Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Három minisztérium az év végén húzott bele a törvényalkotásba
No menu items!

Három minisztérium az év végén húzott bele a törvényalkotásba

Átlagos év, sok jogszabály, erős évzárás, a három legtöbb rendeletet jegyző minisztériumnak az év utolsó pár napjára esett az éves jogalkotásuk közel fele, kétharmada.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. Jogtárának adatai szerint 2023. január 1-je és december 31-e között összesen 1567 (2022-ben 1446) új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely ha nem is sokkal, de felülmúlja a 2021-es rekordot. (2021-ben 1517, 2020-ban 1367, 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó). Mindez 3,3%-os növekedés a rekord 2021-hez képest.

A 2023-ban kihirdetett jogszabályok összesen 12.448 oldalnyi Magyar Közlönyben voltak olvashatóak, ami továbbra is trendszerűen alacsonynak mondható. 2022-ben 11.882 oldal, 2021-ben 13.012 oldal, 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tizenhárom év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.

A 2023-as évben is folytatódott a veszélyhelyzeti jogalkotás. Ha nem is érte el a 2022-es 267 db-os rekordot, az idei évben összesen 202 db olyan Kormányrendelet született, amit a rendkívüli jogrendre [Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés] hivatkozva alkottak meg. Ez az összes jogszabály 12,9%-a, de ha csak a kormányrendeleteket vesszük alapul (összesen 688), akkor ezek 29,36%-a, vagyis közel 1/3-a veszélyhelyzeti jogalkotás volt. Érdemes kiemelni a veszélyhelyzeti jogalkotással kapcsolatban, hogy az idei év intenzitása is közelíti (egész pontosabban 78,6%-át éri) el a 2020-as év veszélyhelyzeti jogalkotásának az intenzitását (2020-ban 257 rendelet volt), jóllehet ez volt az az év, amikor a koronavírus járvány berobbant, azonnali megoldásokat kellett adni a járvány megfékezésére.

Mindemelett a megalkotott kormányrendeletek száma növekedett a tavalyi évhez képest a Jogtár adatai szerint. 2023-ban 688 db kormányrendelet került megalkotásra, szemben a 2022-es 637 darabbal, ugyanakkor elmarad a 2021-es rekordtól. (2021-ben 832, 2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376). Mindenesetre megállapítható, hogy most már tendenciaszerűen magas a megalkotott Kormányrendeletek száma.

A Jogtár adatai szerint 2024. első napján 1374 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül (2023. január 1-jén 1917, 2022. január 1-jén ez a szám 782 volt). Ez az évkezdés az elmúlt 13 évet figyelembe véve bár erős, de átlagosnak mondható, és a képzeletbeli dobogóra sem fért fel. 2021. január 1-jén (942), 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686), 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Érdemes kiemelni, hogy 2024. január 1-jével „összesen” 697 jogszabály módosult, ami közel ami 60%-át teszi ki a tavaly csak a megyék vármegyékké történő átnevezése miatt eszközölt módosításoknak (ott csak az átnevezés 1172 jogszabály módosítását eredményezte).

Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte. A karácsony előtti és a két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján és egy szombatján (december 21-23 és 27-29) összesen 10 Magyar Közlöny jelent meg (összesen 194 Magyar Közlöny volt, 2023-ban 223, 2022-ben 246, 2021-ben, 2020-ban 298 darab), összesen 2023 oldal terjedelemben (2022-ben az utolsó 5 munkanapon 1609 oldal), vagyis az éves közlönytermés 16,25%-a (tavaly 13,5%) erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 21-ei közlöny december 21-én éjszaka jelent meg a magyarkozlony.hu oldalon, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait új évig végig szerettük volna olvasni és 21-én éjfélkor állunk neki az olvasásnak, akkor naponta 202 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 12,6 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.

Ezen az utolsó pár napon összesen 882 jogszabály módosítását rendelte el a jogalkotó (a módosítások jelentős része már január 1-je előtt hatályba is lépett), ebből 182 darab olyan is volt, melynek módosítását több különböző jogszabály is elrendelte.

A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy bár a tavalyi választási évhez képest nőtt a kihirdetett törvények száma, de alatta marad így is az átlagnak. 2023-ban összesen 122 törvény (és Alaptörvény módosítás) született (2022-ben 81, 2021-ben 151, 2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).

A minisztériumok terén változás volt, hogy 2023. január 1-jén egyrészt a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással létrejött a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, majd az Igazságügyi Minisztériumból történő kiválással 2023. augusztus 1. napján jött létre az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma. A 2024-es évet pedig úgy kezdjük, hogy a Miniszterelnökségből történő kiválással 2024. január 1. napján jött létre a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is toronymagasan az Agrárminisztérium volt 189 rendelettel (2022-ben 161, 2021-ben 51, 2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55), bár ehhez az is szükséges volt, hogy az egyes rendeleteit nem saláta jogszabályokban, hanem külön-külön rendeletekben módosította, helyezte hatályon kívül. A tárcánál az év vége érdekesen alakult, mivel egészen december 20-ig csak 63 rendelete volt, a maradék, több mint 100 rendelet az év utolsó néhány napján került kihirdetésre.

A top háromban az Agrárminisztériumot idén is a Belügyminisztérium követi, aki hiába alkotott idén 20 rendelettel többet, mint tavaly, összesen 103-at (2022-ben 83, 2021-ben 52, 2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46), az év végi hajrában végül lemaradt, jóllehet ez a tárca is mindent beleadott az év végén, hiszen december 20-án még neki is csak 56 rendelete volt.  Meglepetésre harmadik helyen zárt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (2024. január 1-jétől Nemzetgazdasági Minisztérium) és 80 rendeletet alkotott. Érdekesség, hogy december 20-án még neki is csak 33 darab rendelete volt. Így elmondható, hogy a három legtöbb rendeletet kiadó minisztérium az éves jogalkotásuk jelentős részét az utolsó pár munkanapra hagyta (AM 66,6%, BM 45,6%, GFM 58,8%).

Jelentős ugrással, meglepően szép számú rendeletet alkotott 2023-ben az Energiaügyi Minisztérium (2022-ben 10 db) és az Építési és Közlekedési Minisztérium (2022-ben 18 db), mindketten 52 db rendeletet jegyeztek.

Az Igazságügyi Minisztérium 21 rendeletet (2022-ben 42, 2021-ben 20 db volt) alkotott, a továbbra is emelkedő számokat produkáló Honvédelmi Minisztérium pedig 49 rendeletet (2022-ben 39, 2021-ben 27 db volt). A Pénzügyminisztérium 12 rendeletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 14 rendeletet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 11 rendeletet, a Területfejlesztési Minisztérium 5 rendeletet, a Miniszterelnök kabinetfőnöke 32 rendeletet, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 8, a Tárcanélküli miniszter pedig 2 rendeletet adott ki. Az újonnan alakult Európai Uniós Ügyek Minisztériuma novemberben kezdte meg a rendeletek alkotását, végül 2 db-bal zárta az évet.

Az Alkotmánybíróság aktivitása hasonló volt a 2022-es évhez (30 db), 2023-ban 25 határozatot hozott. A Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma tovább csökkent (2021-ben 646 határozat, 2022-ben 354 határozat, 2023-ban 269 db született. Az Országgyűlés által kiadott határozatok száma a tavalyi 62-ről 33-ra csökkent, illetve tovább csökkent a Kormány által hozott határozatok száma is (2021-ben 1012, 2022-ben 696), 2023-ban 621 db határozat született.

Kisebb változások figyelhető meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (20-ról 23-ra), a Nemzeti Banknál (58-ról 67-re) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek számánál (10-ről 6-ra). Jelentősen csökkent a jogalkotás intenzitása a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökénél, aki a 2022-es 41 rendeletet követően 2023-ban 25 rendeletet alkotott. Hasonlóan csökkent az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendelet kiadása, 2022-ben 11 rendeletet, 2023-ban 2 rendeletet adott ki.

A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer (WKL) világszinten vezető szerepet tölt be az adó-számviteli, pénzügyi, compliance, jogi és szabályozási, vállalati teljesítmény, egészségügyi és ESG szektorban dolgozók számára nyújtott szakmai információk, szoftver megoldások és szolgáltatások terén. Nap mint nap segítünk ügyfeleinknek a legfontosabb szakmai döntéseik meghozatalában azáltal, hogy olyan szakértői megoldásokat kínálunk számukra, melyek ötvözik a professzionális szakmai ismereteket a technológiával és szolgáltatásokkal.

A Wolters Kluwer éves árbevétele 2022-ben 5,5 milliárd euró volt. A csoport több mint 180 országban rendelkezik ügyfelekkel, negyvennél is több országban van jelen, és mintegy 20 000 munkatársat foglalkoztat világszerte. A vállalat székhelye a hollandiai Alphen aan den Rijnben található.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

A Hungarikum Bizottság döntésével 92-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

Történelmi győzelem az Európai Unió természetvédelme számára

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait.

Ijesztő mértékben nő a banki csalások összege, a cégeket is csúnyán rászedik

Gyakran előfordul az is, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a csalók, és arra kérik az ügyfelet, telepítsen vírusirtót a gépére, mert csalás áldozata lett.

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.