Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Eltérő álláspontok

A milánói napilap összeállítást közöl a különböző álláspontokról. A szerző szerint a korona-vírus egészségügyi és gazdasági vészhelyzet és egyúttal az EU stressztesztje. Az egyesült Európa jövője múlik azon, hogy a kontinens történetének egyik legsúlyosabb válságában lesz-e együttműködés. A Corriere szerint csak így lehet megakadályozni a járvány által leginkább sújtott országok gazdasági és társadalmi összeomlását.

Charles Michel

Az állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciáján mindenki támogatta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslatát, egy új európai Marshall-terv kidolgozásáról a gazdasága megmentése érdekében. A legfontosabb kérdést, a válságkezelés finanszírozást illetően azonban csak a különbségek lettek világosak.

Kilencek

A mediterrán országok, amelyek az euró-válság óta az eurókötvények kibocsátása mellett érvelnek, most épp azok, ahol a korona-járvány leginkább pusztít. Ők léptettek életbe a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket. Itália és Spanyolország gazdasága mesterséges kómában van.

Giuseppe Conte

A déliek, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a meglepő módon hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az euró-, illetve koronakötvények váltak az elvárt szolidaritás szinonimájául. A közös európai adósságjegyekkel látják csak finanszírozhatónak a cégek, a munkahelyek és a családok megóvását a sosem látott népegészségügyi és abból kinőtt gazdasági válság hatásaitól. Írásban is javaslatot tettek bevezetésükre. Giuseppe Conte pedig 10 napos ultimátumot adott az ’Északiaknak’ a javaslat elfogadására.

Északiak

Az eurókötvényeket leginkább Ausztria, Finnország Hollandia és – a Corriere szavaival élve – természetesen a németek opponálják. Elvetik az államadósság mindenfajta szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellene helytállniuk.

Az ’Északiak’ két engedményt tettek. Jóváhagyták a maastrichti stabilitási kritériumok ideiglenes hatályon kívül helyezését. Ez 3 százalékban maximalizálja a költségvetés GDP-hez mért hiányát és 60 százalékban az államadósságot. Ha pedig egy állam, ahogy a déliek többsége a 60 százalékot már túllépte, folyamatos adósságcsökkentést ír elő. Az ’Északiak’ már ezt is tabudöntésnek és a szolidaritás messzemenő kifejezésének tartják. Ezen túl hozzájárultak a jelenleg 80 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) további feltőkésítéshez és forrásai aktívabb felhasználásához. Úgy gondolják, ez lehetővé teszi a délieknek, hogy a pénzpiaci kamatok elszabadulása nélkül növelhessék államadóságukat, így finanszírozva a gazdasági mentőcsomagokat.

Miközben az európai megoldásról vita folyik, Berlin cselekszik. A kormány 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) gazdasági mentőcsomagot fogadtak el.

Eurókötvény

A tagállamoknak jelenleg önállóan gondoskodnak adósságuk pénzpiaci refinanszírozásáról. Stabilitásuktól és a befektetői bizalomtól függően nagyon különböző, milyen kamattal jutnak hitelez. A 2008-as euró-válság alatt a piacok néhány tagállammal szembeni bizalomvesztése után a kamatok magasba szökése. Az adósságteher finanszírozhatatlanná vált. A stabilabbnak, megbízhatóbbnak számító és a mostani járvány által is kevésbé sújtott északi országok olcsón tudják adósságaikat refinanszírozni. A finn, holland, osztrák és német állampapíroknak sok hónapja negatív kamatuk van. A mediterrán országok egyre drágábban, de még kigazdálkodható áron jutnak hitelhez. Az olasz állampapír kamata jelenleg 1 százalék. De félő, hogy a kamatok ismét elszabadulnak.

Az eurókötvényeket az Európai Központi Bank (EKB) bocsátaná ki az euróövezeti államok nevében. Így kiegyenlítené egymást a déliekkel szembeni bizalmatlanság és az északiakba vetett bizalom. Az eurókötvények kamata valószínűleg jóval az olasz, spanyol alatt, viszont szignifikánsan a német, osztrák felett lenne. Utóbbiaknak tehát jóval többe, előbbieknek sokkal kevesebbe kerülne az eladósodás. 1 százalékos kamatkülönbség már egy 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásnál is 10 millió eurós megtakarítást eredményezne – hívja fel a figyelmet a Corriere.

Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)

Merkel a videókonferencia után az olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen is elutasította az eurókötvényeket. Nemet mondott a francia elnök kompromisszumos javaslatára is. Macron speciális, koronakötvények ötletét vetette fel. Az így befolyó pénzt csak a járvány és gazdasági hatásai leküzdésére lehetne felhasználni.

A német kancellár alaptalannak nevezte a hiányzó szolidaritás vádját, mondván nyitott az ESM feltőkésítésére és szélesebb körű bevetésére. A Corriere elemzője érteni véli, hogy az ’Északiak’ miért az ESM-en keresztül akarnak segíteni: Egyrészt az eurókötvénykért a tagállamok egyetemlegesen felelnének. Tehát minden egyes országnak jót kellene állni a teljes kibocsátásért a többiek kiesése esetén. Ezzel szemben az ESM által felvett hitelekért a tagállamok csak az alapító szerződésben meghatározott mértékig felelnek. A legtöbbért, az alap negyedéért Németország. Másrészt az ESM-hitelek kihelyezéséről az EKB, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság együtt dönt. Az euró-válság időszakából ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításaikhoz köti a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Mark Rutte

A segítésért cserébe elengedhetetlennek tartja a szigorú feltételeket” – fogalmazott lényegre törően Mark Rutte holland kormányfő az európai kollégáival folytatott videókonferencián. Sebastian Kurz osztrák és Angela Merkel német kancellár egyetértően bólogattak – írja a Corriere. A ’Kilencek’ elutasítják a feltételeket és az ellenőrzést is. Szabadon felhasználható forrást akarnak.

Európai Központi Bank (EBK)

A ’Kilencek’ elvárják, hogy az EU a fiskális segítsége mellett a monetáris politikai eszközeivel is enyhítse terheiket. Az utóbbiért felelős EKB sokkal nyitottabb, mint az előbbit kezükben tartó állam- és kormányfők. Az intézmény a korábbinál is kedvezőbb feltételekkel kínál pénzt a kereskedelmi bankoknak, hogy azok hasonlóan könnyű kondíciókkal hitelezzenek a bajba került vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.

Chtistine Lagarde és Mario Draghi Kép/Fotó!AFP

A tavaly óta hivatalban lévő elnök, Chtistine Lagarde a Mario Draghi által életre hívott és az euró-válság éveiben nagyvonalúan finanszírozott kötvényvásárlási-program felpörgetését is bejelentette. A néhány héttel ezelőtti 120 milliárd euró után újabb 750 milliárdot különítettek el erre a célra. Ezen túl az EKB hatályon kívül helyezték azt a szabályt, amely szerint egy ország állampapírjainak maximum 33 százalékát tarthatja magánál. Frankfurtban azonban nem ment el odáig, ameddig Draghi elmenne. Az olasz szakember, mint az euróválság idején, a krízis által leginkább sújtott országok állampapírjainak limit nélküli felvásárlását sürgeti.

Az EKB intézkedéseit kiegészítve Lagarde gesztust is tette a ’Kilenceknek’. Kijelentette, hogy a monetáris segítség csak a fiskálissal kiegészülve hatékony. Ezzel a Corriere szerint burkoltan az euró-kötvények mellett foglalt állást.

Mario Draghi

Az EKB volt elnöke a Financial Timesban közölt vendégkommentárjában ismertette elképzeléseit. Erről már részletesen írtunk Az Üzletbe. A Corriere cikkírója szerint három fő üzenete van az írásnak:

(1) Háborúban állunk a korona-vírussal és gazdasági következményeivel, ezért „minden eszköz bevetése megengedett”, a legszörnyűbb következményei a tétlenségnek lennének; (2) összeurópai cselekvésre van szükség, amelynek keretében szóval és tettek is ösztönözni kell a bankokat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel nyújtsanak hitel a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek; (3) „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – idézi Draghit szó szerint az olasz napilap. Hozzátéve, hogy az olasz szakember szerint az eladósodás mellet szól az is, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni.

Európai Bizottság (EB)

Von der Leyen

Az EU kormánya megpróbál közvetítőként fellépni a ’Kilencek’ és az ’Északiak’ között. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen több gesztust is tett az utóbbi napokban, hogy megakadályozza a viszonyok, különösen Itália és az EU kapcsolatának elmérgesedését. ’Elnézést kérünk, veletek vagyunk’ címmel közölt nyílt levelet a vezető baloldali olasz napilapban, a Repubblicában. Elismerte, hogy Brüsszel későn ismerte fel az itáliai helyzet súlyosságát és ajánlotta fel segítségét. Von der Leyen szerint tettek bizonyítják, hogy az EU és a tagállamok immár segítőkészek: program a rövidített munka bérezésének támogatására (SURE) 100 milliárd eurós kerettel, gyorssegély a járványügyi intézkedésekhez, az EU-költségvetés újratervezése a válságmenedzselés jegyében.

Az olasz kormányfő ’Változik a széljárás Európában’ címmel közölte válaszlevelét az Il Fatto quotidiano című kormányközeli napilapban. Giuseppe Conte elégedettségét fejezte ki az EU friss intézkedéséivel. De rögtön hozzátette, hogy többet vár: a strukturális források felhasználhatóságát válságkezelésre és a koronakötvények kibocsátását. „Egy eurót sem veszünk el senkitől” – üzente a hollandoknak és a németeknek.  Kifejtette, hogy Itália célja nem saját államadósságának megosztása, hanem alacsonyabb piaci kamatoka kiharcolása, hogy legyen miből finanszírozni a válságkezelést. Ennek keretében a márciusi 25 milliárdos csomagot áprilisban egy újabb, ugyan ekkora fogja követni, továbbá az állam garanciát vállal a vállalkozások hiteleiért 200 millió euróig.

A Corriere nem bocsátkozik jóslásba azt illetően, melyik álláspont fog győzedelmeskedni, illetve létrejön-e ez a páneurópai együttműködés.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Erős kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexemelkedéssel indult a kereskedés hétfőn az amerikai értékpapírpiacokon a várakozásokhoz képest kedvezőnek ítélt negyedéves vállalati eredményeknek köszönhetően.

Ezentúl fenntartható búzából készül a győri keksz

Immár Magyarország is részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjában. Az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Ötödével kevesebb új autót adtak el júliusban

Az új személyautók eladása 21 százalékkal esett vissza Magyarországon júliusban az előző év azonos időszakához képest, a forgalomba helyezett új kocsik száma 12 045-re csökkent - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

NHP Hajrá. A kihelyezések fele a mezőgazdaságban hasznosul

Főképp beruházásokra kérik a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá hiteleit a cégek, de a feltételek könnyítésével a forgóeszközhitel is egyre népszerűbb - közölte a Budapest Bank.

Hírek

Új vezérrel vált profilt a Škoda

A Volkswagen dél-afrikai érdekeltségének igazgatója, Thomas Schäfer veszi át a Škoda vezetését, és a tömegtermék modellekre összpontosítja a cég profilját - jelentette be a Volkswagen AG.

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Túlzott GVH-bírság? A Digi bírósághoz fordul

A Digi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság, illetve annak mértéke nem áll arányban a társaság eljárási, adminisztratív mulasztásának súlyával, ezért kezdeményezi a végzés bírósági felülvizsgálatát - közölte a távközlési szolgáltató.

Dietetikus: rákot okozhat a sok sült étel

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Túl sok élelmiszert dobunk a kukába – szigorítás jön

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon, az uniós átlag ennél jóval magasabb - mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója.

A járvány óta jóval többet költünk a neten

A második negyedévben 34 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derült ki a Jófogás kereskedelmi portál és a GKI Digital tanácsadó cég összesítéséből.

Mérgező ólom. A gyerekek harmada veszélyben

Minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a deciliterenkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében - derült ki az UNICEF tanulmányából.

Koronavírus – Romániában az 1200-at közelíti a napi esetszám

Romániában az 1200-at közelíti az egy nap alatt diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, a fertőzési gócok túlterhelt kórházaiban kialakult személyzethiány pótlása érdekében a szaktárca a héten megkezdi orvosok és ápolók ideiglenes áthelyezését.

Gazdaság

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a jegybank.

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.

Összeghatár nélkül – Januártól a közértben is elég a kártya

Januártól akár egyetlen forintot is ki lehet majd fizetni bankkártyával, nem lesz szükség készpénzre - közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom