Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Dollár kontra euró - Jön a jen is
No menu items!

Dollár kontra euró – Jön a jen is

Az USA kereskedelmi fegyverként használja a dollárt, ezért az EU az euró világgazdasági súlyának növelésén fáradozik.

A konfliktus forrás

A Trump kereskedelmi háborúja miatt terhelt amerikai-európai kapcsolatok visszatérő konfliktus forrása Irán. Az USA a dollárt veti be a perzsa ország gazdasági elszigetelésére. Ez nincs ínyére a Teheránnal sokkal szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ápoló EU-nak.

Az európai cégek megakarják tartani iráni partnereiket, de nem semmiképp sem szeretnének kiszorulni az amerikai piacról. A kettő együtt azonban úgy tűnik nem megy. Washington ugyanis az Iránnal kereskedő cégek kitiltását tervezi piacáról. Ez az Amerikával nem kereskedő európai cégeket is érzékenyen érintené, ugyanis a világkereskedelem dolláralapú elszámolású, e miatt az amerikai pénzintézetek olyan ügyletekben is szerepet kapnak, amelyek egyébként az USA-tól függetlenül bonyolódnak.

Így Washington például a Swift elszámolási rendszerből történő kizáráson keresztül egy európai cég teljes nemzetközi tevékenységét képes ellehetetleníteni.

Tény kérdése: az USA a világgazdaság legnagyobb szereplője, a globális GDP 20 százalékát termeli, de ennél lényegesen nagyobb az USD súlya a világkereskedelemben. Az ügyletek 50%-a dollár alapú. Ez a dominancia a kereskedelmi szankcionálás legfontosabb eszköze az amerikaiak kezében.

 Euró kontra dollár – Irán a tét?

Az európaiakban Irán kapcsán tudatosodhatott, milyen éles fegyver a dollár Washington kezében. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az euró világgazdasági súlyának növelését a következő időszak gazdasági prioritásának nevezte. Heiko Maas német külügyminiszterrel egyetértésben egy ’Európai valutaalap’ és a Swiftnek konkurenciát teremtő, az USA-tól független nemzetközi elszámolási rendszer kiépítést tartja a legfontosabb feladatnak.

Az eurót állítanák a dollár helyére Kép/AFP/John Thys

„A cél, hogy minél több nemzetközi kereskedelmi ügyletben euróban történjen az elszámolás” – mondta Maas. „Első lépésként Iránnal, majd később az európai országok nyersanyag-vásárlásainál is.” Jelenleg mindkettő teljes egészében dollárban zajlik. Pedig a legfontosabb nyersanyageladók Oroszország, Norvégia és Kazahsztán. A megszokáson kívül semmi sem predesztinálna az USD-alapú elszámolásra.

Párizsban és Londonban is forszírozzák a témát. A franciák a számukra különösen fontos iráni üzleteket akarják mihamarabb euróban lebonyolítani. A nemzetközi pénzügyi metropoliszban, Londonban leginkább a pénzpiacok USD-függőségét leginkább csökkenteni.

Szankciók árnyékában

Az amerikai jegybank, a Fed és a Fehér Ház számára évtizedekig a globális pénzpiacok stabilitásának fenntartása volt a prioritás. Utóbbi ugyan egyre inkább szankciós eszközként is bevetették az USD-t, de a legtöbb esetben a szövetséges országokkal egyetértésben, vagy legalább nem az ő kárukra tette ezt Washington. A Trump-adminisztráció hivatalba lépésével vége szakadt az önmérsékletnek.

Irán valószínűleg csak a kezdet. Washingtonban a Moszkva elleni szankciók kibővítésén gondolkoznak.

A Oroszországgal kereskedő cégek kitiltása az amerikai piacról érzékenyen érintené az oroszokkal szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló németeket. Különösen, mert az USA a most elkészült gázipari megaprojektet, az Oroszországból az Északi-tengeren keresztül Németországba földgázt eljuttató Északi Áramlatot is el akarja lehetetleníteni.

Jön a jen is

Az euró pénzpiaci súlyának növelése nehezebb feladat a gyakorlatban, mint ahogy elméletben hangzik.

Volt már példa a világgazdaság történetében valuták súlyának gyors változására. 100 éve az USD is így került az élre. Az I. világháború végéig az angol font volt a megkerülhetetlen fizetőeszköz. A háborúval és a gyarmatbirodalmak összeomlásával jelentősen csökkent az európai országok politikai és gazdasági súlya. Az USA mindkét vonatkozásban megerősödött. Így tudta az USD néhány év alatt átvenni a GBP szerepét.

Euró-dollár árfolyam

Egy eurót a nagy válság idején több mint másfél dollárért lehetett váltani Forrás: macrotrends

Ugyanakkor a valuták súlya meglehetősen stabil a kereskedelmi elszámolásokban, és a valutatartalékokban. Utóbbiban az euró súlya bevezetésekor világviszonylatban 18 százalék volt. Egy időszakban 27%-ig emelkedett, de a pénzügyi válság hatására vesztett attraktivitásból. 20 év elteltével alig valamivel több állami és banki megtakarítás van euróban, mint a kezdet kezdetén, 20 százalék. Viszont az elmúlt 20 évben a dollár súlya valamelyest csökkent, 71-ről 62 százalékra. Először az euró, majd a jen, újabban pedig a kínai fizetőeszköz javára.

Új világpénz – Még hiányoznak a feltételek

Több feltétel együttes fennállása szükséges, hogy egy fizetőeszköz a világkereskedelem vezető elszámolása egysége és az állami pénztartalékok kedvelt valutája legyen.

A kibocsájtó jegybank mögött stabil államnak, kiszámítható politikai viszonyoknak kell állniuk. Az euró mögött államok államok, és sok vitával és részben eltérő gazdasági érdekekkel rendelkező szövetség van. Hiányzik a bankunió és az egységes költségvetés, valamint gazdaságpolitika.

A világ-valuta mögött egy fajsúlyos, jól teljesítő, stabil gazdaságnak kell állnia.

A világgazdaság szereplőinek töretlenül kell bízniuk abban a valutában, amelybe megtakarításaikat helyezik, amelyikben ügyleteiket lebonyolítják. Az euró iránti bizalom sosem volt akkora, mint a dollárral szemben. Ráadásul a korábban meglévő, és az európai adósságválság hatására máig tartóan erodálódott. Nem is lehet helyreállítani a nélkül, hogy effektív eljárás születne a stabilitási szabályokat be nem tartó államok elleni fellépésre, vagy legalább a már létező eljárásban kivethető szankciókat következetes alkalmazná az EU.

Máig emlékeznek a pénzpiaci szereplők, hogy ez az euróövezet két legnagyobb gazdaságával, Németországgal és a Franciaországgal szemben a kétezres évek elején elmaradt.

Holott évekig nem teljesítették a maximum 3 %-os költségvetési hiány követelményét.

A valuta mögött egy fajsúlyos gazdaságnak kell állnia. Ennek hiánya miatt nem lehet a gazdag, politikailag és gazdaságilag stabil Svájc nemzeti fizetőeszköze a világkereskedelem vezető valutája, és ezért nem lehetett korábban a német márka sem az. Az EU, a világ legnagyobb gazdaságaként viszont, ha a többit nem is, legalább ezt a feltételt teljesíti.

Súlyának csökkenése ellenére az USD dominanciája továbbra is vitathatatlan. Egyidejűleg az amerikai piac túl jelentős az európai cégek számára, hogy az iráni üzletek kedvéért lemondjanak róla. Így az Irán-vitában az USA keresztül fogja vinni az akaratát. A kérdés, hogy ez mindig így marad-e.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

BKK-HÉV. Októberig nem kell fizetni a kerékpárokért – hétvégente

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a MÁV-HÉV Zrt. meghosszabbítja októberig a hétvégi díjmentes kerékpárszállítást az arra alkalmas járműveken az aktuális járványhelyzet, valamint a tavasztól megnövekedő biciklis forgalom miatt.

Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók pénteken, miután a munkaügyi minisztérium a foglalkoztatottság erőteljes növekedéséről számolt be februári jelentésében, erősítve azokat a várakozásokat, hogy a masszív fiskális gazdaságösztönzés és a tömeges oltási kampány hatására fellendül a gazdaság.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Hírek

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Hétvége: néhol mínusz 10 fok is lehet

Pénteken hidegfront érkezik, aminek hatására téliesre fordul az idő az első tavaszi hétvégére, még mínusz 10 fok is előfordulhat hajnalban egyes helyeken.

Kamatmentes gyorskölcsön – hétfőtől az MFB Pontokon

A kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt március 8-tól igényelhetik a vállalkozások az MFB Pontokban - közölte a Magyar Fejlesztési Bank.

Új 5 forintos – íme a győztes terv

A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából különleges 5 forintos forgalmi érme emlékváltozatokat bocsát ki augusztus 1-jén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az érmék képi megjelenéséről közönségszavazást tartottak, a győztes Gyuró Mónika pályázata lett.

Két év börtön. Negyven szállodából távozott fizetés nélkül

Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából - közölte a törvényszék szóvivője.

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Gazdaság

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom