Pravind Jugnauth mauritiusi miniszterelnök, mert egy zátonyra futott japán teherhajóból üzemanyag folyik a tengerbe.

100 ezer használhatatlan maszk egy kamionban + hamis papucsok

Több mint százezer rossz minőségű egészségügyi védőfelszerelést és más hamis terméket találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy szlovák kamionban az M1-es autópályán, Hegyeshalomnál. A 36 millió forint értékű árut lefoglalták.

Koronavírus – Harmincöt új fertőzött Magyarországon

Meghalt három krónikus beteg és harmincöttel, 4731-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon - közölte a koronavirus.gov.hu hétfőn.

Kezdődik a parlagfűszezon

Kezdődik a parlagfűszezon... az allergiások a következő napokban erős tüneteket tapasztalhatnak.

OTP: elég, ha rákattint – vigyázat, új típusú internetes csalás!

A csalók Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatójának nevével és arcképével visszaélve, helyenként hibás magyarsággal készült internetes hivatkozásokban kriptovalutával kapcsolatos szolgáltatásokat népszerűsítenek.

Koronavírus – Olaszországban szeptember 7-ig biztosan marad a szigor

Olaszországban szeptember 7-ig meghosszabbították a koronavírus megfékezését szolgáló járványügyi intézkedéseket.

Tartós hőség jön – elsőfokú a figyelmeztetés

Európában és Magyarországon is beköszönt a tartós hőség - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – A BCG-oltás tényleg használ?

A BCG-oltás befolyásolhatja a Covid-19 tüneteit egy önkéntesekkel végzett új holland kutatás eredményei szerint.

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Gazdaság

OTP: a vártnál erősebb negyedéves eredmény

A második negyedév adatai alapján az OTP kilátásai kedvezőek, helyzetét a járvány miatti nehézségek sem veszélyeztették - mondta a pénzintézet sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás: a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.

A járvány sem állította meg a szuperállampapírt

A koronavírus-járvány ellenére is megőrizte népszerűségét a Magyar Állampapír Plusz: a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom