Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Elemzők: júniusban szigorodhat a monetáris politika
No menu items!

Elemzők: júniusban szigorodhat a monetáris politika

Az infláció áprilisi emelkedése ellenére az MNB Monetáris Tanácsától nem várható, hogy a júniusi kamatdöntő ülés előtt a kondíciók szigorításáról határozzon – vélik az elemzők.

A KSH jelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. A maginfláció a márciusival azonosan 3,8 százalék volt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy az infláció 0,2 százalékpontos áprilisi gyorsulását elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása mozgatta. A dohánytermékek az adóváltozások miatt, az üzemanyagok pedig az olaj dollárban és forintban számított emelkedése miatt lettek drágábbak. Ugyanakkor a szolgáltatások inflációja meglepetésre nem gyorsult. Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek áremelkedési üteme viszont mérséklődött és képes volt némileg fékezni az inflációt.

Az inflációs nyomás továbbra is magas a magyar gazdaságban, de a mutatók még az MNB inflációs céljának toleranciasávján belül mozognak, így aligha várható, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8 százalék maradt. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával.

Az üzemanyagárak magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban az infláció megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat. Éves átlagban így 3,4 százalékos inflációra számít a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben folytatódik az üzemanyagárak emelkedése, míg a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását. A maginfláció ugyanakkor tartósan meghaladhatja a 3 százalékot idén.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint is leginkább az üzemanyag árának emelkedése járult hozzá az árak gyorsabb ütemű áprilisi növekedéséhez, amely azonban némiképp elmaradt a várakozásoktól. Az előző hónaphoz képest a dohányáruk árnövekedése gyorsult, míg az élelmiszereké kismértékben lassult. Várakozásai szerint a pénzromlás mértéke a következő hónapokban a 4 százalék körüli szinten maradhat, meghatározó lesz azonban az olaj árának, valamint a dollár-forint árfolyamnak, és ezen keresztül az üzemanyagok árának alakulása. Az év második felében az infláció mérséklődhet, ehhez azonban szükség lesz a monetáris kondíciók kismértékű szigorítására, amelyre a júniusi monetáris tanács ülésen kerülhet sor.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy ítélte meg, hogy a márciusi-áprilisi adatok jelentették az idei évben a “headline” infláció lokális csúcsát. Május-júniustól mérsékelt lassulás mutatkozhat az éves indexekben, leginkább a bázishatásnak köszönhetően. Ugyanakkor a maginfláció emelkedése vélhetően folytatódik, hiszen a gazdaság mögöttes folyamatai – erős belső kereslet, tovább emelkedő bérek – ebbe az irányba mutatnak. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató, az elkövetkező hónapokban ismét emelkedhet. A maginflációs mutatók “megfordulására” a harmadik negyedév végétől számít, melyek így 3,5 százalék környékén stabilizálódhatnak, feltéve, hogy az importált infláció relatíve mérsékelt marad.

Nyeste Orsolya az MNB monetáris politikájában a mostani adat hatására nem vár változást. A jegybank vélhetően az elkövetkező hónapokban is adatvezérelt üzemmódban fog működni az inflációs kilátásokat körülvevő bizonytalanságok miatt. A májusi kamatdöntő ülés vélhetően nem hoz semmi újdonságot, míg a júniusi ülésen a további lassú normalizáció irányába mutató lépésekről dönthet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte: az áprilisi adat összhangban van a várakozásával, az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható.

Hozzátette, az inflációs trendeket jobban tükröző maginfláció hónapok óta tartó gyorsulása megállt. A jegybank által fokozottan figyelt úgynevezett indirekt adóktól szűrt maginfláció áprilisban 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, de így is csaknem tízéves csúcs közelében van. Arra is felhívta a figyelmet a K&H szakértője, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt inflációja emelkedő trendet mutat. Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy eleve fokozott a kereslet irántuk. Másrészt szerepe lehet ebben a folyamatban a béremelkedésnek is, hiszen a magasabb fizetések a szolgáltatóknál a költségoldalon is jelentkeznek és ezt a többletet érvényesíthetik az áraikban.

Németh Dávid prognózisa szerint a fő inflációs mutató a bázishatás miatt várhatóan lassulni fog a következő hónapokban. Az ősz folyamán új lendületet kaphat a drágulás, így az év végén – decemberben – akár új csúcsra, 4 százalék körüli, vagy azt minimálisan meghaladó szintre gyorsulhat az inflációs mutató. Az éves átlagos infláció pedig a mostani kilátások szerint 3,4 százalék körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd az infláció alakulását, hogy az olajjal mi történik majd a világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az üzemanyagok ára a magyar piacon.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom