Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Nemzetek sok tonnás aranya

Nemzetek sok tonnás aranya

Az Egyesült Államok, Németország és Itália őrzi a legnagyobb aranytartalékot. A túlköltekező kormányok gyakran pénzzé tennék. A jegybankok ellenállnak. Arany nélkül megrendülne az államba vetett bizalom? Valutaválság esetén nem lenne mihez nyúlni? Fedezet történet a Bretton Woods-i megállapodástól, Nixon bejelentéséig, és azon túl.

Az arany nem csak ékesít

Herbert Hoover

„Aranyat felhalmozni a bizalmatlanság jele.” Nem egy politikában csalódott választó, hanem az USA elnöke, Herbert Hoover mondta 1933-ban. „Ez a korlátozottan rendelkezésünkre álló nemesfém ellenáll minden pénzügyi válságnak és hibás gazdaságpolitikának. A legbiztosabb befektetés.”

A nemesfém aktívum, amely – az értékpapíroktól eltérően – nem követelés valakivel szemben. Mindig pénzre, árura, szolgáltatásra váltható. Értéke, tehát, hogy mennyi pénzre illetve árura váltható ugyan változhat, de sosem értéktelenedik el teljesen. A pénzzel szemben nem csak egy darab papír, egy szám a digitális világban, amely mögött válságok idején megingó társadalmi konszenzus, bizalom áll.

Búcsú az arany alapú pénztől

Richard Nixon

„A dollár aranyra válthatóságának átmenetileg felfüggesztjük” – szólt Richard Nixon 1971 augusztus 15-én az amerikaiakhoz. Ideiglenesnek mondta, de mindmáig befejeződni látszik az arany alapú pénz korszaka.

A világ pénzügyi rendszere addig az 1944-es Bretton Woods-i megállapodáson alapult. A fejlett országok az USD-hez kötötték valutáik árfolyamát, az amerikai jegybank (Fed) pedig garantálta, hogy az 35 dollárért bármikor 1 uncia aranyat ad.

Washington csak annyi pénzt nyomhatott, amennyire aranyfedezete volt. A rendszert az USA vietnámi háború miatt elszabadult kiadásai tarthatatlanná tették. Nixon azt jelentette tehát be, hogy több dollárt fognak nyomni, mint amennyi aranyuk van.

A nyugati világ országai nem akarták, hogy a dollár szükségszerű értéktelenedése nemzeti valutájukat is magával húzza. Így természetszerűleg a németek érdekeit sem szolgálta, hogy nominálisan ugyan változatlan mennyiségű, de reálértékében már kevesebbet érő dollárért adják a made in Germany termékeket. Megkezdődött a szabadon mozgó árfolyamok kora. Amikor a valuták igyekeznek USD-hez kötéstől eltávolodni.

Mióta az államok nem garantálják valutájuk aranyra válthatóságát a pénzügyi rendszer arra épül, hogy a jegybankok racionális monetáris, a kormányok pedig fiskális politikával gondoskodnak a stabilitásról. Ha a bizalom megrendül, a pénz rögtön veszít az értékéből.

A Bretton Woods-i konferencia

Az olasz belügyminiszter szemet vet a családi ezüstre

Nagy volt a felzúdulás, amikor az olasz miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini, az Északi Liga politikusa az aranykészlet megcsapolását pendítette meg az elszabadult költségvetési hiány csökkentésére.

A trezor kulcsa azonban a nemzeti banknál van. Az aranytartalék az állam tulajdona, de a demokratikus piacgazdaságokban, így Itáliában is a jegybank felügyeli. Az aranytartalék óvása, a nemzeti fizetőeszköz stabilitásának biztosítása, a monetáris politika részeként a jegybank feladata.

Otmar Issing

Salvani ötletét nem csak a globális pénzpiaci szereplők előre jelezhető bizalomvesztése teszi nemzetközivé. A 2500 tonnás tartalék Itália mellett az euróövezetet is erősíteni hivatott.

“A maastrichti szerződés a tagállamokat az euró értékállóságának biztosítására kötelezi. Ezt tudja a Banca d’Italia is. Meg fogja akadályozni Salvini populista tervét” – vélekedik Jörg Krämer, a második legnagyobb német pénzintézet, a Commerzbank elemzője. „A kormány ahelyett, hogy visszavonná felelőtlen ígéreteit, inkább elverné az aranytartalékot” – mondja Otmar Issing, aki a német, majd az európai jegybanknál töltött be vezető pozíciót.

Operation Goldfinger

Korábban a német kormány is többször szemet vetett az ország 3400 tonnás aranytartalékára. Az 1997-es eset „Operation Goldfinger” néven bevonult a politikatörténetbe.

Theo Waigel

A pénzügyminiszter, Theo Waigel azt gyanított, hogy az aranykészlet értéke nagyobb, mint ami a könyvekben szerepel. Újra akarta értékeltetni és a jegybankot – az aranytartalék rovására – a különbözet kifizetésére kötelezni. Az elmérgesedett vita akkor eszkalálódott, amikor Waigel helikopterrel landolt a központi bank épülete mellett és bejelentés nélkül betoppant a monetáris tanács ülésére. Hiába verte az asztalt, a Bundesbank ellenállt. A pénzügyminiszter feladta a tervet.

A kormánynak égető szüksége lett volna a pénzre. Az újraegyesítés a várnál jobban megterhelte a költségvetést. Berlin nem tudta teljesíteni a maastrichti szerződés követelményeit. Szégyen szemre veszélybe került az euró németországi bevezetése.

„Berlin a számok kozmetikázásival vádolta a maastrichti követelményekkel szintén nehezen birkózó Rómát. Költségvetési hiányt csökkenteni az aranytartalék újraértékelésével és részbeni eladásával szintén egyfajta manipuláció. Németországban és a még be sem vezetett euróban is megrendült volna a bizalom” – mondja a már idézett Issinger, aki ekkoriban vezető posztot töltött be a Bundesbanknál.

Csak a mese az egész?  

A világ nemzeti bankjainak mintegy 30 ezer tonna aranyuk van. Ennél többet csak a lakosság birtokol ékszer formájában.

Sok jegybank, így a német Bundesbank sem saját páncéltermében őrzi a nemzet aranyát. A készlet nagy része a közelmúltig New Yorkban, Londonban és Párizsban volt. Két okból egy részüket hazavitték.

Carl-Ludwig Thiele

Valutaválságban az állam az aranyat stabil fizetőeszközre, például amerikai dollárra, angol fontra vagy francia frankra váltásával szerezhet likviditást. A zökkenőmentes konvertálás érdekében sok állam tartja aranykészletét abban az országban, amelynek valutájából válság esetén venni tervez. A párizsi elhelyezés a németeknek értelmét vesztette, mióta a franciákkal együtt az euróövezet részei.

A pénzügyi válság idején a német lakosság kételkedni kezdett az aranytartalék létezésében. „Létezik. Pontosan nyilván van tartva” – nyugtatta a lakosságot Carl-Ludwig Thiele a Bundesbank alelnök. „De az aranykészlet nem töltheti be bizalomerősítő szerepét, ha összeesküvéselméletek terjengenek létezése körül. Ezért Frankfurtba fogjuk hozni” – jelentette be 2017-ben Thiele a New Yorkban és Londonban őrzött mennyiség csökkentését.

Bundesbank Frankfurt

A 3500 tonnás német aranytartalék fele továbbra is a két utóbbi városban van.

Honnan jön az arany?

A német jegybank mérlege 120 milliárd euróban jelöli meg a 3500 tonna értékét. Ez körülbelül az éves magyar GDP-nek felel meg. Pedig az 1951-ben alapított Bundesbank a nulláról kezdte a gyűjtést. Németország hamar export nagyhatalommá vált. A külkereskedelmi mérleg minden évben jelentős többletet mutatott. A másik oldalról nézve, az országok, amelyek több árut vettek a németektől, mint amennyit eladtak neki, eladósodtak Németországgal szemben. Amíg a nemzeti valuták aranyalapúak voltak, sok ország a Fed-nél őrzött aranytartaléka rovására egyenlítették ki a kintlévőségét. A nemesfém maradt New Yorkban, de német tulajdonba került.

Egyre népszerűbb az arany

2018-ban 650 tonna aranyat vásároltak a jegybankok. Többet, mint 1971 óta bármikor. A legtöbbet Oroszország, a törökök, a lengyelek, Kína, India, Lengyelország és a Magyar Nemzeti Bank.

A motiváció kettős:

  • Ezeket az országokat erősen érintették az utóbbi évek pénzpiaci turbulenciai, ami ráirányította a figyelmüket az (arany)tartalék fontosságára.
  • Politikai okokból függetlenedni akarnak a dollártól. Szívesebben őrzik a tartalékot aranyban, mint az amerikai fizetőeszközben.

„Nem látok kivetnivalót a folyamatban. Az arany bizalomnövelő” – mondja Jörg Krämer, a Commerzbank már idézett elemzője.

Tízszeresére növelte az MNB a magyar aranytartalékot

Az árfolyam – a nyereség az eladással realizálható

Az USD aranyra cserélhetőségének megszűnése óta emelkedik a nemesfém kurzusa. 1971-ben 35 dollár volt egy uncia, ma 1300. Az arany az elmúlt 50 év legmegbízhatóbb befektetésének bizonyult. Ha politika, gazdasági, pénzügyi bizonytalanság van, megugrik az árfolyam. Stabil időkben sincs jelentős korrekció.

Napjainkban nem a bizonytalanság, hanem a többi konzervatív befektetés, a bankbetétek és az állampapírok minimális, infláció alatti hozama miatt vesznek sokan aranyat. Ha például a pénzromlás 2%, de a kamatok 0,1% körül mozognak, jobban megéri fizikailag kézzelfogható dolgokba, ingatlanba vagy nemesfémbe fektetni, mint pénzpiaci termékbe. Előbbieknek van hátulütőjük is. Nem kamatoznak. A nyereség csak az eladással realizálható.

Jobb lenne az értéktelenedés

Marcel Fratzscher

A nemzetközi pénzügyi válság csúcspontján, 2011-ben 1900 körül is járt az arany-USD kurzus. A többség nem a tovább növekvő árfolyam reményében vette a nemesfémet. A biztonságra játszottak. Ez mutatja, hogy az arany drágulása politikai, gazdasági problémák indikátora. „Nyugtató az ideges befektetőknek” – fogalmaz képszerűen Marcel Fratzscher, a tekintélyes berlini Német Gazdaságkutató Intézet elnöke.

„Azt kívánom, hogy 500 és ne 5000 dollár körül mozogjon egy uncia arany ára. Ez azt jelentené, hogy a világgazdaság stabil, a kis- és a nagybefektetők, valamint az államok se várnak újabb válságot” – mondja Fratscher. „Attól tartok, ez hiú ábránd.”

 

Aranytartalék TOP-lista

A tíz legjelentősebb aranytartalékkal rendelkező ország. A rangsorban a 11. az Eurózóna

Friss

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Javított gazdasági előrejelzését a szerbiai nemzeti bank

A szerbiai nemzeti bank (NBS) az eddig becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2019-es szerb gazdasági növekedés várt mértékét novemberi jelentésében  - közölte a belgrádi sajtó.

Drágul az orosz kőolajexport vámja decembertől

Oroszország decembertől emeli a kivitelre szánt kőolaj vámját, miután az előző hónapban is növelte azt.

“Ezt a jó kis válságot el ne szalasszuk” – Változáskezelés, újratöltve 1.rész

Recesszió közeledik. Ezt állítja a Nemzetközi Valutaalap, az OECD, a Világbank, az Európai Unió, a Világkereskedelmi Szervezet is. A visszaesés tünetei már észlelhetők. Azok a gazdaságok és cégek lesznek (és már ma is azok) a kevésbé sérülékenyek, amelyek időben alkalmazkodnak a változásokhoz. AzÜzlet.hu bő egy éve foglalkozott cikksorozatában a változáskezeléssel és annak kommunikációjával. Most, amikor a vállalati szférának meg kell kezdenie a felkészülést az esetleges negatív változásokra, érdemes felfrissíteni a változásmenedzsment gyakorlatát és technikáit. Dr. Gonda György rovata.

Hírek

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Halálos szelfi. Újabb áldozatot szedett a thaiföldi vízesés

Szelfizés közben vízesésbe csúszott és meghalt egy francia turista a thaiföldi Ko Szamuj szigetén - közölte a helyi rendőrség.

Közúti ellenőrzés: a téli gumikat is vizsgálják

A téli átállás miatt fokozott ellenőrzést végeznek az autópályákon és a főutakon november 19. és 21. között a hatósági szakemberek.

Még napokig marad az enyhe idő

Marad az ilyenkor szokásosnál melegebb idő, helyenként 20 fokig is melegedhet a levegő a hétvégén.

Drágább lesz a balatoni pecázás

Kilenc év után, átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedik a balatoni horgászjegyek ára - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson.

Egymilliárdot csaltak el gumiabroncsokkal

Egy héten belül két gumiabroncs-kereskedelemmel foglalkozó dunántúli bűnbandát leplezett le a NAV. A szervezetek egymástól függetlenül működtek és együttesen több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Hókáosz Ausztriában – áramkimaradás, járhatatlan utak, bezárt üzletek

Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több részében, így Karintiában, Tirol keleti részében, valamint Salzburg tartományban. Az üzemzavarokat elektromos vezetékekre dőlt fák okozták.

Csalók támadják a Tesco vásárlóit

Ismeretlenek a Tesco nevével visszaélve, hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól. 

Ötven éve nem látott árvíz Velencében – ketten meghaltak

Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán.

Ökológiai lábnyomot mér a finn mobilapp

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát méri, a jól teljesítőket pedig virtuális kreditekkel jutalmazza a finnországi Lahtiban kifejlesztett mobilalkalmazás.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.
Hirdetés

Gazdaság

Matolcsy: meg kell reformálni az eurót

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint meg kell újítani az európai közös pénzt, az új uniós vezetőknek pedig még van idejük megalkotni az euró reformját tartalmazó Maastricht 2.0 szerződést a következő válság előtt, legkésőbb 2022-ig.

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Megduplázzák a bankadót Szlovákiában

Kivezetés helyett megtartják, sőt meg is duplázzák a bankadót Szlovákiában. Az erről szóló törvénymódosítást már jóváhagyta a szlovák kormány.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom