A magyar zöldkötvény konstrukciójának kidolgozása az év második felében fejeződhet be – mondta az innovációs és technológiai miniszter, aki a Klíma- és természetvédelmi akcióterv főbb hulladékgazdálkodási pontjairól is beszélt.
Palkovics László a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: a zöldkötvény összegét annak tükrében határozzák meg, hogy a Lengyelországban 2017-ben kibocsátott zöldpapírok értéke mintegy 750 milliárd forintnak felelt meg. Hozzátette: növekszik azoknak a száma, akik szeretnének zöldkötvényt jegyezni, nekik szeretne a kormány befektetési lehetőséget biztosítani.
Palkovics László Magyarország Klíma- és természetvédelmi akciótervében foglalt nyolc legfontosabb törekvés néhány további részletét is bemutatta. A fő irányvonalak, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök sorolt fel évértékelő beszédében, ismerősek lehettek azoknak, akik az elmúlt években követték a kormány kommunikációját.
A cselekvési tervben foglaltak között valóban vannak olyanok, amelyek már korábban hangsúlyosan megjelentek a kormányzati munkában. Ez bizonyítja, hogy a kormány eddig is fontosnak tartotta a klímavédelmet, eddig is dolgozott a klímaváltozás megelőzését szolgáló lépéseken – mondta a tárcavezető. Palkovics László hangsúlyozta: noha előnyös az, hogy már elkezdődtek a munkafolyamatok és átalakítások, még rengeteg a teendő. Az egyik legfontosabbként a hulladékgazdálkodásról szólt a miniszter.
Mint mondta, lehet ugyan szidni a hulladékholdingot, de a működésének rengeteg pozitív eredményét látják. Egyrészt megértettük, miként működik a teljes, országos hulladékkezelési rendszer, másrészt a szolgáltatók értették meg azt, hogy nincs már arra lehetőség, amire korábban. Hamarosan a kommunális hulladék 65 százalékát anyagában kell újrahasznosítani, nem lehet egyszerűen egybeönteni és elhelyezni egy lerakóban tíz százalékánál többet. Mivel ez a korábbitól lényegesen eltérő feladat, a szolgáltatók ezt már nem képesek teljesíteni – jelentette ki.
Palkovics László beszélt a július elsején létrehozandó Hulladékgazdálkodási Hatóságról is. A szervezetnek saját költségvetése lesz, illetve megvizsgálják azt is, hogyan lehet beépíteni a működésébe a közmunkásokat.
Ha az önkormányzat nem viszi el az illegálisan lerakott hulladékot, akkor a hatóság oldja meg a feladatot, de a szolgáltatást kiszámlázza az önkormányzatnak. Megértik az önkormányzatok nehézségeit, de az a hulladék nem azért került az erdő szélére, mert a kormány rossz intézkedéseket hozott. Egyes helyeken nevetséges összegekért viszik el a háztartási hulladékot – Zalában van, ahol ingyen -, és ott is vannak, akik a természetbe, útszélre hajítják a szemetüket. Ez a helyzet tarthatatlan – jelentette ki a tárcavezető.
Az országos közösségi szemétszedő akciókban (TeSzedd!, PET-kupa) gyűjtött, a Magyar Közút Zrt. és a MÁV, valamint az önkormányzatok által összeszedett illegális hulladék évente hatvan-hetvenezer tonna. Ha ezt összevetjük azzal, hogy 3,8 millió tonna lakossági hulladék keletkezik Magyarországon évente, érzékelhető, hogy mennyi erőforrás, alapanyag kerül illegalitásba ahelyett, hogy felhasználnánk – mutatott rá a tárcavezető a jelenség egy másik vetületére.
