Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Változik az életbiztosítások garantált kamatmaximuma
No menu items!

Változik az életbiztosítások garantált kamatmaximuma

Az MNB megnöveli a biztosítók által a hagyományos (nem unit-linked) életbiztosításoknál adható garantált kamat maximumát. Az ügyfelek így havi kis összegű életbiztosítási megtakarításokkal 4 százalék, egyszeri díjbefizetéssel 7 százalék garantált hozamot is elérhetnek – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank.

A szerződéses feltételek szerint általában az ügyfeleket illeti az efölötti további hozam döntő része is. Az MNB-rendelet módosítása a garantált kamatú konstrukciók reneszánszát, illetve a klasszikus biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését hozhatja el. Az emelés és az egyszeri vagy rendszeres díjas szerződések eltérő kezelése egyúttal piaci versenyt fokozó hatással is járhat a jegybank szerint.

A közlemény szerint az MNB felülvizsgálta a hagyományos megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által adható legmagasabb technikai kamat (garantált hozam) maximumának mértékét. Ez alapján a jegybank a rendszeres díjas, forintalapú életbiztosításoknál az eddigi évi 1,8 százalékról 4 százalékra, az 5 évnél nem hosszabb tartamú egyszeri díjas szerződéseknél 7 százalékra növeli az adható garantált kamat legmagasabb mértékét. Az 5 évnél hosszabb egyszeri díjas konstrukcióknál szintén 4 százalék a kamatplafon.

Az euróalapú életbiztosításoknál évi 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelkedik a mérték.

A klasszikus megtakarítási életbiztosításoknál a díjak befektetésének kockázata a biztosítóé, általában nagyobb biztosítási kockázatot tartalmaznak. A unit-linked (befektetési egységekhez kötött) konstrukcióknál viszont az ügyfeleké a befektetési kockázat – ezért nincs is állami szintű szabályozás a kamatmértékekre –  és kisebb a biztosítási kockázata – ismertette az MNB.

Az elmúlt bő egy évtized a hagyományos életbiztosítások visszaszorulását és a unit-linked konstrukciók arányának bővülését hozta.

A most megnövelt, kiígérhető kamatmértékek viszont – anélkül, hogy a biztosítók hosszútávú kötelezettségvállalásaik miatt a biztonságos működésüket veszélyeztető túlvállalások kockázatát hordoznák – ismét a hagyományos termékek térnyerését, a biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését, összességében pedig az ügyfelekért folytatott verseny élénkülését hozhatják.

Az új maximális kamatok a módosítás hatálybalépése után kötött életbiztosítási szerződésekben köthetők ki, a lejáratig tartó teljes időszakra. A biztosítók a piaci gyakorlatuk alapján, illetve a verseny miatt e kamatokon felül a befektetett díjrészeken elért esetleges további hozam jellemzően 80-90 százalékát is átadják ügyfeleiknek. A biztosítási termékek versenyképességét más lakossági megtakarításokkal összevetve tovább erősítheti, hogy a biztosítási összeget a lejárat előtt bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén is (további díj befizetése nélkül) teljesítik – részletezte az MNB.

A különböző új kamatmaximumok meghatározásánál az MNB a hosszú lejáratú államkötvények hozamának meghatározott százalékos mértékét, a múltbeli hozamok 5 éves mozgóátlagát, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) végső határidős kamatlábát (UFR), illetve a hazai biztosítók által az elmúlt két évtizedben a matematikai tartalékon elért minimális hozamszinteket vette figyelembe.

A hazai rendszeres díjas, technikai kamatlábbal rendelkező életbiztosítási szerződések száma 2022 augusztusában mintegy 302 ezer volt – ezen belül a legnagyobb arányban a 10 éves, illetve a 20 éves lejáratot meghaladó szerződések szerepeltek. E szerződések állománydíja együttesen megközelítette a 37,5 milliárd forintot – közölte a jegybank.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.