Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást
No menu items!

Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást

Pleschinger Gyula: olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit

A szükségből kovácsolt erényt a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a Covid-járvány miatti távolságtartás időszakában úgy tért át az online rendezvényekre, hogy még növelni is tudta a látogatottságot. Pleschinger Gyula, az MKT elnöke szerint a járványhoz kapcsolódó kihívások felértékelték a szakmát, a magyar közgazdászok pedig tanácsokkal segítik a kilábalást. 

 – A Magyar Közgazdasági Társaságnak évente nagyságrendileg száz rendezvénye van, közte a szakma meghatározó összejövetelének számító Közgazdász Vándorgyűlés. Amikor tavaly, a járványhelyzet miatt korlátozni kellett a fizikai találkozásokat, rögtön felmértük, miként lehet a legeredményesebben folytatni az egyesületi életet, majd hamar átálltunk az online formára. Ezzel sikerült megőrizni a rendezvényeink mennyiségét, miközben – ami egyáltalán nem volt magától értetődő – még növelni is tudtuk az egyes események virtuális látogatóinak számát.  

Mivel a járványhelyzet a 2020-as Vándorgyűlés fizikai megtartását sem tette lehetővé, a szükség arra is rákényszerített minket, hogy előre videóra vegyük a szekcióüléseket, amelyeket a Vándorgyűlés kezdő pillanatától elérhetővé tettünk a honlapunkon – elemez az MKT elnöke. Ez pedig még azzal az előnnyel is együtt járt, hogy miközben korábban komoly fejtörést okozott, hogy milyen témáknak szenteljük a Vándorgyűlés során – a helyszín adottságaitól függően – megszervezhető 8-10 szekcióülést, a virtuális eseményen már mind a huszonhat szakosztályunk számára lehetőség nyílt arra, hogy előre rögzítse a számára legfontosabb témát feldolgozó szekcióülést.  

– Milyen volt mindennek a visszhangja? 

– Önmagáért beszél, hogy amíg korábban, az élő eseményként megtartott Vándorgyűléseken nagyjából ezren vettek részt, a tavalyi virtuális rendezvényen közel 30 ezer látogató vett részt az interneten keresztül. Így aztán abban maradtunk, hogy ha már vissza lehet térni a hagyományos rendezési formához, akkor is streamelni fogjuk a nyitó és a záró plenáris ülések előadásait, valamint a helyszínen megrendezendő szekcióüléseket. Azok a szakosztályok pedig, akik számára a helyszíni korlátok nem teszik lehetővé szekcióülések „élőben” történő megrendezését, a Vándorgyűlést megelőző napokban rögzíthetik a programjaikat, melyeket aztán a Vándorgyűlés kezdőpillanatától kezdve meg lehet nézni a Társaság honlapján keresztül. 

– Mindebben nyilván annak is szerepe volt, hogy bár az interneten már 2019-ben is követni lehetett az eseményt, 2020 őszén, a járvány hatására az emberek messze több időt töltöttek otthon, vagyis home office-ban. Mi volt a helyzet idén?   

– Sajnos a járványhelyzet idén sem engedte meg azt, hogy a hagyományos keretek között kerüljön sor a Vándorgyűlésre. Gondolkodtunk azon, hogy egy limitált létszámú közönség számára lehetővé tesszük a helyszíni megjelenést, de az egyrészt nem lett volna igazságos azokkal szemben, akik bár szerettek volna részt venni, de nem tudtak volna bejutni az eseményre. Másrészt a járvány negyedik hulláma miatti magas egészségügyi kockázat miatt el is vetettük a tervet. Az online forma viszont idén is beváltotta a reményeket. A Vándorgyűlésre szeptember 23-24. között került sor a virtuális térben, és bár végleges számok még nem állnak a rendelkezésünkre, már az eseményt követő első héten közel nyolcezer online látogatót regisztráltunk, és még mostanában is sokan kattintanak az esemény programjaira. Ezek alapján úgy számolok, idén is meglesz a 30 ezer körüli érdeklődő. Annál is inkább, mert ismét rendkívül magas szakmai színvonalú előadásokra került sor több állami, illetve gazdasági vezető, pénzügyi szakember, egyetemi tanár és akadémikus előadásaival.  

– Mennyire hiányolja a szakma az ilyen nagy szakmai események sava-borsát, a személyes találkozások, beszélgetések élményét?  

– A személyes találkozás élményét természetesen semmilyen online megoldással nem lehet pótolni, hiszen a szakmai előadások mellett a személyes információcsere és kapcsolatépítés teszi olyan eseménnyé a Vándorgyűlést, ami összetartja a közgazdász szakmát. Ezért reméljük, hogy 2022-ben már élő eseményként tarthatjuk meg a Vándorgyűlést, amit – ahogy azt korábban említettem – az online forma sikerét hasznosítva hibrid módon, vagyis a személyes részvétel lehetősége mellett a virtuális megtekinthetőséget is biztosítva tartunk meg. 

– A járványhelyzet ráadásul egy másik ígéretes eseményt, az MKT által kiemelten kezelt Nemzetközi Közgazdász Diákolimpiát is az online térbe szorította. 

Pleschinger Gyula. Fotó: Horacio Villalobos/Corbis

– A cseh kollégák által 2016-ban középiskolások számára indított, időközben V4-essé bővült, évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Közgazdasági Diákolimpiát illetve annak hazai fordulóit az MKT a Corvinus Egyetem, az MNB Pénzmúzeum, a Pénziránytű Alapítvány és a Budapest Institute of Banking, közreműködésével szervezi. A Diákolimpián a hazai selejtezőket és döntőt követően minden országból a legjobb öt diák jut tovább a nemzetközi döntőbe. Az elmúlt évi nemzetközi döntőt a Magyar Nemzeti Bank támogatásával házigazdaként Budapesten szerettük volna megrendezni. Mivel ezt is kénytelenek voltunk online módon lebonyolítani, a tervünk az, hogy ha a járványhelyzet engedi, jövőre ismét megpróbálunk az esemény valódi házigazdájává válni. Az esemény rangját jól mutatja, hogy az elmúlt évi hazai döntő fővédnöke Matolcsy jegybank elnök úr volt, míg a nemzetközi döntő fővédnökéül Thomas J. Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász professzort sikerült megnyernünk. 

– Tapasztalatai szerint a Covid-járványhoz kapcsolódó különféle válság hatására milyen presztízse van most a közgazdász munkának Magyarországon, illetve a nagyvilágban? 

– Ha abból indulnunk ki, hogy ha valaki ma kinyit egy újságot, vagy megnéz egy online híroldalt, akkor az tele van közgazdászok nyilatkozataival, elemzéseivel, véleményeivel. Vagyis elég nagy az érdeklődés a közgazdaságtan iránt, ami annak is köszönhető, hogy a járvány kihívásai kapcsán olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit. Látjuk azt is, hogy nagyon komoly ellátási zavarok vannak, a benzin ára emelkedik, az energia ára emelkedik, az infláció megnőtt és nagy kérdés, hogy mindez mennyiben tekinthető átmenetinek, vagy éppen tartós tendenciának. 

Miközben az is érezhető, hogy a nagy jegybankok és a fiskális hatóságok többféle módon próbálják kezelni ezt a válságot, mindez a közgazdász szakma minden ágára is komoly reflektorfényt irányít. Mivel a válság kezelése nemzeti szinten is komoly felelősség, ebben a helyzetben a Magyar Közgazdasági Társaságnak is megvan a maga szerepe abban, hogy a kilábaláshoz vezető megoldások kidolgozásában részt vegyen. Ezért sem véletlen, hogy korábban minket is felkértek arra, hogy vegyünk részt a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport munkájában, ahol szakosztályaink javaslatai alapján közel száz ajánlást  terjesztettünk elő.  

– Mi valósult meg ezek közül?  

– Többet is átültetett a gyakorlatba a kormány. De akkor vagyunk őszinték, ha hozzátesszük, hogy ez többségében nem csak a mi érdemünk, mert az akciócsoportban nagyon sok, más területről érkezett szakember is részt vett. A lényeg inkább az, hogy látok olyan javaslatokat, amelyek nemcsak megvalósultak, hanem jól is működnek. Ráadásul azóta sem álltunk le a különféle javaslatok kidolgozásával. A döntéshozókat folyamatosan próbáljuk tájékoztatni arról, hogy az általunk képviselt közgazdász szakma mit gondol, milyen lépésekkel segítené elő a gazdasági kilábalást, előbbrelépést.  

– Mindezt társadalmi munkában? 

– Igen. Az MKT egy rendkívül szerény költségvetéssel dolgozó közhasznú társaság, amely részben tagdíjakból, nagyobb részt adományokból tudja szervezni a programjait. Az, hogy a tagjaink önkéntes munkában, mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül is részt vesznek a különféle tervezetek kidolgozásában egyértelműen mutatja, hogy elkötelezettek a hivatásuk és az ország jövője iránt.  

– A Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként a szakma szempontjából mit tart a legfontosabbnak a Covid-járvány kapcsán? 

– A legfontosabb most az, hogy fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk azokat a folyamatokat, amelyeket a járványhelyzet kiváltott, és meg kell találnunk azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyekkel ezeket a negatív hatásokat ellensúlyozni, vagy semlegesíteni lehet. Sőt, egy kicsit előre gondolkodva, meg kell próbálni modellezni is azt, hogy az ilyesfajta krízishelyzetek esetén a jövőben mik lehetnek a válságból, vagy a válság következményeiből kivezető utak és lehetőségek. Emellett azt is gondolom, hogy az a tudás és tapasztalat, ami a közgazdasági társaság több mint háromezer tagjában most felhalmozódott, a jövőben is rendkívül hasznos lehet.

Sokan mondják például azt, hogy a Covid erősen visszavetette a globalizmust, ami nyilván csak fenntartásokkal, vagy bizonyos korlátok között fogadható el. Többek között természetes, hogy átgondolásra készteti majd az érintett termelési és ellátási láncok szervezőit, hogy mennyire érdemes optimálni ezeknek a láncoknak a hosszát. Nem mellékesen ez egyébként újabb lehetőségeket is teremthet a magyar gazdaság szereplőinek, mert esetleg ők is helyzetbe kerülhetnek, ha valahol egy-két láncszemet kiiktatnak a korábban kialakult hosszú termelési, illetve ellátási láncokból. De mindemellett is egyértelmű, hogy a globalizáció továbbra is fennmarad és mi is a világgazdaság része maradunk. Kis, nyitott gazdaságként szervesen kapcsolódunk elsősorban az Európai Unióhoz és azon kívül más, meghatározó országokhoz is. Ebből a szempontból érthető a kormány azon törekvése, hogy más, nem európai uniós országok felé is igyekszik jobb pozíciókat nyitni, kihasználva azt, hogy a megváltozott a globális környezetben így lehet nagyobb a mozgásterünk. Amire azért is szükség van, mert a fent említettek miatt nyilván a jövőben is minden olyan gazdasági hatás érinteni fog minket, ami a nagyvilágban történik. 

Érsek M. Zoltán 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa!

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...