Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Elemzők: tetőzhetett az infláció, de lassú csökkenés várható
No menu items!

Elemzők: tetőzhetett az infláció, de lassú csökkenés várható

Novemberben tetőzhetett az infláció – vélekednek elemzők, akik azonban csak lassú csökkenésre és a monetáris szigorítás folytatására számítanak.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007 decemberében volt legalább ekkora az infláció. A maginfláció 5,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb az előző havinál.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a novemberi inflációs adat aligha nevezhető meglepetésnek. A széles inflációs nyomást egyértelműen jelzi, hogy a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékban drágulást mértek.

Virovácz Péter

Az infláció októberhez mért gyorsulásának egyik legfőbb oka az üzemanyagok rendkívüli drágulása. A szolgáltatások inflációja is jelentősen gyorsult, ami szintén erőteljesen gyorsította az általános inflációs mutatót.

 

A vezető elemző kitért arra, hogy a vállalatok árazási ereje egyre erősödik, hiszen az aggregált kereslet továbbra is felfutóban van, miközben a kínálat még mindig korlátos. Aligha várható, hogy ebben érdemi változás következik be a következő hónapokban.

A kínálati zavarok 2022 első felében is fennmaradnak, eközben a fiskális politika tovább élénkíti majd az aggregált keresletet, a munkabérek jelentős növekedésével együtt. Virovácz Péter szerint szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is 7 százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven 6 százalék feletti inflációval lehet számolni. Az ING elemzőjének várakozása szerint az effektív kamat legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére.

 

Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek – így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.

 

Még nem jelentkezett a novemberi inflációs adatban az üzemanyagárak maximálása, ami a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Takarékbank az idei inflációs várakozását 5 százalékról 5,1 százalékosra, jövőre évit pedig 4,7 százalékról 5 százalékra emeli, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, közölte Suppan Gergely.

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az idén 5 százalékos, jövőre pedig 4,8 százalékos lehet az éves átlagos infláció. A jelenlegi kilátások szerint jövő év végén is csak 3,5 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció. Az inflációs nyomás miatt a jegybank folytatja a kamatemelési ciklust, a további szigorítások eredményeként várhatóan 4 százalék körüli szintre növekedhet az egyhetes betéti kamat, amely jelenleg az irányadó rátának felel meg.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a dráguló üzemanyagoknak van érdemi szerepe a magas inflációban, ami szerinte az inflációból több mint 2 százalékpontot magyaráz. Az ársapka bevezetése majd csak decemberben jelenik meg, így akkor már valamelyest fékezheti az inflációt.

Regős Gábor

Novemberben dinamikusabbá vált az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások drágulása is. Ezt részben az inflációs várakozások erősödése, részben a növekvő energiaárak magyarázzák – mutatott rá. A tartós fogyasztási cikkek gyorsuló árnövekedésében szerepet játszhattak a gyártási nehézségek, az alapanyagok hiánya.

Az infláció emelkedésében tehát több, Magyarországtól független ok is szerepet játszik, ám azt felfelé húzzák belföldi okok is, mint például a magas kereslet és a gyenge forintárfolyam. Regős Gábor arra számít, hogy monetáris politika várhatóan tovább szigorít, de a korábbinál nem gyorsabb ütemben.

Jövőre az infláció 5 százalék körül alakulhat, melyben nagy szerepe lesz a már megtörtént áremelések áthúzódó hatásának. Kérdés, hogy az év elején a vállalkozások mekkora áremelésről döntenek, illetve kockázatot jelent az ellátási láncok tartós sérülése és a magas energiaárak tartóssá válása is.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az infláció elérhette csúcspontját novemberben, decemberben eddig az üzemanyagárak is mérséklődni látszanak, és a bázishatás is kedvezőbben alakul. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból. Ugyanakkor mindent egybevetve az inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe, várhatóan csak 2022 után következhet be.

Bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor még nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás a fogyasztói árakba. Másrészt több ágazat, például az élelmiszeripar és építőipar is alsó hangon 10-20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re.

Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében – sorolta a Erste Bank szakértője. Ezek eredményeként az elmúlt hónapokban tapasztalt kínálati oldali áremelkedés mellé egyre erőteljesebb keresletoldali is nyomás is társul – tette hozzá.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa!

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...