Kezdőlap Gazdaság Kiemelt cél a talajállapot javítása
No menu items!

Kiemelt cél a talajállapot javítása

A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogat, fogalmazott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállításon.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által Jakabszálláson megrendezett kétnapos konferencián Juhász Anikó halaszthatatlannak nevezte a talajpusztulás megállítását, a regeneratív gazdálkodás széles körű megismertetését és mihamarabbi alkalmazását. Mint fogalmazott, számos kényszerítő tényező – a műtrágya-és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a sürgető változást. A regeneratív gazdálkodás eszközparkja – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös – az AM MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleménye szerint.

Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik – mondta a helyettes államtitkár.

A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése érdekében az új Közös Agrárpolitika minden korábbinál több eszközzel támogatja a termelők elkötelezettségét: a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (például erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni.

Juhász Anikó a közlemény szerint emlékeztetett: Magyarországon a megközelítőleg 5 millió hektár mezőgazdasági termőterületből mindössze 5000 hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-80 százalékán folytatnak regeneratív gazdálkodást, az európai termőterületeknek csupán alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát.

Az elmúlt évtizedekben az egyre intenzívebbé váló nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédőszer-és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták vetése – során nem kapott kellő figyelmet talajaink teherbíró képessége és állapota, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületének ma mindössze 20 százaléka nevezhető élő termőtalajnak. A talajegészség pedig alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, így a talajegészség végső soron az életminőséget is befolyásolja – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoztak és cseréltek tapasztalatot Jakabszálláson. Öt ország – Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország – hasonló szervezete is képviseltette magát az eseményen.

A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke a közlemény szerint.

Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő. A konferenciához kapcsolódó kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.

A Talajmegújító Gazdák Egyesületét 2018-ban alapították. Tagjainak többsége szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, de akad köztük szőlő, gyümölcs, zöldségtermelő és állattenyésztő is. Vannak köztük biogazdák és konvencionális termelők, de közös bennünk, hogy mindannyian a no-till technológiát alkalmazzák, az átállás különböző fázisaiban. Az egyesület célja a talajmegújító mezőgazdaság rendszerének magyarországi adaptálása és minél sikeresebb és hatékonyabb alkalmazásának lehetővé tétele – áll az AM közleményében.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kampány a szabályszegő kutyatartók ellen a VI. kerületben

Februárban már 146 alkalommal ellenőriztek a rendészek, és a póráz, illetve az ürülékgyűjtő hiánya miatt 17 esetben bírságoltak is.

Új támogatások segítik a hazai kertészeti ágazatokat 

A közparkok, tetőkertek, zöld falak létesítése a lakóterületeinken gyors, specifikus és mérhető megoldást képesek nyújtani a városok sok problémájára, ezért is kiemelten szükség van az ágazat jól képzett szakembereinek munkájára.

Közös fellépésben állapodtak meg a V4+ országok agrárkamarái

Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodással kapcsolatban a felek kiemelték, hogy a térségből várhatóan olyan mezőgazdasági termékek érkeznek majd a közös uniós piacra, amelyek nem felelnek meg az EU környezetvédelmi és minőségi előírásainak,

A Mol sikeres tesztelése a pozsonyi finomítóban

A co-processinget, vagyis a növényi maradványok bekeverését a százhalombattai finomítóban már évek óta alkalmazzák.

Hírek

Erősödött csütörtök reggelre a forint

A februári kezdéshez képest a forint 1,6 százalékkal erősödött az euróval, valamint 2,3 százalékkal a dollárral és a svájci frankkal szemben.

Erősödött a forint szerdán

Erősödött kissé a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.

Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az eurót 1,0305 dolláron jegyezték kedden reggel, alacsonyabban a hétfő esti 1,0313 dollárnál.

Gyengült a forint hétfő reggel

Az euró 1,0315 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0326 dollár után.

Devizapiac – Erősödött kissé péntek reggelre a forint

Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A KSH publikálja leggyorsabban a külkereskedelmi termékforgalom adatait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt stratégiai célja az adatközlések gyorsítása, a piacra kerülési idő, az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a relevancia, a hatékonyság, az időszerűség a felhasználói elégedettség növelése érdekében. A KSH folyamatosan monitorozza a piacra kerülés gyorsításának lehetőségeit.

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.