A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt – közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.
Londonban közzétett 27 oldalas éves összesítésében az EBRD kimutatja, hogy a 2019 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti egy évben 3,9 százalékkal 32 milliárd euróra – a térség teljes kinnlevőség-állományának 3,5 százalékára – csökkent a rossz kinnlevőségek összege a közép- és kelet-európai bankrendszerekben.
A 3,5 százalékos NPL-ráta 0,2 százalékpontos csökkenést jelent éves összevetésben.
A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel.
A bank éves helyzetértékelésben kiemeli: most már valószínűtlen az NPL-ráták jelentős emelkedésére kidolgozott legrosszabb eseti forgatókönyvek megvalósulása, amelyeknek bekövetkeztétől a tavalyi év első felében még sokan tartottak.
Továbbra is bizonytalan ugyanakkor, hogy a koronavírus-válság végső soron milyen hatást gyakorol a térségi bankok eszközminőségére, és az európai felügyeleti hatóságok szoros figyelemmel követik a folyamatokat – áll az EBRD elemzésében.
A bank megállapítja, hogy megfigyelhető azoknak a kinnlevőségeknek (az Európai Bankhatóság terminológiájában Stage 2 megjelölésű hiteleknek) az emelkedése, amelyeknek hitelkockázata a folyósítás óta jelentősen növekedett – ez elsősorban a törlesztési moratóriumoktól érintett banki követelésállományokra jellemző -, és ez a hitelkockázatok jövőbeni erősödésének egyik jelzőszáma.
Az EBRD adatai szerint a Stage 2 hitelállomány tavaly Magyarországon, Romániában és Lengyelországban emelkedett a legnagyobb mértékben, rendre 3,9, 3,6 és 3 százalékponttal.
E kockázati mérőszám alapján ugyanakkor Magyarország a legkevésbé sérülékeny a térségben, tekintettel arra, hogy a tartalékolástól megszűrt nem teljesítő banki kinnlevőség-állomány és a tőkeellátottság hányadosából képzett ráta a magyar bankrendszerben mindössze 1,4 százalék volt, vagyis messze alacsonyabb a 7,9 százalékos térségi átlagnál.
Az EBRD kimutatja azt is, hogy Magyarországon a tavalyi év végén mindössze 0,6 milliárd euró volt a bankok nem teljesítő követelésállománya, 35,6 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez volt az egyik legnagyobb mértékű csökkenés a térségen belül.
A magyar bankszektor rosszhitel-rátája a teljes kinnlevőség-portfolión belül 2020 végén 0,9 százalék volt; ez 0,6 százalékpontos csökkenésnek felelt meg éves összevetésben.
A magyar bankrendszerről az utóbbi időben más nagy londoni elemzőműhelyek is kedvező véleményt formáltak.
A Moody’s Investors Service globális hitelminősítő nemrégiben stabilra javította a magyar bankrendszerre érvényben tartott kilátását az addigi negatívról, azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy a magyar gazdaságban megkezdődik a kilábalás a koronavírus-válságból, és ez a gazdasági kondíciók erősödését eredményezi.
A Moody’s a kilátás stabilra javításához fűzött elemzésében közölte: várakozása szerint a magyar bankok bevételei elégségesek lesznek a folyamatosan növekvő hitelkihelyezés és a magas tartalékolási költségek egyidejű finanszírozására.
A hitelminősítő közölte azt is, hogy előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) nominálértéken számolva 2022-ben ismét eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.
