Kezdőlap Világgazdaság Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?
No menu items!

Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Az Arktisz jege olvad. Ami rossz a klímának, jó a gazdaságnak. Az Ázsiát, Európát és Amerikát összekötő közvetlen tengeri út perspektívája és a jég alatt gyanított ásványkincsek teszik igazán vonzóvá. Az Északi-sark vidéke gazdasági, politikai és katonai ütközőpont lehet.

 Nagy a bizonytalanság

Adatgyűjtésre 300 tudós 19 országból indult a sarkra

A tudomány is csak találgat, miként hat a klímaváltozás az Arktiszra. Hiányoznak az adatok, amelyekből biztos következtetéseket lehetne levonni. Ami tény: A ’80-as évek óta felére, 3 millió km2-re zsugorodott a nyáron is jéggel borított terület.

Egy nemzetközi team német vezetéssel ’Mosaik’ névre keresztelt projekt a napokban indított expedíciót az Arktiszra méréseket végezni, adatokat gyűjteni. A 140 millió eurós költségvetés felét a német kormány adta. 300 tudós 19 országból, 16 nemzetközi hírű kutatóintézetből 5 jégtörőhajó fedélzeten 1 évig fogja járni az Északi-sark vidékét.

Remények kockázatok

Évszázadig csak elszánt kutatók merészkedtek az Arktiszra. Mióta olvad a jég és az ember számra elviselhetőbb a klíma, megjelentek a katonák és a nemzetközi energiakonszernek szakértői is. Utóbbiak ásványkincsek után kutatnak, előbbiek a lelőhelyeket biztosítják a térségben aktív országok számára. Nagy reményeket táplálnak.

Amerikai, 2008-as elemzés szerint az Észak-sark alatt rejtőzik a Föld még kitermeletlen földgázkészletének 30, és kőolajtartalékának 15 százaléka.

A jelentés nyilvánosságra hozatal után sorban álltak a konszernek a kitermelési licencekért. A cégek és az országok vad tervezésbe kezdtek: vízi utak, kikötők, olajfúró szigetek, földgáz cseppfolyósító terminálok. De a klíma 10 évvel ezelőtt még nem tette lehetővé a kivitelezést. Egyelőre csak földgázt hoznak felszínre. Azt is csak ott, ahol, a Golf-áramlásnak köszönhetően télen sem borítja jégtakaró a tengert.

Ma már sok szakértő szkeptikus, hogy valaha megéri-e valaha is az Északi-sarkon bányászni. A palagáz elmúlt években megindult hasznosítása és a hatalmas lelőhelyek az USA-ban tartós túlkínálthoz vezettek. Mai világpiaci árak mellett nem kifizetődő a technikailag bonyolult, ezért költséges kitermelés az Északi-sark környékén.

A természeti kockázatok is a fúrás ellen szólnak. A jéghegyek, az állandó sötétség télen és a rendszeres viharok a fúrószigeteket és az olajszállító hajókat is veszélyeztetnék. Nem csak a környezetvédők, a kártérítési perek és reputációjuk miatt aggódó energiakonszernnek számára is rémálom a jéghegynek ütköző tanker.

Folyik a helyezkedés

Sokan mégsem mondtak le arktiszi terveikről. Ezzel magyarázható Trump Grönland tett vételi ajánlata. A Dánia részét képező északi szigethez tartozik az Északi-sark egy része. Az elnök Alaszkában is olajkitermelésbe kezdett volna. Környezetvédők, és egy bírósági ítélet hiúsította meg a tervét.

Oroszországi terület Északi-sark legnagyobb része, onnan 2013 óta földgázt hoznak a felszínre. A kitermelt mennyiség nem számottevő, de Moszkva stratégiai kérdésnek tartja a bányászatot. A kitermelés megindítása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták hamar rács mögött végezték. A Jamal-félszigeten vannak a kutak, ahol gázcseppfolyósító terminál is épült. A nyári hónapokban a globális felmelegedés következtében a folyékonnyá tett gázt tankhajókkal lehet szállítani. Az infrastruktúra azonban még a jégmentes időszakban sem teszi lehetővé komolyabb mennyiség piacra küldését.

Oroszország másik nagy álma az egész évben hajózható Északi-átjáró.  Az egész világkereskedelmet átalakítaná, ha a közvetlen tengeri összeköttetés Ázsia, Európa és Amerika között valósággá válna. A vízi út nagyrészt orosz felségterületen haladna. A becslések szerint 2040 körül már egész évben jégmentes lesz.

Az orosz S 400-as

Moszkva katonai manőverekkel teszi mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a térség többségében Oroszországhoz tartozik. A Védelmi Minisztérium a napokban tájékoztatta a közvéleményt S-400 rakéták telepítéséről a Jamal-félsziget szomszédságában lévő Novaja Zemlja szigetén. Más helyeken is támaszpontok felállítását tervezik.

Ezt a többi területtel rendelkező ország, nagyság szerinti sorrendben Kanada, Dánia (Grönlandon keresztül), Norvégia és az USA sem nézi tétlenül. Ezért félő, hogy az Arktisz középső része, az Északi-sark körüli terület tisztázatlan hovatartozása incidenshez fog vezetni. Putyin 2015-ben egy ENSZ előtt tartott beszédében világossá tette, hogy igényt tart a vitatott hovatartozású térségre. Dánia és Norvégia is részt akar az eddig a nemzetközi ellenőrzés alatt álló területből. Egy ENSZ bizottság készül kimondani a végső szót. Kérdés, hogy az érintett államok akceptálni fogják-e a verdiktet.

Az együttműködés kényszere

A viták ellenére jelenleg együttműködik a nemzetközi közösség. A kooperáció

legfontosabb fóruma a Tromsø-i székhelyű Arktisz Tanács. 1996 óta itt döntenek a területtel rendelkezi országok, valamint a Skandináv-félsziget államai minden fontos kérdésben: a hajózás és az ásványkincs kitermelés szabályairól, a környezetvédelmi előírásokról, a tudományos kooperációról és baj esetén a közös mentőakciókról.

A korábbi határvitákat bemutató ábra – Szőke Diána tanulmányából

A Tanács munkájában megfigyelői státusszal 13 további ország is részt vesz. Az egyik legaktívabb Németország. Berlint inkább gazdasági és környezetvédelmi, mint politikai okok vezetik a messzi északra. Hajógyártok, építőipari cégek, energiakonszernek és utazási irodák látnak gazdasági potenciált az Arktiszban.

A hannoveri Szövetségi Geológiai Intézet (BGR) feladata az Északi-sarkkal összefüggő német aktivitás koordinálása. A szervezetnél nem tartanak határvitáktól. Az ismert nyersanyag lelőhelyek mindegyike a mostani határoktól számított 200 tengeri mérföldön belül találhatók, így egy-egy állam úgynevezett kizárólagos gazdasági érdekszférájába tartoznak, ami a kitermelési jogot is magában foglalja – hűtik a kedélyeket a BGR-nél.

Hannoverben egyébként is úgy vélik, a feltételezettnél jóval kevesebb kincset rejtenek az Arktisz mélye. Legalábbis gazdaságosan kitermelhető nem sok van. Akik az amerikai tanulmányban bíznak, csalódni fognak – vélik a BGR-nél. Így jártak a próbafúrások után a Grönland kiaknázására készülő energiakonszernek is. Az arktiszi olaj csak jóval magasabb világpiaci ár mellett, akkor lenne igazán fontos, ha a világgazdaság átállása a megújuló energiaforrásokra a tervezettnél lassabban haladna.

A német szerep

A berlini kabinet 2019 augusztusában Arktisz-stratégiát fogadott el, amely a terület fenntartható hasznosítását, illetve a környezetvédelmet állítja a középpontba. Németország továbbra sem akar belefolyni a geopolitikai vitákba. Prioritása van a területtel rendelkező országokkal ápolt jó kapcsolatnak, amelyből a berlini kormány tervei szerint a német gazdaság profitálni fog. Építési megbízások és gépmegrendelések sorozatára számít.

Az expedíció “térképe”

A németek nem tartanak attól, konfliktus állhat elő, ha ragaszkodnak a stratégiában megfogalmazott szigorú környezetvédelmi elvekhez. Például védett övezetek kijelöléséhez, ahol a kitermelés és az olajszállítás is tilos. A hannoveri BGR szerint a területtel rendelkező államok számára is nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás nagymértékben meghatározza, hogy meg tudják-e valósítani arktiszi terveiket. Ezért a terület fenntartható, környezetbarát és biztonságos hasznosításában érdekeltek. A német cégek pedig rendelkeznek a fenntartható hasznosításhoz szükséges technológiákkal, ahogy tudományos ismeretekkel is, amelyek elengedhetetlenek a biztosabb környezeti prognózisok készítéséhez. Ezt mutatja a németek vezető szerepe a most indult ’Mosaik’ expedícióban.

A vállalkozás egyben jó példája a nemzetközi együttműködésnek is. A nyugati országok mellett az oroszok és a kínaiak is aktívan részt vesznek benne.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Munkavédelmi ellenőrzések az építőiparban

A munkavédelmi hatóság 2024-ben 7739 munkáltatót ellenőrzött, melynek során mintegy 13 ezer látogatásra került sor. Az ellenőrzések között az építőipar változatlanul kiemelt ágazatként szerepelt, mivel itt a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése magas kockázatú
Hirdetés

Hírek

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Magyarországnak is jön a zöld pénz. 3,66 milliárd eurót oszt szét az EU.

Fotó:wikipedia Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank ma...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Société Générale pert nyert Horvátországgal szemben a devizahitelesek ügyében

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében

A vendégek messziről elkerülik azokat az éttermeket, ahol rossz a mosdók állapota

A Tork nemzetközi felmérésében a válaszadók 73%-a arról számolt be, hogy a kellemetlen mosdóélmények alapvetően befolyásolják döntésüket, hogy visszatérő vendégek lesznek-e1 a vendéglátóhelyeken

Óriásbábokkal hangolunk a Székesfehérvári Királyi Napokra

Székesfehérvár belvárosa idén nyáron ismét megelevenedik: folytatódik a népszerű Királyok a belvárosban eseménysorozat, amely a Székesfehérvári Királyi Napok előprogramjaként varázslatos élményekkel tölti meg a júliusi szombati napokat.

Ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása

Zsebünkben a pénztárgép, ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása.

Az OTP húzta a budapesti piacot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 735,06 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 98 186,74 ponton zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.