Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Elszegényedéssel a klímáért? Kevesebb munka és CO2, több profit
No menu items!

Elszegényedéssel a klímáért? Kevesebb munka és CO2, több profit

Kép/ Forrás / Can.stock.foto

Elszegényedéssel a klímáért? Az átlagos munkaidő csökkentésével csökken a CO2 kibocsátást – állapította meg több tanulmány. Akinek több szabadideje van, sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki – mondják elemzők. Miközben a munkadói érdekképviseletek ellenállnak, sok cég már profitál a munkaidőcsökkentésből.

Kevesebb munka, jobb klíma?!

Klímavédelem, szociális igazságosság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése 2030-ig – napjaink három legfontosabb globális célja összekapcsolható, méghozzá a munkaidő csökkentésével. Franciaországban a heti 35 óráról 28-ra csökkentés ötletével gazdasági szakemberek álltak elő Emmanuel Macron francia elnök elé. Tanulmányok sokaságára hivatkoznak, amelyek összefüggést mutatnak a munkaidő és a klímalábnyom között.

A washingtoni agytröszt, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) már 2007-ben arra jutott, hogy 18 százalékkal csökkenne az USA energiafelhasználása, ha az EU heti 41 órás átlagára mérséklődne a munkaidő. Az EU-ban pedig 25 százalékkal nőne az energiafelhasználás, ha a munkaidő átlaga az amerikai mértékére emelkedne. Egy 2018-as CEPR tanulmányukból pedig kiderül, hogy az 1 százalék munkaidő-emelkedés 0,65 százalékos CO2 kibocsájtás növekedést okozott az USA-ban. Svédországban a másik irányból erősítették meg az összefüggést: 1 százalékos munkaidő csökkenés 0,8 százalékkal mérsékelte a háztartások károsanyag kibocsátását.

Elszegényedéssel a klímáért?

Francois-Xavier Devetter klimavédelem, kevesebb munka, elszegényedés
Francois-Xavier Devetter: klimavédelem? Sok a felesleges áru

Kevesebb munka alacsonyabb jövedelmet jelent. Ergo, a globális elszegényedés lenne a klímavédelem legjobb módja?! Francois-Xavier Devetter, a Lilli Egyetem közgazdász professzora másképp közelíti meg az összefüggést:

„Akinek több szabadideje van, az fogyasztásával kevésbé terheli a klímát. Sok szolgáltatást nem vesz igénybe, szükségletei nagyobb hányadát maga elégíti ki.”

Elszegényedéssel nem számolnak sokan. A Le Monde diplomatique (LMd) összeállításában sem az elszegényedést pártolja, hanem annak tudatosítását, hogy áruk vásárlása és szolgáltatások igénybevétele terheli a klímát.

Devetter szerint a megújuló energiaforrások terjedése önmagában nem elegendő a klímaváltozás megállításához. Hibának tartja a gazdasági növekedést elválasztását a klímavédelemtől.  Elszegényedéssel nem számol. Mondanivalója: szakítana gazdasági rendszerünk axiómáival, miszerint a jólét forrása a munka, és hogy egy ország fejlettségét az előállított áruk, valamint szolgáltatások mennyisége és minősége határozza meg. A szükségletek kielégítésének fokával és színvonalával mérné az országok fejlettségét, mert a felesleges áruk és szolgáltatások redukálásával csökkenne a klímaterhelés.

Nincs új a nap alatt

A munkavállalói érdekképviseletek a klímavédelemtől függetlenül az iparosodás kezdete óta sikerrel követelik a munkaidő mérséklést. Egy átlag európai az ipari forradalom kezdetén, 1831-ben még évi 3.041 órát dolgozott, 2019-ben már csak 1.613-at. A hollandok, a norvégok és a németek ennél is kevesebbet dolgoznak. Európában a legnagyobb GDP-t előállító Németországban 1.577 óra az évi átlag. Az elmúlt 150 év bebizonyította, hogy a munkaidő mérséklésből a cégek is profitálnak: a kipihentebb munkavállaló hatékonyabban dolgozik és kevesebbet van betegállományban. Az elszegényedéssel a munkavállalók képviselői foglalkoznak inkább.

Még, még, még, ennyi nem elég

A szakszervezetek, a környezetvédők és a baloldal többsége további munkaidő csökkentést akar. A francia szakszervezeti szövetség, a CGT, valamint a Greenpeace és további 20 környezetvédelmi NGO 2020-ban a munkaidő 32 órára csökkentését javasolta a jelenlegi 35-ről a válságkezelés keretében. Mindezt bércsökkentés és a munkaidő flexibilisebbé tétele nélkül.

Utóbbinak sok a kritikus, mert a tapasztalat szerint növeli a munkanélküliséget, az elszegényedést és az irreguláris foglalkoztatást, például a színlelt vállalkozói szerződéseket.

Túl kevesen túl sokat dolgoznak

A munkaidő csökkentés mellett nem csak környezetvédelmi érvek szólnak. Európában évtizedek óta többen dolgoznának, mint amennyi betölthető álláshelye van.

A klímavédelem, a munkanélküliség elszegényedést hoz
A csökkentett munkaidő megoldás, vagy fenyegetés? A klímának jót tenne a kevesebb fogyasztás Kép/ Illusztráció / híradó

Ez különösen igaz Franciaországra, az EU második legnagyobb gazdaságára. 1980 és ’89 között a 24,7 millió munkavállaló átlagosan évi 38,5 milliárd munkaórát teljesített. 2010 és 2019 között 16 százalékkal több, 29,4 millió munkavállaló volt, akik 8 százalékkal többet, évi 41,9 milliárd munkaórát dolgozott. Egyidejűleg 5,7 millióan hiába kerestek állást. Ha az állással rendelkezők nem dolgoztak volna lényegesen többet, a munkanélkülieknek nagyobb esélyük lett volna állásra.

Norvégiában, ahol évente átlag 1.384 órát dolgoznak, 75 százalékos a foglalkoztatottság, Itáliában, ahol 1.718-at, 59 százalék, Görögországban, ahol 2.036-ot, csak 56 százalék.

Jean-Marie Harribey: Rossz a munka elosztása - klímának sem jó
Jean-Marie Harribey: Rossz a munka elosztása

„Rossz a munka elosztása” – vonja le a következtetést sokak mellett a nemzetközi civil szervezetekben aktív francia közgazdász, Jean-Marie Harribey. Kevesebben dolgoznak, mint ahányan szeretnének, viszont akinek munkájuk van, egyre többet robotolnak. A munkaidő mérséklésével jelentős gazdasági növekedés nélkül is álláshoz jutnának a munkanélkülieket. „A pandémia kezdete óta 10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. A legjobb pillanat a munkaidő csökkentésére. Így a munkanélküliek a krízis ellenére is álláshoz jutnának” – mondta az idén nyáron elhunyt francia közgazdász, számos bestseller szerzője, Michel Husson, a LMd-nak.

Kevesebb fizetéssel és több szabadidővel a környezetért?!

Közvéleménykutatásokból is az derül ki, hogy a legtöbben, ha kevesebbet dolgoznának, gyakrabban utaznának és több szolgáltatást vennének igénybe. Az empirikus felmérések azonban rácáfol erre. Azok a németek, akik 40-ről 35 órás munkahétre térnek át, shoppingolás helyett a gyerekeikkel töltenek több időt és kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, mert több idejük van, hogy feladataikat maguk végezzék el.

A környezeti lábnyomot a vagyon és nem a szabadidő növeli. Egy friss felmérés szerint a felső 10 százalék két és félszer több CO2 kibocsátásáért felel, mint az alsó 10. Ezért Devetter professzor szerint „a termelékenység növekedésében plusz szabadidőn és nem fizetésnövelésen keresztül kellene részesedniük a munkavállalóknak.”

Mindenki nyer

Az elmúlt években sok cég önként csökkentette a munkaidőt, de gazdasági és nem klímavédelmi megfontolásból. Egy francia hulladékfeldolgozó, az Yprema heti 5 napról 4-re és 39 óráról 35-re mérsékelt, egyidejűleg 20 százalékkal növelte az alkalmazottak számát. Így az össze munkavállaló heti 39 óra helyett 43-ig üzemeltette a gépeket, ami növelte a termelékenységet és a profitot is.

A Microsoft Japánban, Új-Zélandon és Franciaországban is csökkenti a munkaidőt. Utóbbi helyen 2021 eleje óta heti 4 napon 32 órát kell dolgozni. „Néhány kivétellel, mint a csomagolás, a munkafolyamatok gyorsíthatók, ha a munkavállalók pihentebbek” – magyarázta Laurent de la Clergerie a Guardiannak, miért kifizetődő, ha a munkavállalók kevesebbet dolgoznak.

A szkepszis marad

A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság
Patrick Martin: A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság

A kedvező tapasztalatok ellenére a francia munkaadói szövetség, a Medef és a gazdasági miniszter is a munkaidő csökkentése ellen van. „A 28 órás munkahét gazdasági és szociális öngyilkosság” – mondta a Medef elnöke, Patrick Martin a Radio Franceban. Utalva az elszegényedéssel fenyegető retorikára.

Nagyobb jóléthez többeknek, többet kell dolgozniuk” – helyezkedett hasonló álláspontra a szakminiszter, Bruno Le Maire a közös interjúban. Egy nemzetközi közgazdasági agytröszt, az Institut Montaigne vezetője, Bertrand Martinot szerint is a termelés növelése és az így lehetővé váló munkahelybővítés vezetne ki a válságból.

A részmunkaidő is segít

Németországban és méginkább Hollandiában a részmunkaidővel próbálnak új álláshelyeket kreálni. A módszer működni látszik. Franciaországban, ahol 18 százalék a részmunkaidőben dolgozók aránya 9 százalékos a munkanélküliség. Németországban, ahol a munkavállalók 22 és Hollandiában, ahol 37 százalékuk dolgozik részmunkaidőben, csak 6,3, illetve 4,9 százalék van állás nélkül. A részmunkaidő a bérek aránytalanul nagy csökkenéséhez vezet, ami az átlagnál gyakrabban így dolgozó nőket sújtja – hívják fel a figyelmet a szakszervezetek az érem másik oldalára.

Ön dönt!

Devetter professzor szerint az alapvető kérdés, hogy készek vagyunk-e kevesebbet dolgozni, termelni és fogyasztani a környezet védelméért és a társadalmi igazságosság előmozdításáért? „A többségnek a magasabb fizetés és többet fogyasztás helyett a kevesebb bér és több szabadidő kombinációja mellett kellene döntenie” – teszi hozzá.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

70 éves korunkig dolgozni fogunk?

Átlagosan 69 évre teszik a rájuk váró nyugdíjkorhatárt a 30-59 évesek - derül ki a K&H a legfrissebb felméréséből.

Újabb amerikai delegáció utazott Tajvanra

Újabb amerikai kongresszusi delegáció utazott Tajvan fővárosába vasárnap, ami bő egy héten belül a második hivatalos és előre be nem jelentett amerikai látogatás a szigetre. Az előző, amelyet Nancy Pelosi házelnök vezetett, komoly diplomáciai konfliktust okozott az Egyesült Államok és a Tajvant egyik saját tartományának tartó Kína között.

Még mindig törött a női karrier lépcsőfoka – Hiába az ESG, lassan halad a munkahelyi női egyenjogúság

Habár a pandémia hatására elterjedt home office a szellemi munkát vállaló nők régi vágya volt, a családi összezártsággal rájuk szakadt otthoni együttlét inkább nehezítette, mint könnyítette a munkavégzést és a szakmai előbbre lépés lehetőségét. Az amerikai kutatók ráadásul nemcsak a kiégést, hanem az ebből fakadó munkaerőpiaci kilépést is nagy veszélynek tartják.

Vízen a világ legkörnyezetbarátabb kompja

A finn Wasaline égisze alatt kezdte meg üzemelését az Aurora Botnia, a világ legkörnyezetbarátabb RoPax, vagyis autó- és utasszállító kompja, amely a finn Vaasa és a svéd Umeå közötti útvonalon közlekedik. A 150 méter hosszú és 26 méter széles hajó bruttó űrtartalma 24 300 tonna. Közel 800 utas szállítására alkalmas, és 20 csomós sebességgel hajózik.

Hírek

70 éves korunkig dolgozni fogunk?

Átlagosan 69 évre teszik a rájuk váró nyugdíjkorhatárt a 30-59 évesek - derül ki a K&H a legfrissebb felméréséből.

Újabb amerikai delegáció utazott Tajvanra

Újabb amerikai kongresszusi delegáció utazott Tajvan fővárosába vasárnap, ami bő egy héten belül a második hivatalos és előre be nem jelentett amerikai látogatás a szigetre. Az előző, amelyet Nancy Pelosi házelnök vezetett, komoly diplomáciai konfliktust okozott az Egyesült Államok és a Tajvant egyik saját tartományának tartó Kína között.

Vízen a világ legkörnyezetbarátabb kompja

A finn Wasaline égisze alatt kezdte meg üzemelését az Aurora Botnia, a világ legkörnyezetbarátabb RoPax, vagyis autó- és utasszállító kompja, amely a finn Vaasa és a svéd Umeå közötti útvonalon közlekedik. A 150 méter hosszú és 26 méter széles hajó bruttó űrtartalma 24 300 tonna. Közel 800 utas szállítására alkalmas, és 20 csomós sebességgel hajózik.

Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek reggelre

Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal a nemzetközi devizakereskedelemben.

Újra madárinfluenzától mentes Magyarország

Magyarország újra madárinfluenzától mentes, és nem kötelező a baromfikat zártan tartani - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Újra jön orosz olaj Magyarországra a Barátság vezetéken

Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka óta folyamatosan érkezik kőolaj Magyarországra is a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat. A belföldi ellátás a néhány napos szünet ellenére nem volt veszélyben, hiszen Magyarország több hétre elegendő tartalékkal rendelkezik - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Kim Dzsongun halálosan bekeményít a Covid kapcsán

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csütörtökön győzelmet hirdetett a Covid elleni harcban, majd "halálos megtorlást" ígért Dél-Korea ellen, amelyet a járvány kitörésének okozásával vádol.

Egyházi szervezetek mögé rejtőző bűnbandára csapott le a NAV

Egyházi szervezetek mögé rejtőző, az állami költségvetésnek 8 milliárd forint kárt okozó bűnszervezetre csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Békés Megyei Főügyészséggel együttműködésben.

Gazdaság

OTP: stabil a teljesítmény, bizonytalan az orosz leánybank sorsa

Az egyedi tételeket nem számítva, a háború hatásaival együtt a tavalyihoz hasonló lett az OTP csoport teljesítménye a második negyedévben, ami a bank stabilitását és erejét mutatja - mondta Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit értékelő sajtótájékoztatón. Azt is közölte: vizsgálják az orosz leánybank értékesítésének lehetőségét.

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom