Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Adóminimum - Jobb, mint a semmi, vagy maximális veszély?
No menu items!

Adóminimum – Jobb, mint a semmi, vagy maximális veszély?

társasági minimumadó az adóparadicsomok ellen?Nehezebbé válhat az adóelkerülés: 130 ország 15 százalékos társasági adóminimumról állapodott meg. Sok kritika éri a paktumot. A többség inkább jogi szempontból tarja előrelépésnek. A magyar kormány szerint a javaslat legnagyobb hibája, hogy azokat az országokat is sújtja, amelyek versenyképes adóztatással vonzzák a beruházókat. Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

Google és a francia minta

A Google a Bahamákon vezetett számláján 2017-ben körülbelül 20 milliárd euró volt. Átutalások sokaságával érte el a pénz a karib-tengeri adóparadicsomot. Ugyan ebben az éveben Franciaországban mindössze 14,1 millió bevételt adott meg az adóbevallásában. Ennyi után kellett társasági adót fizetnie. A bevallás szerint a Google 700 franciaországi alkalmazottja semmit nem értékesített az előző évben. Kizárólag a konszern ír leányvállalatának teljesített megbízásokat. Utóbbi végzi a Google könyvelését és egyúttal a világcég európai központja is. A kaliforniai óriásnak a kedvező adószabályok miatt esett a választása Írországra.

Az Amazon papíron veszteséges

A világ legnagyobb online kereskedője évek óta nem fizet társasági adót se székhelyén az USA-ban, se Európában. Habár forgalma a korona-pandémiának köszönhetően minden korábbi rekordot megdöntött, papíron mégis veszteséges Európában. Hab a tortán, hogy az alapító-vezető Jeff Bezos évek óta a világ leggazdagabb emberének számít.

USA: ellentmondásos politika

Bezos, a legismertebb amerikai milliárdosokhoz, az üzletemberből lett politikushoz, Michael Bloomberghez, a Tesla alapító-vezetőhöz, Elon Muskhoz, valamint a spekuláns Warren Buffetthez és Soros Györgyhöz hasonlóan magánszemélyként is csak alig, vagy egyáltalán nem fizet adót.

A világ leggazdagabb embere Jeff Bezos (jobbra), akit Elon Musk (középen) és Bill Gates (balra) követ. Buffetthez és Soroshoz hasonlóan adóelkerülésben is jeleskednek
A világ leggazdagabb embere Jeff Bezos (jobbra), akit Elon Musk (középen) és Bill Gates (balra) követ. Buffetthez és Soroshoz hasonlóan adóelkerülésben is jeleskednek Kép forrása: Twitter

A legismertebb adóelkerülő cégek és magánszemélyek amerikaiak. Mégis az USA lép fel a nyugati országok közül a leghatározottabban ellenük. Igaz csak, ha a külföldi tevékenységük megadóztatásáról van szó.

Joe Biden egyik első ténykedése volt elnökként a többi G7 államot meggyőzni a nemzetközi társasági adóminimum bevezetéséről. Miután a G20 államok körében is megszületett az egyezség, az OECD keretében 130 állam bólintott rá az adóminimumra. Így aligha akadályozhatja meg még valami a bevezetését. Túl nagy nyomás politikai nehezedik a még mindig ellenálló államokra.

A megállapodás

Az egyezség szerint 15 százalékos adó fogja terhelni a nemzetközi konszernek bevételét. Az adóalap meghatározásánál az anyacég bevételéhez hozzá kell adni a leányvállalatok által termelt pénzt is. Az adót abban az országban kell megfizetni, ahol a cég szert tettek a bevételre. A tevékenység helye szerinti államok továbbra is megtehetik, hogy alacsonyabb, például 10 százalékos kulcsot alkalmaznak, de ebben az esetben a székhely szerinti ország beszedheti az ebben az esteben 5 százalékos különbözetet.

Speciális szabály vonatkozik arra cégre, amely bevételének legalább 10 százaléka nyereség. Nekik a profit képződésének helye szerinti országban 20 százalékos adó kell fizetniük.

Izer Norbert, adóügyekért felelős államtitkár: Maximális veszély a globális minimumadó címmel megjelent interjúja
Izer Norbert: Magyarország partner a nemzetközi adóelkerülés megakadályozásár, de….

A magyar kormány kritikusan a szabálytozást illetőn. Izer Norbert, adóügyekért felelős államtitkár a mandiner.hu-n megjelent, Maximális veszély a globális minimumadó címmel megjelent interjújában elmondta, hogy a javaslat azokat az országokat is sújtja, amelyek a versenyképes adóztatással vonzzák a beruházásokat. Mivel tényleges adókulcsról van szó, ha az eléri a 15 százalékot, ám a vállalkozás kedvezményeket kap – például kutatás-fejlesztésre vagy hátrányos helyzetű térségekben való beruházások ösztönzésére -, az is az anyaország költségvetését fogja gazdagítani. Vagy az is, ha a leányvállalat ugyan megfizetteti a 15 százalékos adót az ottani számviteli sztenderdek szerint, az eltérő anyaországi sztenderdek alapján azonban az adott évben valamiért éppen magasabb adóalapon számolják ki az adókötelezettséget.

Nem tökéletes

A megállapodást sokan mások is kritizálják. Van aki a 15 százalékot túl alacsonynak tartja. Nem több, mint az USA-ban szokásos éttermi borravaló – mondják az International Tax Justice Network (TJN) elemzői. Másrészt, sok kritikát váltott ki, hogy a londoni kormány kivételes szabályokat vitt keresztül a brit székhelyű pénzintézet érdekében. Izer is kritizálta a megállapodásnak ezt a részét. Elmondta, hogy a magyar kormány alapvetően ellenzi azt is, hogy nagy lobbierővel bíró országok vagy ágazatok speciálisan rájuk szabott szabályokat alkalmazhassanak.

Adóminimum - Globális vállalti adóparadicsom indexMások mellett az Oxfam, a civil szervezetek legnagyobb nemzetközi szövetsége Biden szemére vetik, hogy csak akkor lép fel határozottan az amerikai cégek ellen, ha a külföldi tevékenységük megadóztatásáról van szó. Az USA-ban honos világcégekre amerikai tevékenységére speciális szabályok vonatkoznak, mert Washington nem akarja, hogy elhagyják az országot.

Biden a globális adóminimummal ellentétben nem siet például a belpolitikai választási ígérete beváltásával, miszerint 21-ről 28 százalékra emeli a társasági adót. A republikánusok ellenállására hivatkozik, holott a törvényhozás mindkét házában demokrata többség van. A megemelt adókulcs is elmaradna a 2017 előtt érvénybe lévőtől. Trump elnök ekkor csökkentette 35-ről 21 százalékra a cégek bevétele után fizetendő közterhet.

A globális adóminimum ide, vagy oda tovább folytatódik a társasági adócsökkentés nemzetközi trendje. Az OECD tanulmánya szerint az iparosodott országok az adóelkerülés elleni határozottabb fellépés helyett a kulcsok csökkentésével igyekeznek visszahozni a pénzt az adóparadicsomokból. Így a nagy állami újraelosztásról ismeret OECD tagállamokban, Németországban, Kanadában, Franciaországban és a skandináv államokban 30 százalék alá csökkent a társasági adó átlagos szintje.

A Le Monde elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlődő országok alig profitálnak az adóminimumból. Ezekből az országokból leginkább az alapanyagokat szerzik be a világcégek, illetve a gyáraikat üzemeltetik. Viszont kevés bevételt termelnek. Így sokszor veszteséget mutat a mérlegük, nem kell tehát a jövőben sem adót fizetniük.

A negatív trend folytatódik

„A nemzetközi közösség a megállapodással áldását adta a társasági adó évtizedek óta tartó csökkenésére” – értékelte az adóminimumot Thomas Piketty a Financial Timesban. „Az ipari országokban az átlagemberek, valamint a kis- és középvállalkozások jóval több adót fizetnek, mint a milliárdosok és a nyereséges óriáskonszernek” – konstatálta a francia közgazdászprofesszor, akinek ’A tőke a 21. században’ című nemzetközi bestsellere magyarul is megjelent.

A semminél több

A sok kritikus ugyanakkor úgy véli, hogy a megállapodásnak több előnye van, mint hátránya. De inkább jogi, mint költségvetési szempontból tartják előrelépésnek.

A multinacionális konszernek minden országban adóalannyá válni, ahol gazdasági tevékenységet fejtenek ki. Eddig, csak az egyes országokban működő leányvállalatok számított annak, az anyacég nem, amit a globális cégek adóelkerülésre használtak.

Erre két módszer volt: (1) a bevételt papíron egy adóparadicsomban bejegyzett leányvállalatokhoz könyvelték el; (2) a konszern – a nyugati országokban működő – egységei “szellemi alkotások használatáért” horribilis díjat fizettetettek az adóparadicsomban működő leányvállalatainak.

Utóbbi lehetőséggel élt például a Starbucks. A világ legnagyobb kávézólánca 2012 óta nem fizet társasági adót Nagy-Britanniában, mert papíron veszteséges. Az országban működő sok száz kávézó bevétele ugyanis kevesebb, mint amennyit a brit leányvállalatnak a ’Starbucks’ név használatáért kell fizetnie egy másik leánynak, amelynek egy adóparadicsomban, a Csatorna-szigeteken van a székhelye.

A Starbucks által használt kiskaput bezárja a megállapodás. A jövőben az adóalap megállapításánál egy cég valamennyi leányvállalatának a kiadásait és bevételeit össze kell számolni. Az adót pedig a bevétel befolyásának helye szerinti országban kell majd megfizetni, függetlenül attól, hogy melyik leányvállalatnál számolták el.

Adóminimum vs. adópolitikai szuverenitás

Az elemzőket meglepte, hogy az egyezségben részvevő 130 ország épp az a világ 37 legfejlettebb iparosodott országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében dolgozta ki a megállapodás részleteit. A párizsi székhelyű szervezet adóügyekért felelős vezetője, Pascal Saint-Amans ugyanis korábban ellenezte a globális adóminimumot, mert az véleménye szerint az sérti az államok adóügyi szuverenitásának elvét.

Ebből a szempontból a magyar kormány is kritikusan látja a megállapodást. “Határozottan elutasítjuk az államok szuverenitásának korlátozását a valós tevékenységhez köthető profit tekintetében. Úgy véljük, nincs egyetlen helyes globális adómérték” – fogalmazott a  magyar adóügyi államtitkár. De hozzátette, hogy

Magyarország partner a javaslat megvalósításában, amennyiben egyértelműen a nemzetközi adóelkerülés megakadályozására fókuszál.

A részt vevő országok a megállapodással de facto valóban hatályon kívül helyezik a távolmaradó államok adószabályait. Így például az úgynevezett ’exempted companies’ alapítása a Bahamákon el fogja veszíteni a gyakorlati jelentőségét. Ezeknek a társaságoknak nem kell adót fizetniük és a tulajdonosaikat sem kell megnevezniük, ha csak a Bahamákon kívül folytatnak üzleti tevékenységet. Ha a konszerneknek a bevétel realizálódásának helye szerint kell majd adót fizetniük, nem lesz értelme a ’exempted companies’ alapításának.

Margrethe Vestager nem lát problémát a társasági adóminimumban
Margrethe Vestager nem lát problémát

Az EU versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager nem lát problémát. „Amikor Írország olyan szabályokat fogadott el, amelyek hatására nemzetközi konszernek sokasága dublini leányvállalatánál számolja el a teljes európai bevételét, az ír kormány volt az, amely megsértette a többi tagállam adóügyi függetlenségét. A globális adóminimum erre reagál.”

A siker mércéi

A megállapodás sikere két módon lesz mérhető. Egyrészt, az adóparadicsomokban. Ha továbbra is ezermilliárdok folynak ezekbe az államokba, az azt jelenti, hogy a nemzetközi konszernek megtalálták az adóelkerülés új módszereit.

Legalább ilyen beszédes lesz az adóbevételek alakulása a megállapodásban résztvevő államokban. Az EU két legnagyobb gazdaságában, Németországban és a franciáknál a társasági adó a költségvetés bevételi oldalának mindössze 5 százaléka. Ebben benne van a kis- és középvállalkozások által fizetett adó is. Sőt, ez teszi ki a nagy részét. Utóbbiaknak nincs se lehetőségük, se tudásuk adóparadicsomokba irányítani a bevételeiket.

A nyugati országokban az szja és az áfa adja az állami bevételek 65 százalékát.

Az OECD becslése szerint az adóminimum évi 81 milliárd dollár plusz bevételt jelenten az adóelkerülés következményeit elszenvedő államoknak. Az EU 50 milliárdra becsüli tagállamok adóbevétel növekedését. A fő nyertes a legnagyobb belső piaccal rendelkező és viszonylag magas adókulcsokat alkalmazó Németország és Franciaország lenne.

Olaf Scholz pénzügyminiszter a plusz bevételnél is fontosabbnak tartja az igazságos közteherviselés helyreállítását: „Véget kell vetnünk annak, hogy a munkahelyek többségét biztosító haza kis- és középvállalkozások fizetik a legtöbb adót.”

Vannak más gondok is

Sok állam nem csak az alacsony adókkal szerez versenyelőnyt. Legalább ilyen elterjed az extrém konszernbarát jogi környezet kialakítása. Így például szabadkikötők, illetve szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, vagy szélsőségesen munkáltatóbarát munkajogi szabályok és a nemzetközi standardoknál jóval lazább környezetvédelmi előírások elfogadása. Az afrikai országokban például szinte semmijen munka- és környezetvédelmi előírást nem kell betartani.

Multinacionális konszernek sokszor azért is kiszervezik a tevékenységüket kis szigetországokban működő leányvállalataikhoz, hogy jogvita esetén az ottani bíróság legyen az illetékes. Így például 2013-ban egy hágai bíróság kimondta, hogy a Shell központja van Hollandiában, a holland jog alapján nem kell kártérítést fizetnie egy nigériai finomítóban történt baleset áldozatainak, az ugyanis a nigériai leányvállalat tulajdonában volt.

Nagyobb a füstje, mint a lángja

Rossz jel a nemzetközi adóminimum gyakorlati sikerét illetően, hogy az EU-nak a tagállamok között sem sikerült megoldást találnia. Így Málta szabadkikötőként, Írország és Hollandia a multikkal kötött egyéni adómegállapodásokkal, míg Luxemburg a különösen laza munkaügyi- és fogyasztóvédelmi előírásokkal tesz szert hosszú ideje etikátlan előnyre.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Elemzők: jövőre újra kétszámjegyű lehet a béremelkedés

A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az elemzők, akik arra is figyelmeztetnek, hogy mindez emelkedő inflációs kockázatokkal árnyalt.

Eurózóna. Soha nem látott magasságban az infláció

Elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt novemberben rekordszintre gyorsult az infláció az euróövezetben.

Hírek

Korábban jön a decemberi nyugdíj

A megszokottnál korábban jön a decemberi nyugdíj: a bankszámlákra december 2-án utalják a járandóságot, és a postai kézbesítés is már csütörtökön megkezdődik - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Távozik a MÁV-Start vezérigazgatója

Keresztes Pétert, a MÁV-HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére december 1-jétől. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozik a MÁV-Start és a MÁV VAGON éléről - közölte a MÁV.

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Gazdaság

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom