Kezdőlap Fókuszban SPAR-főnök: júniustól lassul az árdrágulás, a kötelező akciózás a gyártókkal összefogva lenne...
No menu items!

SPAR-főnök: júniustól lassul az árdrágulás, a kötelező akciózás a gyártókkal összefogva lenne jó

Kép forrása: Spar

Miközben a SPAR kiemelt feladatának tartja, hogy a hivatalos inflációs szint alatt tartsa az árait, arra is hangsúlyt fektet, hogy a fogyasztók számára transzparenssé tegye: kereskedelmi cégként ők nem okozói, hanem az elszenvedői az elmúlt időszak elszabadult árnövekedésének – fejti ki Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója.

– Mi volt a legnagyobb kihívás a tavaly ősszel kezdődött energiaár-robbanás kapcsán?

– Az, hogy az energiára fordított kiadásaink a SPAR teljes költségstruktúráját tekintve a hetedik-nyolcadik helyről a másodikra léptek előre – a bérek után. Mit lehet csinálni ilyenkor? Egyrészt megpróbáljuk a lehető legkedvezőbb energiabeszerzési szerződéseket kötni, ami azért még a mostani időszakban is sok bizonytalansággal jár. A másik megoldás ennél sokkal kiszámíthatóbb eredményt hoz: az energiatakarékosság terén értünk már el 10 százalékos megtakarítást azzal, hogy a korábbiaknál sokkal jobban odafigyeltünk és feltettük a kérdést, hogy kell-e extra hűtő ott, ahol esetleg a normál hűtők teljesítménye is elégséges, illetve éjszaka is szükség van-e mindenütt a világításra. Emellett az eladóterek hőmérsékletét 18 fokban maximalizáltuk, ami a téli időszakban egy vevőnek, kabátban abszolút megfelelő. A kollégáinknak azonban ez egy egésznapos műszak során komoly kihívást jelentett, amiért ezúton is köszönetet mondok nekik, hogy felvállalták és kibírták. A takarékoskodás mellett nyilván vannak hosszabb távú beruházásaink is: a meglévők mellé újabb napelemeket és hőszivattyúkat is telepítünk, de ez a mostani tél alapvetően a rövid távú, kármentő megoldásokról szólt.

– Miközben a Covid alatt sokan féltek az áruhiánytól ez végül éppúgy nem következett be, ahogy most is minden kapható – csak sokkal drágábban, mint korábban.

Heiszler Gabriella

– Miközben olyan is elhangzott, hogy az élelmiszer áremelésekért a kereskedők a felelősek, mi folyamatosan azon vagyunk, hogy az árképzésünket transzparenssé téve bizonyítsuk: kereskedőként azért dolgozunk, hogy az élelmiszer infláció a lehető legalacsonyabb legyen. Mert nem mi vagyunk azok, akik ezt az inflációt okozzák, sőt mi is elszenvedői vagyunk annak az elmúlt időszakban tapasztalható kiemelkedő árdrágulásnak, amivel a hozzánk betérő fogyasztó szembesül. De mi csak azt az áremelkedést érvényesítjük, amit mi is megkapunk a beszállítóktól. Sőt, a SPAR nem is áll meg itt, mert én azt várom el a kollégáktól, hogy a KSH adott hónapra vonatkozó KSH inflációs adatainál minimum 2-3 százalékponttal alacsonyabb árakat alkalmazzunk az üzleteinkben. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy egyrészt a nyereségünk terhére csökkentjük az árainkat, másrészt a beszállítókkal folytatott folyamatos tárgyalások eredményeként lehetnek alacsonyabbak az áraink. Mindez rengeteg odafigyelést és komoly erőfeszítést követel meg a munkatársaimtól, azonban ezen lépéseket alig érzékeli a fogyasztó, mert amikor a negyven százalékot is megközelíti az élelmiszer infláció, ott a 2-3 százalék kevésbé értékelhető.

– Ebből a szempontból jelent-e valamit az, hogy a SPAR az egész országban olyan regionális központokat hozott létre, ahonnan a helyi termelők termékei kerülhetnek az üzleteikbe?

– Az 50 kilométeres körzetben tevékenykedő termelőkkel kialakított kapcsolat nem az infláció letörése miatt fontos, mert az általuk forgalmazott áruféleségek többsége nem az inflációs kosarat érintő alaptermék. Sokkal inkább arról van szó, hogy a „Régió Kincsei” program által jobb kapcsolatot alakítsunk ki a helyi közösségekkel, amelynek tagjai így azt látják, hogy értékeljük a helyi gazdák és termelők munkáját és nálunk is meg lehet kapni azokat, az adott régióra jellemző, nem ritkán kézműves termékeket, amelyekért korábban ki kellett menni a piacra.

– Mit jelent az, hogy a kormány meghosszabbította az alapvetőnek tekintett élelmiszerek hatósági árát?

– Ez a szociális intézkedés a SPAR-nak több mint egymilliárd forint veszteséget okoz havonta. Ehhez adódik hozzá az energia áremelés plusz költsége és a nem létező extraprofitunk nagyon is létező adója, valamint a SPAR tizennégy százalékos béremelése. A munkatársaink felé ezt úgy próbáljuk kompenzálni például, hogy az eddigi tíz százalékos dolgozói vásárlási kedvezményt 15 százalékra emeltük.

– Manapság már egyre többet hallani, hogy tetőztek az árak és ezzel az infláció csúcsát is elértük, vagyis lassan csökkenésnek indulnak az árak. Mit érzékelnek ebből és mikorra juthat el ez a fogyasztók ingerküszöbéig?

– Érzékeljük az árak csökkenését nagyjából márciustól kezdődően. A bázishatás miatt pedig már júliustól jelentősen érezhető lesz az, hogy az árdrágulás üteme lelassul.

– Mit jelent, miként reagálnak a legújabb kormányzati elvárásra, a kötelező akciózásra? Mennyiben lesz ez más, mint a már eddig is folyamatosan meghirdetett árengedmények?

– Az akciós ajánlatok – figyelemmel a magyar vásárlók tradicionálisnak tekinthető árérzékenységére – a kereskedelem legfontosabb mozgatórugói, főleg az olyan, gazdasági értelemben nehezebb időszakokban, mint amilyen a mostani is. A gazdasági helyzettől függetlenül természetesen a SPAR működésében is fontos szerepet játszanak az akciók: a vásárlók minden héten több száz akciós ajánlattal találkozhatnak áruházainkban. A kötelező akciózással kapcsolatos, nagyon aprólékos, sok adiminsztrációt igénylő részletszabályok ennek ellenére túlzóak, de az elvárás jogos, miszerint legyenek akciók egy ilyen időszakban. Azonban azt is fontos kiemelni, hogy jó lenne, ha a gyártók is kivennék a részüket a hatósági ár és a kötelező akciózás jelentette terhekből.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Nagyot estek az OTP részvényei

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1789,86 pontos, 3,12 százalékos csökkenéssel, 55 589,52 ponton zárt csütörtökön.

Korlátozta az üzemanyagok kivitelét az orosz kormány

Az orosz kormány két lehetőséget mérlegelt az üzemanyagárak stabilizálására: az olajtermékek exportjának átmeneti teljes tilalmát a belföldi piac telítése érdekében, illetve azt, hogy tonnánként 250 dollárra emelje olajtermékek exportvámját.

Javult a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapota

Európa több országával ellentétben Magyarország teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely egy rendkívüli arány és egyben nemzeti kincs is.

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.

Hírek

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék, Londonban bankszünnap

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Londonban bankszünnap miatt egész nap nincs kereskedés.

Zsinagógák Hete: augusztus 27-től szeptember 10-ig

Már szokás szerint ismét a Sóletfesztivállal indul a Zsinagógák Hete, amely augusztus 27-től szeptember 10-ig változatos kulturális és szórakoztató programokkal várja a közönséget Budapesten és vidéki helyszíneken.

Gazdaság

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.

Devizapiac – Gyengült csütörtök reggelre a forint

Gyengült csütörtök reggelre a forint az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Csökkent a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

Hozamcsökkenés mellett értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Visszavonták az ONEY pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét

Az ONEY így nem rendelkezett az ügyfelekkel szembeni követelésekkel, illetve pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettséggel az engedély visszavonása és a végelszámolás időpontjában.