Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Klímavédelmi intézkedések nélkül megnőhet a nem fizetés veszélye is - Exkluzív interjú...
No menu items!

Klímavédelmi intézkedések nélkül megnőhet a nem fizetés veszélye is – Exkluzív interjú Irene Heemskerkkel, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetőjével

Irene Heemskerk

A zöld irányelvekhez való gyors alkalmazkodás bankokat és vállalatokat terhelő összes költsége jóval kisebb, mint amennyibe a tétlenség és a súlyos természeti katasztrófák kezelése kerülne a jövőben – fejti ki magazinunknak adott exkluzív interjújában Irene Heemskerk, az Európai Központi Bank Klímaváltozás központjának vezetője. Az interjú AzÜzlet fenntarthatósághoz kötődő Sikeres zöld megoldások című nyomtatott kiadványában jelent meg.

– Miért fontos a fenntarthatóság az Európai Központi Bank számára? Véleménye szerint melyek az éghajlatváltozás támasztotta legnagyobb veszélyek?

– A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb súlyú problémája, ezért a megoldásából mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket. Központi bankként is tapasztaljuk, hogy közvetlenül és közvetve is befolyásolja az elsődleges árstabilitási megbízatásunk teljesítését és egyéb illetékességi területeinket, többek között a pénzügyi stabilitást és a bankfelügyeletet. A klímaváltozás hatásai ellen ezért minden fronton fel kell lépnünk.

A legnagyobb veszélyt a fizikai hatások mellett abban látom, hogy a karbonsemleges gazdaságra való átmenet rendezetlenül mehet végbe.

Már most is egyre gyakoribbak az aszályok, árvizek, erdőtüzek és hasonló fizikai következmények, amelyek veszélybe sodorják az emberek megélhetését, a vállalkozásokat és a gazdaság minden részét. Ezek a hatások a jövőben súlyosbodhatnak, ha nem kezeljük őket megfelelően és idejekorán.

A karbonsemleges gazdaságra való átálláshoz szükséges átalakítások rövid távon költségesek, és megterhelhetik a gazdaságot és a pénzügyi rendszert. A velük járó problémák azonban eltörpülnek azok mellett a hatalmas költségek és üzemzavarok mellett, amelyek hosszabb távon a megfékezetlen éghajlatváltozásból erednek.

A gazdaság egészére kiterjedő éghajlati stressztesztünkből kiderül, hogy a zöld irányelvekhez való gyors alkalmazkodás bankokat és vállalatokat terhelő összes költsége jóval kisebb, mint amennyibe a tétlenség és a súlyos természeti katasztrófák kezelése kerülne a jövőben. Megállapítottuk például, hogy 30%-kal megnőhet a legsérülékenyebb bankok nagyvállalati hitelportfólióinak nemteljesítési valószínűsége olyan forgatókönyv esetén, amely nem foglal magában további klímapolitikai intézkedést. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a kockázatok meghatározott régiókban és bankokban összpontosulnának. Az idejében meghozott ellenintézkedések egyértelmű hosszú távú előnyökkel járnak.

– Melyek az Európai Központi Bank által az éghajlatváltozási hatásokra adott főbb válaszlépések?

– A klímaváltozás hatását számos különféle – monetáris politikai, pénzügyi stabilitási, bankfelügyeleti, makrogazdasági elemzői – szemszögből tanulmányozzuk.

2021 júliusában ambiciózus cselekvési tervet tettünk közzé, amelynek célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítsük a monetáris politikai stratégiánkba. Jelenleg nagy erőkkel dolgozunk a megvalósításán. A terv része az eszközvásárlásaink kiigazítása, a fedezeti rendszerünk módosítása és az éghajlattal kapcsolatos közzétételi követelmények bevezetése. Életbe vágó a tisztán látás abban a kérdésben, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja a gazdaságot, az inflációs kilátásokat, a pénzügyi stabilitást és a monetáris politikát, valamint hogy mindez miként hat az emberekre és a vállalkozásokra. Ezért az éghajlattal kapcsolatos új statisztikai mutatókat is kidolgozunk, és átalakítjuk a makrogazdasági modelljeinket, hogy jobban figyelembe vegyék a klímaváltozás hatásait.

Ami a bankfelügyeletet illeti, a bankoknál szorgalmazzuk az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelését és közzétételét. Ennek végső soron minden pénzügyi intézmény gyakorlatának szerves részévé kell válnia. Januárban belekezdtünk az első felügyeleti klímakockázati stressztesztbe, hogy felmérjük a bankok felkészültségét az éghajlati kockázatból eredő pénzügyi és gazdasági megrázkódtatások kezelésére. Bár a bankoknak és nekünk is sokat kell még tanulni, az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatot is fokozatosan úgy kezeljük majd, mint bármilyen más kockázatot.

– Hogyan működik együtt az Európai Központi Bank a nemzeti központi bankokkal abban a munkában, amelynek során az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítik a monetáris politikai stratégiába?

– Az eurórendszeren belüli koordináció és együttműködés az éghajlatváltozással kapcsolatban zajló munkánk szerves része. A nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank szakértői az eurórendszer különféle szakbizottságaiban együttes erővel valósítják meg és hajtják végre az éghajlatváltozási cselekvési tervünket, így ez valóban közös európai törekvés. Erre alapozza végső döntéseit az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa, amely a bank igazgatóságának hat tagja mellett a 19 euróövezeti ország nemzeti központi bankjának elnökeiből áll.

– Véleménye szerint az Európai Központi Bank és az európai bankszektor fenntarthatóság iránti elkötelezettsége mennyiben alakítja át a pénzügyi világot, a pénzügyi megoldásokat és a gazdaságot?

– Mindenekelőtt: elsősorban a kormányzatok, nem pedig a központi bankok feladata a rendezett átmenet elősegítése, mert az előbbiek kezében vannak a legfontosabb eszközök. A pénzügyi ágazat is kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelésben és a globális felmelegedést korlátok közé szorító, az ökoszisztémákat megóvó, zöldebb gazdaságra való átállás támogatásában. Tájékoztatással, az innováció felgyorsításával és az alkalmazkodás támogatásával például a leginkább rászoruló területekre csatornázhatja a hiteleket.

Természetesen a központi bankoknak és a bankfelügyeleteknek – a megbízatásuk keretein belül – szintén megvan a szerepük az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ennek részeként beépítjük az éghajlatváltozást a mindennapi tevékenységünkbe, és biztosra veszem, hogy ez végső soron hozzájárul a pénzügyi rendszer zöldítéséhez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európai Központi Banknál nem egyedül vállaljuk ezt a kötelezettséget. A Network for Greening the Financial System nevű, a pénzügyi rendszer zöldebbé tételére létrejött nemzetközi hálózat világszerte száznál is több központi bankot és felügyeletet fog össze, amely mind vállalja, hogy megtegye a magáét a klímaváltozással szembeni harcban. Összefogással a tetteink jó eredményeket hozhatnak.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...

NASA, HUNOR – űrnemzedék találkozó földönkívüli kérdésekkel

A közelmúltban, az ORION Űrnemzedék Alapítvány szervezésében valósult meg...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.