Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban
No menu items!

Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban

Tüntetés Peruban. Az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Illusztráció/kép forrása: AP

Dél- és Közép-Amerikát különösen sújtják a koronavírus-járvány epidemiológiai és gazdasági hatásai. Az árak és a szegénység meredeken emelkedik.

Szociális válság

Latin-Amerikában tízmilliók számára az éhség határozza meg a mindennapokat. A koronavírus-járvány tömegeket fosztott meg a megélhetésüktől. Jövedelem híján csak a karitatív szervezetek és az állam segítsége marad, ha ugyan a kettő legalább valamelyikétől kapnak valamit. Hosszú sorok kígyóznak az ételosztásokon. Sokan azok közül is kilátástalan helyzetben vannak, akik dolgoznak: a bérek jó esetben stagnálnak, de gyakran csökkennek, a megélhetési költségek viszont megállíthatatlanul nőnek.

Gazdasági válság

Latin-Amerikát jobban sújtja a világjárvány, mint más régiókat. Bár idén nyáron a gazdaság felpörgött, a növekedésből a lakosság jelentős része nem profitál. Éppen ellenkezőleg, csak a negatív hatásával szembesül: az elszabadult inflációval.

Brazíliában például az alapélelmiszerek, a rizs, a bab és a szója ára egy év alatt 50 százalékkal emelkedett. Ez leginkább a szegényeket és az alsó-középosztályt sújtja.

Tovább nőnek a különbségek egy régióban, ahol már a COVID-krízis előtt is a legnagyobbak voltak nemzetközi összehasonlításban. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-index Latin-Amerikában mutatja a legszélsebesebb értékeket, az európai átlag közel dupláját. A régión belül Brazíliában (54%), Kolumbiában (51%) és Panamában (50%) a legrosszabb a helyzet. A lakososság nagy része a szegény, illetve az alsó-középosztályhoz tartozik. Jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a fejlett országokban élők. Ezért gyors drágulásuk hamar akkut létfenntartási krízisbe taszítja őket.

Kép forrása: Wikipedia

A helyzetet tovább rontja, hogy a latin-amerikai országok többsége energiaimportra szorul. Az energiahordozók ára az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a világpiacon. A növekvő benzin, gáz és villanyárak tovább fűtik az inflációt, amely a régió országaiban 10 éves csúcson van. A gyorsuló pénzromlás a COVID-krízisből történő kilábalás kezdete óta a fejlett országokban is megfigyelhető, de átmenetei jelenségnek tartják az elemzők, amely nem igényel komolyabb beavatkozást.

Más a helyzet Latin-Amerikában: Brazília, Mexikó, Peru, Chile, Kolumbia után a régió szinte minden nemzeti bankja kénytelen drasztikusan emelni az alapkamatot. De az ellentétes gazdasági hatások miatt az intézkedés inflációt fékező hatása kicsi, viszont jelentősen megnöveli az államok kamatkiadását. Még kevesebb pénz jut segélyekre.

Az alapkamat-emelés a nemzeti valuták értéktelenedésének megállítása miatt is szükséges. A jelenség nem szokatlan a térségben: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban vannak, ezért menekül a külföldi tőke, és az országok felső középosztálya is stabil külföldi pénzre váltja a megtakarításait. Ezzel beindul a valutaválság nehezen megállítható spirálja.

Politikai válság

A gazdaság az elmúlt hónapokban Latin-Amerika legtöbb országban növekedni kezdett. A tőke meneküléséről elsősorban a politika bizonytalanság tehet.

Gustavo Petro

Erre példa Kolumbia: hónapok óta erőszakba forduló tüntetések vannak és bizonytalan, hogy a jövő évi parlamenti választást ki nyeri, illetve, hogy sikerül-e egyáltalán demokratikus körülmények között megtartani a szavazást. A kül- és belföldi gazdasági szereplőket egyaránt nyugtalanítja, hogy Gustavo Petro vezeti a közvéleménykutatásokat. Egy terrorszervezet egykori tagja, aki győzelme esetén radikális baloldali fordulatot ígér.

Chilében a kolumbiainál békésebbek a tüntetések, mégis politikai földrengést idéztek elő: a chileiek kiharcolták egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását, amely új jogszabályt fog kidolgozni a még a Pinochet-időkből megmarad alaptörvény helyett. Novemberben az alkotmányozó gyűlés mellett elnököt és parlamentet is választanak Dél-Amerika legstabilabbnak tartott országában. A politikai, gazdasági és társadalmi elit joggal fél a neoliberalizmus végétől. A baloldali fordulat biztos, csak a radikalitása a kérdés.

Pedro Castillo

Peruban már választottak. Az elnöki széket a magát marxistaként definiáló Pedro Castillo foglalta el. A konzervatív többségű parlament próbálja megakadályozni a radikális választási ígéretei valóra váltását. A konfliktus egyre inkább utcai erőszakba torkollik abban az országban, amely abszolút számban a világon az ötödik, egy lakosra nézve pedig az első a COVID-áldozatok számában.

Nem kevésbé instabil a helyzet Latin-Amerika legnagyobb népességű, területű és gazdaságú országában, Brazíliában: az ultrakonzervatív elnök Jair Bolsonaro elvesztette a lakosság, valamint a társadalomi és a politikai elit támogatást, mégis ragaszkodik a székéhez.

Az összeomláshoz vezető ördögi kör

A hitelminősítők friss elemzéseikben arra figyelmeztetnek, hogy az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Ha belekezdenek a programjuk végrehajtásába, válságba taszítják a gazdaságot, ha pedig megválasztva reálpolitikát folytnak, a csalódott tömegek elégedetlenségével, zavargásokkal, fokozódó politikai válsággal szembesülnek.

Az elemzők elismerik, hogy a politikai elit nehéz helyzetben van: előbb a pandémia miatt megugrottak a kiadások, a válság hatására csökkentek a bevételeket, most pedig a kilábalásnak köszönhetően növekvő adótöbbletet az elszabaduló kamatkiadások viszik el. Nincs miből finanszírozni a szociális kiadásokat. Ezért nehéz lesz megállítani a szegénység növekedését, a lakossági tiltakozások eszkalálódását, a tőke menekülését, majd az ebből következő valutaválságot. Az összeomláshoz vezető ördögi kör elindult – áll a Fitch szeptemberi elemzésében, amelyben több latin-amerikai ország hitelosztályzatán is rontott.

Petrus Szabolcs  

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ukrajna: az EU mozgósítja vészhelyzeti tartalékait

Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére - közölte az Európai Bizottság.

A G7-ek aranytilalma nem ér aranyat

Elemzők szerint a G7-csoport egyes országainak terve, hogy megtiltják az Oroszországból származó aranyimportot, "nagyrészt szimbolikus", mivel a szankciók már eddig is korlátozták az orosz arany importját.

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.

Esett a forint: történelmi mélypont az euróval szemben

Nagyot gyengült hétfő délelőtt a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon. Az euró ellenében új mélypontot ért el.

Hírek

Ukrajna: az EU mozgósítja vészhelyzeti tartalékait

Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére - közölte az Európai Bizottság.

Esett a forint: történelmi mélypont az euróval szemben

Nagyot gyengült hétfő délelőtt a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon. Az euró ellenében új mélypontot ért el.

Korrupcióval gyanúsítanak több nagylaki határrendészt

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást, amelyben nyolc határrendész és egy román állampolgár is érintett - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Szerdán tovább drágul a gázolaj

Szerdától a gázolaj beszerzési ára bruttó 6 forinttal csökken, a benzin ára viszont a hét közepén nem változik. A hatósági árak továbbra is 480 forinton vannak befagyasztva.

Életbe lépett a vörös kód

A kormányzat a következő napokban várható kánikula miatt életbe léptette a "vörös kódot", ami kötelezővé teszi valamennyi szociális intézmény számára a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadását - jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.

Vegyesen alakult a forint árfolyama a hétvégén

Vegyesen alakult a forint árfolyama a hétvégén a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben: a péntek esti jegyzéséhez képest hétfő reggel hét órakor 0,1 százalékkal állt gyengébben az euróval, 0,1 százalékkal erősebben a dollárral és szinte változatlanul a svájci frankkal szemben.

Több tízezer autó forgalmi engedélye van veszélyben

A Carnotie autókezelő platform adatai szerint a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt lejáró gépjármű forgalmi engedélyek meghoszabbítását az autótulajdonosok 12,5 százaléka halogatja. Márpedig júliustól az érvényes vizsga nélkül közlekedő autók forgalmi engedélyét elveszi az igazoltató rendőr.

Hernádi Zsolt megszólalt a tankolási limit kapcsán

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint a turistaszezon beindulása, a társaság...

Gazdaság

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.

Tovább zuhan a kriptovaluták királya

Az értékéből rohamosan vesztő bitcoin árfolyama valószínűleg 13 ezer dollárig fog lezuhanni, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent a jelenlegi szinthez képest - állítja egy amerikai pénzügyi szakértő.

Újabb sokmilliós bírságot kapott a Raiffeisen Bank

A Magyar Nemzeti Bank 34 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra, mivel az az elmúlt bő egy évben két hiánypótlási felszólítás ellenére...

MNB: új lendületre kapott a digitalizáció a pénzügyi szektorban

A járvány után újabb lendületre kapott a pénzügyi szektor digitális átalakítása: a banki termékek egyre szélesebb köre elérhető digitális módon, és az ügyfelek több mint 80 százaléka használ már digitális banki csatornákat - ismertette Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank 2022-es FinTech és digitalizációs jelentését.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom