Hirdetés
Kezdőlap Edukáció A Brexittel megfizethetetlenné válik a brit felsőoktatás
No menu items!

A Brexittel megfizethetetlenné válik a brit felsőoktatás

A 2021/22-es tanévtől többszörösére nő a tandíj az uniós fiataloknak Nagy-Britanniában, ezért tömegesen hagyhatják el a szigetet jelentős anyagi érvágást okozva az intézményeknek, ahol – mint a miniszterelnök is – a kínaiakban bíznak. A magyar fiatalokat eddig ösztöndíjprogram támogatta. Kérdés, ez mire lesz elég.

Realitásból álom lett a szegényebbeknek?

Oxfordban nem aggódnak…

Lezárultak azok az évek, amikor az európai szülők komolyan gondolhattak arra, hogy gyermekük egy elit angol egyetemen fog tanulni. A következő tanévtől ugyan akkora tandíjat kell fizetniük az európaiaknak, mint bármelyik más külföldieknek. Az eddigi kedvezményes 9 ezer font helyett 25 ezret. Ezzel a legtöbbek számára realitásból álommá válnak az oxfordi vagy cambridge-i tanulmányok.

Az uniós fiatalok elesnek a brit diákhitel lehetőségétől is, amelyet a kormány eddig a szigetország fiataljai mellett számukra is biztosított. A kamatmentes tanulmányi kölcsön jóvoltából csak a diploma megszerzése és az első munkahely megtalálása után kellett utólag visszafizetni a tandíjat. Így vált elérhető a brit felsőoktatás a vagyontalan szülők gyermekeinek is. Csak a megélhetésükről kellett gondoskodni, ami például az egyetem melletti munkavállalással számukra is lehetséges volt.

Magyarországon a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra jelentkezhettek, akik a világ legjobb egyetemeire szerettek volna felvételizni. Idén 225 millió forintot szánt a kormány az ösztöndíjakra.

Négy éves tanulmányi idővel számolva eléri a 100 ezer fontot (40 millió forint) a tandíj! Ha ehhez hozzávesszük a megélhetési költségeket, nyilvánvaló, hogy csak diákmunkával nem lesznek a Nagy-Britannia-i tanulmányok finanszírozhatóak. A szülők pénztárcáján fog múlni, hogy a Oxford és Cambridge realitás vagy álom lesz egy európai fiatal számára.

Az új szabály 2020. január 31-ei Brexittel már érvényben van. Elvileg azonban az idei év végéig tartó átmeneti időszak miatt még nem szabadna érvényesülnie. A szeptemberi tanévkezdéskor az európaiaknak továbbra is csak 9 ezret kellene fizetniük. A gyakorlatban viszont 25 ezret fognak kérni tőlük és nem részesülhetnek már a tanulmányi hitelben sem – ez szerepel ugyanis a londoni szakminisztérium egyetemeknek megküldött iránymutatásában.

Az intézményeknek is fájni fog

Az európai hallgatók többségének eltűnése a brit felsőoktatási intézményeknek komoly anyagi érvágás lesz. A 485 ezer hallgatóból jelenleg 143 ezer a 27 uniós tagállamból érkezik. Ők teszik ki tehát a diákok harmadát és gondoskodnak az egyetemek bevételének ugyan ekkor hányadáról.

Nick Hillman: összeomlás jön a felsőoktatásban?

Ha a kormány nem ellensúlyozza a kiesést, össze fog omlani a költségvetésünk” – mondja a Guardian kérdésére Nick Hillman, a ’Higher Education Policy Institute’ igazgatója.

Az uniós hallgatók 60 százalékának azonnali eltűnésével számol a küszöbön álló tanévtől. A legtöbben, 14 ezren Olaszországból érkeztek eddig. Őket a 14 ezer német és ugyan ennyi francia, majd a 10 ezer spanyol diák követte. „A humán tőke elvesztése hosszú távon még jobban fog fájni a brit tudományos életnek” – folytatja Hillman.

Nem mindenhol aggódnak

A külföldiek távozása nem érinti egyenlően az egyetemeket, a szakokat. A várakozások szerint a legjobb nevű egyetemeken, illetve a piacképesebb szakokon többen maradnak, mint például egy kisebb főiskola nyelvészeti képzésében. Egyrészt, mert a tehetős szülők gyermekei továbbra is elérhető marad a brit felsőoktatás, és ha ők Nagy-Britannia mellett döntenek, a jó nevű egyetemeket preferálják. A piacképesebb szakok hallgatóinak, például a leendő közgazdásoknak pedig sokkal könnyebb jól fizető egyetem melletti állast találniuk, hogy ebből finanszírozzák a szigetországban folytatott tanulmányaikat és megélhetésüket.

Boris Johnson nem aggódik: kínai diákok veszik át az olaszok helyét

A brit kormány szerint az egyetemek túldramatizálják a helyzetet. Boris Johnson a témával összefüggésben a 120 ezer Nagy-Britanniában tanuló kínaira hívta fel a figyelmet. Ők adják a külföldi hallgatók legnagyobb csoportját és a számuk évről-évre emelkedik. „Meg fogják tölteni az olaszok, németek és franciák után üresen maradó helyeket az előadótermekben” – prognosztizálja a miniszterelnök.

„A legjobb nevű egyetemeken szinte bizonyosan. A nagyvonalú állami ösztöndíjaknak köszönhetően ugyanis ezekben tanul a kínaiak többsége” – teszi hozzá Hillman. Tehát ebben a vonatkozásban is a kisebb intézményeken és a kevésbé piacképes szakokon fog csattanni az ostor.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Budapesti járatokat is törölni kell a repülési káosz miatt

Az európai repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány, amely a légiforgalom nyári emelkedésével párosul, elsősorban a földi kiszolgálásban okoz fennakadásokat, ami miatt járatkésések vagy kimaradások is előfordulnak. A problémák a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is éreztetik hatásukat - közölte a Budapest Airport.

K&H: keveset tesznek a fenntarthatóságért a hazai cégek

Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte - mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

MNB: az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban

Az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban, az infláció ősszel tetőzik. Az áremelkedés ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba, 2024 első félévében pedig újra eléri a 3 százalékos jegybanki célt - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutatva.

Hírek

Budapesti járatokat is törölni kell a repülési káosz miatt

Az európai repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány, amely a légiforgalom nyári emelkedésével párosul, elsősorban a földi kiszolgálásban okoz fennakadásokat, ami miatt járatkésések vagy kimaradások is előfordulnak. A problémák a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is éreztetik hatásukat - közölte a Budapest Airport.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

Londonban és Párizsban is folytatódik a reptéri káosz

A londoni Heathrow-n és a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is újabb járattörlések várhatók, mivel az üzemeltetők arra számítanak, hogy az utazási káosz a nyár további részére is áthúzódik.

Változás a kutakon: ennyibe kerül péntektől az üzemanyag magyar forgalmi nélkül

Július 1-jén, pénteken újra változnak a hazai üzemanyagárak: a benzin literje 5 forinttal drágul, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz olcsóbb. A változás a piaci árazású termékek esestében érvényesek, magyar forgalmi engedéllyel továbbra is a 480 forintos hatósági áron lehet tankolni.

A szerb kormány csatlakozna az EU-hoz, a szerbek nem

A szerbek többsége elutasítaná az Európai Uniós tagságot - derül ki abból a felmérésből, amely szerint a szerbek továbbra is Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök mellett állnak, noha a szerb kormány szeretne csatlakozni a blokkhoz.

Putyin reagált a finn és a svéd NATO-csatlakozásra

Vlagyimir Putyin orosz elnök reagált a NATO közelgő bővítésére, és kijelentette, nincs problémája azzal, hogy Svédország és Finnország csatlakozik a katonai szövetséghez, de ha ezekben az országokban infrastruktúrát telepítenek, Oroszország hasonlóan fog válaszolni.

A KSH-tól érkezhet az Állami Számvevőszék új elnöke

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a parlament eseti bizottsága - közölte a testület elnöke.

Drágább lesz a parkolás Budapesten – jön az egységes rendszer

A jelenlegi bonyolult, 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat, és megemeli a parkolási díjakat is - döntött a Fővárosi Közgyűlés többsége.

Gazdaság

Nem várt sokat az MNB: itt az újabb kamatemelés

Ahogy azt a keddi kamatdöntő ülést követően a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, csütörtöktől összezárt az alapkamat és a piacon irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. A jegybank az előző hetinél 50 bázisponttal magasabb 7,75 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betétet a csütörtöki akcióra.

MNB: több százezer forintos többletköltséget jelenthet a moratóriumban maradás

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy csak nehéz helyzetben, tartalékok híján lévők maradjanak a törlesztési moratóriumban, mert az több százezer forintos többletköltséget jelenthet a hiteleseknek.

Váratlanul nagyot emelt az alapkamaton a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom