Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást
No menu items!

Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást

Pleschinger Gyula: olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit

A szükségből kovácsolt erényt a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a Covid-járvány miatti távolságtartás időszakában úgy tért át az online rendezvényekre, hogy még növelni is tudta a látogatottságot. Pleschinger Gyula, az MKT elnöke szerint a járványhoz kapcsolódó kihívások felértékelték a szakmát, a magyar közgazdászok pedig tanácsokkal segítik a kilábalást. 

 – A Magyar Közgazdasági Társaságnak évente nagyságrendileg száz rendezvénye van, közte a szakma meghatározó összejövetelének számító Közgazdász Vándorgyűlés. Amikor tavaly, a járványhelyzet miatt korlátozni kellett a fizikai találkozásokat, rögtön felmértük, miként lehet a legeredményesebben folytatni az egyesületi életet, majd hamar átálltunk az online formára. Ezzel sikerült megőrizni a rendezvényeink mennyiségét, miközben – ami egyáltalán nem volt magától értetődő – még növelni is tudtuk az egyes események virtuális látogatóinak számát.  

Mivel a járványhelyzet a 2020-as Vándorgyűlés fizikai megtartását sem tette lehetővé, a szükség arra is rákényszerített minket, hogy előre videóra vegyük a szekcióüléseket, amelyeket a Vándorgyűlés kezdő pillanatától elérhetővé tettünk a honlapunkon – elemez az MKT elnöke. Ez pedig még azzal az előnnyel is együtt járt, hogy miközben korábban komoly fejtörést okozott, hogy milyen témáknak szenteljük a Vándorgyűlés során – a helyszín adottságaitól függően – megszervezhető 8-10 szekcióülést, a virtuális eseményen már mind a huszonhat szakosztályunk számára lehetőség nyílt arra, hogy előre rögzítse a számára legfontosabb témát feldolgozó szekcióülést.  

– Milyen volt mindennek a visszhangja? 

– Önmagáért beszél, hogy amíg korábban, az élő eseményként megtartott Vándorgyűléseken nagyjából ezren vettek részt, a tavalyi virtuális rendezvényen közel 30 ezer látogató vett részt az interneten keresztül. Így aztán abban maradtunk, hogy ha már vissza lehet térni a hagyományos rendezési formához, akkor is streamelni fogjuk a nyitó és a záró plenáris ülések előadásait, valamint a helyszínen megrendezendő szekcióüléseket. Azok a szakosztályok pedig, akik számára a helyszíni korlátok nem teszik lehetővé szekcióülések „élőben” történő megrendezését, a Vándorgyűlést megelőző napokban rögzíthetik a programjaikat, melyeket aztán a Vándorgyűlés kezdőpillanatától kezdve meg lehet nézni a Társaság honlapján keresztül. 

– Mindebben nyilván annak is szerepe volt, hogy bár az interneten már 2019-ben is követni lehetett az eseményt, 2020 őszén, a járvány hatására az emberek messze több időt töltöttek otthon, vagyis home office-ban. Mi volt a helyzet idén?   

– Sajnos a járványhelyzet idén sem engedte meg azt, hogy a hagyományos keretek között kerüljön sor a Vándorgyűlésre. Gondolkodtunk azon, hogy egy limitált létszámú közönség számára lehetővé tesszük a helyszíni megjelenést, de az egyrészt nem lett volna igazságos azokkal szemben, akik bár szerettek volna részt venni, de nem tudtak volna bejutni az eseményre. Másrészt a járvány negyedik hulláma miatti magas egészségügyi kockázat miatt el is vetettük a tervet. Az online forma viszont idén is beváltotta a reményeket. A Vándorgyűlésre szeptember 23-24. között került sor a virtuális térben, és bár végleges számok még nem állnak a rendelkezésünkre, már az eseményt követő első héten közel nyolcezer online látogatót regisztráltunk, és még mostanában is sokan kattintanak az esemény programjaira. Ezek alapján úgy számolok, idén is meglesz a 30 ezer körüli érdeklődő. Annál is inkább, mert ismét rendkívül magas szakmai színvonalú előadásokra került sor több állami, illetve gazdasági vezető, pénzügyi szakember, egyetemi tanár és akadémikus előadásaival.  

– Mennyire hiányolja a szakma az ilyen nagy szakmai események sava-borsát, a személyes találkozások, beszélgetések élményét?  

– A személyes találkozás élményét természetesen semmilyen online megoldással nem lehet pótolni, hiszen a szakmai előadások mellett a személyes információcsere és kapcsolatépítés teszi olyan eseménnyé a Vándorgyűlést, ami összetartja a közgazdász szakmát. Ezért reméljük, hogy 2022-ben már élő eseményként tarthatjuk meg a Vándorgyűlést, amit – ahogy azt korábban említettem – az online forma sikerét hasznosítva hibrid módon, vagyis a személyes részvétel lehetősége mellett a virtuális megtekinthetőséget is biztosítva tartunk meg. 

– A járványhelyzet ráadásul egy másik ígéretes eseményt, az MKT által kiemelten kezelt Nemzetközi Közgazdász Diákolimpiát is az online térbe szorította. 

Pleschinger Gyula. Fotó: Horacio Villalobos/Corbis

– A cseh kollégák által 2016-ban középiskolások számára indított, időközben V4-essé bővült, évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Közgazdasági Diákolimpiát illetve annak hazai fordulóit az MKT a Corvinus Egyetem, az MNB Pénzmúzeum, a Pénziránytű Alapítvány és a Budapest Institute of Banking, közreműködésével szervezi. A Diákolimpián a hazai selejtezőket és döntőt követően minden országból a legjobb öt diák jut tovább a nemzetközi döntőbe. Az elmúlt évi nemzetközi döntőt a Magyar Nemzeti Bank támogatásával házigazdaként Budapesten szerettük volna megrendezni. Mivel ezt is kénytelenek voltunk online módon lebonyolítani, a tervünk az, hogy ha a járványhelyzet engedi, jövőre ismét megpróbálunk az esemény valódi házigazdájává válni. Az esemény rangját jól mutatja, hogy az elmúlt évi hazai döntő fővédnöke Matolcsy jegybank elnök úr volt, míg a nemzetközi döntő fővédnökéül Thomas J. Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász professzort sikerült megnyernünk. 

– Tapasztalatai szerint a Covid-járványhoz kapcsolódó különféle válság hatására milyen presztízse van most a közgazdász munkának Magyarországon, illetve a nagyvilágban? 

– Ha abból indulnunk ki, hogy ha valaki ma kinyit egy újságot, vagy megnéz egy online híroldalt, akkor az tele van közgazdászok nyilatkozataival, elemzéseivel, véleményeivel. Vagyis elég nagy az érdeklődés a közgazdaságtan iránt, ami annak is köszönhető, hogy a járvány kihívásai kapcsán olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit. Látjuk azt is, hogy nagyon komoly ellátási zavarok vannak, a benzin ára emelkedik, az energia ára emelkedik, az infláció megnőtt és nagy kérdés, hogy mindez mennyiben tekinthető átmenetinek, vagy éppen tartós tendenciának. 

Miközben az is érezhető, hogy a nagy jegybankok és a fiskális hatóságok többféle módon próbálják kezelni ezt a válságot, mindez a közgazdász szakma minden ágára is komoly reflektorfényt irányít. Mivel a válság kezelése nemzeti szinten is komoly felelősség, ebben a helyzetben a Magyar Közgazdasági Társaságnak is megvan a maga szerepe abban, hogy a kilábaláshoz vezető megoldások kidolgozásában részt vegyen. Ezért sem véletlen, hogy korábban minket is felkértek arra, hogy vegyünk részt a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport munkájában, ahol szakosztályaink javaslatai alapján közel száz ajánlást  terjesztettünk elő.  

– Mi valósult meg ezek közül?  

– Többet is átültetett a gyakorlatba a kormány. De akkor vagyunk őszinték, ha hozzátesszük, hogy ez többségében nem csak a mi érdemünk, mert az akciócsoportban nagyon sok, más területről érkezett szakember is részt vett. A lényeg inkább az, hogy látok olyan javaslatokat, amelyek nemcsak megvalósultak, hanem jól is működnek. Ráadásul azóta sem álltunk le a különféle javaslatok kidolgozásával. A döntéshozókat folyamatosan próbáljuk tájékoztatni arról, hogy az általunk képviselt közgazdász szakma mit gondol, milyen lépésekkel segítené elő a gazdasági kilábalást, előbbrelépést.  

– Mindezt társadalmi munkában? 

– Igen. Az MKT egy rendkívül szerény költségvetéssel dolgozó közhasznú társaság, amely részben tagdíjakból, nagyobb részt adományokból tudja szervezni a programjait. Az, hogy a tagjaink önkéntes munkában, mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül is részt vesznek a különféle tervezetek kidolgozásában egyértelműen mutatja, hogy elkötelezettek a hivatásuk és az ország jövője iránt.  

– A Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként a szakma szempontjából mit tart a legfontosabbnak a Covid-járvány kapcsán? 

– A legfontosabb most az, hogy fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk azokat a folyamatokat, amelyeket a járványhelyzet kiváltott, és meg kell találnunk azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyekkel ezeket a negatív hatásokat ellensúlyozni, vagy semlegesíteni lehet. Sőt, egy kicsit előre gondolkodva, meg kell próbálni modellezni is azt, hogy az ilyesfajta krízishelyzetek esetén a jövőben mik lehetnek a válságból, vagy a válság következményeiből kivezető utak és lehetőségek. Emellett azt is gondolom, hogy az a tudás és tapasztalat, ami a közgazdasági társaság több mint háromezer tagjában most felhalmozódott, a jövőben is rendkívül hasznos lehet.

Sokan mondják például azt, hogy a Covid erősen visszavetette a globalizmust, ami nyilván csak fenntartásokkal, vagy bizonyos korlátok között fogadható el. Többek között természetes, hogy átgondolásra készteti majd az érintett termelési és ellátási láncok szervezőit, hogy mennyire érdemes optimálni ezeknek a láncoknak a hosszát. Nem mellékesen ez egyébként újabb lehetőségeket is teremthet a magyar gazdaság szereplőinek, mert esetleg ők is helyzetbe kerülhetnek, ha valahol egy-két láncszemet kiiktatnak a korábban kialakult hosszú termelési, illetve ellátási láncokból. De mindemellett is egyértelmű, hogy a globalizáció továbbra is fennmarad és mi is a világgazdaság része maradunk. Kis, nyitott gazdaságként szervesen kapcsolódunk elsősorban az Európai Unióhoz és azon kívül más, meghatározó országokhoz is. Ebből a szempontból érthető a kormány azon törekvése, hogy más, nem európai uniós országok felé is igyekszik jobb pozíciókat nyitni, kihasználva azt, hogy a megváltozott a globális környezetben így lehet nagyobb a mozgásterünk. Amire azért is szükség van, mert a fent említettek miatt nyilván a jövőben is minden olyan gazdasági hatás érinteni fog minket, ami a nagyvilágban történik. 

Érsek M. Zoltán 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Elfoghatták a dél-koreai kriptokirályt

Elfogtak Montenegróban egy dél-koreai férfit, akiről a rendőrség azt feltételezi, hogy a Terraform alapítója, a nemzetközileg körözött Do Kwon egykori "kriptokirály" lehet - jelentette a Vijesti.me podgoricai hírportál.

Itt a világ pénzügyi központjainak listája – Budapest már nem top 100-as

A legújabb globális befektetői felmérés szerint az intézményes piaci szereplők továbbra is New Yorkot és - valamelyes lemaradással - Londont tartják a világ két vezető pénzügyi szolgáltatási központjának. A listán Budapest négy hellyel a 101. helyre szorult vissza.

Polgári Erika a természetre alapozta az üzletét

Kevés vállalkozásnak adatik meg, hogy tulajdonosa a saját személyiségével hitelesíti termékeit. Ha valaki egy kicsit is elmélyed Polgári Erika és az általa 2011-ben alapított NaturComfort Kft. történetében, azonnal világos lesz, hogy a természet gyógyító erejében hinni több mint egy üzleti vállalkozás. Az maga az egészséges, tudatos életmód. 

Lakáshitel törlesztésére is alkalmas lehet az egészségpénztári befizetés

Lakáshitel törlesztésére is alkalmas lehet az egészségpénztári befizetés és az utána járó szja-visszatérítés, utóbbi mértéke egy házaspárnál 10 éves távlatban meghaladhatja a 2 millió forintot is - közölte a Duna House.

Hírek

Elfoghatták a dél-koreai kriptokirályt

Elfogtak Montenegróban egy dél-koreai férfit, akiről a rendőrség azt feltételezi, hogy a Terraform alapítója, a nemzetközileg körözött Do Kwon egykori "kriptokirály" lehet - jelentette a Vijesti.me podgoricai hírportál.

Látványos bolygósorakozó lesz megfigyelhető a jövő héten

Látványos együttállás, "bolygósorakozó" lesz a jövő héten: március 30-án este a Vénusz és az Uránusz alig több mint egy foknyira látszik majd egymástól az égbolton.

Az év légitársaságának választották a Wizz Airt

A Wizz Air az Air Transport Awards díjátadóján 2020 után ismét elnyerte az év légitársasága címet - közölte a cég.

Erősödött a forint szerda kora estére

Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest szerda kora estére a reggeli szintekhez képest.

Lazítják az energiatakarékossági korlátozásokat Berlinben

Lazítják az energiaválság miatt bevezetett korlátozásokat Berlinben, így például ismét 26 Celsius-fok fölé lehet majd melegíteni az uszodák vizét - írta a Der Tagesspiegel című német lap a helyi hatóságok döntését idézve.

Emelkednek a pótdíjak a Volánbusz járatain

A Volánbusz április 1-jétől érvényes új üzletszabályzata szerint az érvénytelen jeggyel utazóknak a helyszínen 8 ezerről 12 ezer forintra emelkedik a pótdíj összege, három napon túl a pótdíj 8 ezer forint helyett 25 ezer forint lesz, 30 napon túl 12 ezerről 50 ezer forintra emelkedik - közölte a vállalat.

ENSZ: ahol van, ott is nagyon kellene spórolni a vízzel

A világnak takarékoskodnia kellene a vízzel, mégis évente egy százalékkal nő a fogyasztás. Az ENSZ friss jelentése szerint jelenleg az emberiség tíz százalékát fenyegeti a vízhiány. Még a vízben gazdag területek sem érezhetik magukat biztonságban.

Csökkent a Brent olaj ára, de itthon csak a gázolaj lesz olcsóbb péntektől

A Brent olaj árának csökkenése péntektől a hazai üzemanyagárakra is hatással lesz, de csak a gázolaj beszerzési ára csökken (bruttó 8 forinttal), a benziné változatlan marad.

Gazdaság

Lakáshitel törlesztésére is alkalmas lehet az egészségpénztári befizetés

Lakáshitel törlesztésére is alkalmas lehet az egészségpénztári befizetés és az utána járó szja-visszatérítés, utóbbi mértéke egy házaspárnál 10 éves távlatban meghaladhatja a 2 millió forintot is - közölte a Duna House.

Bérszakadék: egy fővárosi jóval több lakáshitelt vehet fel, mint egy szabolcsi

Az országon belüli bérszakadék hatalmas különbséget okoz a felvehető hitelekben. A legszegényebb megyék nettó átlagbéréből a fővárosinál 10 millió forinttal kevesebb lakáshitelre futja, egy 3 milliós személyi kölcsönnél pedig a budapesti igénylőnek akár 500 ezer forinttal kevesebbet kell visszafizetnie - derül ki a Bank360.hu számításaiból.

A legújabb bankcsődök után ismét csúcsra törhet a bitcoin

A bitcoin idén eddig közel 70%-os árfolyam-emelkedést ért el, és iparági szakértők szerint a lendület tovább tarthat: a világ legnagyobb kriptovalutája új csúcsot dönthet, sőt akár a 100 ezer dolláros álomhatárt is átütheti.

Meghosszabbította a betéti kamatsapkát a kormány

A kormány a betéti kamatsapka meghosszabbításáról döntött - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.