Kezdőlap Fókuszban Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban
No menu items!

Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban

Tüntetés Peruban. Az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Illusztráció/kép forrása: AP

Dél- és Közép-Amerikát különösen sújtják a koronavírus-járvány epidemiológiai és gazdasági hatásai. Az árak és a szegénység meredeken emelkedik.

Szociális válság

Latin-Amerikában tízmilliók számára az éhség határozza meg a mindennapokat. A koronavírus-járvány tömegeket fosztott meg a megélhetésüktől. Jövedelem híján csak a karitatív szervezetek és az állam segítsége marad, ha ugyan a kettő legalább valamelyikétől kapnak valamit. Hosszú sorok kígyóznak az ételosztásokon. Sokan azok közül is kilátástalan helyzetben vannak, akik dolgoznak: a bérek jó esetben stagnálnak, de gyakran csökkennek, a megélhetési költségek viszont megállíthatatlanul nőnek.

Gazdasági válság

Latin-Amerikát jobban sújtja a világjárvány, mint más régiókat. Bár idén nyáron a gazdaság felpörgött, a növekedésből a lakosság jelentős része nem profitál. Éppen ellenkezőleg, csak a negatív hatásával szembesül: az elszabadult inflációval.

Brazíliában például az alapélelmiszerek, a rizs, a bab és a szója ára egy év alatt 50 százalékkal emelkedett. Ez leginkább a szegényeket és az alsó-középosztályt sújtja.

Tovább nőnek a különbségek egy régióban, ahol már a COVID-krízis előtt is a legnagyobbak voltak nemzetközi összehasonlításban. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-index Latin-Amerikában mutatja a legszélsebesebb értékeket, az európai átlag közel dupláját. A régión belül Brazíliában (54%), Kolumbiában (51%) és Panamában (50%) a legrosszabb a helyzet. A lakososság nagy része a szegény, illetve az alsó-középosztályhoz tartozik. Jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a fejlett országokban élők. Ezért gyors drágulásuk hamar akkut létfenntartási krízisbe taszítja őket.

Kép forrása: Wikipedia

A helyzetet tovább rontja, hogy a latin-amerikai országok többsége energiaimportra szorul. Az energiahordozók ára az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a világpiacon. A növekvő benzin, gáz és villanyárak tovább fűtik az inflációt, amely a régió országaiban 10 éves csúcson van. A gyorsuló pénzromlás a COVID-krízisből történő kilábalás kezdete óta a fejlett országokban is megfigyelhető, de átmenetei jelenségnek tartják az elemzők, amely nem igényel komolyabb beavatkozást.

Más a helyzet Latin-Amerikában: Brazília, Mexikó, Peru, Chile, Kolumbia után a régió szinte minden nemzeti bankja kénytelen drasztikusan emelni az alapkamatot. De az ellentétes gazdasági hatások miatt az intézkedés inflációt fékező hatása kicsi, viszont jelentősen megnöveli az államok kamatkiadását. Még kevesebb pénz jut segélyekre.

Az alapkamat-emelés a nemzeti valuták értéktelenedésének megállítása miatt is szükséges. A jelenség nem szokatlan a térségben: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban vannak, ezért menekül a külföldi tőke, és az országok felső középosztálya is stabil külföldi pénzre váltja a megtakarításait. Ezzel beindul a valutaválság nehezen megállítható spirálja.

Politikai válság

A gazdaság az elmúlt hónapokban Latin-Amerika legtöbb országban növekedni kezdett. A tőke meneküléséről elsősorban a politika bizonytalanság tehet.

Gustavo Petro

Erre példa Kolumbia: hónapok óta erőszakba forduló tüntetések vannak és bizonytalan, hogy a jövő évi parlamenti választást ki nyeri, illetve, hogy sikerül-e egyáltalán demokratikus körülmények között megtartani a szavazást. A kül- és belföldi gazdasági szereplőket egyaránt nyugtalanítja, hogy Gustavo Petro vezeti a közvéleménykutatásokat. Egy terrorszervezet egykori tagja, aki győzelme esetén radikális baloldali fordulatot ígér.

Chilében a kolumbiainál békésebbek a tüntetések, mégis politikai földrengést idéztek elő: a chileiek kiharcolták egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását, amely új jogszabályt fog kidolgozni a még a Pinochet-időkből megmarad alaptörvény helyett. Novemberben az alkotmányozó gyűlés mellett elnököt és parlamentet is választanak Dél-Amerika legstabilabbnak tartott országában. A politikai, gazdasági és társadalmi elit joggal fél a neoliberalizmus végétől. A baloldali fordulat biztos, csak a radikalitása a kérdés.

Pedro Castillo

Peruban már választottak. Az elnöki széket a magát marxistaként definiáló Pedro Castillo foglalta el. A konzervatív többségű parlament próbálja megakadályozni a radikális választási ígéretei valóra váltását. A konfliktus egyre inkább utcai erőszakba torkollik abban az országban, amely abszolút számban a világon az ötödik, egy lakosra nézve pedig az első a COVID-áldozatok számában.

Nem kevésbé instabil a helyzet Latin-Amerika legnagyobb népességű, területű és gazdaságú országában, Brazíliában: az ultrakonzervatív elnök Jair Bolsonaro elvesztette a lakosság, valamint a társadalomi és a politikai elit támogatást, mégis ragaszkodik a székéhez.

Az összeomláshoz vezető ördögi kör

A hitelminősítők friss elemzéseikben arra figyelmeztetnek, hogy az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Ha belekezdenek a programjuk végrehajtásába, válságba taszítják a gazdaságot, ha pedig megválasztva reálpolitikát folytnak, a csalódott tömegek elégedetlenségével, zavargásokkal, fokozódó politikai válsággal szembesülnek.

Az elemzők elismerik, hogy a politikai elit nehéz helyzetben van: előbb a pandémia miatt megugrottak a kiadások, a válság hatására csökkentek a bevételeket, most pedig a kilábalásnak köszönhetően növekvő adótöbbletet az elszabaduló kamatkiadások viszik el. Nincs miből finanszírozni a szociális kiadásokat. Ezért nehéz lesz megállítani a szegénység növekedését, a lakossági tiltakozások eszkalálódását, a tőke menekülését, majd az ebből következő valutaválságot. Az összeomláshoz vezető ördögi kör elindult – áll a Fitch szeptemberi elemzésében, amelyben több latin-amerikai ország hitelosztályzatán is rontott.

Petrus Szabolcs  

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Rekordot döntött a forgalom Magyarország légterében tavaly

A HungaroControl 2024-ben rekordforgalmat regisztrált Magyarország légterében 1 millió 143 ezer 937 repülőgéppel, amelyeknek csaknem 84 százalékát az átrepülő járművek tették ki, az előrejelzések szerint az idén is erős forgalom várható.

Egyre népszerűbb az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás

Egyre népszerűbb az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA), amelyen keresztül tavaly több mint 1,2 millió beadvány érkezett, míg 2023-ban 770 ezer.

Havonta mintegy 2000 gépkocsival gyarapodik a tisztán elektromos flotta

Erős hajrát követően repülőrajttal indult 2025 is a zöldautózás terjedésében: januárban ismét több mint 1900-zal nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma, megszakítás nélkül ötödik hónapja tart ez a lendületes bővülési ütem.

Az EU importdíjat vezetne be az e-kereskedelmi csomagokra

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy új díjakat vezetne be az import e-kereskedelmi csomagokra, annak érdekében, hogy szabályozza a többségében Kínából érkező, az uniós szabványoknak nem megfelelő kereskedelmi termékek beáramlását.

Hírek

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gyengült a forint szerda reggel

Az euró 1,0425 euróról 1,0416 euróra gyengült.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél, 0,2 százalékkal az euró, 0,8 százalékkal a dollár és 0,4 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült péntek reggelre a forint

Péntek reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a hétfői kezdésnél mindhárom devizával szemben, 0,5 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 0,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtökön reggel a szerda esti szintekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Erősödött a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0263 dollár után 1,0272 dolláron áll péntek reggel.

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.