Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban
No menu items!

Latin-Amerika: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban

Tüntetés Peruban. Az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Illusztráció/kép forrása: AP

Dél- és Közép-Amerikát különösen sújtják a koronavírus-járvány epidemiológiai és gazdasági hatásai. Az árak és a szegénység meredeken emelkedik.

Szociális válság

Latin-Amerikában tízmilliók számára az éhség határozza meg a mindennapokat. A koronavírus-járvány tömegeket fosztott meg a megélhetésüktől. Jövedelem híján csak a karitatív szervezetek és az állam segítsége marad, ha ugyan a kettő legalább valamelyikétől kapnak valamit. Hosszú sorok kígyóznak az ételosztásokon. Sokan azok közül is kilátástalan helyzetben vannak, akik dolgoznak: a bérek jó esetben stagnálnak, de gyakran csökkennek, a megélhetési költségek viszont megállíthatatlanul nőnek.

Gazdasági válság

Latin-Amerikát jobban sújtja a világjárvány, mint más régiókat. Bár idén nyáron a gazdaság felpörgött, a növekedésből a lakosság jelentős része nem profitál. Éppen ellenkezőleg, csak a negatív hatásával szembesül: az elszabadult inflációval.

Brazíliában például az alapélelmiszerek, a rizs, a bab és a szója ára egy év alatt 50 százalékkal emelkedett. Ez leginkább a szegényeket és az alsó-középosztályt sújtja.

Tovább nőnek a különbségek egy régióban, ahol már a COVID-krízis előtt is a legnagyobbak voltak nemzetközi összehasonlításban. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-index Latin-Amerikában mutatja a legszélsebesebb értékeket, az európai átlag közel dupláját. A régión belül Brazíliában (54%), Kolumbiában (51%) és Panamában (50%) a legrosszabb a helyzet. A lakososság nagy része a szegény, illetve az alsó-középosztályhoz tartozik. Jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a fejlett országokban élők. Ezért gyors drágulásuk hamar akkut létfenntartási krízisbe taszítja őket.

Kép forrása: Wikipedia

A helyzetet tovább rontja, hogy a latin-amerikai országok többsége energiaimportra szorul. Az energiahordozók ára az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a világpiacon. A növekvő benzin, gáz és villanyárak tovább fűtik az inflációt, amely a régió országaiban 10 éves csúcson van. A gyorsuló pénzromlás a COVID-krízisből történő kilábalás kezdete óta a fejlett országokban is megfigyelhető, de átmenetei jelenségnek tartják az elemzők, amely nem igényel komolyabb beavatkozást.

Más a helyzet Latin-Amerikában: Brazília, Mexikó, Peru, Chile, Kolumbia után a régió szinte minden nemzeti bankja kénytelen drasztikusan emelni az alapkamatot. De az ellentétes gazdasági hatások miatt az intézkedés inflációt fékező hatása kicsi, viszont jelentősen megnöveli az államok kamatkiadását. Még kevesebb pénz jut segélyekre.

Az alapkamat-emelés a nemzeti valuták értéktelenedésének megállítása miatt is szükséges. A jelenség nem szokatlan a térségben: a gazdaság válságban, a politika bénultságban, az emberek kilátástalanságban vannak, ezért menekül a külföldi tőke, és az országok felső középosztálya is stabil külföldi pénzre váltja a megtakarításait. Ezzel beindul a valutaválság nehezen megállítható spirálja.

Politikai válság

A gazdaság az elmúlt hónapokban Latin-Amerika legtöbb országban növekedni kezdett. A tőke meneküléséről elsősorban a politika bizonytalanság tehet.

Gustavo Petro

Erre példa Kolumbia: hónapok óta erőszakba forduló tüntetések vannak és bizonytalan, hogy a jövő évi parlamenti választást ki nyeri, illetve, hogy sikerül-e egyáltalán demokratikus körülmények között megtartani a szavazást. A kül- és belföldi gazdasági szereplőket egyaránt nyugtalanítja, hogy Gustavo Petro vezeti a közvéleménykutatásokat. Egy terrorszervezet egykori tagja, aki győzelme esetén radikális baloldali fordulatot ígér.

Chilében a kolumbiainál békésebbek a tüntetések, mégis politikai földrengést idéztek elő: a chileiek kiharcolták egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását, amely új jogszabályt fog kidolgozni a még a Pinochet-időkből megmarad alaptörvény helyett. Novemberben az alkotmányozó gyűlés mellett elnököt és parlamentet is választanak Dél-Amerika legstabilabbnak tartott országában. A politikai, gazdasági és társadalmi elit joggal fél a neoliberalizmus végétől. A baloldali fordulat biztos, csak a radikalitása a kérdés.

Pedro Castillo

Peruban már választottak. Az elnöki széket a magát marxistaként definiáló Pedro Castillo foglalta el. A konzervatív többségű parlament próbálja megakadályozni a radikális választási ígéretei valóra váltását. A konfliktus egyre inkább utcai erőszakba torkollik abban az országban, amely abszolút számban a világon az ötödik, egy lakosra nézve pedig az első a COVID-áldozatok számában.

Nem kevésbé instabil a helyzet Latin-Amerika legnagyobb népességű, területű és gazdaságú országában, Brazíliában: az ultrakonzervatív elnök Jair Bolsonaro elvesztette a lakosság, valamint a társadalomi és a politikai elit támogatást, mégis ragaszkodik a székéhez.

Az összeomláshoz vezető ördögi kör

A hitelminősítők friss elemzéseikben arra figyelmeztetnek, hogy az elmélyülő szociális válság hatására a régió országaiban baloldali populisták kerülnek hatalomra. Ha belekezdenek a programjuk végrehajtásába, válságba taszítják a gazdaságot, ha pedig megválasztva reálpolitikát folytnak, a csalódott tömegek elégedetlenségével, zavargásokkal, fokozódó politikai válsággal szembesülnek.

Az elemzők elismerik, hogy a politikai elit nehéz helyzetben van: előbb a pandémia miatt megugrottak a kiadások, a válság hatására csökkentek a bevételeket, most pedig a kilábalásnak köszönhetően növekvő adótöbbletet az elszabaduló kamatkiadások viszik el. Nincs miből finanszírozni a szociális kiadásokat. Ezért nehéz lesz megállítani a szegénység növekedését, a lakossági tiltakozások eszkalálódását, a tőke menekülését, majd az ebből következő valutaválságot. Az összeomláshoz vezető ördögi kör elindult – áll a Fitch szeptemberi elemzésében, amelyben több latin-amerikai ország hitelosztályzatán is rontott.

Petrus Szabolcs  

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom