A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.
– A bejelentett adókedvezményeket miként vehetik igénybe az érintettek? Mi legyen a tájékozódási pont? Egyszerűen a Magyar TEÁOR száma szerint rájuk vonatkozó előírást alkalmazzák, vagy valamilyen kérvényt kell írni ehhez? Mi a teendő, ha nem ad világos választ a kérdésre TEÁOR számú besorolás? És egyáltalán, mikortól érvényesek a kedvezmények?
Dr. Kőmíves Krisztina, a PwC Magyarország Kft. Adó-és Jogi üzletágának adóigazgatója szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, és a kormány által elfogadott gazdasági mentőcsomag tartalmával kapcsolatban elmondható, hogy a rendelkezésekkel a kormányzat elsősorban a járványügyi intézkedések hatásait a legsúlyosabban elszenvedő vállalkozások számára kíván gyors segítséget nyújtani. Így feltételezhető, hogy – ami a kormányzati kommunikációban is megjelent már-, további széleskörű intézkedés csomag bejelentése várható a közeljövőben, hiszen a magyar gazdaság majd minden szegmensét komolyan érinti a válság. Ezt előreláthatóan az április 6-án vagy 7-én bejelentendő gazdaságvédelmi mentőcsomag fogja tartalmazni.
A szakértő kifejtette: a már bejelentett adó- és járulékkedvezmények tekintetében külön kell választani kifejezetten a KATA-s vállalkozókra vonatkozó intézkedéseket és az egyéb ágazatspecifikusan, a TEÁOR és TESZOR számok alapján meghatározott munkáltatói és munkavállalói kedvezményeket.
A szakértő hozzátette: Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára március 31-én az MTI-nek adott, és a Pénzügyminisztérium honlapján is közzétett tájékoztatójában eloszlatta a TEÁOR (és TESZOR) rendelkezésekre vonatkozó 61/2020 (III.23.) kormányrendelet által nyitva hagyott kérdések körüli dilemmákat. Szakmai nyilatkozatában az államtitkár megerősítette a kormányzat szándékát, vagyis hogy a lehető legszélesebb körben kíván lehetőséget biztosítani a bajba jutott vállalkozásoknak a kedvezmények kihasználására. Így ugyan a 61/2020.(II.23.) kormányrendelet eddig nem tisztázta, de az adó- és járulék-kedvezmények igénybevételéhez az a szükséges feltétel, hogy az adott vállalkozás bevételének többsége, de legalább a bevétel 30%-a valamelyik a hivatkozott kormányrendeletek meghatározott TEÁOR (és TESZOR) számú tevékenységből származzon, de az nem követelmény, hogy a meghatározott TEÁOR szám cégjegyzékben feltüntetésre kerüljön, akár főtevékenységként, akár egyéb tevékenységként. Kizárólag tehát annak kell igazoltnak lennie, hogy a meghatározott ágazati tevékenységek valamelyikéből származott a társaság bevételének többsége, de legalább 30%-a a rendelet hatálybalépését megelőző félév során (2019. szeptember 24. és 2020. március 23. között).
Ugyanakkor fontos az is, hogy az ideiglenes (négy hónapot érintő) járulékfizetési mentesség a munkáltatókat a bevallási kötelezettségük alól nem mentesíti, így az ezekről szóló bevallásokat be kell nyújtani.
A NAV által közzétett tájékoztató alapján március 31-től a NAV honlapján elérhetőek az új nyomtatványok, amelyeket onnan közvetlenül is letölthetnek az adózók. A nyomtatványokat folyamatosan töltik fel a honlapra.
Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy ezen vállalkozások munkavállalóinak bérét terhelő járulékok esetében is kedvezményeket ad a kormány a márciustól júniusig tartó időszakra.
Ez alapján a munkavállalók béréből nem kell levonni a 10 %-os nyugdíjjárulékot, a 4 %-os természetbeni, illetve a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási és a 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot, hanem kizárólag a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot mindezt úgy, hogy a levont járulék összege nem lehet több havonta 7,710 forintnál. Lényegében, tehát ezen ágazatokban a munkavállalók, illetve más biztosítottak jövedelmét a 15% szja-n kívül havi 7,710 forint járulék terhelheti ezen négy hónapban. Miután a szabályozás alapján ennek megállapítása, bevallása és a befizetése a munkáltatót terheli, a változás természetesen nem azt jelenti, hogy a különbözet ezt követően a munkáltatónál marad, hanem említett időszakban kizárólag a 7,710 forintban maximált természetbeni egészségügyi járulékot kell levonni a foglalkoztatott béréből és befizetnie a költségvetés felé
Megjegyezte emellett, hogy a felsorolt ágazatokba tartozó munkáltatók, foglalkoztatók mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, és az éves rehabilitációs hozzájárulás négy hónapra eső részét – azaz egyharmadát – sem kell megfizetni. Emellett az érintett vállalkozások 2020. egészében mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás negyedéves előlegének megfizetése alól is.
A kormányrendelet szerint ezen vállalkozások tekintetében a kedvezmények a kormányrendelet kihirdetését követő naptól, tehát 2020. március 24-től alkalmazhatóak, így március, április, május és június hónapokra nem kell megfizetniük a megjelölt közterheket.
– A KATA esetében visszamenőleges kedvezményről is szó esett az adófizetés tekintetében? – kérdezte AzÜzlet.hu
Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország Kft. Adó-és Jogi üzletágának adóigazgatója válaszában elmondta:
– A kormányzati mentőcsomag fő kedvezményezett célcsoportját a legjobban érintett szolgáltató szektorokban működő KATA-s munkáltatók és mikrovállalkozások alkotják, nekik kíván azonnali pénzügyi könnyítést biztosítani a Kormány azzal, hogy március, április, május és június hónapokra mentesíti őket a munkabérek után fizetendő kisvállalati adó, illetve kisadózók esetén a tételes adó megfizetése alól. A könnyítések kimondottan azokra az időszakokra terjednek ki, amikor a koronavírus miatti helyzet már nagy mértékben éreztette a hatását ezekre a vállalkozásokra, a jelenlegi információk szerint azonban nem cél egy olyan időszakra kedvezmény biztosítása, amikor még a normál gazdasági működés feltételei adottak voltak.
A kisvállalati adózók esetében visszamenőleges hatással az bírhat, hogy az ilyen adózók – tevékenységbeli korlátozás nélkül – a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált tételes adóból vagy 40%-os különadóból eredő adótartozásaikra automatikusan pótlék mentes részletfizetési lehetőséget kapnak.
– Lesz-e valamilyen felület ahol az érintettek és a könyvelőik napi pontosságú információkat kaphatnak a könnyítések, kedvezmények kapcsán?
Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. Adó-és Jogi üzletágának adóigazgatója szerint jelen időpontig nem történt még meg speciálisan erre a célra létesített honlap létrehozása, ahol a piaci szereplők, a legfontosabb gazdasági bejelentésekről, jogszabályokról “egykézből” tudnának tájékozódni. A Pénzügyminisztérium, továbbá a gazdasági,-szakmai kamarák honlapjának, valamint az alábbi oldalak – napi szintű – nyomon követése ajánlatos minden érintett számára:
- Magyar Közlöny – kihirdetett jogszabályokat teszi közzé- https://magyarkozlony.hu/
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapja – számos tájékoztató került az elmúlt napokban is ide az új rendelkezések alkalmazása kapcsán – https://www.nav.gov.hu/
Farkas Gábor kiemelte, hogy a PwC Magyarország Kft. az ügyfelek körénél szélesebb közönség számára is igyekszik szakmai támogatást nyújtani. Említésre méltók e körben a társaság honlapján közzétett és aktualizált összefoglalók valamint élő online előadások, ahol az érintet szakmai terület munkatársai igyekeznek szinte napi rendszerességgel az éppen felmerülő legaktuálisabb gazdasági és jogi kérdésekkel foglalkozni, és hatékony, segítő tanácsokkal szolgálni az érdeklődők/érintettek számára.
– A miniszterelnök úr által bejelentett adókedvezmények véglegesek, vagy egyfajta fizetési moratóriumot jelentenek, amit később be kell majd fizetni?
Dr. Koncz Barbara előre bocsátotta: a legtöbb bejelentett adózási rendelkezés nem haladékot, hanem mentességet biztosít a legjobban érintett szektorok vállalkozásainak, azaz a most nem rendezett adót később sem kell majd az állam felé megfizetni.
Szerint kérdéses ezen intézkedésekkel kapcsolatban azonban, hogy elégségesek-e, illetve képesek lesznek-e akár rövid távon is kiváltani a kívánt hatást, hiszen az elsődleges cél az érintett szektorokban várhatóan bekövetkező tömeges elbocsátások, valamint a kis- és mikrovállalkozások teljes pénzügyi ellehetetlenülésének elkerülése, a likviditás biztosítása. Azonban vállalkozások esetében, amelyeknél az elmúlt időszakban lényegében nullára redukálódott a bevétel, és nem rendelkeznek elégséges mobilizálható tartalékokkal, feltehetőleg nem az alapbért terhelő járulék megfizetése az egyetlen probléma, hanem már önmagában a munkavállalók megtartása is kérdéses lehet, ezért érdemes megfontolni a bértámogatások vagy kiegészítések bevezetését.
– Látszik-e már az, hogy a milyen mértékben szüneteltetik vagy fejezik be a tevékenységüket a vállalkozások? Például az idegenforgalom területén adminisztratív okokból fontos tanács, hogy a szállodák csak szüneteltessék a tevékenységüket. Nekik és másoknak mit kell tenniük, ha ismét a megszokott módon szeretnének működni a vészhelyzet után?
Farkas Gábor adóigazgató szerint pontos számadatok ez időpontban nem ismeretesek arra vonatkozóan, hogy hány vállalkozást érintett már első körben súlyosan a válság. Azonban kiemelendő, hogy a kormányhoz folyamatosan érkeznek különböző szektorokból a segítségkérések. Az MKIK komplex, rövid és közép távra is pontosan meghatározott pontokból álló javaslatcsomagja mellett korábban már számos érdekvédelmi szervezet jelezte, ha nem kapnak viszonylag gyorsan jelentős állami segítséget, várhatóan akár heteken belül a csődhelyzet szélére kerülhetnek teljes gazdasági szektorok is. Nagyon sok múlik a kormány által jelenleg a különböző gazdasági akciócsoportokkal együttműködésben kidolgozás alatt álló, és április 6-ra vagy 7-re bejelenteni tervezett átfogó gazdasági mentőcsomagon, a további intézkedéseken.
Végezetül megjegyezte, hogy a piaci szereplők éljenek a kormányzat nyújtotta mentességekkel, kedvezményekkel, vegyék igénybe az eddig is rendelkezésre álló fizetési könnyítéseket. Nagyon fontos, hogy folyamatosan monitorozzák, nyomon kövessék a napról-napra változó kormányzati, hatósági bejelentéseket, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Különösen igaz ez a nemzetközi kapcsolatokkal (beszállítói, vevői körrel) rendelkező vállalatokra. A jelenlegi helyzet, bármilyen mélyreható intézkedéseket is tesz szükségessé, átmeneti. Amikor vége lesz, az a piaci szereplő fog tudni a piac élvonalába kerülni, aki a válság alatt megőrzi, esetleg javítja vállalatának képességeit és folyamatosan tájékozódik a vevői, beszállítói igényekről, és a változásokhoz a leggyorsabban adaptálódik. Így őt a megváltozott kereslet nem érheti felkészületlenül.
