Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Elszegényedéssel a klímáért? Kevesebb munka és CO2, több profit
No menu items!

Elszegényedéssel a klímáért? Kevesebb munka és CO2, több profit

Kép/ Forrás / Can.stock.foto

Elszegényedéssel a klímáért? Az átlagos munkaidő csökkentésével csökken a CO2 kibocsátást – állapította meg több tanulmány. Akinek több szabadideje van, sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki – mondják elemzők. Miközben a munkadói érdekképviseletek ellenállnak, sok cég már profitál a munkaidőcsökkentésből.

Kevesebb munka, jobb klíma?!

Klímavédelem, szociális igazságosság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése 2030-ig – napjaink három legfontosabb globális célja összekapcsolható, méghozzá a munkaidő csökkentésével. Franciaországban a heti 35 óráról 28-ra csökkentés ötletével gazdasági szakemberek álltak elő Emmanuel Macron francia elnök elé. Tanulmányok sokaságára hivatkoznak, amelyek összefüggést mutatnak a munkaidő és a klímalábnyom között.

A washingtoni agytröszt, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) már 2007-ben arra jutott, hogy 18 százalékkal csökkenne az USA energiafelhasználása, ha az EU heti 41 órás átlagára mérséklődne a munkaidő. Az EU-ban pedig 25 százalékkal nőne az energiafelhasználás, ha a munkaidő átlaga az amerikai mértékére emelkedne. Egy 2018-as CEPR tanulmányukból pedig kiderül, hogy az 1 százalék munkaidő-emelkedés 0,65 százalékos CO2 kibocsájtás növekedést okozott az USA-ban. Svédországban a másik irányból erősítették meg az összefüggést: 1 százalékos munkaidő csökkenés 0,8 százalékkal mérsékelte a háztartások károsanyag kibocsátását.

Elszegényedéssel a klímáért?

Francois-Xavier Devetter klimavédelem, kevesebb munka, elszegényedés
Francois-Xavier Devetter: klimavédelem? Sok a felesleges áru

Kevesebb munka alacsonyabb jövedelmet jelent. Ergo, a globális elszegényedés lenne a klímavédelem legjobb módja?! Francois-Xavier Devetter, a Lilli Egyetem közgazdász professzora másképp közelíti meg az összefüggést:

„Akinek több szabadideje van, az fogyasztásával kevésbé terheli a klímát. Sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki.”

Elszegényedéssel nem számolnak sokan. A Le Monde diplomatique (LMd) összeállításában sem az elszegényedést pártolja, hanem annak tudatosítását, hogy áruk vásárlása és szolgáltatások igénybevétele terheli a klímát.

Devetter szerint a megújuló energiaforrások terjedése önmagában nem elegendő a klímaváltozás megállításához. Hibának tartja a gazdasági növekedést elválasztását a klímavédelemtől.  Elszegényedéssel nem számol. Mondanivalója: szakítana gazdasági rendszerünk axiómáival, miszerint a jólét forrása a munka, és hogy egy ország fejlettségét az előállított áruk, valamint szolgáltatások mennyisége és minősége határozza meg. A szükségletek kielégítésének fokával és színvonalával mérné az országok fejlettségét, mert a felesleges áruk és szolgáltatások redukálásával csökkenne a klímaterhelés.

Nincs új a nap alatt

A munkavállalói érdekképviseletek a klímavédelemtől függetlenül az iparosodás kezdete óta sikerrel követelik a munkaidő mérséklést. Egy átlag európai az ipari forradalom kezdetén, 1831-ben még évi 3.041 órát dolgozott, 2019-ben már csak 1.613-at. A hollandok, a norvégok és a németek ennél is kevesebbet dolgoznak. Európában a legnagyobb GDP-t előállító Németországban 1.577 óra az évi átlag. Az elmúlt 150 év bebizonyította, hogy a munkaidő mérséklésből a cégek is profitálnak: a kipihentebb munkavállaló hatékonyabban dolgozik és kevesebbet van betegállományban. Az elszegényedéssel a munkavállalók képviselői foglalkoznak inkább.

Még, még, még, ennyi nem elég

A szakszervezetek, a környezetvédők és a baloldal többsége további munkaidő csökkentést akar. A francia szakszervezeti szövetség, a CGT, valamint a Greenpeace és további 20 környezetvédelmi NGO 2020-ban a munkaidő 32 órára csökkentését javasolta a jelenlegi 35-ről a válságkezelés keretében. Mindezt bércsökkentés és a munkaidő flexibilisebbé tétele nélkül.

Utóbbinak sok a kritikus, mert a tapasztalat szerint növeli a munkanélküliséget, az elszegényedést és az irreguláris foglalkoztatást, például a színlelt vállalkozói szerződéseket.

Túl kevesen túl sokat dolgoznak

A munkaidő csökkentés mellett nem csak környezetvédelmi érvek szólnak. Európában évtizedek óta többen dolgoznának, mint amennyi betölthető álláshelye van.

A klímavédelem, a munkanélküliség elszegényedést hoz
A csökkentett munkaidő megoldás, vagy fenyegetés? A klímának jót tenne a kevesebb fogyasztás Kép/ Illusztráció / híradó

Ez különösen igaz Franciaországra, az EU második legnagyobb gazdaságára. 1980 és ’89 között a 24,7 millió munkavállaló átlagosan évi 38,5 milliárd munkaórát teljesített. 2010 és 2019 között 16 százalékkal több, 29,4 millió munkavállaló volt, akik 8 százalékkal többet, évi 41,9 milliárd munkaórát dolgozott. Egyidejűleg 5,7 millióan hiába kerestek állást. Ha az állással rendelkezők nem dolgoztak volna lényegesen többet, a munkanélkülieknek nagyobb esélyük lett volna állásra.

Norvégiában, ahol évente átlag 1.384 órát dolgoznak, 75 százalékos a foglalkoztatottság, Itáliában, ahol 1.718-at, 59 százalék, Görögországban, ahol 2.036-ot, csak 56 százalék.

Jean-Marie Harribey: Rossz a munka elosztása - klímának sem jó
Jean-Marie Harribey: Rossz a munka elosztása

„Rossz a munka elosztása” – vonja le a következtetést sokak mellett a nemzetközi civil szervezetekben aktív francia közgazdász, Jean-Marie Harribey. Kevesebben dolgoznak, mint ahányan szeretnének, viszont akinek munkájuk van, egyre többet robotolnak. A munkaidő mérséklésével jelentős gazdasági növekedés nélkül is álláshoz jutnának a munkanélkülieket. „A pandémia kezdete óta 10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. A legjobb pillanat a munkaidő csökkentésére. Így a munkanélküliek a krízis ellenére is álláshoz jutnának” – mondta az idén nyáron elhunyt francia közgazdász, számos bestseller szerzője, Michel Husson, a LMd-nak.

Kevesebb fizetéssel és több szabadidővel a környezetért?!

Közvéleménykutatásokból is az derül ki, hogy a legtöbben, ha kevesebbet dolgoznának, gyakrabban utaznának és több szolgáltatást vennének igénybe. Az empirikus felmérések azonban rácáfol erre. Azok a németek, akik 40-ről 35 órás munkahétre térnek át, shoppingolás helyett a gyerekeikkel töltenek több időt és kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, mert több idejük van, hogy feladataikat maguk végezzék el.

A környezeti lábnyomot a vagyon és nem a szabadidő növeli. Egy friss felmérés szerint a felső 10 százalék két és félszer több CO2 kibocsátásáért felel, mint az alsó 10. Ezért Devetter professzor szerint „a termelékenység növekedésében plusz szabadidőn és nem fizetésnövelésen keresztül kellene részesedniük a munkavállalóknak.”

Mindenki nyer

Az elmúlt években sok cég önként csökkentette a munkaidőt, de gazdasági és nem klímavédelmi megfontolásból. Egy francia hulladékfeldolgozó, az Yprema heti 5 napról 4-re és 39 óráról 35-re mérsékelt, egyidejűleg 20 százalékkal növelte az alkalmazottak számát. Így az össze munkavállaló heti 39 óra helyett 43-ig üzemeltette a gépeket, ami növelte a termelékenységet és a profitot is.

A Microsoft Japánban, Új-Zélandon és Franciaországban is csökkenti a munkaidőt. Utóbbi helyen 2021 eleje óta heti 4 napon 32 órát kell dolgozni. „Néhány kivétellel, mint a csomagolás, a munkafolyamatok gyorsíthatók, ha a munkavállalók pihentebbek” – magyarázta Laurent de la Clergerie a Guardiannak, miért kifizetődő, ha a munkavállalók kevesebbet dolgoznak.

A szkepszis marad

A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság
Patrick Martin: A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság

A kedvező tapasztalatok ellenére a francia munkaadói szövetség, a Medef és a gazdasági miniszter is a munkaidő csökkentése ellen van. „A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság” – mondta a Medef elnöke, Patrick Martin a Radio Franceban. Utalva az elszegényedéssel fenyegető retorikára.

Nagyobb jóléthez többeknek, többet kell dolgozniuk” – helyezkedett hasonló álláspontra a szakminiszter, Bruno Le Maire a közös interjúban. Egy nemzetközi közgazdasági agytröszt, az Institut Montaigne vezetője, Bertrand Martinot szerint is a termelés növelése és az így lehetővé váló munkahelybővítés vezetne ki a válságból.

A részmunkaidő is segít

Németországban és méginkább Hollandiában a részmunkaidővel próbálnak új álláshelyeket kreálni. A módszer működni látszik. Franciaországban, ahol 18 százalék a részmunkaidőben dolgozók aránya 9 százalékos a munkanélküliség. Németországban, ahol a munkavállalók 22 és Hollandiában, ahol 37 százalékuk dolgozik részmunkaidőben, csak 6,3, illetve 4,9 százalék van állás nélkül. A részmunkaidő a bérek aránytalanul nagy csökkenéséhez vezet, ami az átlagnál gyakrabban így dolgozó nőket sújtja – hívják fel a figyelmet a szakszervezetek az érem másik oldalára.

Ön dönt!

Devetter professzor szerint az alapvető kérdés, hogy készek vagyunk-e kevesebbet dolgozni, termelni és fogyasztani a környezet védelméért és a társadalmi igazságosság előmozdításáért? „A többségnek a magasabb fizetés és többet fogyasztás helyett a kevesebb bér és több szabadidő kombinációja mellett kellene döntenie” – teszi hozzá.

Petrus Szabolcs

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

A Hungarikum Bizottság döntésével 92-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

Történelmi győzelem az Európai Unió természetvédelme számára

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait.

Ijesztő mértékben nő a banki csalások összege, a cégeket is csúnyán rászedik

Gyakran előfordul az is, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a csalók, és arra kérik az ügyfelet, telepítsen vírusirtót a gépére, mert csalás áldozata lett.

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.