Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként
No menu items!

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Eltérő álláspontok

A milánói napilap összeállítást közöl a különböző álláspontokról. A szerző szerint a korona-vírus egészségügyi és gazdasági vészhelyzet és egyúttal az EU stressztesztje. Az egyesült Európa jövője múlik azon, hogy a kontinens történetének egyik legsúlyosabb válságában lesz-e együttműködés. A Corriere szerint csak így lehet megakadályozni a járvány által leginkább sújtott országok gazdasági és társadalmi összeomlását.

Charles Michel

Az állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciáján mindenki támogatta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslatát, egy új európai Marshall-terv kidolgozásáról a gazdasága megmentése érdekében. A legfontosabb kérdést, a válságkezelés finanszírozást illetően azonban csak a különbségek lettek világosak.

Kilencek

A mediterrán országok, amelyek az euró-válság óta az eurókötvények kibocsátása mellett érvelnek, most épp azok, ahol a korona-járvány leginkább pusztít. Ők léptettek életbe a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket. Itália és Spanyolország gazdasága mesterséges kómában van.

Giuseppe Conte

A déliek, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a meglepő módon hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az euró-, illetve koronakötvények váltak az elvárt szolidaritás szinonimájául. A közös európai adósságjegyekkel látják csak finanszírozhatónak a cégek, a munkahelyek és a családok megóvását a sosem látott népegészségügyi és abból kinőtt gazdasági válság hatásaitól. Írásban is javaslatot tettek bevezetésükre. Giuseppe Conte pedig 10 napos ultimátumot adott az ’Északiaknak’ a javaslat elfogadására.

Északiak

Az eurókötvényeket leginkább Ausztria, Finnország Hollandia és – a Corriere szavaival élve – természetesen a németek opponálják. Elvetik az államadósság mindenfajta szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellene helytállniuk.

Az ’Északiak’ két engedményt tettek. Jóváhagyták a maastrichti stabilitási kritériumok ideiglenes hatályon kívül helyezését. Ez 3 százalékban maximalizálja a költségvetés GDP-hez mért hiányát és 60 százalékban az államadósságot. Ha pedig egy állam, ahogy a déliek többsége a 60 százalékot már túllépte, folyamatos adósságcsökkentést ír elő. Az ’Északiak’ már ezt is tabudöntésnek és a szolidaritás messzemenő kifejezésének tartják. Ezen túl hozzájárultak a jelenleg 80 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) további feltőkésítéshez és forrásai aktívabb felhasználásához. Úgy gondolják, ez lehetővé teszi a délieknek, hogy a pénzpiaci kamatok elszabadulása nélkül növelhessék államadóságukat, így finanszírozva a gazdasági mentőcsomagokat.

Miközben az európai megoldásról vita folyik, Berlin cselekszik. A kormány 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) gazdasági mentőcsomagot fogadtak el.

Eurókötvény

A tagállamoknak jelenleg önállóan gondoskodnak adósságuk pénzpiaci refinanszírozásáról. Stabilitásuktól és a befektetői bizalomtól függően nagyon különböző, milyen kamattal jutnak hitelez. A 2008-as euró-válság alatt a piacok néhány tagállammal szembeni bizalomvesztése után a kamatok magasba szökése. Az adósságteher finanszírozhatatlanná vált. A stabilabbnak, megbízhatóbbnak számító és a mostani járvány által is kevésbé sújtott északi országok olcsón tudják adósságaikat refinanszírozni. A finn, holland, osztrák és német állampapíroknak sok hónapja negatív kamatuk van. A mediterrán országok egyre drágábban, de még kigazdálkodható áron jutnak hitelhez. Az olasz állampapír kamata jelenleg 1 százalék. De félő, hogy a kamatok ismét elszabadulnak.

Az eurókötvényeket az Európai Központi Bank (EKB) bocsátaná ki az euróövezeti államok nevében. Így kiegyenlítené egymást a déliekkel szembeni bizalmatlanság és az északiakba vetett bizalom. Az eurókötvények kamata valószínűleg jóval az olasz, spanyol alatt, viszont szignifikánsan a német, osztrák felett lenne. Utóbbiaknak tehát jóval többe, előbbieknek sokkal kevesebbe kerülne az eladósodás. 1 százalékos kamatkülönbség már egy 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásnál is 10 millió eurós megtakarítást eredményezne – hívja fel a figyelmet a Corriere.

Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)

Merkel a videókonferencia után az olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen is elutasította az eurókötvényeket. Nemet mondott a francia elnök kompromisszumos javaslatára is. Macron speciális, koronakötvények ötletét vetette fel. Az így befolyó pénzt csak a járvány és gazdasági hatásai leküzdésére lehetne felhasználni.

A német kancellár alaptalannak nevezte a hiányzó szolidaritás vádját, mondván nyitott az ESM feltőkésítésére és szélesebb körű bevetésére. A Corriere elemzője érteni véli, hogy az ’Északiak’ miért az ESM-en keresztül akarnak segíteni: Egyrészt az eurókötvénykért a tagállamok egyetemlegesen felelnének. Tehát minden egyes országnak jót kellene állni a teljes kibocsátásért a többiek kiesése esetén. Ezzel szemben az ESM által felvett hitelekért a tagállamok csak az alapító szerződésben meghatározott mértékig felelnek. A legtöbbért, az alap negyedéért Németország. Másrészt az ESM-hitelek kihelyezéséről az EKB, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság együtt dönt. Az euró-válság időszakából ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításaikhoz köti a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Mark Rutte

A segítésért cserébe elengedhetetlennek tartja a szigorú feltételeket” – fogalmazott lényegre törően Mark Rutte holland kormányfő az európai kollégáival folytatott videókonferencián. Sebastian Kurz osztrák és Angela Merkel német kancellár egyetértően bólogattak – írja a Corriere. A ’Kilencek’ elutasítják a feltételeket és az ellenőrzést is. Szabadon felhasználható forrást akarnak.

Európai Központi Bank (EBK)

A ’Kilencek’ elvárják, hogy az EU a fiskális segítsége mellett a monetáris politikai eszközeivel is enyhítse terheiket. Az utóbbiért felelős EKB sokkal nyitottabb, mint az előbbit kezükben tartó állam- és kormányfők. Az intézmény a korábbinál is kedvezőbb feltételekkel kínál pénzt a kereskedelmi bankoknak, hogy azok hasonlóan könnyű kondíciókkal hitelezzenek a bajba került vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.

Chtistine Lagarde és Mario Draghi Kép/Fotó!AFP

A tavaly óta hivatalban lévő elnök, Chtistine Lagarde a Mario Draghi által életre hívott és az euró-válság éveiben nagyvonalúan finanszírozott kötvényvásárlási-program felpörgetését is bejelentette. A néhány héttel ezelőtti 120 milliárd euró után újabb 750 milliárdot különítettek el erre a célra. Ezen túl az EKB hatályon kívül helyezték azt a szabályt, amely szerint egy ország állampapírjainak maximum 33 százalékát tarthatja magánál. Frankfurtban azonban nem ment el odáig, ameddig Draghi elmenne. Az olasz szakember, mint az euróválság idején, a krízis által leginkább sújtott országok állampapírjainak limit nélküli felvásárlását sürgeti.

Az EKB intézkedéseit kiegészítve Lagarde gesztust is tette a ’Kilenceknek’. Kijelentette, hogy a monetáris segítség csak a fiskálissal kiegészülve hatékony. Ezzel a Corriere szerint burkoltan az euró-kötvények mellett foglalt állást.

Mario Draghi

Az EKB volt elnöke a Financial Timesban közölt vendégkommentárjában ismertette elképzeléseit. Erről már részletesen írtunk Az Üzletbe. A Corriere cikkírója szerint három fő üzenete van az írásnak:

(1) Háborúban állunk a korona-vírussal és gazdasági következményeivel, ezért „minden eszköz bevetése megengedett”, a legszörnyűbb következményei a tétlenségnek lennének; (2) összeurópai cselekvésre van szükség, amelynek keretében szóval és tettek is ösztönözni kell a bankokat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel nyújtsanak hitel a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek; (3) „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – idézi Draghit szó szerint az olasz napilap. Hozzátéve, hogy az olasz szakember szerint az eladósodás mellet szól az is, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni.

Európai Bizottság (EB)

Von der Leyen

Az EU kormánya megpróbál közvetítőként fellépni a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ között. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen több gesztust is tett az utóbbi napokban, hogy megakadályozza a viszonyok, különösen Itália és az EU kapcsolatának elmérgesedését. ’Elnézést kérünk, veletek vagyunk’ címmel közölt nyílt levelet a vezető baloldali olasz napilapban, a Repubblicában. Elismerte, hogy Brüsszel későn ismerte fel az itáliai helyzet súlyosságát és ajánlotta fel segítségét. Von der Leyen szerint tettek bizonyítják, hogy az EU és a tagállamok immár segítőkészek: program a rövidített munka bérezésének támogatására (SURE) 100 milliárd eurós kerettel, gyorssegély a járványügyi intézkedésekhez, az EU-költségvetés újratervezése a válságmenedzselés jegyében.

Az olasz kormányfő ’Változik a széljárás Európában’ címmel közölte válaszlevelét az Il Fatto quotidiano című kormányközeli napilapban. Giuseppe Conte elégedettségét fejezte ki az EU friss intézkedéséivel. De rögtön hozzátette, hogy többet vár: a strukturális források felhasználhatóságát válságkezelésre és a koronakötvények kibocsátását. „Egy eurót sem veszünk el senkitől” – üzente a hollandoknak és a németeknek.  Kifejtette, hogy Itália célja nem saját államadósságának megosztása, hanem alacsonyabb piaci kamatoka kiharcolása, hogy legyen miből finanszírozni a válságkezelést. Ennek keretében a márciusi 25 milliárdos csomagot áprilisban egy újabb, ugyan ekkora fogja követni, továbbá az állam garanciát vállal a vállalkozások hiteleiért 200 millió euróig.

A Corriere nem bocsátkozik jóslásba azt illetően, melyik álláspont fog győzedelmeskedni, illetve létrejön-e ez a páneurópai együttműködés.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

Számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat

Újra igényelhetnek támogatást illegális hulladéklerakók felszámolására önkormányzatok, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint egyházak is.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.

Az osztrákok nyerték a magyar telet, de a legtöbben mégsem síelni utaztunk

A téli üdüléseink rövidebbek voltak, mint a nyáriak, a gyors online biztosításkötést pedig már többnyire közvetlenül az indulás előttre hagyjuk.