Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Dollár kontra euró - Jön a jen is
No menu items!

Dollár kontra euró – Jön a jen is

Az USA kereskedelmi fegyverként használja a dollárt, ezért az EU az euró világgazdasági súlyának növelésén fáradozik.

A konfliktus forrás

A Trump kereskedelmi háborúja miatt terhelt amerikai-európai kapcsolatok visszatérő konfliktus forrása Irán. Az USA a dollárt veti be a perzsa ország gazdasági elszigetelésére. Ez nincs ínyére a Teheránnal sokkal szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ápoló EU-nak.

Az európai cégek megakarják tartani iráni partnereiket, de nem semmiképp sem szeretnének kiszorulni az amerikai piacról. A kettő együtt azonban úgy tűnik nem megy. Washington ugyanis az Iránnal kereskedő cégek kitiltását tervezi piacáról. Ez az Amerikával nem kereskedő európai cégeket is érzékenyen érintené, ugyanis a világkereskedelem dolláralapú elszámolású, e miatt az amerikai pénzintézetek olyan ügyletekben is szerepet kapnak, amelyek egyébként az USA-tól függetlenül bonyolódnak.

Így Washington például a Swift elszámolási rendszerből történő kizáráson keresztül egy európai cég teljes nemzetközi tevékenységét képes ellehetetleníteni.

Tény kérdése: az USA a világgazdaság legnagyobb szereplője, a globális GDP 20 százalékát termeli, de ennél lényegesen nagyobb az USD súlya a világkereskedelemben. Az ügyletek 50%-a dollár alapú. Ez a dominancia a kereskedelmi szankcionálás legfontosabb eszköze az amerikaiak kezében.

 Euró kontra dollár – Irán a tét?

Az európaiakban Irán kapcsán tudatosodhatott, milyen éles fegyver a dollár Washington kezében. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az euró világgazdasági súlyának növelését a következő időszak gazdasági prioritásának nevezte. Heiko Maas német külügyminiszterrel egyetértésben egy ’Európai valutaalap’ és a Swiftnek konkurenciát teremtő, az USA-tól független nemzetközi elszámolási rendszer kiépítést tartja a legfontosabb feladatnak.

Az eurót állítanák a dollár helyére Kép/AFP/John Thys

„A cél, hogy minél több nemzetközi kereskedelmi ügyletben euróban történjen az elszámolás” – mondta Maas. „Első lépésként Iránnal, majd később az európai országok nyersanyag-vásárlásainál is.” Jelenleg mindkettő teljes egészében dollárban zajlik. Pedig a legfontosabb nyersanyageladók Oroszország, Norvégia és Kazahsztán. A megszokáson kívül semmi sem predesztinálna az USD-alapú elszámolásra.

Párizsban és Londonban is forszírozzák a témát. A franciák a számukra különösen fontos iráni üzleteket akarják mihamarabb euróban lebonyolítani. A nemzetközi pénzügyi metropoliszban, Londonban leginkább a pénzpiacok USD-függőségét leginkább csökkenteni.

Szankciók árnyékában

Az amerikai jegybank, a Fed és a Fehér Ház számára évtizedekig a globális pénzpiacok stabilitásának fenntartása volt a prioritás. Utóbbi ugyan egyre inkább szankciós eszközként is bevetették az USD-t, de a legtöbb esetben a szövetséges országokkal egyetértésben, vagy legalább nem az ő kárukra tette ezt Washington. A Trump-adminisztráció hivatalba lépésével vége szakadt az önmérsékletnek.

Irán valószínűleg csak a kezdet. Washingtonban a Moszkva elleni szankciók kibővítésén gondolkoznak.

A Oroszországgal kereskedő cégek kitiltása az amerikai piacról érzékenyen érintené az oroszokkal szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló németeket. Különösen, mert az USA a most elkészült gázipari megaprojektet, az Oroszországból az Északi-tengeren keresztül Németországba földgázt eljuttató Északi Áramlatot is el akarja lehetetleníteni.

Jön a jen is

Az euró pénzpiaci súlyának növelése nehezebb feladat a gyakorlatban, mint ahogy elméletben hangzik.

Volt már példa a világgazdaság történetében valuták súlyának gyors változására. 100 éve az USD is így került az élre. Az I. világháború végéig az angol font volt a megkerülhetetlen fizetőeszköz. A háborúval és a gyarmatbirodalmak összeomlásával jelentősen csökkent az európai országok politikai és gazdasági súlya. Az USA mindkét vonatkozásban megerősödött. Így tudta az USD néhány év alatt átvenni a GBP szerepét.

Euró-dollár árfolyam

Egy eurót a nagy válság idején több mint másfél dollárért lehetett váltani Forrás: macrotrends

Ugyanakkor a valuták súlya meglehetősen stabil a kereskedelmi elszámolásokban, és a valutatartalékokban. Utóbbiban az euró súlya bevezetésekor világviszonylatban 18 százalék volt. Egy időszakban 27%-ig emelkedett, de a pénzügyi válság hatására vesztett attraktivitásból. 20 év elteltével alig valamivel több állami és banki megtakarítás van euróban, mint a kezdet kezdetén, 20 százalék. Viszont az elmúlt 20 évben a dollár súlya valamelyest csökkent, 71-ről 62 százalékra. Először az euró, majd a jen, újabban pedig a kínai fizetőeszköz javára.

Új világpénz – Még hiányoznak a feltételek

Több feltétel együttes fennállása szükséges, hogy egy fizetőeszköz a világkereskedelem vezető elszámolása egysége és az állami pénztartalékok kedvelt valutája legyen.

A kibocsájtó jegybank mögött stabil államnak, kiszámítható politikai viszonyoknak kell állniuk. Az euró mögött államok államok, és sok vitával és részben eltérő gazdasági érdekekkel rendelkező szövetség van. Hiányzik a bankunió és az egységes költségvetés, valamint gazdaságpolitika.

A világ-valuta mögött egy fajsúlyos, jól teljesítő, stabil gazdaságnak kell állnia.

A világgazdaság szereplőinek töretlenül kell bízniuk abban a valutában, amelybe megtakarításaikat helyezik, amelyikben ügyleteiket lebonyolítják. Az euró iránti bizalom sosem volt akkora, mint a dollárral szemben. Ráadásul a korábban meglévő, és az európai adósságválság hatására máig tartóan erodálódott. Nem is lehet helyreállítani a nélkül, hogy effektív eljárás születne a stabilitási szabályokat be nem tartó államok elleni fellépésre, vagy legalább a már létező eljárásban kivethető szankciókat következetes alkalmazná az EU.

Máig emlékeznek a pénzpiaci szereplők, hogy ez az euróövezet két legnagyobb gazdaságával, Németországgal és a Franciaországgal szemben a kétezres évek elején elmaradt.

Holott évekig nem teljesítették a maximum 3 %-os költségvetési hiány követelményét.

A valuta mögött egy fajsúlyos gazdaságnak kell állnia. Ennek hiánya miatt nem lehet a gazdag, politikailag és gazdaságilag stabil Svájc nemzeti fizetőeszköze a világkereskedelem vezető valutája, és ezért nem lehetett korábban a német márka sem az. Az EU, a világ legnagyobb gazdaságaként viszont, ha a többit nem is, legalább ezt a feltételt teljesíti.

Súlyának csökkenése ellenére az USD dominanciája továbbra is vitathatatlan. Egyidejűleg az amerikai piac túl jelentős az európai cégek számára, hogy az iráni üzletek kedvéért lemondjanak róla. Így az Irán-vitában az USA keresztül fogja vinni az akaratát. A kérdés, hogy ez mindig így marad-e.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az ország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként

Minden együttműködés újabb siker a magyar gazdaság számára, mert Magyarország szeretné tovább erősíteni szerepét gazdasági találkozási pontként, és szeretné elérni, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a hightech technológia.

Visszafogott tere van a kamatcsökkentésnek

A jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak.

BÉT – Elemző: a romló nemzetközi hangulat miatt csökkent a BUX

A részvénypiac forgalma 16,6 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest.

Az MNB 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...