Kezdőlap Fókuszban Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban
No menu items!

Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban

Tüntetés Peruban. Az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Illusztráció/kép forrása: AP

Dél- és Közép-Amerikát különösen sújtják a koronavírus-járvány epidemiológiai és gazdasági hatásai. Az árak és a szegénység meredeken emelkedik.

Szociális válság

Latin-Amerikában tízmilliók számára az éhség határozza meg a mindennapokat. A koronavírus-járvány tömegeket fosztott meg a megélhetésüktől. Jövedelem híján csak a karitatív szervezetek és az állam segítsége marad, ha ugyan a kettő legalább valamelyikétől kapnak valamit. Hosszú sorok kígyóznak az ételosztásokon. Sokan azok közül is kilátástalan helyzetben vannak, akik dolgoznak: a bérek jó esetben stagnálnak, de gyakran csökkennek, a megélhetési költségek viszont megállíthatatlanul nőnek.

Gazdasági válság

Latin-Amerikát jobban sújtja a világjárvány, mint más régiókat. Bár idén nyáron a gazdaság felpörgött, a növekedésből a lakosság jelentős része nem profitál. Éppen ellenkezőleg, csak a negatív hatásával szembesül: az elszabadult inflációval.

Brazíliában például az alapélelmiszerek, a rizs, a bab és a szója ára egy év alatt 50 százalékkal emelkedett. Ez leginkább a szegényeket és az alsó-középosztályt sújtja.

Tovább nőnek a különbségek egy régióban, ahol már a COVID-krízis előtt is a legnagyobbak voltak nemzetközi összehasonlításban. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-index Latin-Amerikában mutatja a legszélsebesebb értékeket, az európai átlag közel dupláját. A régión belül Brazíliában (54%), Kolumbiában (51%) és Panamában (50%) a legrosszabb a helyzet. A lakososság nagy része a szegény, illetve az alsó-középosztályhoz tartozik. Jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a fejlett országokban élők. Ezért gyors drágulásuk hamar akkut létfenntartási krízisbe taszítja őket.

Kép forrása: Wikipedia

A helyzetet tovább rontja, hogy a latin-amerikai országok többsége energiaimportra szorul. Az energiahordozók ára az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a világpiacon. A növekvő benzin, gáz és villanyárak tovább fűtik az inflációt, amely a régió országaiban 10 éves csúcson van. A gyorsuló pénzromlás a COVID-krízisből történő kilábalás kezdete óta a fejlett országokban is megfigyelhető, de átmenetei jelenségnek tartják az elemzők, amely nem igényel komolyabb beavatkozást.

Más a helyzet Latin-Amerikában: Brazília, Mexikó, Peru, Chile, Kolumbia után a régió szinte minden nemzeti bankja kénytelen drasztikusan emelni az alapkamatot. De az ellentétes gazdasági hatások miatt az intézkedés inflációt fékező hatása kicsi, viszont jelentősen megnöveli az államok kamatkiadását. Még kevesebb pénz jut segélyekre.

Az alapkamat-emelés a nemzeti valuták értéktelenedésének megállítása miatt is szükséges. A jelenség nem szokatlan a térségben: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban vannak, ezért menekül a külföldi tőke, és az országok felső középosztálya is stabil külföldi pénzre váltja a megtakarításait. Ezzel beindul a valutaválság nehezen megállítható spirálja.

Politikai válság

A gazdaság az elmúlt hónapokban Latin-Amerika legtöbb országban növekedni kezdett. A tőke meneküléséről elsősorban a politika bizonytalanság tehet.

Gustavo Petro

Erre példa Kolumbia: hónapok óta erőszakba forduló tüntetések vannak és bizonytalan, hogy a jövő évi parlamenti választást ki nyeri, illetve, hogy sikerül-e egyáltalán demokratikus körülmények között megtartani a szavazást. A kül- és belföldi gazdasági szereplőket egyaránt nyugtalanítja, hogy Gustavo Petro vezeti a közvéleménykutatásokat. Egy terrorszervezet egykori tagja, aki győzelme esetén radikális baloldali fordulatot ígér.

Chilében a kolumbiainál békésebbek a tüntetések, mégis politikai földrengést idéztek elő: a chileiek kiharcolták egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását, amely új jogszabályt fog kidolgozni a még a Pinochet-időkből megmarad alaptörvény helyett. Novemberben az alkotmányozó gyűlés mellett elnököt és parlamentet is választanak Dél-Amerika legstabilabbnak tartott országában. A politikai, gazdasági és társadalmi elit joggal fél a neoliberalizmus végétől. A baloldali fordulat biztos, csak a radikalitása a kérdés.

Pedro Castillo

Peruban már választottak. Az elnöki széket a magát marxistaként definiáló Pedro Castillo foglalta el. A konzervatív többségű parlament próbálja megakadályozni a radikális választási ígéretei valóra váltását. A konfliktus egyre inkább utcai erőszakba torkollik abban az országban, amely abszolút számban a világon az ötödik, egy lakosra nézve pedig az első a COVID-áldozatok számában.

Nem kevésbé instabil a helyzet Latin-Amerika legnagyobb népességű, területű és gazdaságú országában, Brazíliában: az ultrakonzervatív elnök Jair Bolsonaro elvesztette a lakosság, valamint a társadalomi és a politikai elit támogatást, mégis ragaszkodik a székéhez.

Az összeomláshoz vezető ördögi kör

A hitelminősítők friss elemzéseikben arra figyelmeztetnek, hogy az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Ha belekezdenek a programjuk végrehajtásába, válságba taszítják a gazdaságot, ha pedig megválasztva reálpolitikát folytnak, a csalódott tömegek elégedetlenségével, zavargásokkal, fokozódó politikai válsággal szembesülnek.

Az elemzők elismerik, hogy a politikai elit nehéz helyzetben van: előbb a pandémia miatt megugrottak a kiadások, a válság hatására csökkentek a bevételeket, most pedig a kilábalásnak köszönhetően növekvő adótöbbletet az elszabaduló kamatkiadások viszik el. Nincs miből finanszírozni a szociális kiadásokat. Ezért nehéz lesz megállítani a szegénység növekedését, a lakossági tiltakozások eszkalálódását, a tőke menekülését, majd az ebből következő valutaválságot. Az összeomláshoz vezető ördögi kör elindult – áll a Fitch szeptemberi elemzésében, amelyben több latin-amerikai ország hitelosztályzatán is rontott.

Petrus Szabolcs  

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Akár 4,5 milliós anyagi segítség a mikrovállalkozóvá váláshoz

Amit már sokan, nagyon régóta vártak bekövetkezett: a Magyar...

Váltott gondoskodás az újfajta családmodell

A váltott gondoskodás sokáig ismeretlen fogalom volt hazánkban, annak ellenére, hogy a szülők különválása következtében számos gyermeket érint az a kérdés, hogy ebben a helyzetben mi a legjobb megoldás. Nemzetközi szinten az 1970-es évek óta egyre több országban van jelen ez a fajta családmodell, 2022. január óta pedig hazánkban is jogszabály teszi már lehetővé a váltott gondoskodást bírói döntés esetén is. Mivel ettől függetlenül még kevéssé ismert nálunk ez a gyermeknevelési modell, a napokban kifejezetten a témában rendezett Figyeljetek Rám! elnevezésű konferencián számos hazai szakember beszélt a modellről és az eddigi hazai tapasztalatokról.

A magyaroknak sem kell bajlódni: itt az új uniós digitális ügyintézés

Magyarországról is biztosított lesz a teljes mértékben digitális uniós közigazgatási ügyintézés, az elektronikus azonosítás és a digitális aláírás az Evrotrust eID egységes azonosítási rendszerének köszönhetően, amely már átment az uniós tagállamok értékelésén. A rendszer újdonsága, hogy immár nemcsak magánszemélyek, hanem vállalatok is használhatják hivatalos és közigazgatási ügyeik intézésére az egész Unióban. Az Európai Bizottság az eIDAS szabályozás alapján ellenőrizte a platform uniós használatát, ezzel hamarosan minden tagállam számára elérhető lesz.

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

Hírek

Váltott gondoskodás az újfajta családmodell

A váltott gondoskodás sokáig ismeretlen fogalom volt hazánkban, annak ellenére, hogy a szülők különválása következtében számos gyermeket érint az a kérdés, hogy ebben a helyzetben mi a legjobb megoldás. Nemzetközi szinten az 1970-es évek óta egyre több országban van jelen ez a fajta családmodell, 2022. január óta pedig hazánkban is jogszabály teszi már lehetővé a váltott gondoskodást bírói döntés esetén is. Mivel ettől függetlenül még kevéssé ismert nálunk ez a gyermeknevelési modell, a napokban kifejezetten a témában rendezett Figyeljetek Rám! elnevezésű konferencián számos hazai szakember beszélt a modellről és az eddigi hazai tapasztalatokról.

Ebben a Ryanair is egyetért a magyar döntéshozókkal

A Ryanair üdvözli a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely megsemmisítette a magyar fogyasztóvédelmi hatóság által 2022 augusztusában kiszabott 763 ezer eurós bírságot, amelyet a Ryanair azért kapott, mert a magyar kormány által kivetett extraprofitadót áthárította az utasokra - közölte a légitársaság.

A SPAR megmutatta az első akciós fecskéket

Kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy június 1. és szeptember 30. között húsz termékcsoportban, heti szinten 10%-os engedményt nyújtó akciót vezessenek be. A SPAR Magyarország azonban komplex akciós stratégiájának keretein belül ennél többet kínál: számos árucikk esetében 10-40 százalékos árkedvezményt biztosít, a SPAR ÁRSTOP Extra Promóció keretein belül pedig 300 termék árát rögzíti május 31. és július 31. között - közölte az áruházlánc.

Új vezérigazgatója lesz júliustól a magyar Penny-nek

Mathias Mentrop lesz a Penny Magyarország vezérigazgatója július 1-jétől, aki a csehországi hálózat operatív igazgatója jelenleg - közölte a diszkontáruházlánc.

Májusban nőtt a magyar tőzsde forgalma és a BUX index is

Májusban erősödött a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán a forgalom, a BUX index az április végi értékéhez képest 5,4 százalékkal emelkedett, 47 262 ponton zárta a májust - közölte a havi statisztikájában a BÉT.

Júniustól sűrűbben jár a 100E repülőtéri expressz

A várható nyári nagy forgalom miatt júniustól gyakrabban jár a 100E repülőtéri busz a Deák Ferenc tér és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Két ínséges év után tavaly már nyereséges volt a Budapest Airport

Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a Covid időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik - közölte a fővárosi repülőteret üzemeltető társaság.

Gazdaság

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

A szaktárca reagált a Magyar Bankszövetség kritikáira

Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a Magyar Bankszövetség sajtóközleményére reagálva, amelyben többek között a "versenysemleges szabályozást" kérte számon.

A Magyar Bankszövetség közleményben bírálja a kormány új intézkedéseit

A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó meghosszabbítása 2024-ben csökkenti a pénzintézetek bevételeit és a hitelkihelyezéseket, gyengíti a gazdaság ellenállóképességét. Közleményében a szövetség versenysemleges szabályozást és a pénzügyi szektort érintő szerda esti rendelet felülvizsgálatát kéri a kormánytól.

Az MNB után a bankok is elkezdték vagdosni a kamatokat

Az MNB májusban megindult kamatcsökkentésére máris reagáltak a bankok: kis lépésekkel, de többen is mérsékelték a személyi kölcsönök kamatait - derül ki a Bank360.hu összegzéséből. Ha a jegybank kitart, a hitelek is folyamatosan olcsóbbá válhatnak az elkövetkező hónapokban.