Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Nyolc területen vezeti be az extraprofitadót a kormány
No menu items!

Nyolc területen vezeti be az extraprofitadót a kormány

Nagy Márton. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mivel újabb gazdasági válság közeleg, válságálló gazdaságot kell építeni, ennek részeként fontos, hogy a kormány kézben tartsa a költségvetést és az államadósságot – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfón, hozzátéve: a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány, ezért nyolc területen vezet be extraprofitadót.

Nagy Márton közölte: a növekvő bevételeket főként extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt. A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat át kell ütemezni, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni – magyarázta.

A miniszter úgy vélte, a kiadási oldal csökkentése 60, a bevételek növekedése pedig 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

Kifejtette: nyolc területen vezetik be az extraprofit-különadót, az intézkedéstől összességében több mint 800 milliárd forint bevételt várnak. A bankszektorban az extraprofit-különadó mellett a tranzakciós illeték kibővítésével is többletre tesznek szert, a kettő összesen 300 milliárd forintot jelent, ebből 50 milliárdot tesz ki a tranzakciós illeték – magyarázta.

Közölte: a biztosítóktól 50 milliárd forintot vonnának el, az energiaszektorban – itt főként a Mol érintett – 300 milliárd forintot. A kiskereskedelmi szektortól 60 milliárd, a telekommunikációs szektortól 40 milliárd, a légitársaságoktól 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazóktól – ide nem értve a kis gyógyszertárakat – 20 milliárd forintot szednének be – sorolta. Hozzátette: 2023-tól újra bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forint bevételt remélnek.

A tárcavezető az intézkedést indokolva elmondta: az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot – fűzte hozzá.

Úgy látja, a kiskereskedelmi szektorban azért van extraprofit, mert az éves forgalom bővült, a telekommunikációs szektorban pedig azért, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak. A légitársaságokat azért vették számításba, mert újra nő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt, a gyógyszerforgalmazókat pedig azért, mert emelkedett a gyógyszer-értékesítés, már a járvány miatt is – mutatott rá.

Nagy Márton hangsúlyozta: nem veszik el a profitot, az extraprofitot vonják el, ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.

A miniszter elmondta: a két alapba idén összesen 900 milliárd forint kerül, ebből a rezsivédelem célját 700, a honvédelemét 200 milliárd forint szolgálja. Jövőre természetesen mindkét alap növekedhet – fogalmazott, megjegyezve, “a nagyobb összegekre lövünk”, márpedig az érintett a nyolc szektorban termelődött a legtöbb extraprofit.

Nagy Márton elmondta azt is, hogy az extraprofitadón felül a két alapba összesen mintegy százmilliárd forintot kisebb adótételek “finomhangolásával” szed be a kormányzat. A többi közt emelkedni fog az alkohol jövedéki adója, de változni fog a népegészségügyi adó vagy a cégautók adózása is.

A tárcavezető hangsúlyozta: az egyes cégek Magyarországon maradását nem befolyásolja az extraprofit elvétele, hozzátéve, 12 év alatt a bankrendszerben sikerült 50 százalék fölé emelni a magyar tulajdon arányát, a biztosítási szektorban azonban ez még mindig 20 százalék alatti. Ugyanezt gondolom a kiskereskedelmi szektor élelmiszer ágazatánál – tette hozzá Nagy Márton.

Annak kapcsán, hogy 861 milliárd forintnyi beruházást halaszt el jövőre a kormány, Nagy Márton megjegyezte: a magyarországi beruházási ráta 27 százalékos, amiből 5-6 százalékot tesz ki az állami – ami Európában a legnagyobb -, a többi piaci beruházás. Utóbbit továbbra is ösztönzik, így az állami csökkenésének nem lesz olyan nagy hatása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vecsési olajmező: az MNB megbírságolta a Molt

A jegybank ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re, mert a cég a vecsési kőolajmező feltárásával kapcsolatos hírt nem a tőkepiaci működés szempontjából irányadó jogszabálynak megfelelően és felületeken tette közzé - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Földbe állt a lakossági hitelezés

Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Jön az orosz olajársapka, de Magyarország mentességet kapott

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását. Szijjártó Péter a döntést követően elmondta, Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól.

Edward Snowden orosz lett

Letette az orosz állampolgársági esküt, és megkapta új személyi igazolványát Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus - jelentette ki a férfi ügyvédje, Anatolij Kucserena a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Hírek

Vecsési olajmező: az MNB megbírságolta a Molt

A jegybank ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re, mert a cég a vecsési kőolajmező feltárásával kapcsolatos hírt nem a tőkepiaci működés szempontjából irányadó jogszabálynak megfelelően és felületeken tette közzé - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Edward Snowden orosz lett

Letette az orosz állampolgársági esküt, és megkapta új személyi igazolványát Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus - jelentette ki a férfi ügyvédje, Anatolij Kucserena a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Ebben a két városban a legdrágább az élet a világon

Szingapúrban és New Yorkban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) éves globális felmérésében (Worldwide Cost of Living, WCOL).

A Magyar Bankholdingtól érkezik az ÁSZ új alelnöke

Szomolai Csaba lesz az Állami Számvevőszék egyik alelnöke Holman Magdolna helyett, aki november 30-i hatállyal mondott le alelnöki tisztségéről.

Megvan, ki váltja Lantos Csabát a MET Csoport élén

A MET Csoport Igazgatósága Lakatos Benjamint választotta meg új elnöknek - közölte a svájci központú energiavállalat.

Részleges vasárnapi boltzár jön Horvátországban

A horvát kormány döntött az üzletek részleges vasárnapi zárva tartásáról - közölte Marin Piletic munkaügyi miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Szlovákiában befagyasztották az áram lakossági árát

Szlovákiában jövőre a gáz és a távfűtés lakossági ára 15 százalékkal emelkedik, az áram ára pedig nem változik - jelentette Eduard Heger szlovák miniszterelnök.

Már kaphatók a 2023-as éves és megyei autópálya-matricák

Csütörtöktől kaphatók a 2023-ra érvényes éves országos és megyei autópálya-matricák a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) honlapján, ügyfélszolgálati irodáiban és viszonteladó partnereinél.

Gazdaság

Földbe állt a lakossági hitelezés

Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.

Megállt a hitelek drágulása, két nagybank már csökkentette a kamatait

Korán jött a Mikulás a banki ügyfeleknek, akik olyat láthatnak a hitelfeltételek hó eleji változtatásakor, amire utoljára tavaly volt példa. Elmaradt a megszokottá vált kamatemelési hullám, két nagybank pedig már csökkentette is a kölcsönei kamatát - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Januártól jöhetnek a 37 százalékos személyi kölcsönök és az 52 százalékos hitelkártyák

Január elsejétől 37 százalékra emelkedik a személyi kölcsönöknél a maximum teljes hiteldíjmutató, a hitelkártyák esetén pedig 52 százalékot is elérheti ez a mutató. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom