Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Eltérő álláspontok

A milánói napilap összeállítást közöl a különböző álláspontokról. A szerző szerint a korona-vírus egészségügyi és gazdasági vészhelyzet és egyúttal az EU stressztesztje. Az egyesült Európa jövője múlik azon, hogy a kontinens történetének egyik legsúlyosabb válságában lesz-e együttműködés. A Corriere szerint csak így lehet megakadályozni a járvány által leginkább sújtott országok gazdasági és társadalmi összeomlását.

Charles Michel

Az állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciáján mindenki támogatta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslatát, egy új európai Marshall-terv kidolgozásáról a gazdasága megmentése érdekében. A legfontosabb kérdést, a válságkezelés finanszírozást illetően azonban csak a különbségek lettek világosak.

Kilencek

A mediterrán országok, amelyek az euró-válság óta az eurókötvények kibocsátása mellett érvelnek, most épp azok, ahol a korona-járvány leginkább pusztít. Ők léptettek életbe a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket. Itália és Spanyolország gazdasága mesterséges kómában van.

Giuseppe Conte

A déliek, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a meglepő módon hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az euró-, illetve koronakötvények váltak az elvárt szolidaritás szinonimájául. A közös európai adósságjegyekkel látják csak finanszírozhatónak a cégek, a munkahelyek és a családok megóvását a sosem látott népegészségügyi és abból kinőtt gazdasági válság hatásaitól. Írásban is javaslatot tettek bevezetésükre. Giuseppe Conte pedig 10 napos ultimátumot adott az ’Északiaknak’ a javaslat elfogadására.

Északiak

Az eurókötvényeket leginkább Ausztria, Finnország Hollandia és – a Corriere szavaival élve – természetesen a németek opponálják. Elvetik az államadósság mindenfajta szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellene helytállniuk.

Az ’Északiak’ két engedményt tettek. Jóváhagyták a maastrichti stabilitási kritériumok ideiglenes hatályon kívül helyezését. Ez 3 százalékban maximalizálja a költségvetés GDP-hez mért hiányát és 60 százalékban az államadósságot. Ha pedig egy állam, ahogy a déliek többsége a 60 százalékot már túllépte, folyamatos adósságcsökkentést ír elő. Az ’Északiak’ már ezt is tabudöntésnek és a szolidaritás messzemenő kifejezésének tartják. Ezen túl hozzájárultak a jelenleg 80 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) további feltőkésítéshez és forrásai aktívabb felhasználásához. Úgy gondolják, ez lehetővé teszi a délieknek, hogy a pénzpiaci kamatok elszabadulása nélkül növelhessék államadóságukat, így finanszírozva a gazdasági mentőcsomagokat.

Miközben az európai megoldásról vita folyik, Berlin cselekszik. A kormány 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) gazdasági mentőcsomagot fogadtak el.

Eurókötvény

A tagállamoknak jelenleg önállóan gondoskodnak adósságuk pénzpiaci refinanszírozásáról. Stabilitásuktól és a befektetői bizalomtól függően nagyon különböző, milyen kamattal jutnak hitelez. A 2008-as euró-válság alatt a piacok néhány tagállammal szembeni bizalomvesztése után a kamatok magasba szökése. Az adósságteher finanszírozhatatlanná vált. A stabilabbnak, megbízhatóbbnak számító és a mostani járvány által is kevésbé sújtott északi országok olcsón tudják adósságaikat refinanszírozni. A finn, holland, osztrák és német állampapíroknak sok hónapja negatív kamatuk van. A mediterrán országok egyre drágábban, de még kigazdálkodható áron jutnak hitelhez. Az olasz állampapír kamata jelenleg 1 százalék. De félő, hogy a kamatok ismét elszabadulnak.

Az eurókötvényeket az Európai Központi Bank (EKB) bocsátaná ki az euróövezeti államok nevében. Így kiegyenlítené egymást a déliekkel szembeni bizalmatlanság és az északiakba vetett bizalom. Az eurókötvények kamata valószínűleg jóval az olasz, spanyol alatt, viszont szignifikánsan a német, osztrák felett lenne. Utóbbiaknak tehát jóval többe, előbbieknek sokkal kevesebbe kerülne az eladósodás. 1 százalékos kamatkülönbség már egy 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásnál is 10 millió eurós megtakarítást eredményezne – hívja fel a figyelmet a Corriere.

Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)

Merkel a videókonferencia után az olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen is elutasította az eurókötvényeket. Nemet mondott a francia elnök kompromisszumos javaslatára is. Macron speciális, koronakötvények ötletét vetette fel. Az így befolyó pénzt csak a járvány és gazdasági hatásai leküzdésére lehetne felhasználni.

A német kancellár alaptalannak nevezte a hiányzó szolidaritás vádját, mondván nyitott az ESM feltőkésítésére és szélesebb körű bevetésére. A Corriere elemzője érteni véli, hogy az ’Északiak’ miért az ESM-en keresztül akarnak segíteni: Egyrészt az eurókötvénykért a tagállamok egyetemlegesen felelnének. Tehát minden egyes országnak jót kellene állni a teljes kibocsátásért a többiek kiesése esetén. Ezzel szemben az ESM által felvett hitelekért a tagállamok csak az alapító szerződésben meghatározott mértékig felelnek. A legtöbbért, az alap negyedéért Németország. Másrészt az ESM-hitelek kihelyezéséről az EKB, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság együtt dönt. Az euró-válság időszakából ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításaikhoz köti a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Mark Rutte

A segítésért cserébe elengedhetetlennek tartja a szigorú feltételeket” – fogalmazott lényegre törően Mark Rutte holland kormányfő az európai kollégáival folytatott videókonferencián. Sebastian Kurz osztrák és Angela Merkel német kancellár egyetértően bólogattak – írja a Corriere. A ’Kilencek’ elutasítják a feltételeket és az ellenőrzést is. Szabadon felhasználható forrást akarnak.

Európai Központi Bank (EBK)

A ’Kilencek’ elvárják, hogy az EU a fiskális segítsége mellett a monetáris politikai eszközeivel is enyhítse terheiket. Az utóbbiért felelős EKB sokkal nyitottabb, mint az előbbit kezükben tartó állam- és kormányfők. Az intézmény a korábbinál is kedvezőbb feltételekkel kínál pénzt a kereskedelmi bankoknak, hogy azok hasonlóan könnyű kondíciókkal hitelezzenek a bajba került vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.

Chtistine Lagarde és Mario Draghi Kép/Fotó!AFP

A tavaly óta hivatalban lévő elnök, Chtistine Lagarde a Mario Draghi által életre hívott és az euró-válság éveiben nagyvonalúan finanszírozott kötvényvásárlási-program felpörgetését is bejelentette. A néhány héttel ezelőtti 120 milliárd euró után újabb 750 milliárdot különítettek el erre a célra. Ezen túl az EKB hatályon kívül helyezték azt a szabályt, amely szerint egy ország állampapírjainak maximum 33 százalékát tarthatja magánál. Frankfurtban azonban nem ment el odáig, ameddig Draghi elmenne. Az olasz szakember, mint az euróválság idején, a krízis által leginkább sújtott országok állampapírjainak limit nélküli felvásárlását sürgeti.

Az EKB intézkedéseit kiegészítve Lagarde gesztust is tette a ’Kilenceknek’. Kijelentette, hogy a monetáris segítség csak a fiskálissal kiegészülve hatékony. Ezzel a Corriere szerint burkoltan az euró-kötvények mellett foglalt állást.

Mario Draghi

Az EKB volt elnöke a Financial Timesban közölt vendégkommentárjában ismertette elképzeléseit. Erről már részletesen írtunk Az Üzletbe. A Corriere cikkírója szerint három fő üzenete van az írásnak:

(1) Háborúban állunk a korona-vírussal és gazdasági következményeivel, ezért „minden eszköz bevetése megengedett”, a legszörnyűbb következményei a tétlenségnek lennének; (2) összeurópai cselekvésre van szükség, amelynek keretében szóval és tettek is ösztönözni kell a bankokat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel nyújtsanak hitel a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek; (3) „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – idézi Draghit szó szerint az olasz napilap. Hozzátéve, hogy az olasz szakember szerint az eladósodás mellet szól az is, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni.

Európai Bizottság (EB)

Von der Leyen

Az EU kormánya megpróbál közvetítőként fellépni a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ között. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen több gesztust is tett az utóbbi napokban, hogy megakadályozza a viszonyok, különösen Itália és az EU kapcsolatának elmérgesedését. ’Elnézést kérünk, veletek vagyunk’ címmel közölt nyílt levelet a vezető baloldali olasz napilapban, a Repubblicában. Elismerte, hogy Brüsszel későn ismerte fel az itáliai helyzet súlyosságát és ajánlotta fel segítségét. Von der Leyen szerint tettek bizonyítják, hogy az EU és a tagállamok immár segítőkészek: program a rövidített munka bérezésének támogatására (SURE) 100 milliárd eurós kerettel, gyorssegély a járványügyi intézkedésekhez, az EU-költségvetés újratervezése a válságmenedzselés jegyében.

Az olasz kormányfő ’Változik a széljárás Európában’ címmel közölte válaszlevelét az Il Fatto quotidiano című kormányközeli napilapban. Giuseppe Conte elégedettségét fejezte ki az EU friss intézkedéséivel. De rögtön hozzátette, hogy többet vár: a strukturális források felhasználhatóságát válságkezelésre és a koronakötvények kibocsátását. „Egy eurót sem veszünk el senkitől” – üzente a hollandoknak és a németeknek.  Kifejtette, hogy Itália célja nem saját államadósságának megosztása, hanem alacsonyabb piaci kamatoka kiharcolása, hogy legyen miből finanszírozni a válságkezelést. Ennek keretében a márciusi 25 milliárdos csomagot áprilisban egy újabb, ugyan ekkora fogja követni, továbbá az állam garanciát vállal a vállalkozások hiteleiért 200 millió euróig.

A Corriere nem bocsátkozik jóslásba azt illetően, melyik álláspont fog győzedelmeskedni, illetve létrejön-e ez a páneurópai együttműködés.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itália tárt karokkal vár! Utazhatnak az olaszok, várják a külföldieket

Június 3-án újraindul a turizmus Itáliában. Az ország megnyitja határait az uniós tagállamok polgárai előtt is. Ismét lehet strandolni és múzeumba menni. Kinyitnak a hotelek, éttermek és fagyizók is! Nem minden tartomány örül. Toscana is aggódik.

Tőzsde – Vegyes kezdés New Yorkban

Vegyes indexekkel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi veszteségek után.

Amerikai pénzosztás: rekordmértékben nőttek a keresetek

A krízishelyzetben nyújtott állami támogatásoknak köszönhetően áprilisban a valaha regisztrált legnagyobb mértékben nőttek a személyi jövedelmek az Egyesült Államokban - közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete.

Tömegével érkezik a hamis játék – a legtöbb csak a határig jut

Az ITM a vámhatósággal együttműködve tavaly óta csaknem 170 ezer játékot vizsgált meg a határokon, túlnyomó részüket pedig megsemmisítette. A hatóságok a járványveszély idején fokozták a belső ellenőrzéseket is - közölte a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Hírek

Balaton. Több tucatnyi gyógyszer maradványát mutatták ki

Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki vizsgálatok a Balatonban. Mivel csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, nem jelentenek egészségügyi kockázatot - közölte Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

Jövő júliustól tilos az egyszer használatos műanyag

2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Pécs. Félmilliárdos áfacsalás – brazil szójával

Három férfit tartóztattak le Pécsen, mert az általuk irányított cégláncolat áfa megfizetése nélkül kereskedett szójával. A kár mintegy félmilliárd forint - közölte a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága.

Rezsiutalvány – hosszabb beváltási határidő

A pünkösdi ünnepi hétvégére való tekintettel május 31. helyett június 2-ig fogadja el a rezsiutalványokat a Magyar Posta.

Kudarcba fulladt Richard Branson rakétakilövése

Sikertelen volt a Virgin Orbit első rakétafellövési kísérlete. A brit milliárdos, Richard Branson cége újabb indítást tervez, hosszú távon pedig az a célja, hogy fizetős utasokat repít a földi légkör fölé.

KSH: negyedével csökkent a természetes fogyás

Csökkent a természetes fogyás Magyarországon az első negyedévben, miközben kétszer annyi házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

E-matrica nélkül: több a külföldi bliccelő

A személygépjárművekre márciusban nyolcvanezer, áprilisban csaknem ötvenezer esetben szabott ki pótdíjat díjfizetés nélküli úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

A SpaceX embert küld az űrbe, Musk mindenre gondolt

Stílusosan indulnak az űrbe a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első asztronautái: az egyrészes, fekete-fehér színű, elegáns szkafandert viselő űrhajósok egy elektromos Teslával érkeznek szerdán a kilövőpadhoz.

Új nevet kap Csongrád megye

Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott Szegeden.

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkedik a hét közepén az üzemanyagok ára: a benzin bruttó 7 forinttal kerül majd többe, a gázolaj pedig bruttó 6 forinttal drágul.

Lakónegyedre zuhant egy utasszállító Pakisztánban

Nem sokkal a landolás előtt lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép a pakisztáni Karacsiban. A fedélzeten legalább százan voltak, valamennyien életüket vesztették.

Gazdaság

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Szuperbank alakul: a Budapest Bank is csatlakozik

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

Monetáris tanács: marad az alapkamat és a kamatfolyosó

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.

A Bankszövetség új elnöke: elkerülhető a 2008-ashoz hasonló krízis

A bankszektor elemi érdeke, hogy maximálisan támogassa ügyfeleit, valamint a Magyar Nemzeti Bankot és a kormányt annak érdekében, hogy a gazdaság működése mielőbb visszatérjen a normál kerékvágásba - mondta Jelasity Radován.

Jelasity Radován a Magyar Bankszövetség új elnöke

Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet tisztújító testületi ülésén.

MNB: ennél nagyobb sokkot is túlélne a bankrendszer

A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom