Hirdetés
Kezdőlap Kül-hon Kövér László: nem csupán a magyar érdekeket szolgáljuk
No menu items!

Kövér László: nem csupán a magyar érdekeket szolgáljuk

Milliárdokat költ az ország a határon túli magyar vállalkozások támogatására, elég csak a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programot említeni. Külhoni óvodák építésében is részt veszünk, ugyanakkor forrásokat igényel a diaszpóra támogatása is, vagy például a venezuelai magyarok hazatelepítése. Mindezekről beszél AzÜzlet.hu-nak adott interjújában a magyar országgyűlés elnöke. Kövér Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy a magyar adófizetőknek milyen előnyük származik a határon túliak, a külhoniak támogatásból?

 – A rendszerváltozás környékén komoly dilemma volt, mi az ideális a határon túli magyarok és az anyaország számára: ha az anyaországba jönnek boldogulni, vagy ha a szülőföldjükön érvényesülnek. A kérdés mára eldőlt: a Fidesz kormány egyértelműen a helyben való közösségmegtartást, boldogulást szorgalmazza, támogatja. Mennyire bizonyult sikeresnek eddig ez a stratégia és milyen – akár diplomáciai -, csatákat kell felvállalni, akadályokat kell leküzdeni a siker érdekében?

– A nemzetpolitikában a szülőföldön maradás doktrínáját 2014 óta a szülőföldön való boldogulás központi célként való megfogalmazásával egészítettük ki. A külhoni magyar közösségek megőrzéséhez ugyanis a magyar intézményrendszer megtartásán túl abban is segítséget kell nyújtanunk, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk számára is élhető hellyé váljanak, tehát legyen munkahely, óvoda, legyen magyar támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek. Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk. Jelenleg azonban például Kárpátalján azért kell harcolnunk, hogy az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait. Ebben az esetben egyértelműen kell fellépnünk, ezért tettük egyértelművé, hogy mindaddig, míg a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, a nemzetközi fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fogunk, így például Ukrajna NATO-tagságát.

– A kormányzat részéről egyre határozottabban fogalmazódik meg az az igény, hogy a Kárpát-medencét egy gazdasági térként kezelve, a magyarországi és a határon túli magyar cégek – lehetőség szerint a befogadó ország vállalkozásait is bevonva -, minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki. Milyennek látja az elért eredményeket?

“Nemcsak a gazdaságfejlesztési célú programok révén érünk el eredményeket a külhoni magyarság gazdasági megerősítésében.”

– Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket értünk el az elmúlt években. A Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg a határainkon túl, amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi fejlesztést generáltak. A Nemzetpolitikai Államtitkárság gazdaságfejlesztési programjai révén pedig a vállalkozók szakmai támogatása terén értünk el kiemelkedő sikereket. A legtöbb szomszédos országban ugyanis hiányzik a vállalkozókat segítő szakmai környezet, ezért a magyar vállalkozók jelentős előnybe tudtak kerülni versenytársaikkal szemben a képzések és mentorálások révén. Több ezer vállalkozónak nyújtottunk már szakmai támogatást vállalkozásfejlesztési terve megvalósításához, tavaly pedig elsőként a Vajdaságban indítottuk el a nagyvállalkozói mentorhálózat kialakítását, melynek keretében tapasztalt nagyvállalkozók segítik a fiatal vállalkozókat a fejlődésben. A programot a többi régióra is ki szeretnénk terjeszteni. Nemcsak a gazdaságfejlesztési célú programok révén érünk el eredményeket a külhoni magyarság gazdasági megerősítésében. A Határtalanul Programmal megvalósult kirándulások például az elmúlt évben 450 ezer vendégéjszakát jelentettek a külhoni vendéglátók számára.

– Régi igazság, hogy bár csak tízmilliós nemzet vagyunk és a világban szétszórtan élő honfitársainkkal együtt sem nagyobb a létszám 15 milliónál, magyar szót a világ minden táján hallani. A diaszpóra támogatásával miként lehet ezt az adottságot olyan erővé formálni, ami a jövő nemzedék számára is értéket képviselhet?

“…még tovább szeretnénk erősíteni a diaszpóra fiatalságának anyaországgal való kapcsolatát.”

– A nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen erőforrásként tekintünk. Számos támogatási program működik annak érdekében, hogy világ számos pontján működő magyar élettereket, a diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsuk, és még erőteljesebben bekapcsoljuk a magyar nemzet érhálózatába. A Magyar Diaszpóra Tanácsot is annak érdekében hoztuk létre, hogy a Kárpát-medencén kívül élőket is be tudjuk vonni a nemzetpolitika alakításába. A legutóbbi, 2019 novemberi ülésen már 34 ország 95 szervezetének képviselője vett részt. Nem csupán a diaszpórával kapcsolatos programok, támogatások ügyét vitatták meg az üléseken, de azt is, hogy ők mit tudnak tenni a Kárpát-medencei magyarságért. A 2018. évi ülés zárónyilatkozatban például közösen tiltakoztak a kárpátaljai magyarság jogainak csorbítása ellen. Egy hasonló fórumot hoztunk létre a diaszpórában tevékenykedő pedagógusok összefogására, amely idén februárban immáron harmadik alkalommal ül majd össze. Több online felületen is folyamatosan kapcsolatot tartunk a diaszpóra tagjaival, illetve hírösszefoglalók is készülnek magyar és angol nyelven annak érdekében, hogy azok a többed generációs magyarok is értesüljenek a Kárpát-medence történéséiről, akik már nem beszélik jól a magyar nyelvet. A Magyar Kormány támogatásával a Rákóczi Szövetség égisze alatt működik immáron évek óta a Diaszpóra Program, amellyel 2018 óta ezer fiatalt hozunk el a Kárpát-medencébe, hogy megismerjék anyaországukat, hogy itthon érezzék magukat Magyarországon. A jövőben még tovább szeretnénk erősíteni a diaszpóra fiatalságának anyaországgal való kapcsolatát.

– Materiális világunkban, ugyanakkor gyakran felmerül, milyen előnye származik a magyar adófizetőknek a határon túli magyarok és magyar vállalkozások támogatásából?

– Minden magyar siker – legyen akár sport, a kultúra vagy éppen a gazdaság terén elért siker – minket erősít. A külhoni magyarság teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének, őrzött öröksége az egységes magyar kultúrának része. Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége nemzetünk hírnevét öregbíti. A külhoni vállalkozók támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a célunk, hogy megerősítsük a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem hogy összekapcsoljuk a magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét. A támogatott vállalkozók visszajelzései alapján csaknem hatvan százalékuk szerezte be a támogatásból megvalósuló fejlesztés során eszközeit magyarországi vállalatoktól. Tehát egyre erősödik az egységes gazdasági térben való gondolkodás. Felmértük a támogatások hasznosulását, amely szerint 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.

Kövér László: A külhoni vállalkozók támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek.

– A minden magyar felelős minden magyarért elve alapján – ahogy a venezuelai magyarok példája mutatja, akik Magyarországra érkezését és új életük elindulását is segíti a kormány -, mit teszünk a nagyvilágban nehéz helyzetbe sodródott honfitársainkért?

– A külhoni magyarok bárhol a világban számíthatnak az anyaország segítségére. A venezuelai magyarság esetében megmutattuk, hogy ez nem üres frázis, valóban minden erőnket mozgósítani tudjuk, ha egy magyar közösség nehéz helyzetbe kerül. Jelenleg éppen a dél-afrikai magyarság van hasonló helyzetben, a Dél-Afrikai Köztársaságban egyre romló közbiztonság, polgárháborús hangulat borzolja a kedélyeket. Bízunk abban, hogy a helyzet a közeljövőben normalizálódik, és nem lesz szükség a venezuelaihoz hasonló intézkedésekre. Mindemellett a kedvezményes honosításnak, illetve visszahonosításnak köszönhetően a diaszpórában élő magyarok is magyar állampolgárrá válhatnak, amely egy újabb biztonsági hálót jelenthet számukra.

– Miközben a fiatalok és a szakemberek kivándorlása ma már Magyarország és a hátáron túli magyar közösségek számára is komoly kihívás, Ön szerint mi lehet ennek az ellenszere és miként lehet még esélye annak, hogy a Kárpát-medencében – ahogy egyszer fogalmazott -, lélekszámban, lélekben és erőben egyaránt erősödjön a magyar közösség?

– Azt látjuk, hogy az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és esetleg többéves nemzetközi tapasztalattal a hátuk mögött vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe, szülőföldjükön álmodva jövőt maguknak és családjuknak. Ezek a külhoni magyar vállalkozások pedig több mint 90%-ban magyarokat foglalkoztatnak. Ezzel párhuzamosan támogatjuk a külhoni magyar szakképzés megerősítését is. A Kárpát-medence minden régiójában szakképzés fejlesztési tervek készültek, amelyek kiemelten fókuszálnak a hiányszakmákra. Az elmúlt években számos szak elindítását, illetve szakszerű eszközökkel való megerősítését támogattuk: 2015 óta a Magyar Kormány támogatásával 145 felszerelt tanműhely, tangazdaság, szaktanterem jött létre Kárpát-medence szerte.

– Ha a magyar szakemberhiány legkézenfekvőbb bázisát jelentő határon túli honfitársainkat a helyben maradásra ösztönzi a Kormány, hol látja azt a tartalékot, amely a magyarországi munkaerőhiányra megoldást adhat?

– Az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról minden eddiginél magasabbra 70,3 százalékra növeltük a foglalkoztatási rátát, és a több mint 4 és fél millió munkában állóval a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve rekordot értünk el.  Nemzetközi összehasonlítás tükrében azonban – Csehországban például ez az adat 2018-ban csaknem elérte a 75 százalékot – vannak még tartalékaink. Olyan adópolitikát folytatunk, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást. Köszönhetően az utóbbi évek példátlanul tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedésének is, a tavalyi esztendőben már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbált honfitársaink közül, mint ahányan kiköltöztek.

“Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra.”

Komoly eredményeket értünk el a közmunkások munkaerő-piacra történő bevezetésében, amely folyamat a potenciális munkavállalók képzettsége emelésének függvénye is. Itt el is érkeztünk a szakképzés reformjához, amely segíthet abban, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori munkanélküliségi mutatóinkat tovább javítsuk. Korlátozott mértékben és kontrolált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem ördögtől való, ugyanakkor változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz. Vállalkozásaink technológiai felzárkózása, versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget. Mindent egybevetve azonban végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást. Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra.

– Házelnök úr, mint a külhoni magyar focicsapatok meccseinek látogatója, időről-időre, személyesen is megtapasztalja, hogy a magyar identitás megőrzésében mit jelentenek ezek az események a helyi magyar közösségek számára. Az élet más területén miként lehet bárki számára ennyire kézzelfoghatóvá tenni az identitás érzését?

– Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr Tusnádfürdőn elmondta, a nemzeti rendszerben az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, ami a közösség javát is szolgálja. A sportsikerek tipikusan ilyen sikerek, mert általuk úgy érezzük, hogy közösen értünk el valamit. Jó látni, hogy ez a kapcsolat már oda–vissza is működik, vagyis nemcsak a külhoniak tudnak örülni a magyarországi sportsikereknek, hanem mi anyaországiak is ugyanúgy tudunk szurkolni a DAC vagy épp jégkorongban a Csíkszereda győzelméért. Fontos, hogy a kultúrában vagy akár a gazdaságban is legyenek ilyen közös pillanataink. Ehhez azonban az kell, hogy az élet minden területén meg tudjuk valósítani, mindennapossá tudjuk tenni az egységet. Minden területen egységes Kárpát-medencei hálózatokat, egységes teret kell létrehoznunk, ez sok területen, például a vállalkozók, a gyermekorvosok, pedagógusok között már jól működik.

Kövér László: azt kell elősegítenünk, hogy a nemzeti összetartozás személyes tapasztalattá váljon.

Mindemellett pedig azt kell elősegítenünk, hogy a nemzeti összetartozás személyes tapasztalattá váljon. Ebben játszik kiemelt szerepet a már említett Határtalanul Program, amelynek révén már több mint 100 ezer diák utazhatott, ismerhette meg a határ másik oldalán élő társait és tapasztalhatta meg a magyarság határtalanságát. A Kárpát-medencei testvér-települési program 2015 óta 1200 magyarországi és külhoni magyar település között jött létre összeköttetés vagy vált még tartósabbá. Tán nem tömegeket érintő ügy, mégis szimbolikus, hogy a szakmai kapcsolatok ápolásában az Országgyűlési Könyvtár munkatársai is részt vesznek. A parlament épületének kapui pedig mindig nyitva állnak nemcsak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tagjai, de a külhonból ide látogatók vagy az adventi rendezvényre érkező mintegy hétszáz gyermek között a Kárpát-medence és Moldva magyarlakta településein élők előtt is. Hiszen, ahogy mondani szoktuk: az Országház csodálatos épületében benne van az ő felmenőiknek, ükapáiknak, ükanyáiknak, szépapáiknak, szépanyáiknak az erőfeszítése is. Ezért is tekinthetjük ezt a Nemzet Házának is.

– Korábban sokat lehetett hallani az új Házelnöki rezidenciáról, amit az egyik, Parlament közeli épületben alakítottak ki, és ami ugyan elkészült, mégsem vette igénybe. Mit érdemes tudni a rezidenciáról és miért nem látta értelmét a beköltözésnek, illetve mi lesz annak a sorsa a jövőben.

– A Steindl Imre tervei alapján 1899-ben befejezett Balassi Bálint utca 1-5. szám alatti épület, elkészülte óta az Országház egyfajta kiszolgáló egysége, amelyben a tisztviselők számára annak idején lakásokat alakítottak ki, a háztömb belső udvarán pedig az Országház fűtését biztosító kazánház üzemel már több mint száz éve. Régóta esedékes felújítását az országházi rekonstrukciós program keretében 2017-ben kezdtük el, és tavaly fejeztük be. Itt kapott új elhelyezést az Országgyűlési Őrség. Értéknövelő beruházásként is felfogható, hogy a felújítással egybekötve alakítottuk ki a mindenkori házelnök lakását és mellette egy protokoll-célokat is szolgáló helyiség-együttest. Bár az ellenzék és a sajtó egyes képviselői a tervek nyilvánosságra kerülésekor azzal a váddal, hogy mindezt a magam számára építtetem megelőlegezték nekünk a 2018-as választási sikert, nekem pedig az újbóli elnöki megbízatást, nem azért nem költöztem be, hogy ne legyen igazuk. Huszonkét kilométerre lakom a parlament épületétől, nem okoz gondot a mindennapi ingázás, és jól érzem magam a saját lakásomban. De biztosan lesz – miként volt is már – olyan elnöke is a Háznak, aki az ország egy távolabbi településéről lesz kénytelen megbízatása idejére – esetleg családostól – a fővárosba helyezni tartózkodási helyét. Előre is kívánom neki, érezze majd magát otthon!

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom