Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Klímavédelmi intézkedések nélkül megnőhet a nem fizetés veszélye is - Exkluzív interjú...
No menu items!

Klímavédelmi intézkedések nélkül megnőhet a nem fizetés veszélye is – Exkluzív interjú Irene Heemskerkkel, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetőjével

Irene Heemskerk

A zöld irányelvekhez való gyors alkalmazkodás bankokat és vállalatokat terhelő összes költsége jóval kisebb, mint amennyibe a tétlenség és a súlyos természeti katasztrófák kezelése kerülne a jövőben – fejti ki magazinunknak adott exkluzív interjújában Irene Heemskerk, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetője. Az interjú AzÜzlet fenntarthatósághoz kötődő Sikeres zöld megoldások című nyomtatott kiadványában jelent meg.

– Miért fontos a fenntarthatóság az Európai Központi Bank számára? Véleménye szerint melyek az éghajlatváltozás támasztotta legnagyobb veszélyek?

– A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb súlyú problémája, ezért a megoldásából mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket. Központi bankként is tapasztaljuk, hogy közvetlenül és közvetve is befolyásolja az elsődleges árstabilitási megbízatásunk teljesítését és egyéb illetékességi területeinket, többek között a pénzügyi stabilitást és a bankfelügyeletet. A klímaváltozás hatásai ellen ezért minden fronton fel kell lépnünk.

A legnagyobb veszélyt a fizikai hatások mellett abban látom, hogy a karbonsemleges gazdaságra való átmenet rendezetlenül mehet végbe.

Már most is egyre gyakoribbak az aszályok, árvizek, erdőtüzek és hasonló fizikai következmények, amelyek veszélybe sodorják az emberek megélhetését, a vállalkozásokat és a gazdaság minden részét. Ezek a hatások a jövőben súlyosbodhatnak, ha nem kezeljük őket megfelelően és idejekorán.

A karbonsemleges gazdaságra való átálláshoz szükséges átalakítások rövid távon költségesek, és megterhelhetik a gazdaságot és a pénzügyi rendszert. A velük járó problémák azonban eltörpülnek azok mellett a hatalmas költségek és üzemzavarok mellett, amelyek hosszabb távon a megfékezetlen éghajlatváltozásból erednek.

A gazdaság egészére kiterjedő éghajlati stressztesztünkből kiderül, hogy a zöld irányelvekhez való gyors alkalmazkodás bankokat és vállalatokat terhelő összes költsége jóval kisebb, mint amennyibe a tétlenség és a súlyos természeti katasztrófák kezelése kerülne a jövőben. Megállapítottuk például, hogy 30%-kal megnőhet a legsérülékenyebb bankok nagyvállalati hitelportfólióinak nemteljesítési valószínűsége olyan forgatókönyv esetén, amely nem foglal magában további klímapolitikai intézkedést. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a kockázatok meghatározott régiókban és bankokban összpontosulnának. Az idejében meghozott ellenintézkedések egyértelmű hosszú távú előnyökkel járnak.

– Melyek az Európai Központi Bank által az éghajlatváltozási hatásokra adott főbb válaszlépések?

– A klímaváltozás hatását számos különféle – monetáris politikai, pénzügyi stabilitási, bankfelügyeleti, makrogazdasági elemzői – szemszögből tanulmányozzuk.

2021 júliusában ambiciózus cselekvési tervet tettünk közzé, amelynek célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítsük a monetáris politikai stratégiánkba. Jelenleg nagy erőkkel dolgozunk a megvalósításán. A terv része az eszközvásárlásaink kiigazítása, a fedezeti rendszerünk módosítása és az éghajlattal kapcsolatos közzétételi követelmények bevezetése. Életbe vágó a tisztán látás abban a kérdésben, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja a gazdaságot, az inflációs kilátásokat, a pénzügyi stabilitást és a monetáris politikát, valamint hogy mindez miként hat az emberekre és a vállalkozásokra. Ezért az éghajlattal kapcsolatos új statisztikai mutatókat is kidolgozunk, és átalakítjuk a makrogazdasági modelljeinket, hogy jobban figyelembe vegyék a klímaváltozás hatásait.

Ami a bankfelügyeletet illeti, a bankoknál szorgalmazzuk az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelését és közzétételét. Ennek végső soron minden pénzügyi intézmény gyakorlatának szerves részévé kell válnia. Januárban belekezdtünk az első felügyeleti klímakockázati stressztesztbe, hogy felmérjük a bankok felkészültségét az éghajlati kockázatból eredő pénzügyi és gazdasági megrázkódtatások kezelésére. Bár a bankoknak és nekünk is sokat kell még tanulni, az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatot is fokozatosan úgy kezeljük majd, mint bármilyen más kockázatot.

– Hogyan működik együtt az Európai Központi Bank a nemzeti központi bankokkal abban a munkában, amelynek során az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítik a monetáris politikai stratégiába?

– Az eurórendszeren belüli koordináció és együttműködés az éghajlatváltozással kapcsolatban zajló munkánk szerves része. A nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank szakértői az eurórendszer különféle szakbizottságaiban együttes erővel valósítják meg és hajtják végre az éghajlatváltozási cselekvési tervünket, így ez valóban közös európai törekvés. Erre alapozza végső döntéseit az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa, amely a bank igazgatóságának hat tagja mellett a 19 euróövezeti ország nemzeti központi bankjának elnökeiből áll.

– Véleménye szerint az Európai Központi Bank és az európai bankszektor fenntarthatóság iránti elkötelezettsége mennyiben alakítja át a pénzügyi világot, a pénzügyi megoldásokat és a gazdaságot?

– Mindenekelőtt: elsősorban a kormányzatok, nem pedig a központi bankok feladata a rendezett átmenet elősegítése, mert az előbbiek kezében vannak a legfontosabb eszközök. A pénzügyi ágazat is kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelésben és a globális felmelegedést korlátok közé szorító, az ökoszisztémákat megóvó, zöldebb gazdaságra való átállás támogatásában. Tájékoztatással, az innováció felgyorsításával és az alkalmazkodás támogatásával például a leginkább rászoruló területekre csatornázhatja a hiteleket.

Természetesen a központi bankoknak és a bankfelügyeleteknek – a megbízatásuk keretein belül – szintén megvan a szerepük az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ennek részeként beépítjük az éghajlatváltozást a mindennapi tevékenységünkbe, és biztosra veszem, hogy ez végső soron hozzájárul a pénzügyi rendszer zöldítéséhez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európai Központi Banknál nem egyedül vállaljuk ezt a kötelezettséget. A Network for Greening the Financial System nevű, a pénzügyi rendszer zöldebbé tételére létrejött nemzetközi hálózat világszerte száznál is több központi bankot és felügyeletet fog össze, amely mind vállalja, hogy megtegye a magáét a klímaváltozással szembeni harcban. Összefogással a tetteink jó eredményeket hozhatnak.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Új otthonfelújítási támogatás: a szakértő szerint erre érdemes figyelni mindenkinek 

A törvényalkotói szándékkal ellentétben az akció meghirdetésének az elkövetkező egy-két hónapban negatív hatása lesz a piacra, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor még azok is kivárnak és nem vásárolnak, akiket nem is érint a kedvezmény.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.