Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként
No menu items!

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Eltérő álláspontok

A milánói napilap összeállítást közöl a különböző álláspontokról. A szerző szerint a korona-vírus egészségügyi és gazdasági vészhelyzet és egyúttal az EU stressztesztje. Az egyesült Európa jövője múlik azon, hogy a kontinens történetének egyik legsúlyosabb válságában lesz-e együttműködés. A Corriere szerint csak így lehet megakadályozni a járvány által leginkább sújtott országok gazdasági és társadalmi összeomlását.

Charles Michel

Az állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciáján mindenki támogatta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslatát, egy új európai Marshall-terv kidolgozásáról a gazdasága megmentése érdekében. A legfontosabb kérdést, a válságkezelés finanszírozást illetően azonban csak a különbségek lettek világosak.

Kilencek

A mediterrán országok, amelyek az euró-válság óta az eurókötvények kibocsátása mellett érvelnek, most épp azok, ahol a korona-járvány leginkább pusztít. Ők léptettek életbe a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket. Itália és Spanyolország gazdasága mesterséges kómában van.

Giuseppe Conte

A déliek, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a meglepő módon hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az euró-, illetve koronakötvények váltak az elvárt szolidaritás szinonimájául. A közös európai adósságjegyekkel látják csak finanszírozhatónak a cégek, a munkahelyek és a családok megóvását a sosem látott népegészségügyi és abból kinőtt gazdasági válság hatásaitól. Írásban is javaslatot tettek bevezetésükre. Giuseppe Conte pedig 10 napos ultimátumot adott az ’Északiaknak’ a javaslat elfogadására.

Északiak

Az eurókötvényeket leginkább Ausztria, Finnország Hollandia és – a Corriere szavaival élve – természetesen a németek opponálják. Elvetik az államadósság mindenfajta szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellene helytállniuk.

Az ’Északiak’ két engedményt tettek. Jóváhagyták a maastrichti stabilitási kritériumok ideiglenes hatályon kívül helyezését. Ez 3 százalékban maximalizálja a költségvetés GDP-hez mért hiányát és 60 százalékban az államadósságot. Ha pedig egy állam, ahogy a déliek többsége a 60 százalékot már túllépte, folyamatos adósságcsökkentést ír elő. Az ’Északiak’ már ezt is tabudöntésnek és a szolidaritás messzemenő kifejezésének tartják. Ezen túl hozzájárultak a jelenleg 80 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) további feltőkésítéshez és forrásai aktívabb felhasználásához. Úgy gondolják, ez lehetővé teszi a délieknek, hogy a pénzpiaci kamatok elszabadulása nélkül növelhessék államadóságukat, így finanszírozva a gazdasági mentőcsomagokat.

Miközben az európai megoldásról vita folyik, Berlin cselekszik. A kormány 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) gazdasági mentőcsomagot fogadtak el.

Eurókötvény

A tagállamoknak jelenleg önállóan gondoskodnak adósságuk pénzpiaci refinanszírozásáról. Stabilitásuktól és a befektetői bizalomtól függően nagyon különböző, milyen kamattal jutnak hitelez. A 2008-as euró-válság alatt a piacok néhány tagállammal szembeni bizalomvesztése után a kamatok magasba szökése. Az adósságteher finanszírozhatatlanná vált. A stabilabbnak, megbízhatóbbnak számító és a mostani járvány által is kevésbé sújtott északi országok olcsón tudják adósságaikat refinanszírozni. A finn, holland, osztrák és német állampapíroknak sok hónapja negatív kamatuk van. A mediterrán országok egyre drágábban, de még kigazdálkodható áron jutnak hitelhez. Az olasz állampapír kamata jelenleg 1 százalék. De félő, hogy a kamatok ismét elszabadulnak.

Az eurókötvényeket az Európai Központi Bank (EKB) bocsátaná ki az euróövezeti államok nevében. Így kiegyenlítené egymást a déliekkel szembeni bizalmatlanság és az északiakba vetett bizalom. Az eurókötvények kamata valószínűleg jóval az olasz, spanyol alatt, viszont szignifikánsan a német, osztrák felett lenne. Utóbbiaknak tehát jóval többe, előbbieknek sokkal kevesebbe kerülne az eladósodás. 1 százalékos kamatkülönbség már egy 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásnál is 10 millió eurós megtakarítást eredményezne – hívja fel a figyelmet a Corriere.

Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)

Merkel a videókonferencia után az olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen is elutasította az eurókötvényeket. Nemet mondott a francia elnök kompromisszumos javaslatára is. Macron speciális, koronakötvények ötletét vetette fel. Az így befolyó pénzt csak a járvány és gazdasági hatásai leküzdésére lehetne felhasználni.

A német kancellár alaptalannak nevezte a hiányzó szolidaritás vádját, mondván nyitott az ESM feltőkésítésére és szélesebb körű bevetésére. A Corriere elemzője érteni véli, hogy az ’Északiak’ miért az ESM-en keresztül akarnak segíteni: Egyrészt az eurókötvénykért a tagállamok egyetemlegesen felelnének. Tehát minden egyes országnak jót kellene állni a teljes kibocsátásért a többiek kiesése esetén. Ezzel szemben az ESM által felvett hitelekért a tagállamok csak az alapító szerződésben meghatározott mértékig felelnek. A legtöbbért, az alap negyedéért Németország. Másrészt az ESM-hitelek kihelyezéséről az EKB, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság együtt dönt. Az euró-válság időszakából ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításaikhoz köti a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Mark Rutte

A segítésért cserébe elengedhetetlennek tartja a szigorú feltételeket” – fogalmazott lényegre törően Mark Rutte holland kormányfő az európai kollégáival folytatott videókonferencián. Sebastian Kurz osztrák és Angela Merkel német kancellár egyetértően bólogattak – írja a Corriere. A ’Kilencek’ elutasítják a feltételeket és az ellenőrzést is. Szabadon felhasználható forrást akarnak.

Európai Központi Bank (EBK)

A ’Kilencek’ elvárják, hogy az EU a fiskális segítsége mellett a monetáris politikai eszközeivel is enyhítse terheiket. Az utóbbiért felelős EKB sokkal nyitottabb, mint az előbbit kezükben tartó állam- és kormányfők. Az intézmény a korábbinál is kedvezőbb feltételekkel kínál pénzt a kereskedelmi bankoknak, hogy azok hasonlóan könnyű kondíciókkal hitelezzenek a bajba került vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.

Chtistine Lagarde és Mario Draghi Kép/Fotó!AFP

A tavaly óta hivatalban lévő elnök, Chtistine Lagarde a Mario Draghi által életre hívott és az euró-válság éveiben nagyvonalúan finanszírozott kötvényvásárlási-program felpörgetését is bejelentette. A néhány héttel ezelőtti 120 milliárd euró után újabb 750 milliárdot különítettek el erre a célra. Ezen túl az EKB hatályon kívül helyezték azt a szabályt, amely szerint egy ország állampapírjainak maximum 33 százalékát tarthatja magánál. Frankfurtban azonban nem ment el odáig, ameddig Draghi elmenne. Az olasz szakember, mint az euróválság idején, a krízis által leginkább sújtott országok állampapírjainak limit nélküli felvásárlását sürgeti.

Az EKB intézkedéseit kiegészítve Lagarde gesztust is tette a ’Kilenceknek’. Kijelentette, hogy a monetáris segítség csak a fiskálissal kiegészülve hatékony. Ezzel a Corriere szerint burkoltan az euró-kötvények mellett foglalt állást.

Mario Draghi

Az EKB volt elnöke a Financial Timesban közölt vendégkommentárjában ismertette elképzeléseit. Erről már részletesen írtunk Az Üzletbe. A Corriere cikkírója szerint három fő üzenete van az írásnak:

(1) Háborúban állunk a korona-vírussal és gazdasági következményeivel, ezért „minden eszköz bevetése megengedett”, a legszörnyűbb következményei a tétlenségnek lennének; (2) összeurópai cselekvésre van szükség, amelynek keretében szóval és tettek is ösztönözni kell a bankokat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel nyújtsanak hitel a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek; (3) „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – idézi Draghit szó szerint az olasz napilap. Hozzátéve, hogy az olasz szakember szerint az eladósodás mellet szól az is, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni.

Európai Bizottság (EB)

Von der Leyen

Az EU kormánya megpróbál közvetítőként fellépni a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ között. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen több gesztust is tett az utóbbi napokban, hogy megakadályozza a viszonyok, különösen Itália és az EU kapcsolatának elmérgesedését. ’Elnézést kérünk, veletek vagyunk’ címmel közölt nyílt levelet a vezető baloldali olasz napilapban, a Repubblicában. Elismerte, hogy Brüsszel későn ismerte fel az itáliai helyzet súlyosságát és ajánlotta fel segítségét. Von der Leyen szerint tettek bizonyítják, hogy az EU és a tagállamok immár segítőkészek: program a rövidített munka bérezésének támogatására (SURE) 100 milliárd eurós kerettel, gyorssegély a járványügyi intézkedésekhez, az EU-költségvetés újratervezése a válságmenedzselés jegyében.

Az olasz kormányfő ’Változik a széljárás Európában’ címmel közölte válaszlevelét az Il Fatto quotidiano című kormányközeli napilapban. Giuseppe Conte elégedettségét fejezte ki az EU friss intézkedéséivel. De rögtön hozzátette, hogy többet vár: a strukturális források felhasználhatóságát válságkezelésre és a koronakötvények kibocsátását. „Egy eurót sem veszünk el senkitől” – üzente a hollandoknak és a németeknek.  Kifejtette, hogy Itália célja nem saját államadósságának megosztása, hanem alacsonyabb piaci kamatoka kiharcolása, hogy legyen miből finanszírozni a válságkezelést. Ennek keretében a márciusi 25 milliárdos csomagot áprilisban egy újabb, ugyan ekkora fogja követni, továbbá az állam garanciát vállal a vállalkozások hiteleiért 200 millió euróig.

A Corriere nem bocsátkozik jóslásba azt illetően, melyik álláspont fog győzedelmeskedni, illetve létrejön-e ez a páneurópai együttműködés.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom