Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként
No menu items!

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Eltérő álláspontok

A milánói napilap összeállítást közöl a különböző álláspontokról. A szerző szerint a korona-vírus egészségügyi és gazdasági vészhelyzet és egyúttal az EU stressztesztje. Az egyesült Európa jövője múlik azon, hogy a kontinens történetének egyik legsúlyosabb válságában lesz-e együttműködés. A Corriere szerint csak így lehet megakadályozni a járvány által leginkább sújtott országok gazdasági és társadalmi összeomlását.

Charles Michel

Az állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciáján mindenki támogatta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslatát, egy új európai Marshall-terv kidolgozásáról a gazdasága megmentése érdekében. A legfontosabb kérdést, a válságkezelés finanszírozást illetően azonban csak a különbségek lettek világosak.

Kilencek

A mediterrán országok, amelyek az euró-válság óta az eurókötvények kibocsátása mellett érvelnek, most épp azok, ahol a korona-járvány leginkább pusztít. Ők léptettek életbe a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket. Itália és Spanyolország gazdasága mesterséges kómában van.

Giuseppe Conte

A déliek, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a meglepő módon hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az euró-, illetve koronakötvények váltak az elvárt szolidaritás szinonimájául. A közös európai adósságjegyekkel látják csak finanszírozhatónak a cégek, a munkahelyek és a családok megóvását a sosem látott népegészségügyi és abból kinőtt gazdasági válság hatásaitól. Írásban is javaslatot tettek bevezetésükre. Giuseppe Conte pedig 10 napos ultimátumot adott az ’Északiaknak’ a javaslat elfogadására.

Északiak

Az eurókötvényeket leginkább Ausztria, Finnország Hollandia és – a Corriere szavaival élve – természetesen a németek opponálják. Elvetik az államadósság mindenfajta szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellene helytállniuk.

Az ’Északiak’ két engedményt tettek. Jóváhagyták a maastrichti stabilitási kritériumok ideiglenes hatályon kívül helyezését. Ez 3 százalékban maximalizálja a költségvetés GDP-hez mért hiányát és 60 százalékban az államadósságot. Ha pedig egy állam, ahogy a déliek többsége a 60 százalékot már túllépte, folyamatos adósságcsökkentést ír elő. Az ’Északiak’ már ezt is tabudöntésnek és a szolidaritás messzemenő kifejezésének tartják. Ezen túl hozzájárultak a jelenleg 80 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) további feltőkésítéshez és forrásai aktívabb felhasználásához. Úgy gondolják, ez lehetővé teszi a délieknek, hogy a pénzpiaci kamatok elszabadulása nélkül növelhessék államadóságukat, így finanszírozva a gazdasági mentőcsomagokat.

Miközben az európai megoldásról vita folyik, Berlin cselekszik. A kormány 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) gazdasági mentőcsomagot fogadtak el.

Eurókötvény

A tagállamoknak jelenleg önállóan gondoskodnak adósságuk pénzpiaci refinanszírozásáról. Stabilitásuktól és a befektetői bizalomtól függően nagyon különböző, milyen kamattal jutnak hitelez. A 2008-as euró-válság alatt a piacok néhány tagállammal szembeni bizalomvesztése után a kamatok magasba szökése. Az adósságteher finanszírozhatatlanná vált. A stabilabbnak, megbízhatóbbnak számító és a mostani járvány által is kevésbé sújtott északi országok olcsón tudják adósságaikat refinanszírozni. A finn, holland, osztrák és német állampapíroknak sok hónapja negatív kamatuk van. A mediterrán országok egyre drágábban, de még kigazdálkodható áron jutnak hitelhez. Az olasz állampapír kamata jelenleg 1 százalék. De félő, hogy a kamatok ismét elszabadulnak.

Az eurókötvényeket az Európai Központi Bank (EKB) bocsátaná ki az euróövezeti államok nevében. Így kiegyenlítené egymást a déliekkel szembeni bizalmatlanság és az északiakba vetett bizalom. Az eurókötvények kamata valószínűleg jóval az olasz, spanyol alatt, viszont szignifikánsan a német, osztrák felett lenne. Utóbbiaknak tehát jóval többe, előbbieknek sokkal kevesebbe kerülne az eladósodás. 1 százalékos kamatkülönbség már egy 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásnál is 10 millió eurós megtakarítást eredményezne – hívja fel a figyelmet a Corriere.

Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)

Merkel a videókonferencia után az olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen is elutasította az eurókötvényeket. Nemet mondott a francia elnök kompromisszumos javaslatára is. Macron speciális, koronakötvények ötletét vetette fel. Az így befolyó pénzt csak a járvány és gazdasági hatásai leküzdésére lehetne felhasználni.

A német kancellár alaptalannak nevezte a hiányzó szolidaritás vádját, mondván nyitott az ESM feltőkésítésére és szélesebb körű bevetésére. A Corriere elemzője érteni véli, hogy az ’Északiak’ miért az ESM-en keresztül akarnak segíteni: Egyrészt az eurókötvénykért a tagállamok egyetemlegesen felelnének. Tehát minden egyes országnak jót kellene állni a teljes kibocsátásért a többiek kiesése esetén. Ezzel szemben az ESM által felvett hitelekért a tagállamok csak az alapító szerződésben meghatározott mértékig felelnek. A legtöbbért, az alap negyedéért Németország. Másrészt az ESM-hitelek kihelyezéséről az EKB, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság együtt dönt. Az euró-válság időszakából ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításaikhoz köti a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Mark Rutte

A segítésért cserébe elengedhetetlennek tartja a szigorú feltételeket” – fogalmazott lényegre törően Mark Rutte holland kormányfő az európai kollégáival folytatott videókonferencián. Sebastian Kurz osztrák és Angela Merkel német kancellár egyetértően bólogattak – írja a Corriere. A ’Kilencek’ elutasítják a feltételeket és az ellenőrzést is. Szabadon felhasználható forrást akarnak.

Európai Központi Bank (EBK)

A ’Kilencek’ elvárják, hogy az EU a fiskális segítsége mellett a monetáris politikai eszközeivel is enyhítse terheiket. Az utóbbiért felelős EKB sokkal nyitottabb, mint az előbbit kezükben tartó állam- és kormányfők. Az intézmény a korábbinál is kedvezőbb feltételekkel kínál pénzt a kereskedelmi bankoknak, hogy azok hasonlóan könnyű kondíciókkal hitelezzenek a bajba került vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.

Chtistine Lagarde és Mario Draghi Kép/Fotó!AFP

A tavaly óta hivatalban lévő elnök, Chtistine Lagarde a Mario Draghi által életre hívott és az euró-válság éveiben nagyvonalúan finanszírozott kötvényvásárlási-program felpörgetését is bejelentette. A néhány héttel ezelőtti 120 milliárd euró után újabb 750 milliárdot különítettek el erre a célra. Ezen túl az EKB hatályon kívül helyezték azt a szabályt, amely szerint egy ország állampapírjainak maximum 33 százalékát tarthatja magánál. Frankfurtban azonban nem ment el odáig, ameddig Draghi elmenne. Az olasz szakember, mint az euróválság idején, a krízis által leginkább sújtott országok állampapírjainak limit nélküli felvásárlását sürgeti.

Az EKB intézkedéseit kiegészítve Lagarde gesztust is tette a ’Kilenceknek’. Kijelentette, hogy a monetáris segítség csak a fiskálissal kiegészülve hatékony. Ezzel a Corriere szerint burkoltan az euró-kötvények mellett foglalt állást.

Mario Draghi

Az EKB volt elnöke a Financial Timesban közölt vendégkommentárjában ismertette elképzeléseit. Erről már részletesen írtunk Az Üzletbe. A Corriere cikkírója szerint három fő üzenete van az írásnak:

(1) Háborúban állunk a korona-vírussal és gazdasági következményeivel, ezért „minden eszköz bevetése megengedett”, a legszörnyűbb következményei a tétlenségnek lennének; (2) összeurópai cselekvésre van szükség, amelynek keretében szóval és tettek is ösztönözni kell a bankokat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel nyújtsanak hitel a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek; (3) „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – idézi Draghit szó szerint az olasz napilap. Hozzátéve, hogy az olasz szakember szerint az eladósodás mellet szól az is, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni.

Európai Bizottság (EB)

Von der Leyen

Az EU kormánya megpróbál közvetítőként fellépni a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ között. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen több gesztust is tett az utóbbi napokban, hogy megakadályozza a viszonyok, különösen Itália és az EU kapcsolatának elmérgesedését. ’Elnézést kérünk, veletek vagyunk’ címmel közölt nyílt levelet a vezető baloldali olasz napilapban, a Repubblicában. Elismerte, hogy Brüsszel későn ismerte fel az itáliai helyzet súlyosságát és ajánlotta fel segítségét. Von der Leyen szerint tettek bizonyítják, hogy az EU és a tagállamok immár segítőkészek: program a rövidített munka bérezésének támogatására (SURE) 100 milliárd eurós kerettel, gyorssegély a járványügyi intézkedésekhez, az EU-költségvetés újratervezése a válságmenedzselés jegyében.

Az olasz kormányfő ’Változik a széljárás Európában’ címmel közölte válaszlevelét az Il Fatto quotidiano című kormányközeli napilapban. Giuseppe Conte elégedettségét fejezte ki az EU friss intézkedéséivel. De rögtön hozzátette, hogy többet vár: a strukturális források felhasználhatóságát válságkezelésre és a koronakötvények kibocsátását. „Egy eurót sem veszünk el senkitől” – üzente a hollandoknak és a németeknek.  Kifejtette, hogy Itália célja nem saját államadósságának megosztása, hanem alacsonyabb piaci kamatoka kiharcolása, hogy legyen miből finanszírozni a válságkezelést. Ennek keretében a márciusi 25 milliárdos csomagot áprilisban egy újabb, ugyan ekkora fogja követni, továbbá az állam garanciát vállal a vállalkozások hiteleiért 200 millió euróig.

A Corriere nem bocsátkozik jóslásba azt illetően, melyik álláspont fog győzedelmeskedni, illetve létrejön-e ez a páneurópai együttműködés.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom