Kezdőlap Gazdaság Hatalmas pénzeket menekítettek külföldre a magyarok
No menu items!

Hatalmas pénzeket menekítettek külföldre a magyarok

Illusztráció: Bigstock

Több mint 460 milliárd forinttal nőtt a magyarok külföldi bankokban tartott betétjeinek összege tavaly. A mélyponton lévő forintárfolyam és a kamatot nem fizető magyarországi bankok miatt választhatták sokan a határon túli pénzintézeteket. A magyarok banki megtakarításainak csaknem egynyolcada van már külföldön – derül ki a Bank360.hu összeállításából. 

Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén már 1751,5 milliárd forintot tartottak a magyarországi háztartások külföldi bankokban. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétjeik csaknem nyolcada külföldön volt. Az állomány az elmúlt évben ugrott meg hirtelen, a harmadik negyedévben több mint 170 milliárd, a negyedikben pedig 215,5 milliárd forinttal emelkedett. 

Nem a gyenge forint dobta meg a betétállomány értékét

A növekedéshez valamelyest hozzájárult az is, hogy tavaly összességében véve gyengült a forint más devizákhoz képest, de az árfolyamnyereség a kivitt pénznél sokkal kisebb volt, nem érte el a 100 milliárd forintot. Az utolsó negyedévben pedig már 91,3 milliárd forintos árfolyamveszteség volt a külföldi betéteken. 

Eközben a hazai bankokból inkább kiveszik a pénzt a magyar háztartások. Tavaly csaknem 700 milliárd forintnyi lakossági forintbetét távozott a hitelintézetekből, és bár jelentősen bővült a devizabetétek állománya – csaknem 560 milliárd forintnyi beáramlás volt – ez sem kompenzálta a csökkenést.  

Azt, hogy pontosan melyik országok bankjaiba kerül a magyarok pénze, nem mondja el az MNB. Az adatokat a nemzetközi intézmények, illetve külföldi jegybankok adját át a magyarországi jegybanknak, és hasonló adatokat az MNB is közöl a többi ország intézményeivel. Országbontást viszont nem adhat ki a jegybank, ezeket az adatokat csak a hivatalos statisztikák összeállításához használhatja – közölte a Bank360.hu-val. 

Köze lehet a devizázáshoz

A jelenség azért is figyelemre méltó, mert a tavalyihoz hasonló összegű friss megtakarítás még soha korábban nem került magyar magánszemélyektől külföldi bankokba. Utoljára nagyobb mennyiségű pénzt 2011 végén és 2012 elején menekítettek ki magyarok az országból. Akkor két negyedév leforgása alatt több mint 100 milliárd forint áramlott külföldi bankbetétekbe. Ennek a hátterében egy mini magyarországi bankpánik húzódhatott meg, amelynek előzményei között ott volt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nem éppen harmonikus kapcsolat és az államadósság bóvli kategóriába történő leminősítése. 

Tavaly azonban bankok iránti bizalom töretlen maradt, egyetlen problémájuk lehetett a kisbefektetőknek a hazai hitelintézetekkel: kevesellték a lekötött betétekre kínált kamatot a magasra emelkedő infláció idején. Emellett a forintban sem bíztak, miután a magyar fizetőeszköz árfolyama a nemzetközi devizákkal szemben egyre mélyebbre került. Az euró ára 434, a dolláré 450 forint fölött is járt 2022 októberében. 

Ez sokakat arra késztetett, hogy devizaszámlát nyissanak, és devizabetétbe tegyék át a megtakarításukat. A magyarországi bankok magas számlavezetési és tranzakciós díjait látva pedig vélhetően sokan úgy okoskodtak, ha már egyébként is átváltják a pénzüket, akkor azt egy másik ország bankjában helyezik el, ahol ráadásul még a kamat is magasabb, mint Magyarországon.

A magyarországi devizabetétekben lévő megtakarítás is tetőzött tavaly, a jegybank adatai szerint 2500 milliárd forint fölött volt 2022 második felében, az októberi forintösszeomlás idején 2566,4 milliárdos csúcson járt. 2022-ben összesen 557 milliárd forint fölötti friss lakossági megtakarítás került devizabetétekbe Magyarországon, az idén viszont már fordult a kocka, ahogy erősödni kezdett a forint, elkezdték visszaváltani a kisbefektetők az euróikat, dollárjaikat.

Csak néhány bank kínál 10 százalék feletti betéti kamatot

Nem dúskál az ajánlatok között az a kisbefektető, aki a 24 százalékos hazai infláció idején legalább két számjegyű betéti kamatot akar kapni a forint megtakarítására. Egyéves lekötésre a Magnet 10,88 százalékot ad (EBKM 10,85), A Cetelem 10,5-öt, a Gránit Bank pedig 10,25-öt. Kétéves lekötésre a Cetelem kínál 12 százalékos éves kamatot (EBKM 11,36). Rövidebb, 3 vagy 6 hónapos futamidőkre is a Gránitnál és a Magnetnél kaphatunk 10 százalék fölötti vagy legalább akörüli kamatot a Bank360.hu betétkalkulátora szerint. 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT: emelkedő forgalom mellett csökkent a BUX

A befektetői hangulat a bizonytalan nemzetközi kilátások miatt fordult kedvezőtlenre a szakértők szerint.

Heti makronaptár – Kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa

Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A jövőt látják benne – Leginkább az ügyfélszolgálati területen nyert teret a mesterséges intelligencia

A cégek 65 százalékánál szerződést is bontottak az AI-megoldást biztosító társasággal, többnyire etikai aggályok miatt - derül ki a kutatásból.

A vizsgálat lezárult, felejtse el?

A GVH Versenytanácsa megállapította, hogy a feltételezett jogsértés egyértelműen nem volt bizonyítható, mivel a fizetési terminálon már nem volt alapértelmezetten beállítva a borravaló mértéke és a fogyasztók maguk dönthetik el, hogy 0 és 20 százalék között mekkora mértékű borravalót adnak.

Hírek

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék, Londonban bankszünnap

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Londonban bankszünnap miatt egész nap nincs kereskedés.

Zsinagógák Hete: augusztus 27-től szeptember 10-ig

Már szokás szerint ismét a Sóletfesztivállal indul a Zsinagógák Hete, amely augusztus 27-től szeptember 10-ig változatos kulturális és szórakoztató programokkal várja a közönséget Budapesten és vidéki helyszíneken.

Gazdaság

A költségvetés a háborús időkben is biztosítja a forrásokat

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza.

Október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása

Kilenc nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása.

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.

Devizapiac – Gyengült csütörtök reggelre a forint

Gyengült csütörtök reggelre a forint az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.