Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Adóminimum - Jobb, mint a semmi, vagy maximális veszély?
No menu items!

Adóminimum – Jobb, mint a semmi, vagy maximális veszély?

társasági minimumadó az adóparadicsomok ellen?Nehezebbé válhat az adóelkerülés: 130 ország 15 százalékos társasági adóminimumról állapodott meg. Sok kritika éri a paktumot. A többség inkább jogi szempontból tarja előrelépésnek. A magyar kormány szerint a javaslat legnagyobb hibája, hogy azokat az országokat is sújtja, amelyek versenyképes adóztatással vonzzák a beruházókat. Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

Google és a francia minta

A Google a Bahamákon vezetett számláján 2017-ben körülbelül 20 milliárd euró volt. Átutalások sokaságával érte el a pénz a karib-tengeri adóparadicsomot. Ugyan ebben az éveben Franciaországban mindössze 14,1 millió bevételt adott meg az adóbevallásában. Ennyi után kellett társasági adót fizetnie. A bevallás szerint a Google 700 franciaországi alkalmazottja semmit nem értékesített az előző évben. Kizárólag a konszern ír leányvállalatának teljesített megbízásokat. Utóbbi végzi a Google könyvelését és egyúttal a világcég európai központja is. A kaliforniai óriásnak a kedvező adószabályok miatt esett a választása Írországra.

Az Amazon papíron veszteséges

A világ legnagyobb online kereskedője évek óta nem fizet társasági adót se székhelyén az USA-ban, se Európában. Habár forgalma a korona-pandémiának köszönhetően minden korábbi rekordot megdöntött, papíron mégis veszteséges Európában. Hab a tortán, hogy az alapító-vezető Jeff Bezos évek óta a világ leggazdagabb emberének számít.

USA: ellentmondásos politika

Bezos, a legismertebb amerikai milliárdosokhoz, az üzletemberből lett politikushoz, Michael Bloomberghez, a Tesla alapító-vezetőhöz, Elon Muskhoz, valamint a spekuláns Warren Buffetthez és Soros Györgyhöz hasonlóan magánszemélyként is csak alig, vagy egyáltalán nem fizet adót.

A világ leggazdagabb embere Jeff Bezos (jobbra), akit Elon Musk (középen) és Bill Gates (balra) követ. Buffetthez és Soroshoz hasonlóan adóelkerülésben is jeleskednek
A világ leggazdagabb embere Jeff Bezos (jobbra), akit Elon Musk (középen) és Bill Gates (balra) követ. Buffetthez és Soroshoz hasonlóan adóelkerülésben is jeleskednek Kép forrása: Twitter

A legismertebb adóelkerülő cégek és magánszemélyek amerikaiak. Mégis az USA lép fel a nyugati országok közül a leghatározottabban ellenük. Igaz csak, ha a külföldi tevékenységük megadóztatásáról van szó.

Joe Biden egyik első ténykedése volt elnökként a többi G7 államot meggyőzni a nemzetközi társasági adóminimum bevezetéséről. Miután a G20 államok körében is megszületett az egyezség, az OECD keretében 130 állam bólintott rá az adóminimumra. Így aligha akadályozhatja meg még valami a bevezetését. Túl nagy nyomás politikai nehezedik a még mindig ellenálló államokra.

A megállapodás

Az egyezség szerint 15 százalékos adó fogja terhelni a nemzetközi konszernek bevételét. Az adóalap meghatározásánál az anyacég bevételéhez hozzá kell adni a leányvállalatok által termelt pénzt is. Az adót abban az országban kell megfizetni, ahol a cég szert tettek a bevételre. A tevékenység helye szerinti államok továbbra is megtehetik, hogy alacsonyabb, például 10 százalékos kulcsot alkalmaznak, de ebben az esetben a székhely szerinti ország beszedheti az ebben az esteben 5 százalékos különbözetet.

Speciális szabály vonatkozik arra cégre, amely bevételének legalább 10 százaléka nyereség. Nekik a profit képződésének helye szerinti országban 20 százalékos adó kell fizetniük.

Izer Norbert, adóügyekért felelős államtitkár: Maximális veszély a globális minimumadó címmel megjelent interjúja
Izer Norbert: Magyarország partner a nemzetközi adóelkerülés megakadályozásár, de….

A magyar kormány kritikusan a szabálytozást illetőn. Izer Norbert, adóügyekért felelős államtitkár a mandiner.hu-n megjelent, Maximális veszély a globális minimumadó címmel megjelent interjújában elmondta, hogy a javaslat azokat az országokat is sújtja, amelyek a versenyképes adóztatással vonzzák a beruházásokat. Mivel tényleges adókulcsról van szó, ha az eléri a 15 százalékot, ám a vállalkozás kedvezményeket kap – például kutatás-fejlesztésre vagy hátrányos helyzetű térségekben való beruházások ösztönzésére -, az is az anyaország költségvetését fogja gazdagítani. Vagy az is, ha a leányvállalat ugyan megfizetteti a 15 százalékos adót az ottani számviteli sztenderdek szerint, az eltérő anyaországi sztenderdek alapján azonban az adott évben valamiért éppen magasabb adóalapon számolják ki az adókötelezettséget.

Nem tökéletes

A megállapodást sokan mások is kritizálják. Van aki a 15 százalékot túl alacsonynak tartja. Nem több, mint az USA-ban szokásos éttermi borravaló – mondják az International Tax Justice Network (TJN) elemzői. Másrészt, sok kritikát váltott ki, hogy a londoni kormány kivételes szabályokat vitt keresztül a brit székhelyű pénzintézet érdekében. Izer is kritizálta a megállapodásnak ezt a részét. Elmondta, hogy a magyar kormány alapvetően ellenzi azt is, hogy nagy lobbierővel bíró országok vagy ágazatok speciálisan rájuk szabott szabályokat alkalmazhassanak.

Adóminimum - Globális vállalti adóparadicsom indexMások mellett az Oxfam, a civil szervezetek legnagyobb nemzetközi szövetsége Biden szemére vetik, hogy csak akkor lép fel határozottan az amerikai cégek ellen, ha a külföldi tevékenységük megadóztatásáról van szó. Az USA-ban honos világcégekre amerikai tevékenységére speciális szabályok vonatkoznak, mert Washington nem akarja, hogy elhagyják az országot.

Biden a globális adóminimummal ellentétben nem siet például a belpolitikai választási ígérete beváltásával, miszerint 21-ről 28 százalékra emeli a társasági adót. A republikánusok ellenállására hivatkozik, holott a törvényhozás mindkét házában demokrata többség van. A megemelt adókulcs is elmaradna a 2017 előtt érvénybe lévőtől. Trump elnök ekkor csökkentette 35-ről 21 százalékra a cégek bevétele után fizetendő közterhet.

A globális adóminimum ide, vagy oda tovább folytatódik a társasági adócsökkentés nemzetközi trendje. Az OECD tanulmánya szerint az iparosodott országok az adóelkerülés elleni határozottabb fellépés helyett a kulcsok csökkentésével igyekeznek visszahozni a pénzt az adóparadicsomokból. Így a nagy állami újraelosztásról ismeret OECD tagállamokban, Németországban, Kanadában, Franciaországban és a skandináv államokban 30 százalék alá csökkent a társasági adó átlagos szintje.

A Le Monde elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlődő országok alig profitálnak az adóminimumból. Ezekből az országokból leginkább az alapanyagokat szerzik be a világcégek, illetve a gyáraikat üzemeltetik. Viszont kevés bevételt termelnek. Így sokszor veszteséget mutat a mérlegük, nem kell tehát a jövőben sem adót fizetniük.

A negatív trend folytatódik

„A nemzetközi közösség a megállapodással áldását adta a társasági adó évtizedek óta tartó csökkenésére” – értékelte az adóminimumot Thomas Piketty a Financial Timesban. „Az ipari országokban az átlagemberek, valamint a kis- és középvállalkozások jóval több adót fizetnek, mint a milliárdosok és a nyereséges óriáskonszernek” – konstatálta a francia közgazdászprofesszor, akinek ’A tőke a 21. században’ című nemzetközi bestsellere magyarul is megjelent.

A semminél több

A sok kritikus ugyanakkor úgy véli, hogy a megállapodásnak több előnye van, mint hátránya. De inkább jogi, mint költségvetési szempontból tartják előrelépésnek.

A multinacionális konszernek minden országban adóalannyá válni, ahol gazdasági tevékenységet fejtenek ki. Eddig, csak az egyes országokban működő leányvállalatok számított annak, az anyacég nem, amit a globális cégek adóelkerülésre használtak.

Erre két módszer volt: (1) a bevételt papíron egy adóparadicsomban bejegyzett leányvállalatokhoz könyvelték el; (2) a konszern – a nyugati országokban működő – egységei “szellemi alkotások használatáért” horribilis díjat fizettetettek az adóparadicsomban működő leányvállalatainak.

Utóbbi lehetőséggel élt például a Starbucks. A világ legnagyobb kávézólánca 2012 óta nem fizet társasági adót Nagy-Britanniában, mert papíron veszteséges. Az országban működő sok száz kávézó bevétele ugyanis kevesebb, mint amennyit a brit leányvállalatnak a ’Starbucks’ név használatáért kell fizetnie egy másik leánynak, amelynek egy adóparadicsomban, a Csatorna-szigeteken van a székhelye.

A Starbucks által használt kiskaput bezárja a megállapodás. A jövőben az adóalap megállapításánál egy cég valamennyi leányvállalatának a kiadásait és bevételeit össze kell számolni. Az adót pedig a bevétel befolyásának helye szerinti országban kell majd megfizetni, függetlenül attól, hogy melyik leányvállalatnál számolták el.

Adóminimum vs. adópolitikai szuverenitás

Az elemzőket meglepte, hogy az egyezségben részvevő 130 ország épp az a világ 37 legfejlettebb iparosodott országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében dolgozta ki a megállapodás részleteit. A párizsi székhelyű szervezet adóügyekért felelős vezetője, Pascal Saint-Amans ugyanis korábban ellenezte a globális adóminimumot, mert az véleménye szerint az sérti az államok adóügyi szuverenitásának elvét.

Ebből a szempontból a magyar kormány is kritikusan látja a megállapodást. “Határozottan elutasítjuk az államok szuverenitásának korlátozását a valós tevékenységhez köthető profit tekintetében. Úgy véljük, nincs egyetlen helyes globális adómérték” – fogalmazott a  magyar adóügyi államtitkár. De hozzátette, hogy

Magyarország partner a javaslat megvalósításában, amennyiben egyértelműen a nemzetközi adóelkerülés megakadályozására fókuszál.

A részt vevő országok a megállapodással de facto valóban hatályon kívül helyezik a távolmaradó államok adószabályait. Így például az úgynevezett ’exempted companies’ alapítása a Bahamákon el fogja veszíteni a gyakorlati jelentőségét. Ezeknek a társaságoknak nem kell adót fizetniük és a tulajdonosaikat sem kell megnevezniük, ha csak a Bahamákon kívül folytatnak üzleti tevékenységet. Ha a konszerneknek a bevétel realizálódásának helye szerint kell majd adót fizetniük, nem lesz értelme a ’exempted companies’ alapításának.

Margrethe Vestager nem lát problémát a társasági adóminimumban
Margrethe Vestager nem lát problémát

Az EU versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager nem lát problémát. „Amikor Írország olyan szabályokat fogadott el, amelyek hatására nemzetközi konszernek sokasága dublini leányvállalatánál számolja el a teljes európai bevételét, az ír kormány volt az, amely megsértette a többi tagállam adóügyi függetlenségét. A globális adóminimum erre reagál.”

A siker mércéi

A megállapodás sikere két módon lesz mérhető. Egyrészt, az adóparadicsomokban. Ha továbbra is ezermilliárdok folynak ezekbe az államokba, az azt jelenti, hogy a nemzetközi konszernek megtalálták az adóelkerülés új módszereit.

Legalább ilyen beszédes lesz az adóbevételek alakulása a megállapodásban résztvevő államokban. Az EU két legnagyobb gazdaságában, Németországban és a franciáknál a társasági adó a költségvetés bevételi oldalának mindössze 5 százaléka. Ebben benne van a kis- és középvállalkozások által fizetett adó is. Sőt, ez teszi ki a nagy részét. Utóbbiaknak nincs se lehetőségük, se tudásuk adóparadicsomokba irányítani a bevételeiket.

A nyugati országokban az szja és az áfa adja az állami bevételek 65 százalékát.

Az OECD becslése szerint az adóminimum évi 81 milliárd dollár plusz bevételt jelenten az adóelkerülés következményeit elszenvedő államoknak. Az EU 50 milliárdra becsüli tagállamok adóbevétel növekedését. A fő nyertes a legnagyobb belső piaccal rendelkező és viszonylag magas adókulcsokat alkalmazó Németország és Franciaország lenne.

Olaf Scholz pénzügyminiszter a plusz bevételnél is fontosabbnak tartja az igazságos közteherviselés helyreállítását: „Véget kell vetnünk annak, hogy a munkahelyek többségét biztosító haza kis- és középvállalkozások fizetik a legtöbb adót.”

Vannak más gondok is

Sok állam nem csak az alacsony adókkal szerez versenyelőnyt. Legalább ilyen elterjed az extrém konszernbarát jogi környezet kialakítása. Így például szabadkikötők, illetve szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, vagy szélsőségesen munkáltatóbarát munkajogi szabályok és a nemzetközi standardoknál jóval lazább környezetvédelmi előírások elfogadása. Az afrikai országokban például szinte semmijen munka- és környezetvédelmi előírást nem kell betartani.

Multinacionális konszernek sokszor azért is kiszervezik a tevékenységüket kis szigetországokban működő leányvállalataikhoz, hogy jogvita esetén az ottani bíróság legyen az illetékes. Így például 2013-ban egy hágai bíróság kimondta, hogy a Shell központja van Hollandiában, a holland jog alapján nem kell kártérítést fizetnie egy nigériai finomítóban történt baleset áldozatainak, az ugyanis a nigériai leányvállalat tulajdonában volt.

Nagyobb a füstje, mint a lángja

Rossz jel a nemzetközi adóminimum gyakorlati sikerét illetően, hogy az EU-nak a tagállamok között sem sikerült megoldást találnia. Így Málta szabadkikötőként, Írország és Hollandia a multikkal kötött egyéni adómegállapodásokkal, míg Luxemburg a különösen laza munkaügyi- és fogyasztóvédelmi előírásokkal tesz szert hosszú ideje etikátlan előnyre.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Szerdán nagyot zuhan az üzemanyagok piaci ára

Szerdától jelentősen csökkennek a hazai üzemanyagárak. Az olaj árának esése miatt a benzin literenkénti ára bruttó 20 forinttal lesz kevesebb, a gázolajért pedig bruttó 15 forinttal kell kevesebbet fizetnünk. Ez a hatósági üzemanyagárakra nem, viszont a piaci árakra annál inkább hatással lehet a hét közepén.

Hírek

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Szerdán nagyot zuhan az üzemanyagok piaci ára

Szerdától jelentősen csökkennek a hazai üzemanyagárak. Az olaj árának esése miatt a benzin literenkénti ára bruttó 20 forinttal lesz kevesebb, a gázolajért pedig bruttó 15 forinttal kell kevesebbet fizetnünk. Ez a hatósági üzemanyagárakra nem, viszont a piaci árakra annál inkább hatással lehet a hét közepén.

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom