Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság MNB-alelnök: nincs napirenden a 13 százalékos alapkamat módosítása
No menu items!

MNB-alelnök: nincs napirenden a 13 százalékos alapkamat módosítása

Virág Barnabás. Fotó: MTI/Soós Lajos

A 13 százalékos alapkamat módosítása nincs napirenden, továbbá a 18 százalékos irányadó kamat fenntartása is szükséges a monetáris tanács egyöntetű véleménye szerint az infláció megtörése és az árstabilitás elérése érdekében – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen.

Megjegyezte, hogy ugyan a dezinflációs hatások erősödnek, a szűkülő belső kereslet egyre erősebb “fegyelmező erőként” hat, de a tetőzés várhatóan hónapokig elhúzódik, és ezt követően is csak lassú csökkenés indulhat be az inflációban, amely az év második felében felgyorsulhat.

Az infláció szerkezete átalakulóban van, januárban az élelmiszerinfláció gyorsulása megállt, ezzel szemben a szolgáltatások átárazásai magasabbak voltak a korábbiakhoz képest – hívta fel a figyelmet.

Az alelnök jelezte, hogy az MNB továbbra is a kockázati megítélésre, azon belül pedig a javulás tartósságára, “trendszerűségére” fog kiemelten figyelni, ettől teszi függővé a monetáris kondíciók lazítását.

A dezinfláció a fejlett piacokon is lassabb lehet a korábbiakban előre jelzettnél, ami óvatosságot indokol a monetáris politikában a feltörekvő országokban, így Magyarországon is - húzta alá.

Felidézte, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió teljesítményét meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal nőtt tavaly, a munkaerőpiac feszes és a folyó fizetési mérleg is javul. Hozzátette: az utóbbi két negyedévben a növekedés lassult, ami idén is folytatódik; a gazdaság szereplői egyre óvatosabbá válnak, szűkül a kiskereskedelmi forgalom, az üzemanyag kereskedelem.

A folyó fizetési mérleget három tényező befolyásolta jelentősen decemberben: az európai energiaárak csökkenése, a gazdasági szereplők alkalmazkodása és az export termelés stabil szinten tartása – fejtette ki kulcskérdésnek nevezve azt, hogy a november-decemberi javulás mennyire lesz trendszerű.

Virág Barnabás elmondta, hogy az MNB az elmúlt fél évben nem csak kamatlépésekkel szigorította a monetáris kondíciókat, hanem számos olyan döntést hozott, amely a rövid távú likviditást szűkíti, a monetáris transzmissziót hatékonyabbá teszi és segít a pénzpiacok stabilitásában.

A fenti sorba illeszkedik a kötelező tartalékráta korábbi emelése, illetve a tartalékszámla kamatozásának – a keddi döntéssel történő – sávos átalakítása is. Részletezte: a kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti tartalékra az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd, illetve bevezetnek a tartalék egynegyedére egy nem kamatozó részt is.

Felidézte, hogy a januári döntés a kötelező tartalékráta szintjének a megemeléséről 5 százalékról 10 százalékra 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán. Úgy fogalmazott, hogy ezen felül is “bőséges likviditás” áll a bankrendszer rendelkezésére a működéshez.

A likviditás gyorsan emelkedik, automatikusan is nő a kétszámjegyű kamat eredményeképpen, a sávos átalakítással ezen kívánnak tompítani – magyarázta.

Az alelnök leszögezte, hogy az MNB döntéseivel október óta sikerült stabilizálni a piacokat, ebben a "fő driver" nem a nemzetközi feltételek változása, hanem a jegybank lépései voltak.

Újságírói kérdésekre az alelnök elmondta, hogy jó eséllyel az infláció januárban tetőzött és a ráta az év második felében érdemben csökkenhet; élénkebb gazdasági növekedés is az év második felében indulhat be.

Amikor az MNB a kockázati helyzet trendszerű javulását nézi, akkor külső és belső tényezőket egyaránt figyelembe vesz, így például az energiahelyzet változását, a nagy jegybankok kamatemelési ciklusait; a folyó fizetési mérleg javulásának a mértékét és az Európai Bizottsággal való megegyezés folyamatát – mutatott rá.

Virág Barnabás végül arról is szólt, hogy a kormány és a jegybank álláspontja abban megegyezik, hogy “a fő ellenség” az infláció, amely elakasztja a gazdaság felzárkózásának útját.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Figyelmeztetést kaptak a bankok: elég volt az apró betűs díjemelésekből

Egyre drágább a bankolás, többe kerül a bankkártya, az sms, hirtelen fizetőssé vált a korábban díjmentes szolgáltatás - nagyon sok banki ügyfél szembesül ezzel.

Kiemelt segítség három vármegye zöld átállásához

Az igazságos átmenet feltétele, hogy az az érintettek lehető legnagyobb mértékű bevonásával történjen.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

Megnyílt első éjjel-nappali posta Nyíregyházán

A Magyar Posta Zrt. további tizenkét helyszínen tervezi a postai szolgáltatások éjjel-nappali elérésének lehetőségét bevezetni, a szolgáltatást öt budapesti, valamint Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg, Debrecen, Kecskemét és Miskolc postáján indítják el.
Hirdetés

Hírek

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.