Kezdőlap Fogyasztóvédelem Kutatás bizonyítja: nem törődünk eléggé online adataink védelmével
No menu items!

Kutatás bizonyítja: nem törődünk eléggé online adataink védelmével

Illusztráció: Bigstock

Az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól, és bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20-50 ezer között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak, tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatásából.

Az okoseszközök korában szinte az összes tevékenységünkről gyűjthetők adatok, és a szolgáltatók is mindent megtesznek az adatainkhoz való hozzájutás érdekében, hiszen az adat a modern világ egyik legfontosabb fizetőeszközévé vált.

Mindannyiunk számára elkerülhetetlenné válik, hogy foglalkozzunk az adataink védelmével” – hangsúlyozták a kutatásban, amelyet a hazai internetezők körében végeztek.

Az NMHH és a DIMSZ vizsgálatából kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek.

A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között.

Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság. A beszélgetések nagy részét bizalmatlanság és aggodalom jellemzi, és a tájékozottság vagy a tudatosság növekedése ezt nem csökkenti – tették hozzá.

A kutatás szerint a bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma.

Gyakorinak nevezték a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanságot is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket.

A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a “ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon” hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése.

A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd.

Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat.

Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetők és nincs valódi hasznuk.

A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta.

Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait.

A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó.

Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól.

Sokan ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak.

Az NMHH tavaly ősszel indította el a hatóság szakértői és külsős szakemberek által szerkesztett Digipedia nevű weboldalát, amely a digitális mindennapokhoz kínál hasznos, gyakorlati ismereteket a felhasználóknak négy témakör mentén: adatvédelem, netes veszélyek, gyermekvédelem, online pénzügyek és innováció – áll a közleményben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, beavatkoznak

"Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!" - fogalmazott a közösségi oldalán Nagy Márton.

NAV – Őrizzük meg az adóigazolásokat!

Az igazolásokat nem kell beküldeni a NAV-hoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Kis tigrisek nagy ugrása 2  –   Útimorzsák Malajziából

Miután a repülőgép leszállt Malajzia fővárosának, Kuala Lumpurnak a...

Gyengült a forint hétfő reggel

Az euró 1,0315 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0326 dollár után.

Hírek

Gyengült a forint hétfő reggel

Az euró 1,0315 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0326 dollár után.

Devizapiac – Erősödött kissé péntek reggelre a forint

Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A KSH publikálja leggyorsabban a külkereskedelmi termékforgalom adatait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt stratégiai célja az adatközlések gyorsítása, a piacra kerülési idő, az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a relevancia, a hatékonyság, az időszerűség a felhasználói elégedettség növelése érdekében. A KSH folyamatosan monitorozza a piacra kerülés gyorsításának lehetőségeit.

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gyengült a forint szerda reggel

Az euró 1,0425 euróról 1,0416 euróra gyengült.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél, 0,2 százalékkal az euró, 0,8 százalékkal a dollár és 0,4 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült péntek reggelre a forint

Péntek reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a hétfői kezdésnél mindhárom devizával szemben, 0,5 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 0,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.