Tavaly kitalálták, idén megvalósították: három bécsi kerületben is klímavédelmi zónákat hoztak létre. Új épületeket csak megújúló energiával szabad építeni, 2030-ra pedig minden negyedik háztartásnak napenergiával kell működnie.
2019-ben született az a bécsi döntés, aminek értelmében klímavédelmi zónákat kell létrehozni a fővárosban. Az osztrák főváros ezzel a lépéssel is közelebb kíván kerülni az általa kitűzött célhoz, nevezetesen, hogy klímavédelmi mintavárossá váljon.
A zöld zónákat idén nyáron kezdték el kijelölni, eddig a második, a hetedik és a tizenhatodik kerület egyes részein.
Ezekben a városrészekben az újépítésű házakban az olaj- és gázalapú fűtés és melegvízellátás nem megengedett. A hűtés, fűtés és vízmelegítés vagy távhőenergia-szolgáltatással oldható meg, vagy megújúló energiaforrásokból fedezhető, mint például napenergia, biomassza, vagy geotermikus energia.
Klímavédelmi zónák a tervek szerint a maradék húsz bécsi kerületben is kialakításra kerülnek a következő év közepéig. Bécs támogatást ad a már felszerelt napelemek után is. A cél az, hogy 2030-ra minden negyedik háztartás napenergiából fedezze áramszükségletét.
Bécs legnagyobb energiaszolgáltatója, a Wien Energie 230 napelem-rendszer tulajdonosa, amivel idén júniusig példátlan mennyiségű áramot termelt: 13.800 megawattórát, hatvan százalékkal többet mint az ezt megelőző évben. Ez az árammennyiség egyedül elegendő lenne a nyolcadik kerület, Josefstadt majdnem összes háztartásának ellátására.
