Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Az Arktisz jege olvad. Ami rossz a klímának, jó a gazdaságnak. Az Ázsiát, Európát és Amerikát összekötő közvetlen tengeri út perspektívája és a jég alatt gyanított ásványkincsek teszik igazán vonzóvá. Az Északi-sark vidéke gazdasági, politikai és katonai ütközőpont lehet.

 Nagy a bizonytalanság

Adatgyűjtésre 300 tudós 19 országból indult a sarkra

A tudomány is csak találgat, miként hat a klímaváltozás az Arktiszra. Hiányoznak az adatok, amelyekből biztos következtetéseket lehetne levonni. Ami tény: A ’80-as évek óta felére, 3 millió km2-re zsugorodott a nyáron is jéggel borított terület.

Egy nemzetközi team német vezetéssel ’Mosaik’ névre keresztelt projekt a napokban indított expedíciót az Arktiszra méréseket végezni, adatokat gyűjteni. A 140 millió eurós költségvetés felét a német kormány adta. 300 tudós 19 országból, 16 nemzetközi hírű kutatóintézetből 5 jégtörőhajó fedélzeten 1 évig fogja járni az Északi-sark vidékét.

Remények kockázatok

Évszázadig csak elszánt kutatók merészkedtek az Arktiszra. Mióta olvad a jég és az ember számra elviselhetőbb a klíma, megjelentek a katonák és a nemzetközi energiakonszernek szakértői is. Utóbbiak ásványkincsek után kutatnak, előbbiek a lelőhelyeket biztosítják a térségben aktív országok számára. Nagy reményeket táplálnak.

Amerikai, 2008-as elemzés szerint az Észak-sark alatt rejtőzik a Föld még kitermeletlen földgázkészletének 30, és kőolajtartalékának 15 százaléka.

A jelentés nyilvánosságra hozatal után sorban álltak a konszernek a kitermelési licencekért. A cégek és az országok vad tervezésbe kezdtek: vízi utak, kikötők, olajfúró szigetek, földgáz cseppfolyósító terminálok. De a klíma 10 évvel ezelőtt még nem tette lehetővé a kivitelezést. Egyelőre csak földgázt hoznak felszínre. Azt is csak ott, ahol, a Golf-áramlásnak köszönhetően télen sem borítja jégtakaró a tengert.

Ma már sok szakértő szkeptikus, hogy valaha megéri-e valaha is az Északi-sarkon bányászni. A palagáz elmúlt években megindult hasznosítása és a hatalmas lelőhelyek az USA-ban tartós túlkínálthoz vezettek. Mai világpiaci árak mellett nem kifizetődő a technikailag bonyolult, ezért költséges kitermelés az Északi-sark környékén.

A természeti kockázatok is a fúrás ellen szólnak. A jéghegyek, az állandó sötétség télen és a rendszeres viharok a fúrószigeteket és az olajszállító hajókat is veszélyeztetnék. Nem csak a környezetvédők, a kártérítési perek és reputációjuk miatt aggódó energiakonszernnek számára is rémálom a jéghegynek ütköző tanker.

Folyik a helyezkedés

Sokan mégsem mondtak le arktiszi terveikről. Ezzel magyarázható Trump Grönland tett vételi ajánlata. A Dánia részét képező északi szigethez tartozik az Északi-sark egy része. Az elnök Alaszkában is olajkitermelésbe kezdett volna. Környezetvédők, és egy bírósági ítélet hiúsította meg a tervét.

Oroszországi terület Északi-sark legnagyobb része, onnan 2013 óta földgázt hoznak a felszínre. A kitermelt mennyiség nem számottevő, de Moszkva stratégiai kérdésnek tartja a bányászatot. A kitermelés megindítása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták hamar rács mögött végezték. A Jamal-félszigeten vannak a kutak, ahol gázcseppfolyósító terminál is épült. A nyári hónapokban a globális felmelegedés következtében a folyékonnyá tett gázt tankhajókkal lehet szállítani. Az infrastruktúra azonban még a jégmentes időszakban sem teszi lehetővé komolyabb mennyiség piacra küldését.

Oroszország másik nagy álma az egész évben hajózható Északi-átjáró.  Az egész világkereskedelmet átalakítaná, ha a közvetlen tengeri összeköttetés Ázsia, Európa és Amerika között valósággá válna. A vízi út nagyrészt orosz felségterületen haladna. A becslések szerint 2040 körül már egész évben jégmentes lesz.

Az orosz S 400-as

Moszkva katonai manőverekkel teszi mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a térség többségében Oroszországhoz tartozik. A Védelmi Minisztérium a napokban tájékoztatta a közvéleményt S-400 rakéták telepítéséről a Jamal-félsziget szomszédságában lévő Novaja Zemlja szigetén. Más helyeken is támaszpontok felállítását tervezik.

Ezt a többi területtel rendelkező ország, nagyság szerinti sorrendben Kanada, Dánia (Grönlandon keresztül), Norvégia és az USA sem nézi tétlenül. Ezért félő, hogy az Arktisz középső része, az Északi-sark körüli terület tisztázatlan hovatartozása incidenshez fog vezetni. Putyin 2015-ben egy ENSZ előtt tartott beszédében világossá tette, hogy igényt tart a vitatott hovatartozású térségre. Dánia és Norvégia is részt akar az eddig a nemzetközi ellenőrzés alatt álló területből. Egy ENSZ bizottság készül kimondani a végső szót. Kérdés, hogy az érintett államok akceptálni fogják-e a verdiktet.

Az együttműködés kényszere

A viták ellenére jelenleg együttműködik a nemzetközi közösség. A kooperáció

legfontosabb fóruma a Tromsø-i székhelyű Arktisz Tanács. 1996 óta itt döntenek a területtel rendelkezi országok, valamint a Skandináv-félsziget államai minden fontos kérdésben: a hajózás és az ásványkincs kitermelés szabályairól, a környezetvédelmi előírásokról, a tudományos kooperációról és baj esetén a közös mentőakciókról.

A korábbi határvitákat bemutató ábra – Szőke Diána tanulmányából

A Tanács munkájában megfigyelői státusszal 13 további ország is részt vesz. Az egyik legaktívabb Németország. Berlint inkább gazdasági és környezetvédelmi, mint politikai okok vezetik a messzi északra. Hajógyártok, építőipari cégek, energiakonszernek és utazási irodák látnak gazdasági potenciált az Arktiszban.

A hannoveri Szövetségi Geológiai Intézet (BGR) feladata az Északi-sarkkal összefüggő német aktivitás koordinálása. A szervezetnél nem tartanak határvitáktól. Az ismert nyersanyag lelőhelyek mindegyike a mostani határoktól számított 200 tengeri mérföldön belül találhatók, így egy-egy állam úgynevezett kizárólagos gazdasági érdekszférájába tartoznak, ami a kitermelési jogot is magában foglalja – hűtik a kedélyeket a BGR-nél.

Hannoverben egyébként is úgy vélik, a feltételezettnél jóval kevesebb kincset rejtenek az Arktisz mélye. Legalábbis gazdaságosan kitermelhető nem sok van. Akik az amerikai tanulmányban bíznak, csalódni fognak – vélik a BGR-nél. Így jártak a próbafúrások után a Grönland kiaknázására készülő energiakonszernek is. Az arktiszi olaj csak jóval magasabb világpiaci ár mellett, akkor lenne igazán fontos, ha a világgazdaság átállása a megújuló energiaforrásokra a tervezettnél lassabban haladna.

A német szerep

A berlini kabinet 2019 augusztusában Arktisz-stratégiát fogadott el, amely a terület fenntartható hasznosítását, illetve a környezetvédelmet állítja a középpontba. Németország továbbra sem akar belefolyni a geopolitikai vitákba. Prioritása van a területtel rendelkező országokkal ápolt jó kapcsolatnak, amelyből a berlini kormány tervei szerint a német gazdaság profitálni fog. Építési megbízások és gépmegrendelések sorozatára számít.

Az expedíció “térképe”

A németek nem tartanak attól, konfliktus állhat elő, ha ragaszkodnak a stratégiában megfogalmazott szigorú környezetvédelmi elvekhez. Például védett övezetek kijelöléséhez, ahol a kitermelés és az olajszállítás is tilos. A hannoveri BGR szerint a területtel rendelkező államok számára is nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás nagymértékben meghatározza, hogy meg tudják-e valósítani arktiszi terveiket. Ezért a terület fenntartható, környezetbarát és biztonságos hasznosításában érdekeltek. A német cégek pedig rendelkeznek a fenntartható hasznosításhoz szükséges technológiákkal, ahogy tudományos ismeretekkel is, amelyek elengedhetetlenek a biztosabb környezeti prognózisok készítéséhez. Ezt mutatja a németek vezető szerepe a most indult ’Mosaik’ expedícióban.

A vállalkozás egyben jó példája a nemzetközi együttműködésnek is. A nyugati országok mellett az oroszok és a kínaiak is aktívan részt vesznek benne.

Friss

BKV – Aláírták az idei bérmegállapodást

Aláírták a BKV Zrt.-nél a 2020-ra vonatkozó, átlagosan 10 százalékos alapbérfejlesztésről szóló megállapodást.

Kamatdöntés – Monetáris tanács: marad az alapkamat

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület a keddi kamatdöntő ülés után.

Tíz százalék feletti béremelés a magyar Suzukinál

Átlagosan 12 százalékkal emeli dolgozói bérét idén a Magyar Suzuki. Az esztergomi gyár fizikai dolgozóinak átlagbére 13,4 százalékkal nő január elsejétől visszamenőlegesen - közölte a vállalat kommunikációs vezetője.

Huawei. 240 millió eladott okostelefon tavaly

A kínai Huawei forgalma tavaly 18 százalékkal, 850 milliárd jüanra (121 milliárd dollár) nőtt - közölte a cég lakossági üzletágért felelős vezérigazgatója.

Hírek

Szerdán tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 3 forinttal emelkedik a benzin ára szerdán. A gázolaj ára nem változik a hazai töltőállomásokon.

Vesztegetés – Két tábornokot jogerősen letöltendő börtönre ítéltek

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

WikiLeaks-iratok. Megkezdődött Julian Assange kiadatási pere

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

Ökológia és gazdaság fórum – kamarai munkacsoport alakul

Ökológia és gazdaság fórum néven munkacsoportot alakítanak a Magyar Mérnöki Kamarában. Céljuk a Föld ökológiai állapotának romlása és a klímaváltozás miatti kihívásokra mérnökileg megalapozott és szakmailag koordinált javaslatok kidolgozása.

Félmillió euró. Árverésen a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, melyet Invader utcaművész készített.

Koronavírus – Ötéves mélypont alatt az olajfeldolgozás Kínában

Kínában több mint öt éves szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet miatt. Újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Szakértő: helyesen járt el a Ryanair pilótája

A lehetőségekhez mérten helyesen járt el a Ryanair pilótája azzal, hogy a túlsúly csökkentése érdekében az üzemanyag elfüstölése mellett döntött - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.

A neandervölgyiek is virággal temettek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek szertartással búcsúztatták halottjaikat.

Pénteken tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 2 forinttal emelkedik a benzin ára pénteken. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

Kamatdöntés – Monetáris tanács: marad az alapkamat

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület a keddi kamatdöntő ülés után.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerről

A magyar pénzügyi szektor története legnagyobb fejlesztésének nevezte a március 2-ától üzemelő azonnali fizetési rendszert Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.

Kínai bank jön Budapestre, a China Construction Bank Corporation

Fióktelepet nyit Magyarországon a China Construction Bank Corporation, amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete.

100 nap alatt 100 milliárdnál is több fogyott a Magyar Állampapír Pluszból

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt. Az elektronikus formájú jegyzés 3660 milliárd forintra tehető.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom