Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság
No menu items!

Olasz dráma három felvonásban, főszerepben Mario Draghi és a gazdaság

Mario Draghi olasz miniszterelnök sajtótájékoztatón a G20 turisztikai minisztériumközi turisztikai találkozóján, Rómában, 2021. május Kép/Forrás/Alliance/ ANSA/CHIGI PALACE PRESS IRODA/FILIP

Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként fájdalmas reformokra és költségvetési megszorításokra kényszerítette Itáliát. Most is ezt akarja, mégis – talán személyes reputációja és az EU-ból várt pénzeső miatt – a nemzet megmentőjét látják benne a választók.

Nincs pártpolitika?!

Tíz éve, a világgazdasági válság csúcsán Mario Monti szakértői kormánya vette át Itália vezetését. Most, a COVID-válság alatt ismét egy közgazdász került a kormány élére, aki korábban a világ egyik legnagyobb pénzügyi alap kezelője, a Goldman Sachs vezetője volt.

Ahogy Monti, úgy Draghi is párton kívüli, a jobb-bal politika árok fölött állónak tartja magát és szakértői kormányzást ígér. Draghinak sikerült az is, ami Montinak 2011 és 2013 között nem: a jobb- és a baloldal részételével hozott létre koalíciót.

A kormányban részt vesz a baloldali-populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a nemzeti-konzervatív Lega is. Holott mindkét párt a Draghi által EKB elnökként megkövetelt megszorítások és reformok elutasításának köszönheti a megerősödését.

Első felvonás: bukik a jobb- és a baloldal is

A legújabb olasz politikai dráma első felvonása 2011 augusztusában kezdődött: Mario Draghi az EKB akkori elnöke tájékoztatta Silvio Berlusconi olasz kormányfőt, hogy az európai segítségért kiadás- és nyugdíjcsökkentést, valamint munkaerőpiaci reformokat vár. Róma a világgazdasági válság következtében megrogyott gazdaságra és államháztartásra tekintette kénytelen volt akceptálni a feltételeket. Az EKB segítsége nélkül Itália csődbe ment volna. Berlusconinak azonban nem volt ereje végrehajtani a reformokat. A parlament elutasította a törvénycsomagját. A kormány megbukott.

Berlusconit Mario Monti váltotta a kormányfői székben. Az EU egykori versenyjogi biztosa 2011-ben a baloldali pártok, valamint Berlusconi jobboldali, Európa-barát Forza Italiája támogatásával szakértői kormányt hozott létre és végrehajtotta a fájdalmas reformokat. Azonban társadalmi támogatottság hiányában 2013-ban kénytelen volt lemondani. Ez után egymást követték a szociáldemokrata miniszterelnökök, akik finomításokkal, de kitartottak a Draghi által megkövetelt politika mellett. A választók többsége a reformok kárvallottja volt, azonban Monti, majd a szociáldemokrata kormányfők politikája élvezte a hangulatformálók, a gazdaságot domináló jobboldali felső középosztály és az Itáliában hagyományosan balliberális értelmiség támogatását.

Második felvonás: új pártok születése

A második felvonás nyitánya a 2018-as választás volt: a megszorítások kárvallottjai a nemzeti-konzervatív Legát a legerősebb (37%), a baloldali-populista M5S-t (33%) pedig a második legerősebb párttá tették. A baloldali pártok és Berlusconi konzervatívjai, akik 2010-ban együtt még a szavazók 70 százalékát tudták maguk mögött, 2018-ban már csak a voksok 22, illetve 10 százalékát kapták.

Harmadik felvonás: közellenségből megmentő

A harmadik felvonás 2021 februárjában kezdődött. A 2018 óta változatlan összetételű parlament mellett a független jogász professzor, Guseppe Conte evickélt el miniszterelnökként. Legnagyobb sikere, hogy létrehozta és fent tudta tartani a Lega-M5S koalíciót, amelyről az ideológiailag egymással szemben álló pártok vezetői és szavazói eleinte hallani sem akartak. A bravúr kisebb részt Conte személyes népszerűségének, nagyobb részt a COVID-nak volt köszönhető. Az olaszok a vírus tombolása alatt politikai stabilitást akartak. Conte túlzottan magabiztossá vált. Eltaktikázta magát és februárban kénytelen volt lemondani.

A pártok, a sajtó és az olaszok kétségbeesetten kezdték keresni azt a személyt, aki meg tud birkózni a COVID okozta epidemiológiai és gazdasági válsággal. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy csak egy ilyen van: Mario Draghi. Pedig a 73 éves közgazdász az első pillanatban nyilvánvalóvá tette, hogy kormányfőként a választásokon számos elemében 70 százalékos többséggel elutasított politikát követi, amelyet a Lega valamint a M5S még néhány hete is ördögtől valónak tartott.

A Draghi-kormányban csak egy parlamenti párt nem vesz részt, a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia (FdI). A képviselőház 600 tagjából 535 bizalmat szavazott a kilencpárti koalíciónak!

Az uniós pénzeső illúziója

Drgahi programja világos: adó- és járulékcsökkentés, valamint az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a zöld fordulatot a középpontba állító hatalmas volumenű gazdaságélénkítő programok. Az új kormányfő elmondása szerint a forrás az EU COVID-alapja, a NextGenerationEU lesz. A sajtó és a politikai pártok sem kérdőjelezik meg a Draghi által mantrázott 200 milliárd eurót, amennyit állítása szerint Itáliának jut az alapból. Pedig a finanszírozási terv sok sebből vérzik.

Egyrészt, nem veszi figyelembe, hogy Itáliának az EU harmadik legnagyobb gazdaságaként jelentős összeggel kell hozzájárulnia az alaphoz. Másrészt, a brüsszeli segítség nagyobb részt hitelekből és csak kisebb részt vissza nem térítendő támogatásokból áll. Igaz, Róma az EU-tól jóval alacsonyabb kamatra fog kölcsönt kapni, mint amennyiért a pénzpiacokról tudna felvenni. Harmadrészt, a valóságban csak 66 milliárd és az is 6 év alatt elosztva fog érkezni. Évente tehát csak 11 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre az uniós pénzekből. Kevesebb, mint az olasz GDP 0,7 százaléka!

Az olasz gazdaság 2020-ban 9 százalékkal csökkent, az államadósság pedig elérte a GDP 155 százalékát. Az uniós segítség tehát nyilvánvalóan nem lesz elég a gazdaság talpra állításához.

Abban azonban igaza van Draghinak, hogy gyorsak és egyszerűek lesznek a tárgyalások Brüsszellel a pénzért cserébe kért feltételekről. Az EU azt a neoliberális politikát várja el, amelyet Draghi is vall és amely a kormányprogramja gerincét adja.

A célok jól hangzanak. Néhányan mégis kritizálják őket az olasz sajtóban, mert új választások nélkül kap parlamenti legitimációt a gazdaságpolitika, amelyet az olasz választók 2018-ban 70 százalékos többséggel elutasítottak.

Nem a jobb és a baloldal között húzódik az árok

Itáliát látszatra évtizedek óta a balliberálisok és a jobboldaliak ellentéte határozza meg. A szociáldemokraták támasza a klasszikus munkások helyett egyre inkább a városi értelmiség lett. A ’90-es évek elejétől két évtizeden át Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobboldal bázisát pedig az észak-olasz vállalkozók, az olasz gazdaság tartópilléréi adták. Bármilyen nagy is volt az ellentét a két tábor között, valójában mindkét tömb a társadalmi progresszió, az európai integráció és neoliberális gazdaságpolitika híve és a globalizáció haszonélvezője volt.

Az igazi ellentét a globalizáció nyertesei és vesztesei között húzódott. A kárvallottak a termelőüzemek elvándorlása miatt munka nélkül maradt észak-olasz munkások és a dél-itáliai kispolgárok voltak. Előbbiek megszokásból a baloldalra, utóbbiak Berlusconira szavaztak, de kevésbé érezték magukat a két párt által képviselve.

Draghi megváltoztatja a válaszokat?

A változást az M5S és a Lega megjelenése okozta. Előbbi a frusztrált baloldali, utóbbi az elégedetlen jobboldali szavazókat nyerte meg. A Lega nacionalista és Európa-ellenes szólamokat ismételt. A M5S a politikai és a gazdasági elit leváltásának ígéretével kampányolt. A két szavazótábort az elégedetlenségen kívül semmi nem köti össze. Ezért biztos, hogy Giuseppe Conténak a korona-válság nélkül nem sikerült volna a Lega-M5S koalíciót két éven keresztül fenntartania.

A közvéleménykutatások szerint továbbra is a Lega és a M5S a két legnépszerűbb párt. A közbeszédet, a sajtót, valamint a gazdasági és a politikai elitet azonban a szociáldemokraták és Berlusconi konzervatív hívei dominálják. Így tudták hatalomra juttatni Mario Draghit. A sikerhez kellett a 73 éves közgazdász társadalmi reputációja is. Habár a Lega és a M5S szavazói, tehát az olaszok döntő többsége nem ért egyet a gazdasági elképzeléseivel, mégis örül, hogy a kormányfői székbe került. A választásokig hátralevő egy év nagy kérdése, hogy Draghinak sikerül-e meggyőznie a gazdaságpolitikájáról a többséget és visszavezetnie őket a szociáldemokraták és a konzervatívok szavazótáborába.

Petrus Szabolcs

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Futballstadionban értekeztek a pénzügyminiszterek

Az elmúlt 20 évben egyre inkább nyílik az az olló, ami az amerikai gazdaság, az ázsiai gazdaságok versenyképessége és Európa versenyképessége között van, ráadásul Európa rovására.

Az év végén már alig drágult a kötelező

Mindössze 368 forinttal emelkedett a tavalyi IV. negyedévben egy átlagos személyautó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) állománydíja

Kincstár elnök: a fiatalok is látják már a hosszútávú, értékálló befektetések előnyeit 

A Magyar Államkincstár számlavezető rendszerén, a fogadó és küldő oldalon évente hatvankétezer milliárd forint folyik át, amelybe az EU-tól kapott támogatások kifizetése is beletartozik

Szijjártó Péter: A BYD Magyarország ötödik autógyára lesz

BYD Magyarország ötödik autógyára lesz. Ez, azt hiszem, megint csak alátámasztja, hogy nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország európai autógyártó nagyhatalom

Hírek

Nemzeti ünnep miatt a tokiói börze zárva

Vegyesen mozogtak a vezető ázsiai tőzsdék pénteken, a hét utolsó kereskedési napján,

Erősödés a vezető ázsiai piacokon, a Nikkei rekordszinten zárt

 Elemzők szerint a japán részvények drágulása mögött elsősorban a japán jegybank (BoJ) rendkívül laza monetáris politikája áll, ami lényegében negatív szinten tartja a diszkontrátát,

Őrült autóóriások Pesten: jön a Hot Wheels Monster Trucks Live Glow Party

A Hot Wheels Monster Trucks Live Glow Party megérkezik Budapestre is!

A magyar tőzsde követte az európai trendet

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 59,14 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 65 940,94 ponton zárt kedden.

Speciális étrenddel a klimax ellen

Habár nem teljesen szünteti meg a tüneteket és a kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázatát, az időben elkezdett életmódváltás késleltetheti a megjelenésüket, javítva a változókori nők életminőségét.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

A hétfő kora esti szintekhez képest gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedden reggel a bankközi devizapiacon.

Alacsony forgalommal, új csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 230,33 pontos, 0,35 százalékos emelkedéssel, 66 000,08 ponton, történelmi csúcson zárt hétfőn.

Erősödött a forint árfolyama reggelre

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggelre a péntek esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Futballstadionban értekeztek a pénzügyminiszterek

Az elmúlt 20 évben egyre inkább nyílik az az olló, ami az amerikai gazdaság, az ázsiai gazdaságok versenyképessége és Európa versenyképessége között van, ráadásul Európa rovására.

Rekorderedményt ért el tavaly az Accor szállodaipari csoport

Az Accor, a világ vezető szállodaipari csoportja rekordmagas, több mint 1 milliárd euró EBITDA-t (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt) ért el 2023-ban.

Startupvilág: felértékelődnek az unikornisok

Az elmúlt évben jelentősen zsugorodott a nemzetközi és a hazai startup piac a befektetéseket és a csapatok számát illetően is.

Lassult az euróövezeti infláció

Az euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra lassult januárban a decemberi 2,9 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat végleges adatként csütörtökön.