Londoni pénzügyi elemzők szerint a következő pár hónapban fenntartja a kedden váratlanul felgyorsított kamatemelési ütemet a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB monetáris tanácsa az elemzői előrejelzési konszenzus által valószínűsített 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte keddi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamatot.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja helyzetértékelésében közölte: a ház módosított előrejelzése szerint a magyar jegybank monetáris testülete februárban és márciusban is egy-egy 50 bázispontos kamatemelést hajt végre.
A Morgan Stanley elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy a magyarországi infláció áprilisban lassulásnak indul, és májusban ez a lassulás még markánsabb lesz. A ház ebben a környezetben azt valószínűsíti, hogy az MNB az idei második negyedévben lépésenként 30 bázispontra lassítja vissza a kamatemelési ütemet.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor a monetáris tanács az első negyedévben havonként 40 bázisponttal emeli az egyhetes betéti eszköz rátáját, majd a második negyedévben ezt a ciklust befejezi.
Ennek az előrejelzési forgatókönyvnek az alapján az MNB effektív pénzügypolitikai rátája március végéig 5,20 százalékra emelkedne, 30 bázisponttal magasabbra a Morgan Stanley által eddig várt szintnél – hangsúlyozták felülvizsgált keddi előrejelzésükben a cég londoni közgazdászai.
Hosszabb távra előretekintve a Morgan Stanley elemzői azt várják, hogy az MNB csak akkor kezd hozzá a monetáris kondíciók enyhítéséhez, ha az ex-post reálkamat pozitív tartományba fordul. A ház szakértői ezt az idei év végére valószínűsítik.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői értékelésükben kiemelték: a folyamatosan magas infláció – és különösen az erőteljes maginflációs nyomás – környezetében azzal számolnak, hogy a magyar jegybank a következő hónapokban 3,50-4,00 százalék környékére emeli alapkamatát, és a rövid távú bankközi ráták 4,50-5,00 százalékra emelkednek a 4,00 százalékot épphogy meghaladó mostani szintről.
A Capital Economics londoni elemzői meglepőnek nevezték, hogy az MNB az eddigi “standard” 30 bázispontról kedden 50 bázispontos kamatemelésre váltott.
Hozzátették ugyanakkor: a maginflációs mutatók – különösen azok, amelyek a feszes munkapiaci helyzetből erednek – az alapszintű inflációs nyomás folytatódó erősödését jelzik.
Mindehhez a magyar gazdaság erőteljes kilábalási lendülete járul, és az a tény, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) immár messze meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
Hozzátették: ebben a környezetben azzal számolnak, hogy a magyarországi infláció legalább 2023 elejéig a jegybank 2-4 százalékos célsávja felett marad.
