Kezdőlap Tudomány Koronavírus - Magyar kutatás. Mit tesz a vírus az aggyal?
No menu items!

Koronavírus – Magyar kutatás. Mit tesz a vírus az aggyal?

Sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a koronavírus-fertőzésben. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai a világon az elsők között vizsgálják koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. A kutatók eredményei a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A Covid-19 főként légzőszervi betegségként vált ismertté, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik – olvasható a kutatásról beszámoló szerdai közleményben.

Ahogy egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy éppen a legsúlyosabb esetekben döntő jelentősége lehet az ilyen irányú kutatásoknak” – közölték.

Dénes Ádám

Dénes Ádám, a KOKI (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója munkatársaival – köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal – arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.

Amikor valamilyen fertőzésen esünk át, a szervezetünkbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciókat váltanak ki, és ezek hírét különféle gyulladásos faktorok formájában messzire viszi a keringés. Azzal, hogy a szervezet átáll “vészhelyzeti üzemmódra”, számos, normál helyzetben kifogástalanul működő rendszerét kénytelen áthangolni. A szervezetben zajló gyulladásos változásokat megérzi az idegrendszerünk is, és egyes agyi központjaink reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet.

A vírusfertőzések hatása azonban ennél tovább is mehet. A gyulladásos faktorok túltermelődésének következtében olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira.

A kutatásról beszámoló közlemény szerint erre a jelenségre utalhatnak azok a klinikai megfigyelések, amikor egyes Covid-19-fertőzöttek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna. Másoknál nagyon alacsony véroxigénszint és vészesen lecsökkent légzőfelület esetén sem alakul ki légszomj.

Felmerül azonban egy még aggasztóbb lehetőség az efféle tünetek magyarázatára: az, hogy a vírus bejut az agyba” – figyelmeztetnek a kutatók.

A korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon koronavírusok, a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy e kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni.

Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel” – idézik a Dénes Ádámot.

Az agyi fertőzés eshetőségét több más tényező is növeli: például, hogy a vírus által belépési kapuként használt angiotenzin-konvertáz enzim-2 (ACE2) a tüdőn kívül megtalálható az erek falában és az idegrendszerben is.

Barabási Albert-László

Egyre több patológus és intenzív terápiás orvos gondolja úgy, hogy az e téren szerzett ismeretek komoly és közvetlen szerepet játszhatnának a gyógyításban. Barabási Albert-László emberi és koronavírus-fehérjék kapcsolatain végzett hálózatelemzési kutatásai is arra utalnak, hogy az új koronavírus-fertőzésben jelentős lehet az idegrendszeri érintettség.

A KOKI munkatársai az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják. Céljuk annak felderítése, hogy a vírus képes-e megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.

Ha sikerül feltárni a vírus agyi hatásainak mechanizmusait, elképzelhető, hogy egyes antivirális szerek az agyi vírusfertőzöttség mérséklésével is javíthatnák a betegek esélyeit. De így nyílhatna esély az új koronavírus által kiváltott agyi gyulladásos folyamatok célzott gátlására is – esetleg olyan gyógyszerekkel, melyek más betegségek gyógyítására már forgalomban vannak.

Ezenfelül a fertőzés és a társuló gyulladásos folyamatok hosszú távú idegrendszeri hatásainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a betegek mentális állapotának megértése vagy rehabilitációja szempontjából, illetve annak megállapítására, hogy a fertőzés fokozhatja-e különféle agyi-érrendszeri vagy neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A gyerekeket is oltják, a harmadik adagot is beadják már Angliában

Már oltják Angliában a 12-15 éves korosztály tagjait az új típusú koronavírus ellen. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ugyancsak elkezdte a hatáserősítő harmadik oltási adagok beadását is. 

Újfajta BKK jegyek és bérletek jönnek

A jelenlegitől kissé eltérő külsejű jegyeket és bérleteket hoznak forgalomba.

Profit-figyelmeztetési boom Amerikában

Riasztóan sok amerikai vállalat figyelmeztetett arra, hogy elmaradhat nyeresége a várakozásoktól a harmadik negyedévben, ami a tőzsdei árfolyamok csökkenését eredményezheti.

Kínai ingatlanfejlesztő miatt csökkent a BUX is

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1394,76 pontos, 2,66...

Hírek

Megszületett II. Erzsébet tizenkettedik dédunokája

Leánygyermeknek adott életet Beatrix hercegnő, II. Erzsébet királynő 33 esztendős unokája. A Buckingham-palota bejelentése szerint a kislány szombat éjjel született a londoni Chelsea and Westminster kórházban.

Volt brit kormányfő lesz a WHO pénzügyi nagykövete

Gordon Brown volt brit miniszterelnök lesz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi finanszírozással megbízott nagykövete - jelentette be Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

Kanári-szigetek. Ezrek menekülnek a vulkánkitörés elől

Már ötezren kényszerültek elhagyni otthonukat a Kanári-szigetek La Palma szigetén, miután vasárnap délután kitört egy tűzhányó - jelentette az El País című spanyol lap.

Karnyújtásnyira a félmilliós átlagfizetés

Az idei és a jövő évi béremelkedések hatására 2022 második vagy harmadik negyedévében elérheti a bruttó 500 ezer forintot az átlagfizetés Magyarországon - közölte Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

Történelmi rekordra drágul a gázolaj – a benzin ára csökken

Eltérő irányú ármozgásokat figyelhetünk meg a hét közepén a hazai töltőállomásokon. Szerdán a benzin literenkénti átlagára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé viszont bruttó 7 forinttal - történelmi rekordra - emelkedik.

Szlovénia: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában

Nagyot drágult a földgáz

Jelentős drágulás után ismét 800 dollár fölé emelkedett a földgáz ezer köbméterenkénti ára a szabadpiaci kereskedésben.

37 év után ért partot egy palackposta – hatezer kilométerre a feladóktól

Japán középiskolások dobták az óceánba 37 éve azt a vizespalackot, amely most hatezer kilométerrel távolabb, Hawaiin sodródott partra júniusban.

Gazdaság

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.

Hitelkártya és folyószámlahitel – Módosítás. A moratórium a kamatszintre is kihat

A moratóriumban részt vevő hitelkártya és folyószámla hiteleknél e termékek jóval magasabb kamatával szemben alacsonyabb, legfeljebb valamivel 13 százalék feletti kamatot kell alkalmazniuk a bankoknak az elszámolásnál - mondta el a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

Moratórium után. A bankoknál vizsgálódik az MNB

A jegybank tizenhat pénzügyi intézménynél vizsgálja, hogy azok hogyan módosítják a törlesztési moratórium lejárta után az érintett hitelszerződések futamidejét.

Törlesztési moratórium – novembertől csak a rászorulóknak

A törlesztési moratórium novembertől jövő év június 30-ig már csak a rászorulóknak lesz igénybe vehető - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom