Kezdőlap Világgazdaság Elszegényedéssel a klímáért? Kevesebb munka és CO2, több profit
No menu items!

Elszegényedéssel a klímáért? Kevesebb munka és CO2, több profit

Kép/ Forrás / Can.stock.foto

Elszegényedéssel a klímáért? Az átlagos munkaidő csökkentésével csökken a CO2 kibocsátást – állapította meg több tanulmány. Akinek több szabadideje van, sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki – mondják elemzők. Miközben a munkadói érdekképviseletek ellenállnak, sok cég már profitál a munkaidőcsökkentésből.

Kevesebb munka, jobb klíma?!

Klímavédelem, szociális igazságosság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése 2030-ig – napjaink három legfontosabb globális célja összekapcsolható, méghozzá a munkaidő csökkentésével. Franciaországban a heti 35 óráról 28-ra csökkentés ötletével gazdasági szakemberek álltak elő Emmanuel Macron francia elnök elé. Tanulmányok sokaságára hivatkoznak, amelyek összefüggést mutatnak a munkaidő és a klímalábnyom között.

A washingtoni agytröszt, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) már 2007-ben arra jutott, hogy 18 százalékkal csökkenne az USA energiafelhasználása, ha az EU heti 41 órás átlagára mérséklődne a munkaidő. Az EU-ban pedig 25 százalékkal nőne az energiafelhasználás, ha a munkaidő átlaga az amerikai mértékére emelkedne. Egy 2018-as CEPR tanulmányukból pedig kiderül, hogy az 1 százalék munkaidő-emelkedés 0,65 százalékos CO2 kibocsájtás növekedést okozott az USA-ban. Svédországban a másik irányból erősítették meg az összefüggést: 1 százalékos munkaidő csökkenés 0,8 százalékkal mérsékelte a háztartások károsanyag kibocsátását.

Elszegényedéssel a klímáért?

Francois-Xavier Devetter klimavédelem, kevesebb munka, elszegényedés
Francois-Xavier Devetter: klimavédelem? Sok a felesleges áru

Kevesebb munka alacsonyabb jövedelmet jelent. Ergo, a globális elszegényedés lenne a klímavédelem legjobb módja?! Francois-Xavier Devetter, a Lilli Egyetem közgazdász professzora másképp közelíti meg az összefüggést:

„Akinek több szabadideje van, az fogyasztásával kevésbé terheli a klímát. Sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki.”

Elszegényedéssel nem számolnak sokan. A Le Monde diplomatique (LMd) összeállításában sem az elszegényedést pártolja, hanem annak tudatosítását, hogy áruk vásárlása és szolgáltatások igénybevétele terheli a klímát.

Devetter szerint a megújuló energiaforrások terjedése önmagában nem elegendő a klímaváltozás megállításához. Hibának tartja a gazdasági növekedést elválasztását a klímavédelemtől.  Elszegényedéssel nem számol. Mondanivalója: szakítana gazdasági rendszerünk axiómáival, miszerint a jólét forrása a munka, és hogy egy ország fejlettségét az előállított áruk, valamint szolgáltatások mennyisége és minősége határozza meg. A szükségletek kielégítésének fokával és színvonalával mérné az országok fejlettségét, mert a felesleges áruk és szolgáltatások redukálásával csökkenne a klímaterhelés.

Nincs új a nap alatt

A munkavállalói érdekképviseletek a klímavédelemtől függetlenül az iparosodás kezdete óta sikerrel követelik a munkaidő mérséklést. Egy átlag európai az ipari forradalom kezdetén, 1831-ben még évi 3.041 órát dolgozott, 2019-ben már csak 1.613-at. A hollandok, a norvégok és a németek ennél is kevesebbet dolgoznak. Európában a legnagyobb GDP-t előállító Németországban 1.577 óra az évi átlag. Az elmúlt 150 év bebizonyította, hogy a munkaidő mérséklésből a cégek is profitálnak: a kipihentebb munkavállaló hatékonyabban dolgozik és kevesebbet van betegállományban. Az elszegényedéssel a munkavállalók képviselői foglalkoznak inkább.

Még, még, még, ennyi nem elég

A szakszervezetek, a környezetvédők és a baloldal többsége további munkaidő csökkentést akar. A francia szakszervezeti szövetség, a CGT, valamint a Greenpeace és további 20 környezetvédelmi NGO 2020-ban a munkaidő 32 órára csökkentését javasolta a jelenlegi 35-ről a válságkezelés keretében. Mindezt bércsökkentés és a munkaidő flexibilisebbé tétele nélkül.

Utóbbinak sok a kritikus, mert a tapasztalat szerint növeli a munkanélküliséget, az elszegényedést és az irreguláris foglalkoztatást, például a színlelt vállalkozói szerződéseket.

Túl kevesen túl sokat dolgoznak

A munkaidő csökkentés mellett nem csak környezetvédelmi érvek szólnak. Európában évtizedek óta többen dolgoznának, mint amennyi betölthető álláshelye van.

A klímavédelem, a munkanélküliség elszegényedést hoz
A csökkentett munkaidő megoldás, vagy fenyegetés? A klímának jót tenne a kevesebb fogyasztás Kép/ Illusztráció / híradó

Ez különösen igaz Franciaországra, az EU második legnagyobb gazdaságára. 1980 és ’89 között a 24,7 millió munkavállaló átlagosan évi 38,5 milliárd munkaórát teljesített. 2010 és 2019 között 16 százalékkal több, 29,4 millió munkavállaló volt, akik 8 százalékkal többet, évi 41,9 milliárd munkaórát dolgozott. Egyidejűleg 5,7 millióan hiába kerestek állást. Ha az állással rendelkezők nem dolgoztak volna lényegesen többet, a munkanélkülieknek nagyobb esélyük lett volna állásra.

Norvégiában, ahol évente átlag 1.384 órát dolgoznak, 75 százalékos a foglalkoztatottság, Itáliában, ahol 1.718-at, 59 százalék, Görögországban, ahol 2.036-ot, csak 56 százalék.

Jean-Marie Harribey: Rossz a munka elosztása - klímának sem jó
Jean-Marie Harribey: Rossz a munka elosztása

„Rossz a munka elosztása” – vonja le a következtetést sokak mellett a nemzetközi civil szervezetekben aktív francia közgazdász, Jean-Marie Harribey. Kevesebben dolgoznak, mint ahányan szeretnének, viszont akinek munkájuk van, egyre többet robotolnak. A munkaidő mérséklésével jelentős gazdasági növekedés nélkül is álláshoz jutnának a munkanélkülieket. „A pandémia kezdete óta 10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. A legjobb pillanat a munkaidő csökkentésére. Így a munkanélküliek a krízis ellenére is álláshoz jutnának” – mondta az idén nyáron elhunyt francia közgazdász, számos bestseller szerzője, Michel Husson, a LMd-nak.

Kevesebb fizetéssel és több szabadidővel a környezetért?!

Közvéleménykutatásokból is az derül ki, hogy a legtöbben, ha kevesebbet dolgoznának, gyakrabban utaznának és több szolgáltatást vennének igénybe. Az empirikus felmérések azonban rácáfol erre. Azok a németek, akik 40-ről 35 órás munkahétre térnek át, shoppingolás helyett a gyerekeikkel töltenek több időt és kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, mert több idejük van, hogy feladataikat maguk végezzék el.

A környezeti lábnyomot a vagyon és nem a szabadidő növeli. Egy friss felmérés szerint a felső 10 százalék két és félszer több CO2 kibocsátásáért felel, mint az alsó 10. Ezért Devetter professzor szerint „a termelékenység növekedésében plusz szabadidőn és nem fizetésnövelésen keresztül kellene részesedniük a munkavállalóknak.”

Mindenki nyer

Az elmúlt években sok cég önként csökkentette a munkaidőt, de gazdasági és nem klímavédelmi megfontolásból. Egy francia hulladékfeldolgozó, az Yprema heti 5 napról 4-re és 39 óráról 35-re mérsékelt, egyidejűleg 20 százalékkal növelte az alkalmazottak számát. Így az össze munkavállaló heti 39 óra helyett 43-ig üzemeltette a gépeket, ami növelte a termelékenységet és a profitot is.

A Microsoft Japánban, Új-Zélandon és Franciaországban is csökkenti a munkaidőt. Utóbbi helyen 2021 eleje óta heti 4 napon 32 órát kell dolgozni. „Néhány kivétellel, mint a csomagolás, a munkafolyamatok gyorsíthatók, ha a munkavállalók pihentebbek” – magyarázta Laurent de la Clergerie a Guardiannak, miért kifizetődő, ha a munkavállalók kevesebbet dolgoznak.

A szkepszis marad

A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság
Patrick Martin: A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság

A kedvező tapasztalatok ellenére a francia munkaadói szövetség, a Medef és a gazdasági miniszter is a munkaidő csökkentése ellen van. „A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság” – mondta a Medef elnöke, Patrick Martin a Radio Franceban. Utalva az elszegényedéssel fenyegető retorikára.

Nagyobb jóléthez többeknek, többet kell dolgozniuk” – helyezkedett hasonló álláspontra a szakminiszter, Bruno Le Maire a közös interjúban. Egy nemzetközi közgazdasági agytröszt, az Institut Montaigne vezetője, Bertrand Martinot szerint is a termelés növelése és az így lehetővé váló munkahelybővítés vezetne ki a válságból.

A részmunkaidő is segít

Németországban és méginkább Hollandiában a részmunkaidővel próbálnak új álláshelyeket kreálni. A módszer működni látszik. Franciaországban, ahol 18 százalék a részmunkaidőben dolgozók aránya 9 százalékos a munkanélküliség. Németországban, ahol a munkavállalók 22 és Hollandiában, ahol 37 százalékuk dolgozik részmunkaidőben, csak 6,3, illetve 4,9 százalék van állás nélkül. A részmunkaidő a bérek aránytalanul nagy csökkenéséhez vezet, ami az átlagnál gyakrabban így dolgozó nőket sújtja – hívják fel a figyelmet a szakszervezetek az érem másik oldalára.

Ön dönt!

Devetter professzor szerint az alapvető kérdés, hogy készek vagyunk-e kevesebbet dolgozni, termelni és fogyasztani a környezet védelméért és a társadalmi igazságosság előmozdításáért? „A többségnek a magasabb fizetés és többet fogyasztás helyett a kevesebb bér és több szabadidő kombinációja mellett kellene döntenie” – teszi hozzá.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Budapesten emelkedtek a használt lakások árai

A fővárosban átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett a használt társasházi lakások ára, míg a panelek értéke 7,5, a családi házaké pedig majdnem 11 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában 2020 azonos időszakához képest - közölte az Otthon Centrum.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Kepecs Gábor: „a biztosítóknak újra kell gondolniuk a biztosításpolitikájukat”

A járványhelyzet a biztosítási piacot is átalakítja, amely nem...

Hírek

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Hálapénz. Bűnügyi felügyelet alá került egy zalai szülészorvos

Egy hónapig nem hagyhatja el lakóhelyét az a zalaegerszegi orvos, akit kedden vettek őrizetbe a rendőrök vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt - döntött a Zalaegerszegi Járásbíróság.

Kórházba került Bill Clinton volt amerikai elnök

Fertőzést kapott, és több napja kórházban ápolják Bill Clinton volt amerikai elnököt - erősítette meg a kaliforniai Irvine klinika egyik tisztségviselője.

Eppel János a VOSZ új elnöke

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) küldöttgyűlése elnökké választotta Eppel Jánost, a szervezet társelnökét.

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni a bevalláskor

A megjelent ellentmondásos információk pontosítására adott ki tájékoztatót a NAV arról, hogy akitől év közben vonták le az adóelőlegeketa szabályok szerint, annak az visszajár, nem áll fennbefizetési kötelezettség.

Fagyni is fog, száraz, napsütéses idő is lesz a hét végén

Hajnalonként ködös, napközben száraz, napsütéses idő várható hétvégén. A leghidegebb órákban néhol fagyra is készülni kell

Magyar falu program – 121 településen nyílik kisbolt

A Magyar falu programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gazdaság

OTP: újabb munkavállalói résztulajdonosi program indul

Az OTP Bank rendkívüli közgyűlésén döntött egy újabb munkavállalói résztulajdonosi program létrehozásáról és támogatásáról - jelentette be Csányi Sándor, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.

Befektetési alapok – 7500 milliárd fölé nőtt a kezelt vagyon

Szeptemberben 2 százalékkal, mintegy 144 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így a hónap végén 7532 milliárd forintot kezeltek a Bamosz-tagok - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Fizetési mérleg. Egymilliárd eurós hiány augusztusban

Augusztusban 1,035 milliárd euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg a júliusi 267 millió és az első félévi 598 millió euró hiányt követően - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Jövő nyárig marad a hitelmoratórium – a rászorulóknak

A kabinet 2022. június 30-ig meghosszabbítja a rászorulók segítésére bevezetett hitelmoratóriumot - jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom