Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Az Arktisz jege olvad. Ami rossz a klímának, jó a gazdaságnak. Az Ázsiát, Európát és Amerikát összekötő közvetlen tengeri út perspektívája és a jég alatt gyanított ásványkincsek teszik igazán vonzóvá. Az Északi-sark vidéke gazdasági, politikai és katonai ütközőpont lehet.

 Nagy a bizonytalanság

Adatgyűjtésre 300 tudós 19 országból indult a sarkra

A tudomány is csak találgat, miként hat a klímaváltozás az Arktiszra. Hiányoznak az adatok, amelyekből biztos következtetéseket lehetne levonni. Ami tény: A ’80-as évek óta felére, 3 millió km2-re zsugorodott a nyáron is jéggel borított terület.

Egy nemzetközi team német vezetéssel ’Mosaik’ névre keresztelt projekt a napokban indított expedíciót az Arktiszra méréseket végezni, adatokat gyűjteni. A 140 millió eurós költségvetés felét a német kormány adta. 300 tudós 19 országból, 16 nemzetközi hírű kutatóintézetből 5 jégtörőhajó fedélzeten 1 évig fogja járni az Északi-sark vidékét.

Remények kockázatok

Évszázadig csak elszánt kutatók merészkedtek az Arktiszra. Mióta olvad a jég és az ember számra elviselhetőbb a klíma, megjelentek a katonák és a nemzetközi energiakonszernek szakértői is. Utóbbiak ásványkincsek után kutatnak, előbbiek a lelőhelyeket biztosítják a térségben aktív országok számára. Nagy reményeket táplálnak.

Amerikai, 2008-as elemzés szerint az Észak-sark alatt rejtőzik a Föld még kitermeletlen földgázkészletének 30, és kőolajtartalékának 15 százaléka.

A jelentés nyilvánosságra hozatal után sorban álltak a konszernek a kitermelési licencekért. A cégek és az országok vad tervezésbe kezdtek: vízi utak, kikötők, olajfúró szigetek, földgáz cseppfolyósító terminálok. De a klíma 10 évvel ezelőtt még nem tette lehetővé a kivitelezést. Egyelőre csak földgázt hoznak felszínre. Azt is csak ott, ahol, a Golf-áramlásnak köszönhetően télen sem borítja jégtakaró a tengert.

Ma már sok szakértő szkeptikus, hogy valaha megéri-e valaha is az Északi-sarkon bányászni. A palagáz elmúlt években megindult hasznosítása és a hatalmas lelőhelyek az USA-ban tartós túlkínálthoz vezettek. Mai világpiaci árak mellett nem kifizetődő a technikailag bonyolult, ezért költséges kitermelés az Északi-sark környékén.

A természeti kockázatok is a fúrás ellen szólnak. A jéghegyek, az állandó sötétség télen és a rendszeres viharok a fúrószigeteket és az olajszállító hajókat is veszélyeztetnék. Nem csak a környezetvédők, a kártérítési perek és reputációjuk miatt aggódó energiakonszernnek számára is rémálom a jéghegynek ütköző tanker.

Folyik a helyezkedés

Sokan mégsem mondtak le arktiszi terveikről. Ezzel magyarázható Trump Grönland tett vételi ajánlata. A Dánia részét képező északi szigethez tartozik az Északi-sark egy része. Az elnök Alaszkában is olajkitermelésbe kezdett volna. Környezetvédők, és egy bírósági ítélet hiúsította meg a tervét.

Oroszországi terület Északi-sark legnagyobb része, onnan 2013 óta földgázt hoznak a felszínre. A kitermelt mennyiség nem számottevő, de Moszkva stratégiai kérdésnek tartja a bányászatot. A kitermelés megindítása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták hamar rács mögött végezték. A Jamal-félszigeten vannak a kutak, ahol gázcseppfolyósító terminál is épült. A nyári hónapokban a globális felmelegedés következtében a folyékonnyá tett gázt tankhajókkal lehet szállítani. Az infrastruktúra azonban még a jégmentes időszakban sem teszi lehetővé komolyabb mennyiség piacra küldését.

Oroszország másik nagy álma az egész évben hajózható Északi-átjáró.  Az egész világkereskedelmet átalakítaná, ha a közvetlen tengeri összeköttetés Ázsia, Európa és Amerika között valósággá válna. A vízi út nagyrészt orosz felségterületen haladna. A becslések szerint 2040 körül már egész évben jégmentes lesz.

Az orosz S 400-as

Moszkva katonai manőverekkel teszi mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a térség többségében Oroszországhoz tartozik. A Védelmi Minisztérium a napokban tájékoztatta a közvéleményt S-400 rakéták telepítéséről a Jamal-félsziget szomszédságában lévő Novaja Zemlja szigetén. Más helyeken is támaszpontok felállítását tervezik.

Ezt a többi területtel rendelkező ország, nagyság szerinti sorrendben Kanada, Dánia (Grönlandon keresztül), Norvégia és az USA sem nézi tétlenül. Ezért félő, hogy az Arktisz középső része, az Északi-sark körüli terület tisztázatlan hovatartozása incidenshez fog vezetni. Putyin 2015-ben egy ENSZ előtt tartott beszédében világossá tette, hogy igényt tart a vitatott hovatartozású térségre. Dánia és Norvégia is részt akar az eddig a nemzetközi ellenőrzés alatt álló területből. Egy ENSZ bizottság készül kimondani a végső szót. Kérdés, hogy az érintett államok akceptálni fogják-e a verdiktet.

Az együttműködés kényszere

A viták ellenére jelenleg együttműködik a nemzetközi közösség. A kooperáció

legfontosabb fóruma a Tromsø-i székhelyű Arktisz Tanács. 1996 óta itt döntenek a területtel rendelkezi országok, valamint a Skandináv-félsziget államai minden fontos kérdésben: a hajózás és az ásványkincs kitermelés szabályairól, a környezetvédelmi előírásokról, a tudományos kooperációról és baj esetén a közös mentőakciókról.

A korábbi határvitákat bemutató ábra – Szőke Diána tanulmányából

A Tanács munkájában megfigyelői státusszal 13 további ország is részt vesz. Az egyik legaktívabb Németország. Berlint inkább gazdasági és környezetvédelmi, mint politikai okok vezetik a messzi északra. Hajógyártok, építőipari cégek, energiakonszernek és utazási irodák látnak gazdasági potenciált az Arktiszban.

A hannoveri Szövetségi Geológiai Intézet (BGR) feladata az Északi-sarkkal összefüggő német aktivitás koordinálása. A szervezetnél nem tartanak határvitáktól. Az ismert nyersanyag lelőhelyek mindegyike a mostani határoktól számított 200 tengeri mérföldön belül találhatók, így egy-egy állam úgynevezett kizárólagos gazdasági érdekszférájába tartoznak, ami a kitermelési jogot is magában foglalja – hűtik a kedélyeket a BGR-nél.

Hannoverben egyébként is úgy vélik, a feltételezettnél jóval kevesebb kincset rejtenek az Arktisz mélye. Legalábbis gazdaságosan kitermelhető nem sok van. Akik az amerikai tanulmányban bíznak, csalódni fognak – vélik a BGR-nél. Így jártak a próbafúrások után a Grönland kiaknázására készülő energiakonszernek is. Az arktiszi olaj csak jóval magasabb világpiaci ár mellett, akkor lenne igazán fontos, ha a világgazdaság átállása a megújuló energiaforrásokra a tervezettnél lassabban haladna.

A német szerep

A berlini kabinet 2019 augusztusában Arktisz-stratégiát fogadott el, amely a terület fenntartható hasznosítását, illetve a környezetvédelmet állítja a középpontba. Németország továbbra sem akar belefolyni a geopolitikai vitákba. Prioritása van a területtel rendelkező országokkal ápolt jó kapcsolatnak, amelyből a berlini kormány tervei szerint a német gazdaság profitálni fog. Építési megbízások és gépmegrendelések sorozatára számít.

Az expedíció “térképe”

A németek nem tartanak attól, konfliktus állhat elő, ha ragaszkodnak a stratégiában megfogalmazott szigorú környezetvédelmi elvekhez. Például védett övezetek kijelöléséhez, ahol a kitermelés és az olajszállítás is tilos. A hannoveri BGR szerint a területtel rendelkező államok számára is nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás nagymértékben meghatározza, hogy meg tudják-e valósítani arktiszi terveiket. Ezért a terület fenntartható, környezetbarát és biztonságos hasznosításában érdekeltek. A német cégek pedig rendelkeznek a fenntartható hasznosításhoz szükséges technológiákkal, ahogy tudományos ismeretekkel is, amelyek elengedhetetlenek a biztosabb környezeti prognózisok készítéséhez. Ezt mutatja a németek vezető szerepe a most indult ’Mosaik’ expedícióban.

A vállalkozás egyben jó példája a nemzetközi együttműködésnek is. A nyugati országok mellett az oroszok és a kínaiak is aktívan részt vesznek benne.

Friss

Új piacok a magyar baromfinak – támogatás kellene

Új piacok nyílhatnak meg a magyar csirke- és pulykatenyésztők előtt Európában, az ágazatot ezért uniós és állami forrásokból is fejleszteni kell - jelentette ki a Baromfi Termék Tanács elnök-vezérigazgatója a Magyar Pulykaszövetség rendezvényén.

Tőzsde – Erősödő mutatók nyitáskor New Yorkban

Pluszban indult a kereskedés a New York-i értéktőzsdén pénteken az előző napi gyengülés után.

Novák: indul a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram

Jelentkezhetnek a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra azok a fiatalok,  akik a világ legjobb egyetemeire szeretnének felvételizni

Kína szerint kockázatos – bezuhant a bitcoin

A bitcoin jegyzése hathavi mélypontra zuhant a dollárral szemben pénteken kora délután, miután a kínai központi bank kockázatosnak nevezte a kriptodevizákkal történő kereskedést.

Hírek

Elárverezik Andy Vajna filmes relikviáit

Andy Vajna (1944-2019) gyűjteményét és filmes relikviáit is elárverezi a fővárosi Nagyházi Galéria jubileumi, 250. karácsonyi aukcióján. A néhai producer személyes tárgyai és emlékei mellett 2007-ben vásárolt luxusautója is kalapács alá kerül.

Tankoláshoz kértek segítséget, régi román lejjel fizettek

Forgalomból kivont román lejt váltott át euróra és forintra két román állampolgárságú férfi jóhiszemű embereknek. A Pápai Járásbíróság jogerős ítéletében felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a csalókat.

72 millió éve élt óriási dinoszauruszfajt találtak Japánban

72 millió éve élt óriási, növényevő dinoszauruszfajt Japánban. Ez a legnagyobb dinoszauruszcsontváz, melyet valaha találtak a szigetországban.

Egymilliárd áfát csalt el cukorral és étolajjal

A bíróság egy hónapra elrendelte egy nő letartóztatását, aki mintegy egymilliárd forintnyi áfát csalt el - közölte a Pécsi Törvényszék.

Észak-Korea végzett a fiukkal – szembeszállnak a rezsimmel

Az észak-koreai fogva tartása után 2017-ben elhunyt amerikai diák, Otto Warmbier szülei bejelentették: fel akarják kutatni és be akarják záratni a phenjani rezsim világszerte illegálisan működő vállalatait.

Hitler-relikviák. 130 ezer euróért kelt el a Mein Kampf

A vártnál sokkal nagyobb érdeklődés mellett zajlott az Adolf Hitler és más náci vezetők állítólagos személyes tárgyaiból rendezett árverés a München melletti Grasbrunnban. Zsidó szervezetek a "visszataszító" árverés lefújását kérték az aukciósháztól - hiába.

Gejzírként tör fel a víz a Jupiter holdján

A NASA kutatói vízgőzt észleltek a Jupiter hetvenkilenc holdjának egyike, az Európa felett. A felfedezéssel először tudták igazolni korábbi sejtésüket, miszerint folyékony vízóceán húzódik az égitest jégpáncélja alatt.

Szexbotrány. Visszavonul András yorki herceg

Visszavonul a brit királyi család magas rangú tagjaként végzett közéleti tevékenységétől András yorki herceg, II. Erzsébet királynő fia, aki a minap egy mind nagyobb botrányt kavaró interjúban igyekezett magyarázni kapcsolatát egy elítélt szexuális bűnözővel.

Droglabor működött egy szatymazi nyaralóban

Droglabort számoltak fel a rendőrök a Csongrád megyei Szatymazon. A helyszínen elfogott négy gyanúsítottat kihallgatták, őrizetbe vették és javasolták letartóztatásukat.

Webshopon árulta a kábítószert

Interneten árusított kábítószert két éven át, 2014-2015-ben, a férfi nyolc év börtönbüntetést kapott, társát hat év börtönnel sújtotta a bíróság. A honlap ma is elérhető a neten.

Advent a Várkert Bazárban – ingyenes programokkal

December 1-től négy vasárnapon át várja az érdeklődőket az Advent a Várkert Bazárban rendezvénysorozat. Napközben ingyenes családi programok, esténként koncertek lesznek.

Életfogytiglant kaptak a kegyetlen tatai rablók

Éjjelén törtek be a házaspárhoz, a férfit feszítővassal ütlegelték, a 70 éves asszonyt ököllel arcba vágták. Ékszereket, 660 ezer forintot zsákmányoltak. Az idős férfi életét vesztette, feleség megvakult.
Hirdetés

Gazdaság

Kína szerint kockázatos – bezuhant a bitcoin

A bitcoin jegyzése hathavi mélypontra zuhant a dollárral szemben pénteken kora délután, miután a kínai központi bank kockázatosnak nevezte a kriptodevizákkal történő kereskedést.

Új EKB-elnök: több állami befektetésre van szükség

A gazdaság növekedését támogató és a környezet védelmét szolgáló innovációkra és befektetésekre szólította fel az európai országokat Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank új elnöke bankárok előtt tartotta első nagy beszédét Frankfurtban.

Varga Mihály: nőttek a biztosítók díjbevételei

Magyarországon az elmúlt években egyre több új biztosítási szerződést kötöttek, a biztosítók díjbevételei is stabilan nőttek - mondta Varga Mihály a X. Nemzetközi Biztosítási Konferencián Budapesten.

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – minősítő rendszer

Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (mfo) rendszert hozott létre a Magyar Nemzeti Bank. A cél: a magas színvonalú szolgáltatás biztosítása.

Lakáshitel. A fix kamatozású hitelre váltást sürgeti az MNB

A kamatkockázat miatt célszerű lenne fix kamatúvá alakítania szerződését. Az MNB ajánlás alapján erről értesítik levélben a bankok az érintett ügyfeleiket. Eddig két százalékra...

Marad az alapkamat – MNB: elsődleges célja az árstabilitás

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás, az infláció változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom