Hirdetés
Kezdőlap Edukáció A Brexit tárgyalások megalázó irányba mennek - mondja a volt brit külügyér
No menu items!

A Brexit tárgyalások megalázó irányba mennek – mondja a volt brit külügyér

Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint “megalázó” a saját egykori kormánya által a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerére nyáron kidolgozott javaslatcsomag.

Johnson, aki éppen e tervezet miatt mondott le a külügyminiszteri tisztségről, a Mail on Sunday című konzervatív, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott: a javaslatcsomagban foglaltak érvényesítése azt jelentené, hogy Nagy-Britannia “örök időkre” elfogadná az Európai Unió szabályait, úgy, hogy e szabályok kidolgozásába semmiféle beleszólása nincs.

Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai július első hetében, a chequersi kormányfői rezidencián tartott ülésen fogadták el a javaslatcsomagot, amely az Európai Unióval a Brexit után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról szóló brit elképzeléseket tartalmazza.

A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora – amelynek egyik frontembere Boris Johnson – látni szeretett volna.

Vasárnap megjelent cikkében a volt külügyminiszter azt írta, hogy a chequersi javaslatcsomaggal a brit kormány folyamatos politikai zsarolásnak teszi ki magát az EU részéről, és öngyilkos merényletekhez használatos, robbanószerrel töltött mellényt húzott rá a brit alkotmányra, a gyújtógombot pedig Michel Barnier – az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója – kezébe adta.

A konzervatív párti politikus ezzel az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határ majdani ellenőrzésének egyelőre megoldatlan problémájára utalt. Az Európai Bizottság javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy – ha nem születik egyéb megoldási ötlet – az ír sziget egésze “közös szabályozási térséggé” alakulna át.

A Brexit után ez a határ az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

Az Európai Bizottság javaslatát London elutasítja, mivel értelmezése szerint ezzel Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár. A brit kormány a chequersi indítványban ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió “kombinált vámtérséget” alkotna.

Boris Johnson vasárnapi cikke szerint azonban ez a megoldás is azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság gyakorlatilag az EU vámuniójának és egységes belső piacának tagja marad, és így nem tudna saját jogán szabadkereskedelmi megállapodást kötni. A volt külügyminiszter szerint mindez az EU vazallusává tenné Londont.

Johnson már a lemondását bejelentő júliusi levelében kifejtette azt a véleményét, hogy a chequersi javaslatcsomaggal az Egyesült Királyság egyértelműen “a gyarmati státus felé vette az irányt”.

A volt külügyminiszter egy héten belül másodszor támadja éles hangvételű cikkben egykori kormánya Brexit-stratégiáját. A The Daily Telegraph című konzervatív, szintén erősen EU-szkeptikus irányvonalú brit napilapnak írt, hétfőn megjelent cikkében úgy fogalmazott: a chequersi javaslatcsomag elfogadásával Nagy-Britannia úgy indult csatába, “hogy az előőrsöt vezető tankon máris a fehér zászló lobog”.

A brit sajtó egybehangzó feltételezése szerint Boris Johnson e támadásokkal Theresa May miniszterelnök elmozdítását és saját kormányfői ambícióinak megvalósulását próbálja előkészíteni. /MTI/

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tervezhető jövőképet biztosít a fiataloknak az agrárszakképzés

Az agrárszakképzésben tanulók száma meghaladja a 20 ezer főt, ami azt jelenti, hogy a fiatalok vonzónak találják a modernizált mezőgazdaságot.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

Az elektromos autóipari forradalom határozza meg a világgazdaság következő éveit

A kínai autóipari vállalatok egyre sikeresebben értékesítik elektromos modelljeiket az európai piacokon

Az MNB 50 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ugyanakkor romlott a márciusi kamatdöntés óta, a rövid távú európai kilátásokat főként lefelé mutató kockázatok határozzák meg.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.