Hirdetés
Kezdőlap Hírek Koronavírus - Az Amnesty International kampányt indított az oltóanyagok technológiájának megosztásáért
No menu items!

Koronavírus – Az Amnesty International kampányt indított az oltóanyagok technológiájának megosztásáért

Amnesty: Az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech milliárdokat kapott az adófizetőktől a vakcinák kifejlesztésére, mégsem nem hajlandók közzétenni kutatási eredményeiket

Emberéleteket veszélyeztet a koronavírus elleni oltóanyagok egyenlőtlen globális elosztása, és az, hogy a vakcinákat előállító vállalatok nem hajlandók megosztani más cégekkel a gyártási technológiát – áll az Amnesty International (AI) csütörtökön Londonban ismertetett felhívásában.

A legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezet a felhívás kiadásával globális kampányt indított a koronavírus elleni oltóanyagok általános hozzáférhetőségének biztosításáért.

Az AI közleménye szerint a gazdag országok – amelyekben a világ népességének mindössze 16 százaléka él – a hozzáférhető oltóanyag-készleteknek több mint a felét felvásárolták. Ugyanezek az országok a világszerte eddig beadott dózisok több mint 60 százalékát használták fel, miközben száznál több azoknak az országoknak a száma, amelyekben még egyetlen embert sem oltottak be.

Stephen Cockburn: meg kell osztani a Covid-vakcinák technológiáját a világgál

Stephen Cockburn, az Amnesty International gazdasági és társadalmi igazságossági programokért felelős igazgatója a felhívásban úgy fogalmazott: a legnagyobb jelentőségű és leginkább vitatott társadalmi kérdések közé tartozik ma az, hogy ki, mikor és mennyiért jut hozzá a koronavírus elleni oltáshoz, és a választ erre a kérdésre az erős országok és vállalatok érdekei diktálják.

A jogvédő szervezet szerint a gyógyszeripari vállalatok és a gazdag országok magatartása miatt világszerte többmilliárd ember számára vált valószínűtlenné, hogy az idén akár egyetlen adag életmentő oltást megkaphasson.

Az AI felhívása szerint az oltóanyagokat gyártó vállalatok, köztük az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech milliárdos juttatásokat kaptak az adófizetők pénzéből a vakcinák kifejlesztésére és előállítására, ezek a cégek azonban – több más vállalathoz hasonlóan – nem hajlandók közzétenni kutatási eredményeiket, tudásanyagukat és technológiájukat. Emiatt más gyógyszeripari cégek nem tudják felhasználni ezeket a tudományos eredményeket saját oltóanyag-gyártásuk felfuttatására, pedig ez is növelné a kínálatot, és az alacsonyabb költségvetésű országok számára is hozzáférhetővé tenné a vakcinát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már tavaly májusban létrehozta a gyártási technológiák hozzáférhetővé tételére szolgáló platformot (Technology Access Pool, C-TAP), amelyen a vállalatok adatokat és tudásanyagot tehetnek közzé, emellett gyártást és technológia-átadást engedélyezhetnek más gyártóknak, annak érdekében, hogy az oltóanyagok mindenki számára gyorsabban hozzáférhetővé váljanak. Mindeddig azonban egyetlen gyógyszeripari vállalat sem csatlakozott a C-TAP-hez – áll az Amnesty International csütörtöki kampányindító közleményében.

Az Amnesty International közölte: kampánya arra irányul, hogy a gyártók – köztük az AstraZeneca, a Pfizer, a BioNTech és a Moderna – tegyék közzé tudásanyagukat és technológiájukat, annak érdekében, hogy a világon mindenki méltányos eséllyel juthasson hozzá a koronavírus elleni oltáshoz.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Üzleti inkubátorok: kéz a kézben a KKV-val

Az üzleti inkubátor egy olyan szervezet, amely rendszerbe foglalja és élénkíti a sikeres vállalkozások létesítésének folyamatát, számukra átfogó és integrált szolgáltatások körét nyújtva.

Jó cégérnek nem kell reklám? Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették.

Családok életét befolyásolják a magas üzemanyagárak

A fogyasztók érzékenyen reagáltak az üzemanyagárak emelkedésére, amelynek hatására csökkent a kereslet.

MNB: a jelentős aranytartalék erősíti az ország stabilitását

Az MNB az aranytartalék bővítésével évekkel előzte meg nemcsak a nemzetközi trendet, de a régiós - a lengyel és a cseh - jegybankot is,.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.