Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kiemelt cél a talajállapot javítása
No menu items!

Kiemelt cél a talajállapot javítása

A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogat, fogalmazott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállításon.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által Jakabszálláson megrendezett kétnapos konferencián Juhász Anikó halaszthatatlannak nevezte a talajpusztulás megállítását, a regeneratív gazdálkodás széles körű megismertetését és mihamarabbi alkalmazását. Mint fogalmazott, számos kényszerítő tényező – a műtrágya-és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a sürgető változást. A regeneratív gazdálkodás eszközparkja – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös – az AM MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleménye szerint.

Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik – mondta a helyettes államtitkár.

A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése érdekében az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogatja a termelők elkötelezettségét: a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (például erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni.

Juhász Anikó a közlemény szerint emlékeztetett: Magyarországon a megközelítőleg 5 millió hektár mezőgazdasági termőterületből mindössze 5000 hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-80 százalékán folytatnak regeneratív gazdálkodást, az európai termőterületeknek csupán alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát.

Az elmúlt évtizedekben az egyre intenzívebbé váló nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédőszer-és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták vetése – során nem kapott kellő figyelmet talajaink teherbíró képessége és állapota, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületének ma mindössze 20 százaléka nevezhető élő termőtalajnak. A talajegészség pedig alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, így a talajegészség végső soron az életminőséget is befolyásolja – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoztak és cseréltek tapasztalatot Jakabszálláson. Öt ország – Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország – hasonló szervezete is képviseltette magát az eseményen.

A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke a közlemény szerint.

Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő. A konferenciához kapcsolódó kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.

A Talajmegújító Gazdák Egyesületét 2018-ban alapították. Tagjainak többsége szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, de akad köztük szőlő, gyümölcs, zöldségtermelő és állattenyésztő is. Vannak köztük biogazdák és konvencionális termelők, de közös bennünk, hogy mindannyian a no-till technológiát alkalmazzák, az átállás különböző fázisaiban. Az egyesület célja a talajmegújító mezőgazdaság rendszerének magyarországi adaptálása és minél sikeresebb és hatékonyabb alkalmazásának lehetővé tétele – áll az AM közleményében.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.