Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kovács Árpád: a 2020-as javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi
No menu items!

Kovács Árpád: a 2020-as javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat – jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé vitájában.

Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben – mondta. Hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.

Az Országgyûlés a 2020 év költségvetési tervét vitatta meg Fotó/MTI/Kovács Attila

Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos GDP-bővülésre épít, amihez szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére – fejtette ki. Jelezte ugyanakkor: a tanács látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét.

Kovács Árpád kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken
Fotó/MTI/Kovács Attila

Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további, versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedéseket látnak szükségesnek – mondta.

A 2020-ra tervezett bevételekről szólva közölte, az adóbevételeket megítélésük szerint három alapfolyamat határozza meg: a 2010 utáni adóreform – amely a súlypontot a fogyasztást terhelő adók irányába helyezte -, az évek óta tartó gazdasági konjunktúra eredményezte számottevően több bevétel, valamint a beszedett adók arányát jelentősen javító célzott intézkedések, például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése, majd az online számlázás bevezetése.

Mindezekre alapozva a 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus növekedését tartalmazza, a tanács azonban szükségesnek ítélt a bevételi előirányzatok teljesüléséhez további gazdaságfehérítő kormányzati intézkedéseket – mutatott rá az elnök, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: a törvénytervezet véleményezési ideje alatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt adó- és járulékintézkedéseket helyes irányúnak tartják.

A kiadásokkal kapcsolatban Kovács Árpád kifejtette: a jövőre tervezett, a megelőző két évhez viszonyítva szerény mértékű, költségvetési kiadásemelkedés összhangban van a 2019-2023-as konvergenciaprogram célkitűzésével. Eszerint az államháztartás súlya folyamatosan szűkül, s a GDP-hez viszonyítva a kiadás, az újraelosztás aránya – a 2016 előtti évek esetenként 50 százalékot is meghaladó mértékével szemben – jövőre kevesebb mint 45 százalékot tesz ki. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik – jegyezte meg.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból folyó (működési) célokra több mint négyötödöt, míg a fennmaradó részt közel azonos arányban hazai finanszírozású felhalmozási kiadásokra és EU-s finanszírozású fejlesztésekre fordítanak – ismertette.

Kiemelt célként megvalósulhat a 2020-ban új intézkedésekkel bővülő családvédelmi akcióterv – mondta, pozitívnak nevezve, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Költségvetési Tanács alultervezést azonosított a “babaváró” kamattámogatásnál, ugyanis a tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás meghaladhatja az előirányzatot.

A költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a nyugdíjak inflációval történő emelését; a honvédelmi kiadások összege tovább közeledhet a NATO felé vállalt szinthez; többletforrás áll rendelkezésre gazdaságvédelmi és versenyképességi intézkedésekre – ám a tanács további versenyképességi lépések szükségességére hívta fel a figyelmet -; garantáltak a feltételek a közszférában dolgozók béremelésének folytatásához; és az előző évekénél is nagyobb, a GDP 1 százalékát teszi ki a tartalék.

A testület üdvözölte a költségvetésben szereplő, EU-s módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycélt, ami messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben rögzített követelménynél.

A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosítottak kockázatokat, ám ezeket képesek ellensúlyozni a jócskán megemelt biztonsági tartalékok – mondta.

Az elnök kiemelte: folytatódik az a gyakorlat, mely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege – már harmadik évben – nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. Az egyszeri bevételek nélkül számított strukturális hiány tervezett mértéke már csupán 1,1 százalék, bár még mindig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra az Európai Bizottság által ajánlott 1 százalékos középtávú költségvetési célnál.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya is alacsony, GDP-arányosan 0,9 százalék, harmada a 2019-re előirányzottnak. Hozzátette továbbá, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatón 65,5 százalékra csökkenése teljesíti az alaptörvény követelményét.

Kovács Árpád végül elmondta, azt is kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kötelező lesz a kgfb a mikromobilitási eszközökre július 16-tól

A rendszám nélküli járműveknél a törvény értelmében a használó is üzembentartónak minősül - tette hozzá.

Jelzáloglevél-csereaukciót tartott az MBH Jelzálogbank

Az ajánlatot tevő befektetők átlátható piaci körülmények között újíthatták meg a lejáratához közelítő értékpapírjaikat azzal, hogy a kibocsátó azonnali újrabefektetési lehetőséget kínált.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A részvénypiac forgalma 11,5 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.

Helyreállni látszik a fogyasztói bizalom, így a kiskereskedelem lehet a növekedés legfőbb hajtóereje

A lakosság bizakodását jelzi, hogy tavasztól a nem élelmiszerek forgalma is erőteljes emelkedésnek indult - tette hozzá.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

A vágy megvan de a fiatalok úgy érzik sosem lesz saját lakásuk

Az otpotthon.hu ingatlankereső portál adatbázisa szerint legdrágábban Budapesten lehet egy 35-40 nm-es lakást megvásárolni: ezeket átlagosan 1,13 millió forintos négyzetméteráron hirdetik.

Elképesztő adatok kerültek napvilágra a lakásbiztosításokról

A több mint 840 ezer új szerződés döntő része azonban nem új biztosítás volt, hanem a meglévő ügyfelek kaptak az egyik biztosítónál egy szép kis ajándékot.

Államháztartási, idegenforgalmi, ipari és foglalkoztatási adatok jelennek meg jövő héten

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9 százalékkal, a külföldivendég-éjszakáké 0,9 százalékkal csökkent az adatok alapján.

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban