Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság
No menu items!

Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság

Mario Draghi olasz miniszterelnök sajtótájékoztatón a G20 turisztikai minisztériumközi turisztikai találkozóján, Rómában, 2021. május Kép/Forrás/Alliance/ ANSA/CHIGI PALACE PRESS IRODA/FILIP

Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként fájdalmas reformokra és költségvetési megszorításokra kényszerítette Itáliát. Most is ezt akarja, mégis – talán személyes reputációja és az EU-ból várt pénzeső miatt – a nemzet megmentőjét látják benne a választók.

Nincs pártpolitika?!

Tíz éve, a világgazdasági válság csúcsán Mario Monti szakértői kormánya vette át Itália vezetését. Most, a COVID-válság alatt ismét egy közgazdász került a kormány élére, aki korábban a világ egyik legnagyobb pénzügyi alap kezelője, a Goldman Sachs vezetője volt.

Ahogy Monti, úgy Draghi is párton kívüli, a jobb-bal politika árok fölött állónak tartja magát és szakértői kormányzást ígér. Draghinak sikerült az is, ami Montinak 2011 és 2013 között nem: a jobb- és a baloldal részételével hozott létre koalíciót.

A kormányban részt vesz a baloldali-populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a nemzeti-konzervatív Lega is. Holott mindkét párt a Draghi által EKB elnökként megkövetelt megszorítások és reformok elutasításának köszönheti a megerősödését.

Első felvonás: bukik a jobb- és a baloldal is

A legújabb olasz politikai dráma első felvonása 2011 augusztusában kezdődött: Mario Draghi az EKB akkori elnöke tájékoztatta Silvio Berlusconi olasz kormányfőt, hogy az európai segítségért kiadás- és nyugdíjcsökkentést, valamint munkaerőpiaci reformokat vár. Róma a világgazdasági válság következtében megrogyott gazdaságra és államháztartásra tekintette kénytelen volt akceptálni a feltételeket. Az EKB segítsége nélkül Itália csődbe ment volna. Berlusconinak azonban nem volt ereje végrehajtani a reformokat. A parlament elutasította a törvénycsomagját. A kormány megbukott.

Berlusconit Mario Monti váltotta a kormányfői székben. Az EU egykori versenyjogi biztosa 2011-ben a baloldali pártok, valamint Berlusconi jobboldali, Európa-barát Forza Italiája támogatásával szakértői kormányt hozott létre és végrehajtotta a fájdalmas reformokat. Azonban társadalmi támogatottság hiányában 2013-ban kénytelen volt lemondani. Ez után egymást követték a szociáldemokrata miniszterelnökök, akik finomításokkal, de kitartottak a Draghi által megkövetelt politika mellett. A választók többsége a reformok kárvallottja volt, azonban Monti, majd a szociáldemokrata kormányfők politikája élvezte a hangulatformálók, a gazdaságot domináló jobboldali felső középosztály és az Itáliában hagyományosan balliberális értelmiség támogatását.

Második felvonás: új pártok születése

A második felvonás nyitánya a 2018-as választás volt: a megszorítások kárvallottjai a nemzeti-konzervatív Legát a legerősebb (37%), a baloldali-populista M5S-t (33%) pedig a második legerősebb párttá tették. A baloldali pártok és Berlusconi konzervatívjai, akik 2010-ban együtt még a szavazók 70 százalékát tudták maguk mögött, 2018-ban már csak a voksok 22, illetve 10 százalékát kapták.

Harmadik felvonás: közellenségből megmentő

A harmadik felvonás 2021 februárjában kezdődött. A 2018 óta változatlan összetételű parlament mellett a független jogász professzor, Guseppe Conte evickélt el miniszterelnökként. Legnagyobb sikere, hogy létrehozta és fent tudta tartani a Lega-M5S koalíciót, amelyről az ideológiailag egymással szemben álló pártok vezetői és szavazói eleinte hallani sem akartak. A bravúr kisebb részt Conte személyes népszerűségének, nagyobb részt a COVID-nak volt köszönhető. Az olaszok a vírus tombolása alatt politikai stabilitást akartak. Conte túlzottan magabiztossá vált. Eltaktikázta magát és februárban kénytelen volt lemondani.

A pártok, a sajtó és az olaszok kétségbeesetten kezdték keresni azt a személyt, aki meg tud birkózni a COVID okozta epidemiológiai és gazdasági válsággal. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy csak egy ilyen van: Mario Draghi. Pedig a 73 éves közgazdász az első pillanatban nyilvánvalóvá tette, hogy kormányfőként a választásokon számos elemében 70 százalékos többséggel elutasított politikát követi, amelyet a Lega valamint a M5S még néhány hete is ördögtől valónak tartott.

A Draghi-kormányban csak egy parlamenti párt nem vesz részt, a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia (FdI). A képviselőház 600 tagjából 535 bizalmat szavazott a kilencpárti koalíciónak!

Az uniós pénzeső illúziója

Drgahi programja világos: adó- és járulékcsökkentés, valamint az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a zöld fordulatot a középpontba állító hatalmas volumenű gazdaságélénkítő programok. Az új kormányfő elmondása szerint a forrás az EU COVID-alapja, a NextGenerationEU lesz. A sajtó és a politikai pártok sem kérdőjelezik meg a Draghi által mantrázott 200 milliárd eurót, amennyit állítása szerint Itáliának jut az alapból. Pedig a finanszírozási terv sok sebből vérzik.

Egyrészt, nem veszi figyelembe, hogy Itáliának az EU harmadik legnagyobb gazdaságaként jelentős összeggel kell hozzájárulnia az alaphoz. Másrészt, a brüsszeli segítség nagyobb részt hitelekből és csak kisebb részt vissza nem térítendő támogatásokból áll. Igaz, Róma az EU-tól jóval alacsonyabb kamatra fog kölcsönt kapni, mint amennyiért a pénzpiacokról tudna felvenni. Harmadrészt, a valóságban csak 66 milliárd és az is 6 év alatt elosztva fog érkezni. Évente tehát csak 11 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre az uniós pénzekből. Kevesebb, mint az olasz GDP 0,7 százaléka!

Az olasz gazdaság 2020-ban 9 százalékkal csökkent, az államadósság pedig elérte a GDP 155 százalékát. Az uniós segítség tehát nyilvánvalóan nem lesz elég a gazdaság talpra állításához.

Abban azonban igaza van Draghinak, hogy gyorsak és egyszerűek lesznek a tárgyalások Brüsszellel a pénzért cserébe kért feltételekről. Az EU azt a neoliberális politikát várja el, amelyet Draghi is vall és amely a kormányprogramja gerincét adja.

A célok jól hangzanak. Néhányan mégis kritizálják őket az olasz sajtóban, mert új választások nélkül kap parlamenti legitimációt a gazdaságpolitika, amelyet az olasz választók 2018-ban 70 százalékos többséggel elutasítottak.

Nem a jobb és a baloldal között húzódik az árok

Itáliát látszatra évtizedek óta a balliberálisok és a jobboldaliak ellentéte határozza meg. A szociáldemokraták támasza a klasszikus munkások helyett egyre inkább a városi értelmiség lett. A ’90-es évek elejétől két évtizeden át Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobboldal bázisát pedig az észak-olasz vállalkozók, az olasz gazdaság tartópilléréi adták. Bármilyen nagy is volt az ellentét a két tábor között, valójában mindkét tömb a társadalmi progresszió, az európai integráció és neoliberális gazdaságpolitika híve és a globalizáció haszonélvezője volt.

Az igazi ellentét a globalizáció nyertesei és vesztesei között húzódott. A kárvallottak a termelőüzemek elvándorlása miatt munka nélkül maradt észak-olasz munkások és a dél-itáliai kispolgárok voltak. Előbbiek megszokásból a baloldalra, utóbbiak Berlusconira szavaztak, de kevésbé érezték magukat a két párt által képviselve.

Draghi megváltoztatja a válaszokat?

A változást az M5S és a Lega megjelenése okozta. Előbbi a frusztrált baloldali, utóbbi az elégedetlen jobboldali szavazókat nyerte meg. A Lega nacionalista és Európa-ellenes szólamokat ismételt. A M5S a politikai és a gazdasági elit leváltásának ígéretével kampányolt. A két szavazótábort az elégedetlenségen kívül semmi nem köti össze. Ezért biztos, hogy Giuseppe Conténak a korona-válság nélkül nem sikerült volna a Lega-M5S koalíciót két éven keresztül fenntartania.

A közvéleménykutatások szerint továbbra is a Lega és a M5S a két legnépszerűbb párt. A közbeszédet, a sajtót, valamint a gazdasági és a politikai elitet azonban a szociáldemokraták és Berlusconi konzervatív hívei dominálják. Így tudták hatalomra juttatni Mario Draghit. A sikerhez kellett a 73 éves közgazdász társadalmi reputációja is. Habár a Lega és a M5S szavazói, tehát az olaszok döntő többsége nem ért egyet a gazdasági elképzeléseivel, mégis örül, hogy a kormányfői székbe került. A választásokig hátralevő egy év nagy kérdése, hogy Draghinak sikerül-e meggyőznie a gazdaságpolitikájáról a többséget és visszavezetnie őket a szociáldemokraták és a konzervatívok szavazótáborába.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lassult a szlovákiai magyarok fogyása

Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest - derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataiból.

Uniós infláció. A magyar már csak az ötödik legnagyobb

Rekordmagas éves fogyasztói árindex alakult ki az euróövezetben, az Európai Unió egészében pedig 5,3 százalékra emelkedett az infláció decemberben. A legnagyobb áremelkedést Észtországban regisztrálták - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

A nagyvállalatok többsége beépítette áraiba az inflációt

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - közölte friss felmérésének adatait a K&H csoport.

Hírek

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom