Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban
No menu items!

Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa május végi ülésén az alapkamat 13,0 százalékon tartásáról, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábának 100 bázispontos csökkentéséről 19,50 százalékra és az egynapos jegybanki betét kamatlábának 12,50 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

A monetáris testület tagjai a május 23-ai ülésén egyetértettek a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat csökkentéséről is, 18 százalékról 17 százalékra.
A döntéshozók hangsúlyozták azt is, hogy a piaci stabilitás megőrzése érdekében a tavaly október 14-én bevezetett egynapos eszközök kondícióit a jegybanknak fokozatosan, óvatosan, lépésről lépésre kell az alapkamathoz közelítenie.

A tagok egyhangúlag azon a véleményen voltak, hogy mivel az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, ezért sem a májusi ülésen, sem a következő hónapok ülésein nem indokolt annak megváltoztatása.

Az indoklás szerint a kockázati környezet tartós javulása tette lehetővé, hogy a jegybank lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációjának irányába. Az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében “tartósan és jelentősen” javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása. A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális tovagyűrűző hatásai; a feltörekvő piacok befektetői megítélése általánosan erősödött; az európai energiaválság kockázata csökkent; Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege nagymértékben javul; a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil – fejtették ki.

A grémium egyhangúlag azon az állásponton volt, hogy a jegybanknak továbbra is mindent meg kell tennie az inflációs várakozások horgonyzása és az inflációs cél gyors elérése érdekében. Néhány tanácstag kiemelte, hogy az infláció lassulásával és a szigorú monetáris politika fennmaradásával a reálkamat 2023 végére pozitívvá válik, ami szükséges az infláció tartós csökkenéséhez.

A döntéshozók felhívták a figyelmet a bázishatások év közepétől várható felerősödésére, és hangsúlyozták, hogy a hatások eredőjeként az infláció 2023 végére jó eséllyel egyszámjegyű tartományba csökken.

Az infláció 2023-ban éves szinten 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul – erősítették meg.

Az MNB helyzetértékelése szerint az idén várhatóan 3-4 százalék közé csökken a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetési hiány mérséklődése folytatódik, az államadósság-ráta pedig 2023-ban a GDP 69 százalékára, 2025 végére pedig 65 százaléka közelébe csökkenhet.

A jegybanknál úgy látják, hogy a GDP-növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. Előrejelzésük szerint a hazai GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül. (MTI)

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?

A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Energetikai tanácsadási szolgáltatásokra kérhetnek támogatást vállalkozások

A támogatási kérelmeket a vali.hu honlapnján keresztül, a program oldalán lehet benyújtani május 2-án 12 órától.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.