Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kovács Árpád: a 2020-as javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi
No menu items!

Kovács Árpád: a 2020-as javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat – jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé vitájában.

Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben – mondta. Hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.

Az Országgyûlés a 2020 év költségvetési tervét vitatta meg Fotó/MTI/Kovács Attila

Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos GDP-bővülésre épít, amihez szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére – fejtette ki. Jelezte ugyanakkor: a tanács látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét.

Kovács Árpád kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken
Fotó/MTI/Kovács Attila

Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további, versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedéseket látnak szükségesnek – mondta.

A 2020-ra tervezett bevételekről szólva közölte, az adóbevételeket megítélésük szerint három alapfolyamat határozza meg: a 2010 utáni adóreform – amely a súlypontot a fogyasztást terhelő adók irányába helyezte -, az évek óta tartó gazdasági konjunktúra eredményezte számottevően több bevétel, valamint a beszedett adók arányát jelentősen javító célzott intézkedések, például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése, majd az online számlázás bevezetése.

Mindezekre alapozva a 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus növekedését tartalmazza, a tanács azonban szükségesnek ítélt a bevételi előirányzatok teljesüléséhez további gazdaságfehérítő kormányzati intézkedéseket – mutatott rá az elnök, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: a törvénytervezet véleményezési ideje alatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt adó- és járulékintézkedéseket helyes irányúnak tartják.

A kiadásokkal kapcsolatban Kovács Árpád kifejtette: a jövőre tervezett, a megelőző két évhez viszonyítva szerény mértékű, költségvetési kiadásemelkedés összhangban van a 2019-2023-as konvergenciaprogram célkitűzésével. Eszerint az államháztartás súlya folyamatosan szűkül, s a GDP-hez viszonyítva a kiadás, az újraelosztás aránya – a 2016 előtti évek esetenként 50 százalékot is meghaladó mértékével szemben – jövőre kevesebb mint 45 százalékot tesz ki. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik – jegyezte meg.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból folyó (működési) célokra több mint négyötödöt, míg a fennmaradó részt közel azonos arányban hazai finanszírozású felhalmozási kiadásokra és EU-s finanszírozású fejlesztésekre fordítanak – ismertette.

Kiemelt célként megvalósulhat a 2020-ban új intézkedésekkel bővülő családvédelmi akcióterv – mondta, pozitívnak nevezve, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Költségvetési Tanács alultervezést azonosított a “babaváró” kamattámogatásnál, ugyanis a tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás meghaladhatja az előirányzatot.

A költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a nyugdíjak inflációval történő emelését; a honvédelmi kiadások összege tovább közeledhet a NATO felé vállalt szinthez; többletforrás áll rendelkezésre gazdaságvédelmi és versenyképességi intézkedésekre – ám a tanács további versenyképességi lépések szükségességére hívta fel a figyelmet -; garantáltak a feltételek a közszférában dolgozók béremelésének folytatásához; és az előző évekénél is nagyobb, a GDP 1 százalékát teszi ki a tartalék.

A testület üdvözölte a költségvetésben szereplő, EU-s módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycélt, ami messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben rögzített követelménynél.

A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosítottak kockázatokat, ám ezeket képesek ellensúlyozni a jócskán megemelt biztonsági tartalékok – mondta.

Az elnök kiemelte: folytatódik az a gyakorlat, mely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege – már harmadik évben – nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. Az egyszeri bevételek nélkül számított strukturális hiány tervezett mértéke már csupán 1,1 százalék, bár még mindig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra az Európai Bizottság által ajánlott 1 százalékos középtávú költségvetési célnál.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya is alacsony, GDP-arányosan 0,9 százalék, harmada a 2019-re előirányzottnak. Hozzátette továbbá, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatón 65,5 százalékra csökkenése teljesíti az alaptörvény követelményét.

Kovács Árpád végül elmondta, azt is kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nagy Márton: az infláció letörése és a gazdasági felzárkózás a legfontosabb feladat

Az infláció letörése és a gazdasági felzárkózás folytatása a legfontosabb feladat idén - jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Multi Program zárókonferenciáján.

Megvan, pontosan mikor egyesül az MKB Bank és a Takarékbank

Április 30-án lezárul az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében csaknem három éve tartó fúziós folyamat - közölte a bankholding.

Túl nagyra nőtt? Szétdarabolják az Alibabát

Az Alibaba kínai internetes óriáscég komoly változások előtt áll: a hatalmas vállalatot hat önálló csoportra akarják szétválasztani. A befektetők egyelőre pozitívan reagálnak.

Infláció letörése másképp: Portugáliában eltörlik 44 alapvető élelmiszer áfáját

Az infláció megfékezése érdekében Portugália kormánya 44 alapvető élelmiszer áfáját akarja eltörölni. A kedvezményt kezdetben hat hónapig kell alkalmazni.

Hírek

Pénteken a gázolaj ára lélektani határ alá csökken, a benzin viszont tovább drágul

Pénteken újabb üzemanyagár-változás jön, hasonlóan ellentétes irányú, mint a mai: a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 8 forinttal emelkedik, a gázolajért viszont bruttó 4 forinttal kell majd kevesebbet fizetniük a kutaknak.

Több százezer robogós közlekedik szabálytalanul a magyar utakon

A magyar utakon közlekedő 650 ezer robogó kevesebb, mint felére kötnek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), pedig az átlagosan 7-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a tulajdonosok elkerülhetik a közúti bírságot és baleset esetén a több százezer forintot elérő átlagos kártérítést - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Ingyen taxizhatnak az idősek Budapest egyik kerületében

Új, a kerületben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatással, az Időstaxival segíti mostantól a terézvárosi önkormányzat a kerületben élő időseket.

Lemondott a fővárosi állatkert megvádolt operatív igazgatója

Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója kedden, mert sajtóhírek szerint vádat emeltek ellene - tudatta a Főpolgármesteri Hivatal.

Nem változtatott az alapkamaton az MNB monetáris tanácsa

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén.

Új néven folytatja a Foodpanda

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda ételrendelő platform, a márkanév váltása mellett az üzleti modell változatlan marad - közölte a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján.

Tovább folytatódik az Árzuhanás a SPAR-nál

A SPAR Magyarország minden héten az Árzuhanás Promóció keretein belül teszi még vonzóbbá kínálatát. Ettől a hétfőtől az alábbi termékkörök Promócióban résztvevő termékeinek árai, terméktől függően 5-16%-kal lesznek olcsóbbak a SPAR és INTERSPAR áruházakban. Erre a hétre már közel 400-ra emelkedik azon termékek száma, amelyek árát az Árzuhanás Promócióban csökkentette a SPAR Magyarország.

Megemeli, illetve eltörli a Tesco az árstopos termékekre vonatkozó vásárlási limitet húsvét előtt

A Tesco megemeli az árstopos termékekre vonatkozó vásárlási limitet a húsvét előtti időszakban, és a tojás esetében el is törli - közölte a Tesco-Global Áruházak Zrt.

Gazdaság

Megvan, pontosan mikor egyesül az MKB Bank és a Takarékbank

Április 30-án lezárul az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében csaknem három éve tartó fúziós folyamat - közölte a bankholding.

Néhány ezer ügyfél kezében van a privátbanki vagyon fele

A teljes magyarországi privátbanki vagyon több mint 50 százaléka mintegy 6500 milliárdos kezében összpontosul - közölte a Blochamps Capital Kft.

Végveszélyben a legnagyobb magyar magánnyugdíjpénztár

Hamarosan lejár a határidő, és még mindig nincs meg a 70 százalékos tagdíjfizetési arány a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. 33,5 ezer pénztártag megtakarítása kerülhet ezzel veszélybe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. 

Két új tagja lesz az MNB monetáris tanácsának

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén két új tag megválasztását támogatta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába. A testület új tagja lesz Búza Éva és Kovács Zoltán.