Az Európai Központi Bank kitart a negatív kamat mellett. Ezzel bátrabb hitelkihelyezésre ösztönözné a pénzintézeteket. Kérdés, hogy ebből gazdasági növekedés lesz-e. Japánban nem működik az elképzelés. A kereskedelmi bankok tiltakoznak, féltik a jövedelmezőségüket. A dán pénzintézetek bemutatják, hogy a plusz költségekből nyereséget is lehet csinálni.
Miért negatív, ha egyszer kamat?
A kereskedelmi bankok tőkéjük egy részét hagyományosan a jegybanknál helyezik el. A hozam szerény, de a befektetés nagyon biztonságos. Néhány éve egyre több nemzeti bank nem fizet a betétekre, sőt pénzt kér a megőrzésért.
A negatív kamat kvázi büntetés, amiért egy kereskedelmi bank ‘lefagyasztja’ a pénzét, ahelyett, hogy hitelt helyezne ki és ezzel élénkítené a gazdaságot.
A legrégebben a japán jegybank alkalmazza a negatív kamat politikáját. Így próbálja élénkíteni a gyakorlatilag a ’90-es évek óta stagnáló gazdaságot. A várt eredmény két évtizede elmarad. A legmagasabb negatív kamat jelenleg Svájcban van, 0,75%. Az Európai Központi Bank 2016 óta évi 0,4%-ot számít fel a betétek után. Ez tavaly 7,5 milliárd eurójukba került a kontinens kereskedelmi bankjainak és jövedelmezőségüket is csökkentette.
Az EKB elnöke reményt kelt
Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a minap kamatpolitikai korrekciót lebegtet meg. Az európai pénzintézet továbbra is kitart a negatív kamat mellett, de a kereskedelmi bankokban reményt keltően meglebegtetett egy esetleges ‘könnyítést’. A negatív kamat okozta veszteségeiket csökkentő intézkedéseket helyezett kilátásba.
Igaz Mario Draghi nem beszélt a részletekről.
Hans-Walter Peters, a Német Bankszövetség (BdB) elnöke a svájci modell alkalmazását valószínűsíti. Ennek lényege, hogy a jegybank csak egy meghatározott összegen, az alpesi országban a kötelező tartalék mértékén felül számít fel díjat a kereskedelmi bankok betétei után.
Európában a legstabilabbnak számító országok állampapírjainak is negatív a hozama. Draghi azzal, hogy továbbra sem ígért valós kamatot és a korrekciós intézkedéseket is csak meglebegtette, hozzájárult a kockázat nélküli állampapírok hozamának további csökkenéséhez. A tíz éves lejáratú németet adóságjegyek negatív kamata 0,08%. Immár a japán állampapírokénál is alacsonyabb.
A svájci bankok sokat fizetnek
Az alpesi ország kereskedelmi bankjai tavaly a részbeni mentesülés ellenére 10 milliárd frankot fizettek a Svájci Nemzeti Banknál (SBN) elhelyezett betétjeik után. Ez 15%-kal csökkentette az adózás előtti nyereségüket!
Az EKB ugyan már az első nála elhelyezett euró után díjat számol fel, az eurózóna kereskedelmi bankjai összességében mégis olcsóbban megúszták. 7,5 milliárd euró fizettek. Ez 4%-kal kurtította meg a profitot. A különbség a svájcinál jóval alacsonyabb mértékű negatív kamatra vezethető vissza (0,4 ,75%).
Eltérő okok
Az Európai Központi Bank és a Svájci Nemzeti Bank eltérő okból alkalmaz negatív kamatot. Előbbi a hitelkihelyezésre akar ösztönözni és ezen keresztül a gazdaságot élénkítené.
A svájci jegybank problémája paradox módon, hogy túl biztonságosnak számít. Ezért a kereskedelmi bankok a világ minden tájáról előszeretettel viszik a tőkéjüket Zürichbe.
A világ legtöbb országában örülnének ennek, nem úgy Svájcban. A betételhelyezés előtt frankra kell váltani az elhelyezni kívánt devizát. A váltás erősíti a svájci fizetőeszközt, ami viszont rontja az export versenyképességét. A svájci jegybank célja tehát a külföldi kereskedelmi bankok elriasztása.
A hátrányok
A negatív jegybanki kamat több októl is csökkenti a kereskedelmi bankok jövedelmezőségét. Ugyan utóbbiak is csökkentik az ügyfeleknek kínált betéti kamatot, de valamit mégiscsak fizetnek, mert félnek, hogy a negatív kamattal elriasztanák a betéteseket.
Nem csak a profitjuk, a pénzintézetek likviditása is romlik. Ahogy a betéti kamat csökken, úgy válik egyre olcsóbbá a hitel. Ezért a bankok egyre többet, egyre hosszabb futamidőre és egyre kockázatosabb vállalkozások finanszírozására helyeznek ki. A betétesek viszont, mivel alig van hozam, Németországban például átlagosan 0,1% (!), nem kötik le hosszabb időre a pénzüket. Így a hosszútávú banki követelésekkel (a kihelyezett hitelekkel) a rövid lejáratú tartozások (ügyfelek betétei) állnak szemben. Németországban a betétek 2/3-a napi lejáratú. Mivel ezek nagy részét a pénzintézetek hosszú távú hitelként kihelyezték, egyik napról a másikra nem tudnák kifizetni ezeket.
A negatív kamat csökkenti a bankok nemzetközi versenyképességét is. Míg az európai pénzintézetek évi 7,5 milliárdot fizetnek az EKB-nak, addig az amerikaiak 45 milliárdot kapnak a betétjeik után az USA jegybankjától, a Fed-től. Amerikában ugyanis változatlanul kamat jár a kereskedelmi bankok betétei után.
Az éremnek azonban két oldala van. Az európai bankok, amikor a pénzügyi válság következtében megszorultak, sok hitelt vettek fel az EKB-tól. 2018-ban 734 milliárd eurót ért el a teljes tartozásállomány. Ha az európai jegybank betéti kamatokat fizetne, akkor a hitelkamatok is emelkednének, ami érzékenyen érintené az EKB-nál eladósodott kereskedelmi bankokat.
Vannak előnyök is
Dániában 2012 óta kell fizetni a nemzeti banknál elhelyezett betétek után. A pénzintézetek már nem lázadnak. A költségből nyereséget csináltak.
A negatív jegybanki kamat miatt minimálisak a kereskedelmi bakok által kínált klasszikus betétek hozamai. Ezért az ügyfelek számára egyre vonzóbbak az értékpapírok. Ezek eladása sokkal jobb üzlet banknak, mintha az egyszerű takarékbetétkönyveké. Az értékpapír vásárlás után jelentős közvetítési díjat számolnak fel.
A negatív kamatnak a bankok mérlegére is kedvező hatása van. A mérleg követelésoldalát a hitelek és a pénzintézet értékpapírjai teszik ki. A tartozási oldalon az ügyfelek betéti állnak. Ha negatív a jegybanki kamat, csökkenek az ügyfeleknek fizetendő betéti kamatok és így a tartozási oldal főösszege is. Ezért a szakemberek bujtatott rekapitalizációnak tartják a negatív kamatot, amire nagy szükségük van a pénzügyi válságot megszenvedett európai bankoknak.
