Kezdőlap Világgazdaság Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság
No menu items!

Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság

Mario Draghi olasz miniszterelnök sajtótájékoztatón a G20 turisztikai minisztériumközi turisztikai találkozóján, Rómában, 2021. május Kép/Forrás/Alliance/ ANSA/CHIGI PALACE PRESS IRODA/FILIP

Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként fájdalmas reformokra és költségvetési megszorításokra kényszerítette Itáliát. Most is ezt akarja, mégis – talán személyes reputációja és az EU-ból várt pénzeső miatt – a nemzet megmentőjét látják benne a választók.

Nincs pártpolitika?!

Tíz éve, a világgazdasági válság csúcsán Mario Monti szakértői kormánya vette át Itália vezetését. Most, a COVID-válság alatt ismét egy közgazdász került a kormány élére, aki korábban a világ egyik legnagyobb pénzügyi alap kezelője, a Goldman Sachs vezetője volt.

Ahogy Monti, úgy Draghi is párton kívüli, a jobb-bal politika árok fölött állónak tartja magát és szakértői kormányzást ígér. Draghinak sikerült az is, ami Montinak 2011 és 2013 között nem: a jobb- és a baloldal részételével hozott létre koalíciót.

A kormányban részt vesz a baloldali-populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a nemzeti-konzervatív Lega is. Holott mindkét párt a Draghi által EKB elnökként megkövetelt megszorítások és reformok elutasításának köszönheti a megerősödését.

Első felvonás: bukik a jobb- és a baloldal is

A legújabb olasz politikai dráma első felvonása 2011 augusztusában kezdődött: Mario Draghi az EKB akkori elnöke tájékoztatta Silvio Berlusconi olasz kormányfőt, hogy az európai segítségért kiadás- és nyugdíjcsökkentést, valamint munkaerőpiaci reformokat vár. Róma a világgazdasági válság következtében megrogyott gazdaságra és államháztartásra tekintette kénytelen volt akceptálni a feltételeket. Az EKB segítsége nélkül Itália csődbe ment volna. Berlusconinak azonban nem volt ereje végrehajtani a reformokat. A parlament elutasította a törvénycsomagját. A kormány megbukott.

Berlusconit Mario Monti váltotta a kormányfői székben. Az EU egykori versenyjogi biztosa 2011-ben a baloldali pártok, valamint Berlusconi jobboldali, Európa-barát Forza Italiája támogatásával szakértői kormányt hozott létre és végrehajtotta a fájdalmas reformokat. Azonban társadalmi támogatottság hiányában 2013-ban kénytelen volt lemondani. Ez után egymást követték a szociáldemokrata miniszterelnökök, akik finomításokkal, de kitartottak a Draghi által megkövetelt politika mellett. A választók többsége a reformok kárvallottja volt, azonban Monti, majd a szociáldemokrata kormányfők politikája élvezte a hangulatformálók, a gazdaságot domináló jobboldali felső középosztály és az Itáliában hagyományosan balliberális értelmiség támogatását.

Második felvonás: új pártok születése

A második felvonás nyitánya a 2018-as választás volt: a megszorítások kárvallottjai a nemzeti-konzervatív Legát a legerősebb (37%), a baloldali-populista M5S-t (33%) pedig a második legerősebb párttá tették. A baloldali pártok és Berlusconi konzervatívjai, akik 2010-ban együtt még a szavazók 70 százalékát tudták maguk mögött, 2018-ban már csak a voksok 22, illetve 10 százalékát kapták.

Harmadik felvonás: közellenségből megmentő

A harmadik felvonás 2021 februárjában kezdődött. A 2018 óta változatlan összetételű parlament mellett a független jogász professzor, Guseppe Conte evickélt el miniszterelnökként. Legnagyobb sikere, hogy létrehozta és fent tudta tartani a Lega-M5S koalíciót, amelyről az ideológiailag egymással szemben álló pártok vezetői és szavazói eleinte hallani sem akartak. A bravúr kisebb részt Conte személyes népszerűségének, nagyobb részt a COVID-nak volt köszönhető. Az olaszok a vírus tombolása alatt politikai stabilitást akartak. Conte túlzottan magabiztossá vált. Eltaktikázta magát és februárban kénytelen volt lemondani.

A pártok, a sajtó és az olaszok kétségbeesetten kezdték keresni azt a személyt, aki meg tud birkózni a COVID okozta epidemiológiai és gazdasági válsággal. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy csak egy ilyen van: Mario Draghi. Pedig a 73 éves közgazdász az első pillanatban nyilvánvalóvá tette, hogy kormányfőként a választásokon számos elemében 70 százalékos többséggel elutasított politikát követi, amelyet a Lega valamint a M5S még néhány hete is ördögtől valónak tartott.

A Draghi-kormányban csak egy parlamenti párt nem vesz részt, a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia (FdI). A képviselőház 600 tagjából 535 bizalmat szavazott a kilencpárti koalíciónak!

Az uniós pénzeső illúziója

Drgahi programja világos: adó- és járulékcsökkentés, valamint az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a zöld fordulatot a középpontba állító hatalmas volumenű gazdaságélénkítő programok. Az új kormányfő elmondása szerint a forrás az EU COVID-alapja, a NextGenerationEU lesz. A sajtó és a politikai pártok sem kérdőjelezik meg a Draghi által mantrázott 200 milliárd eurót, amennyit állítása szerint Itáliának jut az alapból. Pedig a finanszírozási terv sok sebből vérzik.

Egyrészt, nem veszi figyelembe, hogy Itáliának az EU harmadik legnagyobb gazdaságaként jelentős összeggel kell hozzájárulnia az alaphoz. Másrészt, a brüsszeli segítség nagyobb részt hitelekből és csak kisebb részt vissza nem térítendő támogatásokból áll. Igaz, Róma az EU-tól jóval alacsonyabb kamatra fog kölcsönt kapni, mint amennyiért a pénzpiacokról tudna felvenni. Harmadrészt, a valóságban csak 66 milliárd és az is 6 év alatt elosztva fog érkezni. Évente tehát csak 11 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre az uniós pénzekből. Kevesebb, mint az olasz GDP 0,7 százaléka!

Az olasz gazdaság 2020-ban 9 százalékkal csökkent, az államadósság pedig elérte a GDP 155 százalékát. Az uniós segítség tehát nyilvánvalóan nem lesz elég a gazdaság talpra állításához.

Abban azonban igaza van Draghinak, hogy gyorsak és egyszerűek lesznek a tárgyalások Brüsszellel a pénzért cserébe kért feltételekről. Az EU azt a neoliberális politikát várja el, amelyet Draghi is vall és amely a kormányprogramja gerincét adja.

A célok jól hangzanak. Néhányan mégis kritizálják őket az olasz sajtóban, mert új választások nélkül kap parlamenti legitimációt a gazdaságpolitika, amelyet az olasz választók 2018-ban 70 százalékos többséggel elutasítottak.

Nem a jobb és a baloldal között húzódik az árok

Itáliát látszatra évtizedek óta a balliberálisok és a jobboldaliak ellentéte határozza meg. A szociáldemokraták támasza a klasszikus munkások helyett egyre inkább a városi értelmiség lett. A ’90-es évek elejétől két évtizeden át Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobboldal bázisát pedig az észak-olasz vállalkozók, az olasz gazdaság tartópilléréi adták. Bármilyen nagy is volt az ellentét a két tábor között, valójában mindkét tömb a társadalmi progresszió, az európai integráció és neoliberális gazdaságpolitika híve és a globalizáció haszonélvezője volt.

Az igazi ellentét a globalizáció nyertesei és vesztesei között húzódott. A kárvallottak a termelőüzemek elvándorlása miatt munka nélkül maradt észak-olasz munkások és a dél-itáliai kispolgárok voltak. Előbbiek megszokásból a baloldalra, utóbbiak Berlusconira szavaztak, de kevésbé érezték magukat a két párt által képviselve.

Draghi megváltoztatja a válaszokat?

A változást az M5S és a Lega megjelenése okozta. Előbbi a frusztrált baloldali, utóbbi az elégedetlen jobboldali szavazókat nyerte meg. A Lega nacionalista és Európa-ellenes szólamokat ismételt. A M5S a politikai és a gazdasági elit leváltásának ígéretével kampányolt. A két szavazótábort az elégedetlenségen kívül semmi nem köti össze. Ezért biztos, hogy Giuseppe Conténak a korona-válság nélkül nem sikerült volna a Lega-M5S koalíciót két éven keresztül fenntartania.

A közvéleménykutatások szerint továbbra is a Lega és a M5S a két legnépszerűbb párt. A közbeszédet, a sajtót, valamint a gazdasági és a politikai elitet azonban a szociáldemokraták és Berlusconi konzervatív hívei dominálják. Így tudták hatalomra juttatni Mario Draghit. A sikerhez kellett a 73 éves közgazdász társadalmi reputációja is. Habár a Lega és a M5S szavazói, tehát az olaszok döntő többsége nem ért egyet a gazdasági elképzeléseivel, mégis örül, hogy a kormányfői székbe került. A választásokig hátralevő egy év nagy kérdése, hogy Draghinak sikerül-e meggyőznie a gazdaságpolitikájáról a többséget és visszavezetnie őket a szociáldemokraták és a konzervatívok szavazótáborába.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Rekordot döntött a forgalom Magyarország légterében tavaly

A HungaroControl 2024-ben rekordforgalmat regisztrált Magyarország légterében 1 millió 143 ezer 937 repülőgéppel, amelyeknek csaknem 84 százalékát az átrepülő járművek tették ki, az előrejelzések szerint az idén is erős forgalom várható.

Egyre népszerűbb az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás

Egyre népszerűbb az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA), amelyen keresztül tavaly több mint 1,2 millió beadvány érkezett, míg 2023-ban 770 ezer.

Havonta mintegy 2000 gépkocsival gyarapodik a tisztán elektromos flotta

Erős hajrát követően repülőrajttal indult 2025 is a zöldautózás terjedésében: januárban ismét több mint 1900-zal nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma, megszakítás nélkül ötödik hónapja tart ez a lendületes bővülési ütem.

Az EU importdíjat vezetne be az e-kereskedelmi csomagokra

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy új díjakat vezetne be az import e-kereskedelmi csomagokra, annak érdekében, hogy szabályozza a többségében Kínából érkező, az uniós szabványoknak nem megfelelő kereskedelmi termékek beáramlását.

Hírek

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gyengült a forint szerda reggel

Az euró 1,0425 euróról 1,0416 euróra gyengült.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél, 0,2 százalékkal az euró, 0,8 százalékkal a dollár és 0,4 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült péntek reggelre a forint

Péntek reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a hétfői kezdésnél mindhárom devizával szemben, 0,5 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 0,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtökön reggel a szerda esti szintekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Erősödött a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0263 dollár után 1,0272 dolláron áll péntek reggel.

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.