Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban
No menu items!

Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban

Tüntetés Peruban. Az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Illusztráció/kép forrása: AP

Dél- és Közép-Amerikát különösen sújtják a koronavírus-járvány epidemiológiai és gazdasági hatásai. Az árak és a szegénység meredeken emelkedik.

Szociális válság

Latin-Amerikában tízmilliók számára az éhség határozza meg a mindennapokat. A koronavírus-járvány tömegeket fosztott meg a megélhetésüktől. Jövedelem híján csak a karitatív szervezetek és az állam segítsége marad, ha ugyan a kettő legalább valamelyikétől kapnak valamit. Hosszú sorok kígyóznak az ételosztásokon. Sokan azok közül is kilátástalan helyzetben vannak, akik dolgoznak: a bérek jó esetben stagnálnak, de gyakran csökkennek, a megélhetési költségek viszont megállíthatatlanul nőnek.

Gazdasági válság

Latin-Amerikát jobban sújtja a világjárvány, mint más régiókat. Bár idén nyáron a gazdaság felpörgött, a növekedésből a lakosság jelentős része nem profitál. Éppen ellenkezőleg, csak a negatív hatásával szembesül: az elszabadult inflációval.

Brazíliában például az alapélelmiszerek, a rizs, a bab és a szója ára egy év alatt 50 százalékkal emelkedett. Ez leginkább a szegényeket és az alsó-középosztályt sújtja.

Tovább nőnek a különbségek egy régióban, ahol már a COVID-krízis előtt is a legnagyobbak voltak nemzetközi összehasonlításban. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-index Latin-Amerikában mutatja a legszélsebesebb értékeket, az európai átlag közel dupláját. A régión belül Brazíliában (54%), Kolumbiában (51%) és Panamában (50%) a legrosszabb a helyzet. A lakososság nagy része a szegény, illetve az alsó-középosztályhoz tartozik. Jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a fejlett országokban élők. Ezért gyors drágulásuk hamar akkut létfenntartási krízisbe taszítja őket.

Kép forrása: Wikipedia

A helyzetet tovább rontja, hogy a latin-amerikai országok többsége energiaimportra szorul. Az energiahordozók ára az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a világpiacon. A növekvő benzin, gáz és villanyárak tovább fűtik az inflációt, amely a régió országaiban 10 éves csúcson van. A gyorsuló pénzromlás a COVID-krízisből történő kilábalás kezdete óta a fejlett országokban is megfigyelhető, de átmenetei jelenségnek tartják az elemzők, amely nem igényel komolyabb beavatkozást.

Más a helyzet Latin-Amerikában: Brazília, Mexikó, Peru, Chile, Kolumbia után a régió szinte minden nemzeti bankja kénytelen drasztikusan emelni az alapkamatot. De az ellentétes gazdasági hatások miatt az intézkedés inflációt fékező hatása kicsi, viszont jelentősen megnöveli az államok kamatkiadását. Még kevesebb pénz jut segélyekre.

Az alapkamat-emelés a nemzeti valuták értéktelenedésének megállítása miatt is szükséges. A jelenség nem szokatlan a térségben: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban vannak, ezért menekül a külföldi tőke, és az országok felső középosztálya is stabil külföldi pénzre váltja a megtakarításait. Ezzel beindul a valutaválság nehezen megállítható spirálja.

Politikai válság

A gazdaság az elmúlt hónapokban Latin-Amerika legtöbb országban növekedni kezdett. A tőke meneküléséről elsősorban a politika bizonytalanság tehet.

Gustavo Petro

Erre példa Kolumbia: hónapok óta erőszakba forduló tüntetések vannak és bizonytalan, hogy a jövő évi parlamenti választást ki nyeri, illetve, hogy sikerül-e egyáltalán demokratikus körülmények között megtartani a szavazást. A kül- és belföldi gazdasági szereplőket egyaránt nyugtalanítja, hogy Gustavo Petro vezeti a közvéleménykutatásokat. Egy terrorszervezet egykori tagja, aki győzelme esetén radikális baloldali fordulatot ígér.

Chilében a kolumbiainál békésebbek a tüntetések, mégis politikai földrengést idéztek elő: a chileiek kiharcolták egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását, amely új jogszabályt fog kidolgozni a még a Pinochet-időkből megmarad alaptörvény helyett. Novemberben az alkotmányozó gyűlés mellett elnököt és parlamentet is választanak Dél-Amerika legstabilabbnak tartott országában. A politikai, gazdasági és társadalmi elit joggal fél a neoliberalizmus végétől. A baloldali fordulat biztos, csak a radikalitása a kérdés.

Pedro Castillo

Peruban már választottak. Az elnöki széket a magát marxistaként definiáló Pedro Castillo foglalta el. A konzervatív többségű parlament próbálja megakadályozni a radikális választási ígéretei valóra váltását. A konfliktus egyre inkább utcai erőszakba torkollik abban az országban, amely abszolút számban a világon az ötödik, egy lakosra nézve pedig az első a COVID-áldozatok számában.

Nem kevésbé instabil a helyzet Latin-Amerika legnagyobb népességű, területű és gazdaságú országában, Brazíliában: az ultrakonzervatív elnök Jair Bolsonaro elvesztette a lakosság, valamint a társadalomi és a politikai elit támogatást, mégis ragaszkodik a székéhez.

Az összeomláshoz vezető ördögi kör

A hitelminősítők friss elemzéseikben arra figyelmeztetnek, hogy az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Ha belekezdenek a programjuk végrehajtásába, válságba taszítják a gazdaságot, ha pedig megválasztva reálpolitikát folytnak, a csalódott tömegek elégedetlenségével, zavargásokkal, fokozódó politikai válsággal szembesülnek.

Az elemzők elismerik, hogy a politikai elit nehéz helyzetben van: előbb a pandémia miatt megugrottak a kiadások, a válság hatására csökkentek a bevételeket, most pedig a kilábalásnak köszönhetően növekvő adótöbbletet az elszabaduló kamatkiadások viszik el. Nincs miből finanszírozni a szociális kiadásokat. Ezért nehéz lesz megállítani a szegénység növekedését, a lakossági tiltakozások eszkalálódását, a tőke menekülését, majd az ebből következő valutaválságot. Az összeomláshoz vezető ördögi kör elindult – áll a Fitch szeptemberi elemzésében, amelyben több latin-amerikai ország hitelosztályzatán is rontott.

Petrus Szabolcs  

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

A kíberbűnözők mindig a könnyebb utat választják: az ügyfeleket veszik célba

A Magyar Államkincstár aktív részt vállal a KiberPajzs együttműködésben, amely a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.