Hirdetés
Kezdőlap Hírek Koronavírus - Az Amnesty International kampányt indított az oltóanyagok technológiájának megosztásáért
No menu items!

Koronavírus – Az Amnesty International kampányt indított az oltóanyagok technológiájának megosztásáért

Amnesty: Az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech milliárdokat kapott az adófizetőktől a vakcinák kifejlesztésére, mégsem nem hajlandók közzétenni kutatási eredményeiket

Emberéleteket veszélyeztet a koronavírus elleni oltóanyagok egyenlőtlen globális elosztása, és az, hogy a vakcinákat előállító vállalatok nem hajlandók megosztani más cégekkel a gyártási technológiát – áll az Amnesty International (AI) csütörtökön Londonban ismertetett felhívásában.

A legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezet a felhívás kiadásával globális kampányt indított a koronavírus elleni oltóanyagok általános hozzáférhetőségének biztosításáért.

Az AI közleménye szerint a gazdag országok – amelyekben a világ népességének mindössze 16 százaléka él – a hozzáférhető oltóanyag-készleteknek több mint a felét felvásárolták. Ugyanezek az országok a világszerte eddig beadott dózisok több mint 60 százalékát használták fel, miközben száznál több azoknak az országoknak a száma, amelyekben még egyetlen embert sem oltottak be.

Stephen Cockburn: meg kell osztani a Covid-vakcinák technológiáját a világgál

Stephen Cockburn, az Amnesty International gazdasági és társadalmi igazságossági programokért felelős igazgatója a felhívásban úgy fogalmazott: a legnagyobb jelentőségű és leginkább vitatott társadalmi kérdések közé tartozik ma az, hogy ki, mikor és mennyiért jut hozzá a koronavírus elleni oltáshoz, és a választ erre a kérdésre az erős országok és vállalatok érdekei diktálják.

A jogvédő szervezet szerint a gyógyszeripari vállalatok és a gazdag országok magatartása miatt világszerte többmilliárd ember számára vált valószínűtlenné, hogy az idén akár egyetlen adag életmentő oltást megkaphasson.

Az AI felhívása szerint az oltóanyagokat gyártó vállalatok, köztük az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech milliárdos juttatásokat kaptak az adófizetők pénzéből a vakcinák kifejlesztésére és előállítására, ezek a cégek azonban – több más vállalathoz hasonlóan – nem hajlandók közzétenni kutatási eredményeiket, tudásanyagukat és technológiájukat. Emiatt más gyógyszeripari cégek nem tudják felhasználni ezeket a tudományos eredményeket saját oltóanyag-gyártásuk felfuttatására, pedig ez is növelné a kínálatot, és az alacsonyabb költségvetésű országok számára is hozzáférhetővé tenné a vakcinát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már tavaly májusban létrehozta a gyártási technológiák hozzáférhetővé tételére szolgáló platformot (Technology Access Pool, C-TAP), amelyen a vállalatok adatokat és tudásanyagot tehetnek közzé, emellett gyártást és technológia-átadást engedélyezhetnek más gyártóknak, annak érdekében, hogy az oltóanyagok mindenki számára gyorsabban hozzáférhetővé váljanak. Mindeddig azonban egyetlen gyógyszeripari vállalat sem csatlakozott a C-TAP-hez – áll az Amnesty International csütörtöki kampányindító közleményében.

Az Amnesty International közölte: kampánya arra irányul, hogy a gyártók – köztük az AstraZeneca, a Pfizer, a BioNTech és a Moderna – tegyék közzé tudásanyagukat és technológiájukat, annak érdekében, hogy a világon mindenki méltányos eséllyel juthasson hozzá a koronavírus elleni oltáshoz.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.

Németország. A vártnál rosszabb a tavalyi GDP-adat

Németország hazai összterméke 2,7 százalékkal nőtt 2021-ben az előző évhez képest - közölte a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).

MNB: decemberben megállt az infláció emelkedése

Az előző hónaphoz képest decemberben nem változott az infláció, így Magyarország azon európai országok egyike, ahol az év végén megállt az infláció tavalyi évre jellemző gyorsulása. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékponttal 6,4 százalékosra nőtt. Ezt az emelkedést az üzemanyagok, illetve az alkohol és dohány inflációjának mérséklődése ellensúlyozta a fogyasztóiár-indexben - így értékelte a tavaly decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank.

Pályázat falusi kisvállalkozásoknak – 30 milliárdos keretösszeggel

A kormány 30 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programot - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hírek

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Tavaly is rekordmelegek voltak az óceánok

Rekordmelegek voltak tavaly is az óceánok. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt már hatodik éve dől meg a melegrekord a világ óceánjaiban.

Április 3-ára tűzte ki az országgyűlési választást Áder János

Az alábbiakban szó szerint közöljük a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményét.

Gazdaság

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.

Egyhetes betéti tender – ismét változatlan kamattal

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy a múlt csütörtökön is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel harmadik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután a múlt héten megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Nem szigorított tovább az MNB – marad az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön. Ezzel megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom