Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Jelentés a frontról - Az amerikai-kínai gazdasági háborúról
No menu items!

Jelentés a frontról – Az amerikai-kínai gazdasági háborúról

Az amerikai kereskedelmi háború állása Kína ellen. Több ezer terméket, a forgalom 40%-t sújtják a kölcsönös szankciók, miközben Kínában a kiesést pótolja a belső fogyasztás, így a GDP továbbra is 6,7%-al nő.  Peking nemzetközi koalíciót épít az USA ellen. Amerikában a fogyasztók hada és a mezőgazdaság  már nyögi az ellenintézkedéseket. 

Hadüzenet és háború

A hadüzenet 2017 áprilisában Amerikából érkezett. „A gigantikus kereskedelmi többletet felhalmozó kínaiak meglopnak minket” – mondta Donald Trump. „Senki sem várhatja, hogy a saját érdekeink ellen cselekedjünk” – válaszolt a kínai elnök, Xi Jingping két hónappal később a Kínai Kommunista Párt (KKP) kongresszusán.

A szavakat egy sor gazdasági szankció követte. Az amerikaiak 2018 márciusában 10-ről 25%-ra emelték termékek sokaságának behozatali vámját. A listáján jelenleg 5745 áru szerepel, a 2017-es forgalom alapján 200 milliárd USD értékben. A teljes kínai import 40%-a. 2019 elején tovább bővül a kör.

Derült égből villámcsapás

Kínát meglepte a háború. Pekingben azt hitték, hogy az energia-, és agrárimport növeléséért, továbbá a külföldi többségű vállalatok engedélyezéséért cserébe Washington eláll a vámemeléstől. Figyelmen kívül hagyták a Fehér Ház masszívan kínai ellenes hangulatát. Trump megvétózta a megállapodást. A kínai vezetés ma már tudja, az elnök addig nem enged, amíg nem állítja meg Kína gazdasági és politikai előretörését.

Bizonytalan kínaiak

Peking 5200 amerikai termék vámját emelte meg 60 milliárd USD értékben. Az amerikai import 47%-a. A KKP vezetése azonban bizonytalan: élezze, vagy rendezni próbálja a konfliktust?

„Titkold a képességeid, ne törj vezető szerepre, csöndesen gyarapodj!” – hangzik a kínai gazdasági csoda atyja, a KKP egykori főtitkár, Teng Hsziao-ping máig követett doktrínája. A hivatalban lévő pártvezér, Hszi Csin-ping szeretné, ha a nemzetközi porondon az amerikai elnökkel egy szinten kezelnék, de nem akar látványosan szakítani a bevált filozófiával. Ezért kompromisszumot keres. Tárgyalni küldte a kereskedelmi miniszter-helyettest Washingtonba. Megállapodás nem született.

A stratégia egyszer már bevált

Trump háborúját a Reagan-kormányzat külgazdasági intézkedései ihlethették. A nyolcvanas években Japánnal szemben bevezetett brutális, tévék esetében 100%-os vámok olyan recesszióba sodorták a világ akkori második legnagyobb gazdaságát, amit máig sem hevert ki.

Japán és Kína között hasonlóság az exportra épülő gazdaság, valamint, a függés az amerikai piactól. Pekingben halkan kritizálják is a pártvezetést, amiért hagyta elszabadulni az USA-val szembeni kereskedelmi többletet. Pedig cselekedhetett volna. Az ország gazdaságát a mai napig a párt felügyeli.

Amerika volt a kínai siker kovácsa

Kínai a hetvenes évek végén döntötte el, hogy a jól képzett, fegyelmezett, olcsó és gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló munkaerőre alapozva, külföldi tőke bevonásával export-nagyhatalom lesz.

Gazdasága két évtized alatt megelőzte a franciát, az angolt, a német, majd a japánt is. A 2016-ban a 11 ezer milliárd dolláros kínai GDP-n csak az amerikai tett túl a maga 18 ezer milliárd dollárjával.

A kínai modell sikeréhez elengedhetetlen volt a kereskedelem nyolcvanas években kezdődött liberalizálása, amelynek  a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) és a nyugati államok és leginkább az USA volt az élharcosa.

Az ellenfelek között a legveszélyesebb

Trump elnök megfordult, ő már komoly veszélyt lát szabályozatlan kereskedelemben.

„A fafejek, akik állandóan Oroszországról beszélnek, jobban tennék, ha Kínára figyelnének” – mondta Trump, majd a tettek mezejére lépett. „Nemzeti prioritás a kínai előretörés megállítása, diplomáciai, gazdasági, katonai és titkosszolgálati eszközökkel” – áll a nyáron elfogadott nemzetvédelmi törvényben.

A külkereskedelem csak az egyik front

Az USA – egyelőre – minden területen az élen jár. Hiába növekszik a kínai gazdaság, az egy főre jutó GDP csak 15%-a az amerikainak. A félelmek mégis megalapozottak, mert a kereskedelmi mérleg hiánya minden évben rekordot dönt. 2017-ben 375 milliárd dollár, a teljes amerikai külkereskedelmi deficit 43%-a volt!

„Az iparunkat évtizedek óta támadják. Ezért mentek tönkre a gyárak és a farmok, ezért vesztették el amerikaiak milliói a munkájukat, ezért pusztultak le településeink százai” – „csiripelt” az elnök a szankciók bejelentése előtt. Érthető, ha a világgazdaság átalakulását megszenvedő amerikaiak vevők a behozatalt regulázó kijelentésekre.

Vitathatatlan, hogy a kínai export felpörgése gyorsította a fejlett országok iparának leépülését. De ez már Kína térnyerése előtt megkezdődött. Az is igaz, hogy Peking rendszeresen megszegi a WTO szabályait. De ezt megteszik mások, így az USA is. A külgazdasági sikere nem is ennek az eredménye.

Kína alapvetően azokkal a szabályokkal él, amelyeket a nyugati világ, mindenekelőtt az USA állított fel.

Ők forszírozták a kereskedelem liberalizálását, a termelés külföldre helyezését, és építették le az ipartámogatást. Nem utolsó sorban a multik nyomására, akik aztán elsőként vitték a termelést Kínába.

Kínában szinte kimeríthetetlenek a belső tartalékok

Kína tavaly 505 milliárd USD értékben szállított árut az USA-ba. Ez a teljes, 2263 milliárdos kivitel közel negyede. A szankciók tehát érezhetők lesznek. A KKP még sincs megijedve.  Belső kereslettel akarja pótolni a veszteséget. Éppen ez a legfontosabb különbség a 125 milliós Japán és az 1,4 milliárdos Kína között. Utóbbinak szinte kimeríthetetlen tartaléka van potenciális fogyasztókból. Ezért jó okkal gondolják Pekingben, hogy nem járhatnak úgy, mint Japán.

A KKP kénytelen lesz felgyorsítani a már tervezett gazdasági átalakításokat. Az ezzel járó társadalmi feszültség az igazi veszély, és nem a szankciók okozta, a GDP 0,2%-ra saccolt veszteség.

Idén, az első félévi 6,7%-os a várakozásokat is felülmúló (6,5%) növekedés is mutatja, hogy mérsékelt az amerikai szankciók hatása. Egy ideje ugyanis nem csak az export, a belső fogyasztás is húzza a gazdaságot (a GDP 43%-a). Így biztosított a szociális problémák felszínre törését megakadályozó növekedés.

A veszteségből is profitál Kína

Trump még a kínaiak segítségére is lehet. Peking gyorsítja a k+f szektor fejlesztését, amire már tavaly is a GDP 2,3%-át áldozta. De igazán a külföldi vállalatok felvásárlásán és know-how-k megszerzésén keresztül akart előre törni. Ez nem lesz könnyű, miután nem csak az USA, de az európaiak is szigorítottak a kínai cégvásárlások feltételeit.

Kínának elég pénzügyi tartaléka van, hogy hazai fejlesztésekbe kezdjen. A chipekre bevezetett embargó például rávilágított, hogy ezen a területen teljesen az amerikaiaktól függtek. Most lázas fejlesztés indult. Idő kérdése, és az amerikainál vélhetően olcsóbb „Made in China” chipek fogják elárasztani a világot.

Peking egy másik stratégia megvalósítását is felgyorsítja: függetlenedés a nyugattól, a fejlődő országok bekapcsolása a gazdaságba. Irán lehet az első sikersztori.

Az iszlám országokat az amerikai szankciók bevezetése érzékenyen érinti. Ennek oka, hogy a világkereskedelem dollárban bonyolódik. Így Washingtonnak komoly hatása van azokra az ügyletekre is, amelyekben amerikai cégek nem vesznek részt. Monetáris politikáján keresztül pedig befolyásolja az egész világkereskedelmet. Peking ennek véget akar vetni.

Első lépésként jüan alapú lesz a kínai-íráni kereskedelem.

Peking terve a jüan nemzetközi elszámolási valutává tételéről nem új gondolat. Ez önmagában nagy szerepet játszott a Kína-ellenes hangulat washingtoni eszkalálódásában, és a kereskedelmi háború megindításában.

Ebben a csatában nem jók Peking kilátásai. Leszámítva néhány nyugati szankció alatt álló, vagy nagymértékben Kínától függő országot, kevesen mutatnak hajlandóságot a pénznem váltására. A világ számára még mindig az USA a kiszámíthatóbb partner, vagy legalább a kisebbik rossz.

Az USA azzal is sakkban tartja Kínát, hogy kitiltja az embargó alatt álló országokkal, például az Észak-Koreával kereskedő cégeket a piacáról.

Kína megváltoztatja a világot

Peking a 1945 utáni világgazdasági rendszeren átalakítását is célul tűzte ki. Gazdasági súlyához igazodó beleszólást akar a WTO-nál és a Világbanknál. Ehhez elengedhetetlenek a szövetségesek, akiket a fejlődő országokban és szomszédaiban lát. Utóbbiak tartanak ugyan Peking túlzott megerősödésétől, de függenek is tőle. Az ázsiai országok kereskedelmének 43% a kontinensen belül zajlik, ahol Kína a legfontosabb exportpiac.

Úgy látszik Trump öngólt lőtt, amikor Japán és Dél-Korea ellen is szankciókat vezetett be, és felrúgta az Obama által tető alá hozott Transzpacifikus Kereskedelmi Megállapodást (TPP). Obama az amerikai jelenlétet akarta erősíteni, a kínai előretörést megállítani a legnépesebb kontinensen. Trump most valósággal Kína karjaiba kergeti az ázsiai országokat. A TPP helyett a Peking által dominált egyezmény, a RCEP fogja meghatározni Ázsia kereskedelmét. A kontinens igazi szabadkereskedelmi övezetté válása ellensúlyozna bármilyen amerikai szankciót. Tokió, Szöul és Delhi azonban – egyelőre – hallani sem akar erről.

A nemzetközi terjeszkedés jegyében a kínai vállaltok is elkezdték a termelést külföldre, elsősorban Bangladesbe, Dél-Afrikába és Vietnámba helyezni. A cél: profitálni az alacsony bérszínvonalából és megkerülni az amerikai szankciókat.

Egy másik fontos projekt a nemzetközi porondon az Új Selyemút kiépítése. Ez Közép-Ázsián és Oroszországon keresztül kötné össze Kínát Európával.

Finanszírozására Peking megalapított az Ázsiai Infrastruktúrafejlesztési Bankot (AIIB). Az 57 résztvevő állam között nem csak közép-ázsiai országok, de a németek, franciák és britek is szerepelnek.

Ezzel Kína nem csak a fejlődő országokhoz, de az USA hagyományos szövetségeseihez is közeledni próbál.

Trump szövetségesei

Kína a gazdasági nyitás ellenére továbbra is irányított piacgazdaság. Az üzleti életet a párt felügyeli, a külföldieknek a KKP általa felállított játékszabályokhoz kell igazodniuk. Például csak kínai többségű cégeken keresztül fektethetnek be. Így sokat megszereznek a külföldi know-how-ból. Cserébe a multik használják az olcsó, megbízható munkaerőt, és alig kell törődniük a környezetvédelmi előírásokkal.

A gazdaságpolitikai irányításának legnagyobb kárvallottjai éppen a nyugati világ legsikeresebb cégei, az online világot uraló amerikai vállalat. A négy óriás, az Apple, a Google, a Facebook és az Amazon közül csak az első tudott betörni Kínába. A többieket know-how-ját lekoppintották a kínaiak. Ezzel Kína az egyetlen országa, ahol nem a kaliforniai óriáscégek ellenőrzik az internetet.

Így történt, hogy a liberális szellemiségű vállalatok a Demokrata Párt bástyájának számító Szilícium-völgyből a republikánusokat támogató nehéziparral együtt Trump oldalán állnak a háborúban. Az acélbárók azonban sokkal inkább részvényeseik, mint a legutóbb nagy számban Trumpra szavazó munkásaik érdekeit nézik.

Naivitás lenne azt gondolni, hogy a külföldre telepített ipari munkahelyek visszatérnek az USA-ba. A textilipar inkább Vietnámba és Kambodzsába helyezi át a termelést. Az acélipar és az Apple pedig elérte, hogy fontos alapanyagokat, illetve a Kínában készülő iPhone-ok reimportját ne sújtsa büntetővám.

Trump és a Fehér Ház álmokat kerget, amikor háborús sikerekről, a kínai kiskereskedelmi forgalom, valamint a befektetések drámai visszaeséséről beszél, és összeomlást prognosztizálja. Igaz, hogy a kínai export növekedése lassult, de még mindig irigylésre méltó 12%. Az import pedig egy év alatt 27%-al nőtt, ami dübörgő gazdaságról és növekvő bérekről árulkodik.

A szankciók visszaütnek Amerikára

Forrás: The New Yorker

Amerika, különösen a mezőgazdaság viszont máris a kínai válaszintézkedéseket nyögi. Trump tudja, hogy a patriotizmus nem pótolja a kieső bevételeket. Ezért 12 milliárdos segítséget ígért a bajba került sertés- és szarvasmarha tenyésztőknek.

A kínai kormány már 100 milliárdot adott a szankciók által sújtott cégeinek. Mindezt annak ellenére, hogy most kevésbé alkalmazhatja a világgazdasági válság idején sikerrel bevetett olcsó pénz és állami osztogatás politikája. Ez ugyanis erőforrások pazarlásához és tetemes adóssághoz vezetett. A kommunista országnak azonban így is jóval nagyobbak tartalékai vannak, mint az USA-nak. Utóbbi a GDP 108%-át kitevő államadóssággal küzd. A fő hitelező éppen Kína.

A pekingi vezetés mozgástere a válaszlépésekre ugyan kicsi, hisz az amerikai import Kínába csak az export harmada (505 aránylik a 130 milliárd USD-hez), mégis rájött, hol mérhet érzékeny csapást. Vámmentessé tette a szója és a takarmánynövények behozatalát a környező országokból. Így az amerikai termékek, amelyeket még büntetővám is súlyt teljesen versenyképtelenek lettek. Hús és takarmányt pedig már Braziliából és Ausztráliából érkezik Kínába. Az amerikai termelők sejtik, hiába érnek egyszer véget a szankciók, az elvesztett piacot nehéz lesz visszaszerezni.

A republikánus választók mégis támogatják Trump háborúját. Ahogy Mexikó beadta a derekát, és az autóiparban, úgy Kína is teljesíteni fogja az amerikai követeléseket – gondolja a Trump-hívők többsége. Máshogy vélekednek a javarészt szintén republikánus vállalatvezetők. Például a legnagyobb kiskereskedelmi lánc, az árukészlete 80%-t Kínában beszerző Walmart elnöke. Egy washingtoni konferencián arra hívták fel a figyelmet, hogy az elkerülhetetlen áremelkedések miatt az amerikai fogyasztó lesz a szankciók legnagyobb vesztese.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Koronavírus – Engedélyezték a magyar hatóságok az AstraZeneca- és a Szputnyik V-vakcinát

Engedélyezték a magyar hatóságok a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinákat - közölte az Origo hírportál.

Etilén-oxid szennyezett, ne fogyasszák! Visszahívott Finn Crisps Snacks

Etilén-oxid szennyezettség miatt visszahívta a "Finn Crisp Snacks SEEDS&SEA SALT" elnevezésű terméket gyártója, a Lantmännen Cerealia Oy (Finnország) - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Orosz vakcina – Szijjártó: megérkezett a beszerzésről szóló szerződéstervezet

Megérkezett a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről szóló szerződéstervezet - közölte a külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében. A Szputnyik V vakcina az index híre szerint megkapta vészhelyzeti használati engedélyt a magyar hatóságtól.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitott New York

Emelkedéssel nyitottak szerdán az irányadó New York-i tőzsdemutatók, két és fél órával azelőtt, hogy Joe Biden megválasztott amerikai elnök leteszi a hivatali esküt.

Hírek

Orosz vakcina – Szijjártó: megérkezett a beszerzésről szóló szerződéstervezet

Megérkezett a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről szóló szerződéstervezet - közölte a külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében. A Szputnyik V vakcina az index híre szerint megkapta vészhelyzeti használati engedélyt a magyar hatóságtól.

Több tucat autóst fogtak a buszsávokban – egy nap alatt

Célzott közlekedési ellenőrzés keretében a buszsáv szabálytalan használóit büntették a rendőrök a fővárosban kedden - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Nyugdíj. Februárban többet hoz a postás

Február 12-től kapják meg a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj első részletét - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára.

Rendőrök vitték vissza az ellopott festményt – a múzeum nem is kereste

Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) című művének 500 éve készült másolatát találta meg az olasz rendőrség egy nápolyi lakásban. Az alkotást egy múzeumból lopták el, de az intézmény nem is tudott róla.

Globális felmelegedés – A huszonnegyedik órában vagyunk?

Szinte teljes egészében az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős a globális felmelegedésért, de bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel még elérhetők a párizsi klímaegyezményben lefektetett célok - közölte egy nemzetközi kutatócsoport.

Thaiföld. 43 és fél év börtön felségsértésért

Példátlan szigorral büntettek meg Thaiföldön egy nőt az uralkodó megsértése és rágalmazása címén: 43 és fél évet kell börtönben töltenie a közösségi médiára feltöltött tartalmai miatt.

Tíz napra újra leáll a kecskeméti Mercedes

A beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt szerdától tíz napra ismét leáll a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban - közölte a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Szálló por. Északkeleten magas a légszennyezettség

Több településen továbbra is kedvezőtlenül alakul a levegő minősége a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Itt a kátyúszezon – alig fizetnek az útkezelők

A téli idővel együtt beköszöntött a kátyúszezon is, a kátyúkárok kétharmadát az első negyedévben jelentik a gépjármű-tulajdonosok - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Szervezeti átalakítás az OTP Banknál

Az OTP Bank csoportszinten integrálta a befektetési szolgáltatási és privát banki szolgáltatásait: immár az OTP Global Markets Igazgatóság felel a treasury ügyletek, a letétkezelési és tőkepiaci műveletek, a privát banki szolgáltatások, valamint a csoportszintű befektetési szolgáltatási irányítási tevékenységért is - közölte a pénzintézet.

Újra börtönbe megy a Samsung vezére

Vesztegetés miatt két és fél év börtönbüntetésre ítélte a szöuli felsőbíróság Li Dzse Jongot, a Samsung Electronics alelnökét, a vállalat tényleges vezetőjét és örökösét.

Lélektani határ fölé drágul a gázolaj szerdától

Tovább emelkednek itthon az üzemanyagárak: szerdától a benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 2 forinttal drágul.

Gazdaság

Fizetési stop – mentőöv és választási lehetőség is lehet

A nehéz helyzetűeknek mentőöv, másoknak választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium, amelyet a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vettek igénybe nagyobb arányban.

Hitelösszehasonlító alkalmazást készített az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) online hitelösszehasonlító alkalmazást készített azoknak, akik Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelt (MSZH) vennének föl.

Új csúcsra nőtt a befektetési alapok vagyona

A befektetési alapokban kezelt vagyon decemberben 3 százalékkal, 203 milliárd forinttal nőtt. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai 6893 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ami új csúcs.

A bankolás ára – levelet kapnak a számlatulajdonosok

Január végéig részletes, de egyszerűen áttekinthető díjkimutatást kapnak a banki ügyfelek bankszámlájuk tavalyi egész évi költségeiről. Ez alapján eldönthető, hogy érdemes-e folyószámlát vagy bankot váltani - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom