1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).
A vízgyűjtőkön már 2021 is szárazabb volt az átlagosnál, 2022 első hét hónapja növelte ezt a hiányt. Az ország 12 vízügyi igazgatóságából tíz területén van érvényben vízhiány elleni készültség. A megnövekedett vízigények a korábban betározott vízmennyiségből kielégíthetők.
Vízkorlátozásra sehol nincs szükség, ám a rendkívüli – öntözési idény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozottan van lehetőség – tették hozzá.
A Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér-műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. Július 13. óta mintegy 40 millió köbméter vizet, hozzávetőleg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget emeltek a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amelyet elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak.
A Balaton átlagvízállása kedd reggel 78 centiméter volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. Az előrejelzések szerint az üdülési idény végén, szeptember 1-jén a tó átlagvízállása várhatóan 70-75 centiméter körül alakul.
A Velencei-tó kedd reggeli vízállása 58 centiméter volt. A halak oxigénellátása érdekében a vízügy munkatársai több levegőztető, vízforgató berendezést telepítettek és üzemeltetnek.
Az illetékes vízügyi igazgatóság hétfői mérése szerint a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma szempontjából.
Azonban a vízvesztés a tó vizének koncentrálódását okozza, ennek következtében a víz számos jellemzője meghaladhatja a halak tűrőképességét, halpusztulást okozhat – írták.
Az OVF közölte, hogy az aszályhelyzet, a tavak és folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, amely országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.
