Kezdőlap Gazdaság Kötelező gyűjtés - ellehetetlenített újrahasznosítás

Kötelező gyűjtés – ellehetetlenített újrahasznosítás

A kormányok a lakosságot ösztönzik, a gazdasági szereplőket pedig kötelezik a szelektív gyűjtésre. A kötelezettség és az ösztönzők ellenére a műanyag újrahasznosítását jogi előírásokkal akadályozzák Európa szerte.

Lehetne, de nem szabad

Napjainkban a szelektíven gyűjtött műanyagnak csak kis része hasznosul. A legtöbb gyártó új plasztikba csomagolja termékeit. Amíg az üveg, a papír, a fémhulladék és az építkezési sitt esetében egyre magasabb az újrahasznosítási arány, a műanyagnál alacsony bázisról tovább csökken.

Németországban évi 6 millió tonna műanyagot gyűjt szelektíven a lakosság és az ipar. Ebből 2 millió tonna csomagolóanyag. A szelektíven gyűjtött mennyiség 48 százaléka ugyan hasznosul újra, de az összes plasztikszemetet figyelembe véve csak 15 százalék az arány.

Illúzió a jogszabályban 2020 végéig előír 63 százalék.

A műanyagok közül csak a PET-palackokból készíthető újra élelmiszer-csomagolóanyag Kép: pixabay

Pedig a hasznosításhoz szükséges hulladékipari tudás és kapacitás rendelkezésre áll. Kereslet híján azonban nem dolgozzák fel a plasztik szemetet.

A politikai felelőssége, hogy a legjelentősebb potenciális felhasználónak, az élelmiszeriparnak nem kell, nem kellhet a megújított műanyag. Jogszabály tiltja a csomagolóanyagkénti felhasználását, csak a régi PET-palackokból készülhet csomagolás. Az EU ezeknél 25 százalékos újrahasznosításra kötelez. Itt viszont probléma a rossz minőség. Az eldobott palackból legfeljebb tisztítószeres flakon készülhet.

A tiltás ára – exportszemét

A jogszabályi tiltás ismeretében nem meglepő, hogy Európában a műanyaghulladék 39 százaléka égetőben végzi. Ezzel évente 400 millió tonna CO2 szabadul fel. A plasztiknak csak a harmadát hasznosítjuk újra. Legalábbis ebben reménykedünk. A feldolgozásra szánt mennyiség nagy részét ugyanis Ázsiába exportálják.

Magyarországon különösen rossz a helyzet. 31 százalék az újrahasznosítási arány. Csak hat ország van mögöttünk – derült ki az Eurostat adataiból. 74 százalékkal Litvániában a legpéldamutatóbb.

A németek 48-el a kilencedik helyen állnak. Viszont náluk áll elő a legtöbb plasztik csomagolóanyag, 221 kg/fő/év. Az EU-átlag 170 kg. Horvátországban a legjobb a helyzet 55 kilóval. A németek zacskótilalommal akarnak javítani a helyzeten.

Szerencsére a papír és a kartonpapír a legelterjedtebb csomagolóanyag EU-ban évi 35,4 millió tonnával. Ennek 88 százaléka újrahasznosul. A műanyag és üveg csomagolásból évi 16-16 millió tonna képződik. Az üveg esetében is jó, 87 százalékos az újrahasznosítási arány.

Kevés a lehetőség – sok a ráfizetés

A túlzóan szigorú szabályok miatt csak csövek, kábelek, kerti bútorok készülnek újrahasznosított plasztikból. Ezekből viszont messze nem kell olyan mennyiség, mint amennyi régi műanyag rendelkezésre áll.

A kicsi piaci kereslet miatt nyomott a megújult plasztik ára. Minden tonna begyűjtése és ártalmatlanítása 150 euró veszteséget okoz a hulladékfeldolgozóknak. Pedig az újrahasznosítás jó üzlet lenne, ha élelmiszer-csomagolásra használnák. Tonnánként 20 euró nyereséget hozhatna.

A hulladékipar régóta képes lenne az élelmiszeripar számára megfelelő minőségű és minden higiéniai elvárást kielégítő műanyagot előállítani. Sok élelmiszer-ipari cégnél, így a világ egyik legnagyobb konszernjénél, a Nestlénél is kutatják a csomagolóanyag újrahasznosításánák módját. Kevésbé a környezetvédelem, mint az ebben rejlő megtakarítás motiválja őket.

A svájci cég biztos menne, hogy a jelenlegi 2 százalék helyett 2025-re a csomagolóanyagok 25%-át képes lenne régi műanyagból előállítani. Jogszabályi változás nélkül viszont meg lesz kötve a keze.

Pedig a 30 százalékos újrahasznosítási arány csak a németeknél évi 60 millió tonnával csökkentené a CO2 kibocsátást. A teljes mennyiség 7 százaléka! Hulladékipari szakértők nem tartják illúziónak a 70%-os újrahasznosítási arányt sem.

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom