Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást
No menu items!

Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást

Pleschinger Gyula: olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit

A szükségből kovácsolt erényt a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a Covid-járvány miatti távolságtartás időszakában úgy tért át az online rendezvényekre, hogy még növelni is tudta a látogatottságot. Pleschinger Gyula, az MKT elnöke szerint a járványhoz kapcsolódó kihívások felértékelték a szakmát, a magyar közgazdászok pedig tanácsokkal segítik a kilábalást. 

 – A Magyar Közgazdasági Társaságnak évente nagyságrendileg száz rendezvénye van, közte a szakma meghatározó összejövetelének számító Közgazdász Vándorgyűlés. Amikor tavaly, a járványhelyzet miatt korlátozni kellett a fizikai találkozásokat, rögtön felmértük, miként lehet a legeredményesebben folytatni az egyesületi életet, majd hamar átálltunk az online formára. Ezzel sikerült megőrizni a rendezvényeink mennyiségét, miközben – ami egyáltalán nem volt magától értetődő – még növelni is tudtuk az egyes események virtuális látogatóinak számát.  

Mivel a járványhelyzet a 2020-as Vándorgyűlés fizikai megtartását sem tette lehetővé, a szükség arra is rákényszerített minket, hogy előre videóra vegyük a szekcióüléseket, amelyeket a Vándorgyűlés kezdő pillanatától elérhetővé tettünk a honlapunkon – elemez az MKT elnöke. Ez pedig még azzal az előnnyel is együtt járt, hogy miközben korábban komoly fejtörést okozott, hogy milyen témáknak szenteljük a Vándorgyűlés során – a helyszín adottságaitól függően – megszervezhető 8-10 szekcióülést, a virtuális eseményen már mind a huszonhat szakosztályunk számára lehetőség nyílt arra, hogy előre rögzítse a számára legfontosabb témát feldolgozó szekcióülést.  

– Milyen volt mindennek a visszhangja? 

– Önmagáért beszél, hogy amíg korábban, az élő eseményként megtartott Vándorgyűléseken nagyjából ezren vettek részt, a tavalyi virtuális rendezvényen közel 30 ezer látogató vett részt az interneten keresztül. Így aztán abban maradtunk, hogy ha már vissza lehet térni a hagyományos rendezési formához, akkor is streamelni fogjuk a nyitó és a záró plenáris ülések előadásait, valamint a helyszínen megrendezendő szekcióüléseket. Azok a szakosztályok pedig, akik számára a helyszíni korlátok nem teszik lehetővé szekcióülések „élőben” történő megrendezését, a Vándorgyűlést megelőző napokban rögzíthetik a programjaikat, melyeket aztán a Vándorgyűlés kezdőpillanatától kezdve meg lehet nézni a Társaság honlapján keresztül. 

– Mindebben nyilván annak is szerepe volt, hogy bár az interneten már 2019-ben is követni lehetett az eseményt, 2020 őszén, a járvány hatására az emberek messze több időt töltöttek otthon, vagyis home office-ban. Mi volt a helyzet idén?   

– Sajnos a járványhelyzet idén sem engedte meg azt, hogy a hagyományos keretek között kerüljön sor a Vándorgyűlésre. Gondolkodtunk azon, hogy egy limitált létszámú közönség számára lehetővé tesszük a helyszíni megjelenést, de az egyrészt nem lett volna igazságos azokkal szemben, akik bár szerettek volna részt venni, de nem tudtak volna bejutni az eseményre. Másrészt a járvány negyedik hulláma miatti magas egészségügyi kockázat miatt el is vetettük a tervet. Az online forma viszont idén is beváltotta a reményeket. A Vándorgyűlésre szeptember 23-24. között került sor a virtuális térben, és bár végleges számok még nem állnak a rendelkezésünkre, már az eseményt követő első héten közel nyolcezer online látogatót regisztráltunk, és még mostanában is sokan kattintanak az esemény programjaira. Ezek alapján úgy számolok, idén is meglesz a 30 ezer körüli érdeklődő. Annál is inkább, mert ismét rendkívül magas szakmai színvonalú előadásokra került sor több állami, illetve gazdasági vezető, pénzügyi szakember, egyetemi tanár és akadémikus előadásaival.  

– Mennyire hiányolja a szakma az ilyen nagy szakmai események sava-borsát, a személyes találkozások, beszélgetések élményét?  

– A személyes találkozás élményét természetesen semmilyen online megoldással nem lehet pótolni, hiszen a szakmai előadások mellett a személyes információcsere és kapcsolatépítés teszi olyan eseménnyé a Vándorgyűlést, ami összetartja a közgazdász szakmát. Ezért reméljük, hogy 2022-ben már élő eseményként tarthatjuk meg a Vándorgyűlést, amit – ahogy azt korábban említettem – az online forma sikerét hasznosítva hibrid módon, vagyis a személyes részvétel lehetősége mellett a virtuális megtekinthetőséget is biztosítva tartunk meg. 

– A járványhelyzet ráadásul egy másik ígéretes eseményt, az MKT által kiemelten kezelt Nemzetközi Közgazdász Diákolimpiát is az online térbe szorította. 

Pleschinger Gyula. Fotó: Horacio Villalobos/Corbis

– A cseh kollégák által 2016-ban középiskolások számára indított, időközben V4-essé bővült, évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Közgazdasági Diákolimpiát illetve annak hazai fordulóit az MKT a Corvinus Egyetem, az MNB Pénzmúzeum, a Pénziránytű Alapítvány és a Budapest Institute of Banking, közreműködésével szervezi. A Diákolimpián a hazai selejtezőket és döntőt követően minden országból a legjobb öt diák jut tovább a nemzetközi döntőbe. Az elmúlt évi nemzetközi döntőt a Magyar Nemzeti Bank támogatásával házigazdaként Budapesten szerettük volna megrendezni. Mivel ezt is kénytelenek voltunk online módon lebonyolítani, a tervünk az, hogy ha a járványhelyzet engedi, jövőre ismét megpróbálunk az esemény valódi házigazdájává válni. Az esemény rangját jól mutatja, hogy az elmúlt évi hazai döntő fővédnöke Matolcsy jegybank elnök úr volt, míg a nemzetközi döntő fővédnökéül Thomas J. Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász professzort sikerült megnyernünk. 

– Tapasztalatai szerint a Covid-járványhoz kapcsolódó különféle válság hatására milyen presztízse van most a közgazdász munkának Magyarországon, illetve a nagyvilágban? 

– Ha abból indulnunk ki, hogy ha valaki ma kinyit egy újságot, vagy megnéz egy online híroldalt, akkor az tele van közgazdászok nyilatkozataival, elemzéseivel, véleményeivel. Vagyis elég nagy az érdeklődés a közgazdaságtan iránt, ami annak is köszönhető, hogy a járvány kihívásai kapcsán olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit. Látjuk azt is, hogy nagyon komoly ellátási zavarok vannak, a benzin ára emelkedik, az energia ára emelkedik, az infláció megnőtt és nagy kérdés, hogy mindez mennyiben tekinthető átmenetinek, vagy éppen tartós tendenciának. 

Miközben az is érezhető, hogy a nagy jegybankok és a fiskális hatóságok többféle módon próbálják kezelni ezt a válságot, mindez a közgazdász szakma minden ágára is komoly reflektorfényt irányít. Mivel a válság kezelése nemzeti szinten is komoly felelősség, ebben a helyzetben a Magyar Közgazdasági Társaságnak is megvan a maga szerepe abban, hogy a kilábaláshoz vezető megoldások kidolgozásában részt vegyen. Ezért sem véletlen, hogy korábban minket is felkértek arra, hogy vegyünk részt a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport munkájában, ahol szakosztályaink javaslatai alapján közel száz ajánlást  terjesztettünk elő.  

– Mi valósult meg ezek közül?  

– Többet is átültetett a gyakorlatba a kormány. De akkor vagyunk őszinték, ha hozzátesszük, hogy ez többségében nem csak a mi érdemünk, mert az akciócsoportban nagyon sok, más területről érkezett szakember is részt vett. A lényeg inkább az, hogy látok olyan javaslatokat, amelyek nemcsak megvalósultak, hanem jól is működnek. Ráadásul azóta sem álltunk le a különféle javaslatok kidolgozásával. A döntéshozókat folyamatosan próbáljuk tájékoztatni arról, hogy az általunk képviselt közgazdász szakma mit gondol, milyen lépésekkel segítené elő a gazdasági kilábalást, előbbrelépést.  

– Mindezt társadalmi munkában? 

– Igen. Az MKT egy rendkívül szerény költségvetéssel dolgozó közhasznú társaság, amely részben tagdíjakból, nagyobb részt adományokból tudja szervezni a programjait. Az, hogy a tagjaink önkéntes munkában, mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül is részt vesznek a különféle tervezetek kidolgozásában egyértelműen mutatja, hogy elkötelezettek a hivatásuk és az ország jövője iránt.  

– A Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként a szakma szempontjából mit tart a legfontosabbnak a Covid-járvány kapcsán? 

– A legfontosabb most az, hogy fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk azokat a folyamatokat, amelyeket a járványhelyzet kiváltott, és meg kell találnunk azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyekkel ezeket a negatív hatásokat ellensúlyozni, vagy semlegesíteni lehet. Sőt, egy kicsit előre gondolkodva, meg kell próbálni modellezni is azt, hogy az ilyesfajta krízishelyzetek esetén a jövőben mik lehetnek a válságból, vagy a válság következményeiből kivezető utak és lehetőségek. Emellett azt is gondolom, hogy az a tudás és tapasztalat, ami a közgazdasági társaság több mint háromezer tagjában most felhalmozódott, a jövőben is rendkívül hasznos lehet.

Sokan mondják például azt, hogy a Covid erősen visszavetette a globalizmust, ami nyilván csak fenntartásokkal, vagy bizonyos korlátok között fogadható el. Többek között természetes, hogy átgondolásra készteti majd az érintett termelési és ellátási láncok szervezőit, hogy mennyire érdemes optimálni ezeknek a láncoknak a hosszát. Nem mellékesen ez egyébként újabb lehetőségeket is teremthet a magyar gazdaság szereplőinek, mert esetleg ők is helyzetbe kerülhetnek, ha valahol egy-két láncszemet kiiktatnak a korábban kialakult hosszú termelési, illetve ellátási láncokból. De mindemellett is egyértelmű, hogy a globalizáció továbbra is fennmarad és mi is a világgazdaság része maradunk. Kis, nyitott gazdaságként szervesen kapcsolódunk elsősorban az Európai Unióhoz és azon kívül más, meghatározó országokhoz is. Ebből a szempontból érthető a kormány azon törekvése, hogy más, nem európai uniós országok felé is igyekszik jobb pozíciókat nyitni, kihasználva azt, hogy a megváltozott a globális környezetben így lehet nagyobb a mozgásterünk. Amire azért is szükség van, mert a fent említettek miatt nyilván a jövőben is minden olyan gazdasági hatás érinteni fog minket, ami a nagyvilágban történik. 

Érsek M. Zoltán 

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Duplázott és nemzetközi brandekkel erősít a magyar szállodaüzemeltető

Megduplázta árbevételét 2023-ban a Hotel & More Group független szállodaüzemeltető, mely cégcsoport a következő években nemzetközi hotel brandekkel is erősít.

A sikeres üzletek Budapest melletti szállodája

Budapesttől kevesebb mint félórányi autóútra, a romantikus szépségű Zsámbéki-medencében...

Startupvilág: felértékelődnek az unikornisok

Az elmúlt évben jelentősen zsugorodott a nemzetközi és a hazai startup piac a befektetéseket és a csapatok számát illetően is.

Nekik sikerült? – Kilakoltatások elkerülése Bécsben

Az osztrák főváros lakásügynökségénél külön csapat, úgynevezett case managerek foglalkoznak a rossz szociális helyzetben lévő, jelentős lakbérhátralékot felhalmozó bérlőkkel.

Hírek

Nemzeti ünnep miatt a tokiói börze zárva

Vegyesen mozogtak a vezető ázsiai tőzsdék pénteken, a hét utolsó kereskedési napján,

Erősödés a vezető ázsiai piacokon, a Nikkei rekordszinten zárt

 Elemzők szerint a japán részvények drágulása mögött elsősorban a japán jegybank (BoJ) rendkívül laza monetáris politikája áll, ami lényegében negatív szinten tartja a diszkontrátát,

Őrült autóóriások Pesten: jön a Hot Wheels Monster Trucks Live Glow Party

A Hot Wheels Monster Trucks Live Glow Party megérkezik Budapestre is!

A magyar tőzsde követte az európai trendet

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 59,14 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 65 940,94 ponton zárt kedden.

Speciális étrenddel a klimax ellen

Habár nem teljesen szünteti meg a tüneteket és a kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázatát, az időben elkezdett életmódváltás késleltetheti a megjelenésüket, javítva a változókori nők életminőségét.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

A hétfő kora esti szintekhez képest gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedden reggel a bankközi devizapiacon.

Alacsony forgalommal, új csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 230,33 pontos, 0,35 százalékos emelkedéssel, 66 000,08 ponton, történelmi csúcson zárt hétfőn.

Erősödött a forint árfolyama reggelre

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggelre a péntek esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Startupvilág: felértékelődnek az unikornisok

Az elmúlt évben jelentősen zsugorodott a nemzetközi és a hazai startup piac a befektetéseket és a csapatok számát illetően is.

Lassult az euróövezeti infláció

Az euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra lassult januárban a decemberi 2,9 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat végleges adatként csütörtökön.

Mennyi? Annyi: a bruttó átlagkereset 655 600 forint volt

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 391 800, a kedvezményeket figyelembe véve 405 600 forintot ért el.

Több pénzmosásgyanús esetre milliós bírság

Az MNB 10-10 millió forint bírságot szabott ki az Erste Bankra és az MBH Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való csökkentése terén feltárt hiányosságok miatt.